Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-30 / 280. szám

Élethivatás — a tanácsi Jő megjelené­sű, halk szavú fiatalember Kö­ssük Sándor, a Szeghalmi nagy­községi Tanács elnöke. Udvari­assága határo­zottságot, maga­biztosságot takar. Mindössze 32 éves, s a Nagy Októberi Szocia­lista forrada­lom évfordulója alkalmából — kiemelkedő taná­csi munkájáért — a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdem­rend ezüst fo­kozatával tüntet­te ki. Felkeres­tük a kitüntetett tanácselnököt, hogy munka já­rói, a további tervekről beszél­gessünk. —■ Ebben az évben két nagy öröm ért — magyarázza. — Megkaptam a magas kormány- kitüntetést s a tanácsi munká­ért a 15 éves törzsgárdatag címet. Én ugyanis nagyon fia­talon kerültem tanácsi appa­rátusba, még nem is voltam nagykorú. 'A beszélgetésből kiderült, bogy Kozák Sándor szülei anya­gi körülményei miatt nem fe­jezhette be a gimnáziumot, csak annak 3. osztályát végez­te el, aztán beállt segédmun­kásnak az építőiparba, majd levelező úton megszerezte az érettségik — Szülőfalumban, Körösla- dányban dolgoztunk, építettük a községi művelődési házat — emlékszik vissza a 15 év előtti eseményekre a kitüntetett ta­nácselnök. —- Szerveztem, majd titkára lettem a KlSZ-szerve- zetnek. Minden érdekelt, szíve­sen dolgdztam. A dátumot só­iba nem felejtem el: 1960. már­cius 21-én hívatott Búzás Ist­ván, a körösladányi tanácselnök. Elmondta, hogy szeretné, ha ná­luk dolgoznék gazdasági előadó­ként. Mint derült égből a vil­lámcsapás, úgy érintett az aján­lat. El sem tudtam képzelni, hogy nehéz fizikai munka után hogyan dolgozom én az irodá­ban. Később beláttam, bizony nagy akarat, odafigyelés, örökös szakmai továbbképzés nélkül i.em lehet tanácsapparátusban dolgozni. Itt más jellegű a ne­hézség, de meg lehet vele bir­kózni. A jól dolgozó fiatal előadót hamarosan a Szeghalmi járási Tanácshoz helyezték. .— Itt sok mindennel kellett megismerkednem, aminek most a nagyközségi tanács munká­jában nagy hasznát vesztem. Költségvetési előadóként kezd­tem, de később rám bízták a pénzügyi ellenőrzést, meg kel­lett tanulnom az ellenőrzés rendszerét. Voltam munkaügyi előadó, személyzeti vezető. Ezek­ben az években dőlt el vég­képp az én‘„pályaválasztásom”. Élethivatássá vált a tanácsi munka. Érzelmileg is száz szá­zalékig ide tartoztam. De hadd mondjam el mindjárt azt is: nekem szerencsém volt. Olyan emberek közé kerültem, akik nem voltak féltékenyek a min­den iránt érdeklődő fiatalra, hanem segítették munkámat. Sándor József elnökkel az élen valamennyi kolléga átadta ta­pasztalatait. Emberséget, ügy­buzgalmat, becsületességet ta­nultam tőlük. Ök is állandóan tanultak, rám ragadt a shot- galmuk, 1963-ban & szeghalmi járás iparugyi szakigazgatásának irá­nyítását bízták Kozák Sándor­ra, 1967-ben pedig — még nem volt 24 éves — amikor a já­rási tana« vb titkára lett _ ®ay egész járás hatásági m unkáját irá­nyítani, igazán nagy felelősség, A kollektíva vál­tozatlanul jól együttműködött, így különösebb nehézséget nem okozott az új munkakör. Ké­sőbb, a tanácsi átszervezés ide­jén határoztak úgy az illetéke­sek, hogy a já­rási apparátus­ból erősíteni kell a nagyközségi ta­nácsot. Így ke­rültem tanácsel­nöknek a szeg­halmi tanács élé­re s még abban az esztendőben, 1971-ben mreg is választot­tak. Azóta vagyok tagja a me­gyei tanács vb-nek is. — Szeghalom dinamikusan fejlődött az utóbbi években. Hogyan látja a tanácselnök az eredményeket és a további ten­nivalókat? — Szeghalom lakóinak szá­ma meghaladja a tízezret. De a vonzáskörzetben ötvenezernél többen élnek. Iparban nagyon szegény volt e táj, s bizony fő­ként a lányok és asszonyok Szeghalomtól vártak munkaal­kalmat. Így sikerült központi segítséggel a Csepel Autógyár­nak és a Fővárosi Ruhaipari Vállalatnak létrehozni szeghal­mi „leányvállalatait”. Ee ez még nem elég. Ahhoz, hogy a vonzáskörzetben is megnyugtató legyen a helyzet, újabb 1 200— 1 500 munkaerő foglalkoztatását kell megoldanunk. Községünk a településhálózat-fejlesztési tervben úgy szerepel,-hogy vá­rossá fejlődik. Mi e célnak ren­deljük alá tevékenységünket. Elmondotta Kozák elvtárs, hogy egyebek között korszerű­sítették az úthálózatot, javult a közlekedés, a kereskedelmi hálózat bővült, korszerűsödött. Üj 100 személyes óvoda épült társadalmi összefogással, bőví­tették a bölcsődét is. De a gon­dok e téren nem szűntek meg. A női foglalkoztatottság emel­kedésével párhuzamosan újabb gyermekintézményekre lesz szük­ség. Már épül a 100 személyes kollégium, ahova tanyasi gyer­mekeket költöztetnek. De nem csak szállás, új tanterem, meg­felelő tanulási lehetőség kell ahhoz, hogy a hátrányos hely­zet végképp megszűnjék. A IV. ötéves terv fordulópont volt Szeghalom életében. Állami és saját erőből 450 lakás épült, javult a lakossági szolgáltatás. Épül a GELKA és az Autó­szerviz. Felépült a 10 munka­helyes szakrendelő, s kilenc szakorvos tevékenykedik a nagyközségben. 40 személyes öregek napközi otthona került átadásra, — Ha a gondokról, tenniva­lókról beszélünk, első helyen kell említenünk a vízellátást 500 köbméteres víztornyot épí­tünk. Ezenkívül állandóan épít­jük, szépítjük városiasodó nagy­községünket. Szerencsére a la­kosság sokat segít. Tavaly egy­millió 750 ezer forint értékű volt a társadalmi munka, az idén 10 hónap alatt elértük az egymillió-hatszáznyolcvanezret. Főként az üzemek, a KISZ-fia- talok segítenek. Össze! például 1500 tő rózsát ültetnek el az utcákon, tereken. A tanácstagok körzetenkint foglalkoznak a la­kossággal s igen nagy az egyet­értés. — Olyan ez is, mint a kitün­tetés. Egy tanácsi vezetőre nagy gondok hárulnak, de tartós eredményt csak a közösséggel együtt érhet eL Ezért úgy ér- aem, az ón kitüntetésem a kol­lektív összefogás gyümölcse. Ary Sésas munka Véleményt nyilvánítani —* kommunista kötelesség Beszámoló párttaggyűlés a tervező vállalatnál A szabad véleménynyilvání- J tás az alapvető emberi jogok' egyik legfontosabbika. A sza­bad véleménynyilvánítás joga és gyakorlata egy testületben, egy vállalatnál, egy országban, jelzője a demokratikus légkör­nek. Kommunisták között azonban a kommunistáknak nemhogy jo­guk, kötelességük minden vitás kérdésben állástfoglalni, köte­lességük véleményüknek nyíl­tan és őszintén hangot adni, (más kérdés, hogy a többség ha­tárosa tát minden párttagnak — még ellenvéleménye fenntartá­sával is — végre kell hajtania.) Az igazi bajok az alapszer­vezetben is sikkor támadnak, amikor a tagság valamilyen ok­ból „elcsendesedik”. Ezt meg­előzni csak úgy lehet, ha a kri­tikai szellemet ébren tartják, ha az alapszervezet olyan politikai életet él, melyben minden tag belülről fakadó kényszernek enged, amikor bírálataival, ja­vaslataival, észrevételeivel hoz­zájárul a kollektív bölcsesség­hez. Tét: a jövő! Ügy érzem, a bevezetőben el­mondottak általános érvényűek. Egy olyan intézményben pedig, ahol nap mint nap a jövőről kell felelősséggel dönteni — mások jövőjéről is—, mindez külön je­lentőséget kap. A Békés megyei Tanácsi Ter­vező Vállalatnál tulajdonkép­pen a jövőt öntik határozott for­mákba és igazán nem lehet kör zömbös senki számára, hogy ezek a formák milyenek lesznek. Akiktől pedig ez elsősorban függ — a tervezőktől —, azok végképp nem hallgathatják el véleményüket. Kiváltképp, ha kommunisták. Elég csak néhány dolgot itt felsorolni ahhoz, hogy világos legyen, mit jelent az, ha 1 a tét: a jövő. A BMG békési gyára, a Ba­romfifeldolgozó Vállalat oroshá­zi gyára, a békéscsabai Férfi- fehémemű-gyár, a Szeghalmi Paplangyár, a Gyulai Harisnya­gyár épületei (többek között), azután 275 bölcsődei, 475 óvo­dai hely, a békéscsabai szobor­sétány, a medgyesbodzási könyvtár, a szeghalmi kollégi­um —, hogy ne folytassuk —, ezeknek formái mind-mind a tervező vállalat rajztábláin szü­lettek meg először. Ugyanitt képzelték el elsőként azt is, hogy sorakoznak egymás mellett megyénk különböző te­lepülésein a düledező falú, ré­gi épületek helyén, vagy épp egy volt libalegelőn a többszin­tes új lakóházak. Mert a lakás- program végrehajtása is itt kez­dődik. A negyedik ötéves terv ide­je alatt a vállalatnak mintegy 3000 lakást kell megterveznie ahhoz, hogy megyénk teljesíteni tudja a programból reá háruló részt. A vállalat mérnökei túlju­tottak már a 2400-on is. Ter­mészetesen nem egyszerűen a számokba sűríthető célkitűzések megvalósításáról van szó. A 3000 lakást talán — sőt biztos — meg lehet tervezni öt év alatt. Jól is meg még jobban is. Társadalmunk a tervezőktől nem akármilyen terveket vár. Olyanokat, amelyek nemcsak a mai követelményeknek, hanem a holnap igényeinek is megfelel­nek. Ehhez alapot mindenképp a mesterségbeli tudás ad. Ám ez csak az alap. Alap, amely a társadalmunk melletti elköte­lezettség nélkül önmagánál is kevesebbet ér. Mindenki érti A Békés megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat pártalapszerveze- tének november 25-i taggyűlé­sén elhangzott vezetőségi beszá­Üj típusú mikrohullámú berendezés As Orion Gyár fejlesztési osztályának dolgozói a XL párt- kongresszus tiszteletére egy hónappal a határidő előtt elké­szítették egy új típusú mikrohullámú berendezés prototípusát. A hat hónap alatt kifejlesztett berendezést a Villamos Erő­művek Trösztje az üzemviteli információk továbbítására hasz­nálja majd. Képünkön; a befejező méréseket végzik a beren­dezésen (MTI Főé® — Danis Barna felvétek, — KSD móló is tükrözte, de a. beszámo­lót kiegészítő hozzászólásokból is kitűnt: a pártalapszervezet­ben mindenki érti a fentieket. Mindannyiukban él az igény., hogy a társadalmi mukameg- osztásban a nekik jutó felada­toknak tudásuk legjavát adva tegyenek eleget. Ez kölcsönözhetett erőt alapszervezet vezetőségének is ahhoz, hogy az eltelt négy év­ről valóban kritikusan és önkri­tikusan számoljon be. így ke­rült szóba, hogy a szervezeti élet erősítésében, a politikai oktatásban, a párttaggá nevelés­ben a megválasztandó új vezető­ség jó néhány gondot örököl át elődeitől. Kiemelte a beszámoló azt is, hogy megbízatásának nem tett mindenki eleget, s azt is, hogy fontos politikai, társa­dalmi kérdések nem mindig szerepelnek olyan súllyal az alapszervezet fórumai előtt, mint a bérezéssel kapcsolatos kérdések. Nem lehet tagadni, hogy az elkövetett hibákból lehet okul­ni. Valószínű az is, hogy vala­mennyi felfedezett hiányosság szolgál valamilyen tanulsággal. De tanulni az eredményekből is lehet. Az, hogy a tervező vál­lalat kollektívája a beszámolás időszakában több mint egymil­lió forint értékű társadalmi munkát végzett, az, hogy a szo­cialista brigádok a kongresszus* munkaversenyben a vállalt egy­százalékos önköltségcsökkentés­sel szemben 4,6 százalékos csök­kentést értek el, arra tanítja a kollektíva tagjait hogy van erejük a hibák kijavításához is, Nem is kell már ehhez más* mint rávilágítani arra, hogy a gazdasági vezetésnek felelőssé­ge tudatában szabad csak a megrendelők megbízásait elfo­gadni. Szólni kell, ha „divattá” válik eredményeinkről szégyen­lősen hallgatni; nem szabad hagyni, hogy a párt vezető, irá­nyító szerepén a pártvezetősé­gek szerepét értsék csak'; él kell mondani, ha a feladatokat rosszul osztják el, és azt, ha egyesek miatt többen, többek, miatt valamennyien károsulnak, egy összetartozó csoport tagjai. Naponta vizsgáznak így történt ez most te ezen a taggyűlésen. Itt állapították meg azt is, hogy a tervező vállalat sikereinek, eredményeinek zálo­gát az eltelt négy évben a vál­lalat párt-, gazdasági, társadal­mi, politikai szervei között ki­alakult, megfelelő összhang je­lentette. Ennek az összhangnak termé­szetesein nem mondanak ellent a menet közben támadt viták, mivel azok nem személyi ellen­tétekből, hanem a jobbítás szán­dékából fakadtak. Tegyük hozzá: a tervező vál­lalatnál ezt a szándékot feltétle­nül fűti még annak tudata is, hogy a tervezőgárda, s annak kommunista tagjai naponta vizsgáznak, hiszen munkájuk eredménye mindannyiunk sze­me előtt — épületekben, épít­ményekben — ölt testet. Már­pedig az alkotás alkotójáról is vallomást tesz., Kóváry E. Péter ÉRTESÍTJÜK ÜGYFELEINKET, hogy f. év december 5-től 1975. január 15-ig gyapiűátvétmlt nem tartunk Gyapjúforgalmi Vállalat Kirendeltsége, Békéscsaba S53893

Next

/
Oldalképek
Tartalom