Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-30 / 280. szám
Élethivatás — a tanácsi Jő megjelenésű, halk szavú fiatalember Kössük Sándor, a Szeghalmi nagyközségi Tanács elnöke. Udvariassága határozottságot, magabiztosságot takar. Mindössze 32 éves, s a Nagy Októberi Szocialista forradalom évfordulója alkalmából — kiemelkedő tanácsi munkájáért — a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. Felkerestük a kitüntetett tanácselnököt, hogy munka járói, a további tervekről beszélgessünk. —■ Ebben az évben két nagy öröm ért — magyarázza. — Megkaptam a magas kormány- kitüntetést s a tanácsi munkáért a 15 éves törzsgárdatag címet. Én ugyanis nagyon fiatalon kerültem tanácsi apparátusba, még nem is voltam nagykorú. 'A beszélgetésből kiderült, bogy Kozák Sándor szülei anyagi körülményei miatt nem fejezhette be a gimnáziumot, csak annak 3. osztályát végezte el, aztán beállt segédmunkásnak az építőiparba, majd levelező úton megszerezte az érettségik — Szülőfalumban, Körösla- dányban dolgoztunk, építettük a községi művelődési házat — emlékszik vissza a 15 év előtti eseményekre a kitüntetett tanácselnök. —- Szerveztem, majd titkára lettem a KlSZ-szerve- zetnek. Minden érdekelt, szívesen dolgdztam. A dátumot sóiba nem felejtem el: 1960. március 21-én hívatott Búzás István, a körösladányi tanácselnök. Elmondta, hogy szeretné, ha náluk dolgoznék gazdasági előadóként. Mint derült égből a villámcsapás, úgy érintett az ajánlat. El sem tudtam képzelni, hogy nehéz fizikai munka után hogyan dolgozom én az irodában. Később beláttam, bizony nagy akarat, odafigyelés, örökös szakmai továbbképzés nélkül i.em lehet tanácsapparátusban dolgozni. Itt más jellegű a nehézség, de meg lehet vele birkózni. A jól dolgozó fiatal előadót hamarosan a Szeghalmi járási Tanácshoz helyezték. .— Itt sok mindennel kellett megismerkednem, aminek most a nagyközségi tanács munkájában nagy hasznát vesztem. Költségvetési előadóként kezdtem, de később rám bízták a pénzügyi ellenőrzést, meg kellett tanulnom az ellenőrzés rendszerét. Voltam munkaügyi előadó, személyzeti vezető. Ezekben az években dőlt el végképp az én‘„pályaválasztásom”. Élethivatássá vált a tanácsi munka. Érzelmileg is száz százalékig ide tartoztam. De hadd mondjam el mindjárt azt is: nekem szerencsém volt. Olyan emberek közé kerültem, akik nem voltak féltékenyek a minden iránt érdeklődő fiatalra, hanem segítették munkámat. Sándor József elnökkel az élen valamennyi kolléga átadta tapasztalatait. Emberséget, ügybuzgalmat, becsületességet tanultam tőlük. Ök is állandóan tanultak, rám ragadt a shot- galmuk, 1963-ban & szeghalmi járás iparugyi szakigazgatásának irányítását bízták Kozák Sándorra, 1967-ben pedig — még nem volt 24 éves — amikor a járási tana« vb titkára lett _ ®ay egész járás hatásági m unkáját irányítani, igazán nagy felelősség, A kollektíva változatlanul jól együttműködött, így különösebb nehézséget nem okozott az új munkakör. Később, a tanácsi átszervezés idején határoztak úgy az illetékesek, hogy a járási apparátusból erősíteni kell a nagyközségi tanácsot. Így kerültem tanácselnöknek a szeghalmi tanács élére s még abban az esztendőben, 1971-ben mreg is választottak. Azóta vagyok tagja a megyei tanács vb-nek is. — Szeghalom dinamikusan fejlődött az utóbbi években. Hogyan látja a tanácselnök az eredményeket és a további tennivalókat? — Szeghalom lakóinak száma meghaladja a tízezret. De a vonzáskörzetben ötvenezernél többen élnek. Iparban nagyon szegény volt e táj, s bizony főként a lányok és asszonyok Szeghalomtól vártak munkaalkalmat. Így sikerült központi segítséggel a Csepel Autógyárnak és a Fővárosi Ruhaipari Vállalatnak létrehozni szeghalmi „leányvállalatait”. Ee ez még nem elég. Ahhoz, hogy a vonzáskörzetben is megnyugtató legyen a helyzet, újabb 1 200— 1 500 munkaerő foglalkoztatását kell megoldanunk. Községünk a településhálózat-fejlesztési tervben úgy szerepel,-hogy várossá fejlődik. Mi e célnak rendeljük alá tevékenységünket. Elmondotta Kozák elvtárs, hogy egyebek között korszerűsítették az úthálózatot, javult a közlekedés, a kereskedelmi hálózat bővült, korszerűsödött. Üj 100 személyes óvoda épült társadalmi összefogással, bővítették a bölcsődét is. De a gondok e téren nem szűntek meg. A női foglalkoztatottság emelkedésével párhuzamosan újabb gyermekintézményekre lesz szükség. Már épül a 100 személyes kollégium, ahova tanyasi gyermekeket költöztetnek. De nem csak szállás, új tanterem, megfelelő tanulási lehetőség kell ahhoz, hogy a hátrányos helyzet végképp megszűnjék. A IV. ötéves terv fordulópont volt Szeghalom életében. Állami és saját erőből 450 lakás épült, javult a lakossági szolgáltatás. Épül a GELKA és az Autószerviz. Felépült a 10 munkahelyes szakrendelő, s kilenc szakorvos tevékenykedik a nagyközségben. 40 személyes öregek napközi otthona került átadásra, — Ha a gondokról, tennivalókról beszélünk, első helyen kell említenünk a vízellátást 500 köbméteres víztornyot építünk. Ezenkívül állandóan építjük, szépítjük városiasodó nagyközségünket. Szerencsére a lakosság sokat segít. Tavaly egymillió 750 ezer forint értékű volt a társadalmi munka, az idén 10 hónap alatt elértük az egymillió-hatszáznyolcvanezret. Főként az üzemek, a KISZ-fia- talok segítenek. Össze! például 1500 tő rózsát ültetnek el az utcákon, tereken. A tanácstagok körzetenkint foglalkoznak a lakossággal s igen nagy az egyetértés. — Olyan ez is, mint a kitüntetés. Egy tanácsi vezetőre nagy gondok hárulnak, de tartós eredményt csak a közösséggel együtt érhet eL Ezért úgy ér- aem, az ón kitüntetésem a kollektív összefogás gyümölcse. Ary Sésas munka Véleményt nyilvánítani —* kommunista kötelesség Beszámoló párttaggyűlés a tervező vállalatnál A szabad véleménynyilvání- J tás az alapvető emberi jogok' egyik legfontosabbika. A szabad véleménynyilvánítás joga és gyakorlata egy testületben, egy vállalatnál, egy országban, jelzője a demokratikus légkörnek. Kommunisták között azonban a kommunistáknak nemhogy joguk, kötelességük minden vitás kérdésben állástfoglalni, kötelességük véleményüknek nyíltan és őszintén hangot adni, (más kérdés, hogy a többség határosa tát minden párttagnak — még ellenvéleménye fenntartásával is — végre kell hajtania.) Az igazi bajok az alapszervezetben is sikkor támadnak, amikor a tagság valamilyen okból „elcsendesedik”. Ezt megelőzni csak úgy lehet, ha a kritikai szellemet ébren tartják, ha az alapszervezet olyan politikai életet él, melyben minden tag belülről fakadó kényszernek enged, amikor bírálataival, javaslataival, észrevételeivel hozzájárul a kollektív bölcsességhez. Tét: a jövő! Ügy érzem, a bevezetőben elmondottak általános érvényűek. Egy olyan intézményben pedig, ahol nap mint nap a jövőről kell felelősséggel dönteni — mások jövőjéről is—, mindez külön jelentőséget kap. A Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál tulajdonképpen a jövőt öntik határozott formákba és igazán nem lehet kör zömbös senki számára, hogy ezek a formák milyenek lesznek. Akiktől pedig ez elsősorban függ — a tervezőktől —, azok végképp nem hallgathatják el véleményüket. Kiváltképp, ha kommunisták. Elég csak néhány dolgot itt felsorolni ahhoz, hogy világos legyen, mit jelent az, ha 1 a tét: a jövő. A BMG békési gyára, a Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi gyára, a békéscsabai Férfi- fehémemű-gyár, a Szeghalmi Paplangyár, a Gyulai Harisnyagyár épületei (többek között), azután 275 bölcsődei, 475 óvodai hely, a békéscsabai szoborsétány, a medgyesbodzási könyvtár, a szeghalmi kollégium —, hogy ne folytassuk —, ezeknek formái mind-mind a tervező vállalat rajztábláin születtek meg először. Ugyanitt képzelték el elsőként azt is, hogy sorakoznak egymás mellett megyénk különböző településein a düledező falú, régi épületek helyén, vagy épp egy volt libalegelőn a többszintes új lakóházak. Mert a lakás- program végrehajtása is itt kezdődik. A negyedik ötéves terv ideje alatt a vállalatnak mintegy 3000 lakást kell megterveznie ahhoz, hogy megyénk teljesíteni tudja a programból reá háruló részt. A vállalat mérnökei túljutottak már a 2400-on is. Természetesen nem egyszerűen a számokba sűríthető célkitűzések megvalósításáról van szó. A 3000 lakást talán — sőt biztos — meg lehet tervezni öt év alatt. Jól is meg még jobban is. Társadalmunk a tervezőktől nem akármilyen terveket vár. Olyanokat, amelyek nemcsak a mai követelményeknek, hanem a holnap igényeinek is megfelelnek. Ehhez alapot mindenképp a mesterségbeli tudás ad. Ám ez csak az alap. Alap, amely a társadalmunk melletti elkötelezettség nélkül önmagánál is kevesebbet ér. Mindenki érti A Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat pártalapszerveze- tének november 25-i taggyűlésén elhangzott vezetőségi beszáÜj típusú mikrohullámú berendezés As Orion Gyár fejlesztési osztályának dolgozói a XL párt- kongresszus tiszteletére egy hónappal a határidő előtt elkészítették egy új típusú mikrohullámú berendezés prototípusát. A hat hónap alatt kifejlesztett berendezést a Villamos Erőművek Trösztje az üzemviteli információk továbbítására használja majd. Képünkön; a befejező méréseket végzik a berendezésen (MTI Főé® — Danis Barna felvétek, — KSD móló is tükrözte, de a. beszámolót kiegészítő hozzászólásokból is kitűnt: a pártalapszervezetben mindenki érti a fentieket. Mindannyiukban él az igény., hogy a társadalmi mukameg- osztásban a nekik jutó feladatoknak tudásuk legjavát adva tegyenek eleget. Ez kölcsönözhetett erőt alapszervezet vezetőségének is ahhoz, hogy az eltelt négy évről valóban kritikusan és önkritikusan számoljon be. így került szóba, hogy a szervezeti élet erősítésében, a politikai oktatásban, a párttaggá nevelésben a megválasztandó új vezetőség jó néhány gondot örököl át elődeitől. Kiemelte a beszámoló azt is, hogy megbízatásának nem tett mindenki eleget, s azt is, hogy fontos politikai, társadalmi kérdések nem mindig szerepelnek olyan súllyal az alapszervezet fórumai előtt, mint a bérezéssel kapcsolatos kérdések. Nem lehet tagadni, hogy az elkövetett hibákból lehet okulni. Valószínű az is, hogy valamennyi felfedezett hiányosság szolgál valamilyen tanulsággal. De tanulni az eredményekből is lehet. Az, hogy a tervező vállalat kollektívája a beszámolás időszakában több mint egymillió forint értékű társadalmi munkát végzett, az, hogy a szocialista brigádok a kongresszus* munkaversenyben a vállalt egyszázalékos önköltségcsökkentéssel szemben 4,6 százalékos csökkentést értek el, arra tanítja a kollektíva tagjait hogy van erejük a hibák kijavításához is, Nem is kell már ehhez más* mint rávilágítani arra, hogy a gazdasági vezetésnek felelőssége tudatában szabad csak a megrendelők megbízásait elfogadni. Szólni kell, ha „divattá” válik eredményeinkről szégyenlősen hallgatni; nem szabad hagyni, hogy a párt vezető, irányító szerepén a pártvezetőségek szerepét értsék csak'; él kell mondani, ha a feladatokat rosszul osztják el, és azt, ha egyesek miatt többen, többek, miatt valamennyien károsulnak, egy összetartozó csoport tagjai. Naponta vizsgáznak így történt ez most te ezen a taggyűlésen. Itt állapították meg azt is, hogy a tervező vállalat sikereinek, eredményeinek zálogát az eltelt négy évben a vállalat párt-, gazdasági, társadalmi, politikai szervei között kialakult, megfelelő összhang jelentette. Ennek az összhangnak természetesein nem mondanak ellent a menet közben támadt viták, mivel azok nem személyi ellentétekből, hanem a jobbítás szándékából fakadtak. Tegyük hozzá: a tervező vállalatnál ezt a szándékot feltétlenül fűti még annak tudata is, hogy a tervezőgárda, s annak kommunista tagjai naponta vizsgáznak, hiszen munkájuk eredménye mindannyiunk szeme előtt — épületekben, építményekben — ölt testet. Márpedig az alkotás alkotójáról is vallomást tesz., Kóváry E. Péter ÉRTESÍTJÜK ÜGYFELEINKET, hogy f. év december 5-től 1975. január 15-ig gyapiűátvétmlt nem tartunk Gyapjúforgalmi Vállalat Kirendeltsége, Békéscsaba S53893
