Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-16 / 268. szám

A szlovákok szövetsége segíti a szocialista építést Such János főtitkár nyilatkozata a szabálytalanság, a felelősségre vonás November 23-án ünnepli fenn­állásának: 25. évfordulóját a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetsége. A jubile­um alkalmából Such János, a .szövetség főtitkára nyilatkozott az MTI munkatársának. El­mondta, hogy a szövetség meg­alakulása óta fontos feladatának tekinti a szocializmus hazai épí­tésének elősegítését, a szlovák lakosság közéleti aktivitásának növelését, az anyanyelvi művelt? | ség fejlesztését, hagyományaik megőrzését. — Napjainkban Magyarorszá­gon 34 szlovák óvoda tevékeny­kedik, amelyekben több mint 1200 gyermeket gondoznak; 1968- hoz viszonyítva tehát megkét­szereződött az óvodák és a gon­dozott gyerekek száma is. 1968- ban 63 nyelvoktató iskolában 4650 iskolás tanult. Jelenleg 74 ilyen oktatni intézményben több mint 5500-an képezik magukat. öt szlovák tannyelvű iskolában 677-en folytatnak tanulmányo­kat. míg a két szlovák gimnázi­umnak 128 tanulója van. — Szövetségünk azt szorgal­mazza, hogy a szlovák nyelvű is­kolákban stabilizálódjék a tanu­lók száma, növekedjék az okta­tás színvonala, t A felmérésék szerin t ma Ma­gyarországon 45 szlovák nemze­tiségi énekkar, 18 zenekar, 12 színjátszócsoport, 39 tánccsoport és 12 nemzetiségi klub működik. Az utóbbi idők egyik új művelő­dési formája éppen a nemzeti-- ségi klub, amely a nyelvművelés fontos fórumának bizonyult Ilyen klub többek között Orosz­lányban. Szarvason, Békéscsabán tevékenykedik: sikerrel. — A múlt év végéig mintegy 280 000 forint értékű szlovák nyelvű könyvet kapott a hazánk­ban tevékenykedő négy szlovák báziskönyvtár. A szocialista esz- meiségű irodaiam megszeretteté­sére és nem utolsósorban a nyel­vi, ismeretiek terjesztésére több sikeres akció bontakozott ki. A közeljövőben például Dér Endre szlovák származású József At- tila-díjas író részvételével író— olvasó találkozók lesznek több Nógrád megyei községben. Szö­vetségünk fennállásának 25. év­fordulója alkalmából pedig iro­dalmi pályázatot hirdettünk meg Donizetti: Don Pasquale • A világ sok-sok színházának | közönségét hódította meg az 1843-as bemutató óta Donizetti: Don Pasquale című vígoperája. A kitűnő háromfelvonásos mű minden pillanata remek ze­nei élmény, nagyszerű szórako­zás. Egy szövevényes, vidám hangú cselekmény szemtanúi lehettünk: a hetedik ikszen túl­jutó, gazdag Don Pasquale hal­iam sem akar unokaöccse „előnytelen” házasságáról, ezért inkább ő nősül, hogy vagyonát véletlenül se örökölhesse a fiú választottja. Az orvos (Malates- ta) furfangos segítségével azon­ban túljárnak a nagybácsi eszén az egymást szerető fiatalok. Vé­gül ő is belátja,, hogy nem volt igaza. A Szegedi Nemzeti Színház operaiegyüttese ragyogóan ját- j szőtt és énekelt. Temperamen­tumos, valóságos figurákat te­remtettek. Gregor József (Don Pasquale) gyönyörű buffo- basszusa, koméddázó kedve fe­ledhetetlen, élmény volt. Ugyan­így Berdál Valéria (Norina) koloratúrszopránja, kacérságról őszinte szerelemre váltó finom játéka. Az est hatalma® vas­tapsát érdemelte ki Malatest-a doktor (Gyimesi Kálmán) és Don Pasquale kacagtató kettő­se. A Szegedi Szimfonikus Zene­kar (vezényelt Váradi Zoltán) tökéletes összhangú játéka méltó volt a nagy olasz zene­szerző művészetéhez. Az operát november 26-án es­te láthatja ismét a közönség a Jókai Színházban, a Megyei Művelődés' Központ szervezésé­ben, R. I. ton, majd 1849 új év reggelén sí«kérrel folytatták az utat. Trapéz gyermeket várt, túl volt terhessége félidején. Rettenetes hidegben, úttalan-utakon sze- kereztek. mire január 3-án el­érték Debrecent, az ideiglenes fővárost. Bármiképpen változott a ha­dihelyzet bármilyen politikai légáramok járták át időről idő­re a közéletet, Táncsics válto­zatlanul kitartott eredeti, ra­dikális plebejus nézetei mel­lett. Ügy okoskodott, lapjának betiltása csak Budapestre vo­natkozik, tehát Debrecenben új­ra megjelenteti. Ám a cívis vá­rosban minden tekintetben mos­toha körülmények uralkodtak, így a nyomdaiparban is. A kor­mány Kolozsvárról hozatott sürgősen nyomdászokat, hogy legalább a hivatalos lapot és a nélkülözhetetlen kiadványokat megjelentethessék. Táncsics en­nek ellenére kiadta a magyar hírlapírás egyik érdekes ter­mékét, a Debreceni Vásárfiát. \yérbeli politikai röpiratok vol­tak ezek, szerzőjük kíméletle­nül ostorozta a visszás tünete­ket, akár a drágaságról, akár a lapulásról volt szó vagy ép­pen a Habsburgokkal való ki­egyezési hajlandóságról. Jóhi- , szemű ségében néha tévedett. Egy alkalommal megtámadta Jókait, aki pedig nem adott okot erre. Táncsics javára le­gyen mondva, tévedését elis­merte. ­Annyi gyász után megint megérhette a szülői boldogsá­got, Éppen a nagy nap évfor­dulóján. március 15-én szüle­i I ■ • tett kislánya; noha sok min- ! denben eltért véleménye ' Kos- ! suthétól, mélységes tisztelet ; élt benne a függetlenségi harc ; vezérpolitikusa iránt, ezért a ; leánykát Lajost a névre ke- S resztelték. Apai öröméből • újabb erőt merített küzdelmei- j hez, és minél jobban radikali- ■ zálódott a kormány, annál oda- j adóbban támogatta. A legtelje­sebb helyesléssel ünnepelte röp­lapjain 1849. április 14-ét, a trónfosztás napját. Természete­sen mint képviselő ott volt a református nagytemplomban és megszavazta a Habsburgok det- ronizálását. Rövid időre úgy tűnt, a ha- diszerenose is a nemzeti ügy mellé áll. A harctéri sikerek eredményeképp visszaköltözhe­tett Budapestre a kormány, amelyet az országgyűlés szin­tén követett. De Miklós orosz cár beavatkozása megpecsétel­te a függetlenségi küzdelem sorsát.. A túlerővel többé nem birkózhatott meg a hadsereg, és rohamosan közeledett a ka­tasztrófa pillanata. Július 3-án és 4-én a kormánynak ismét menekülnie kellett. Most Sze­gedet jelölték ki ideiglenes fő­városnak, Táncsics a legutolsó menekültekkel, július 8-án hagyta el Pestist családostól. Mire Szegedre ért, a kormány és az országgyűlés megint székhelyet változtatott, Aradra költözött. És már nem volt megállás. Kossuth átruházta Gürgeyre a teljhatalmat, és a következő lépés a világosi fegyverletételhez vezetett. (Folytatjuk) Százhárom boltban tartott vizsgálatot a NEB Á Békés megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság a járási bi­zottságokkal karöltve a közel­múltban 103 kiskereskedelmi egységben, valamirít a Szolnok— Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru. Nagykereskedelmi Vállalat békéscsabai és oros­házi lerakatánál folytatott vizs­gálatot.' Ezenkívül a népi ellen­őrök 32 boltban, presszóban és vendéglőben végeztek próbavá­sárlást. A vizsgálatnak többek között az volt a célja, hogy a kereskedelem betartja-e az árakra, a minőségre, a szava­tosságra vonatkozó előírásokat. A népi ellenőrök választ keres­tek a belső ellenőrzés hatékony­ságára, valamint arra, hogy a fogyasztói érdekvédelem egybe­esik-e a vállalati gazdálkodás érdekével. A vizsgálatban részt vett a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa és a megyei Élelmiszerellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézet. Huszáros megoldás A kereskedelem és a vendég­látóipar az előző évekhez ké­pest nagyobb gondot fordít a fogyasztói érdekvédelemre. A vizsgált egységek többsége a fogyasztói árakat helyesen al- ( kalmazza. A próbavásárlások azonban továbbra is azt igazol­ják, a vásárlók megkárosítása nem a legritkább esetek közé tartozik. Sőt árdrágítás is elő­fordul. A MÉK orosházi zöld­ségboltjában a burgonyát a 4,80 Ft kg-os ár helyett 6,80 forin­tért adták. Előfordult, hogy ol­csóbb cikket drágább árfekvé­sű cikként hoztak forgalomba. A békéscsabai ÁFÉSZ 4-es szá­mú önkiszolgáló boltjában a kenyérszalonna csemegeszalon­na minősítést kapott. Az tör­tént ugyanis, hogy a központi raktárban a MÉK állal szállí­tott csemegeszalonna és a ke­nyérszalonna között jelentős eltérés mutatkozott. A problé­mát huszárosán megoldották a vásárlók rovására. (?!) Az árváltozások végrehajtása is kívánnivalót hagy maga után. Ezzel kapcsolatban több hiá­nyosságot állapítottak meg az ÁFÉSZ-boltokban a népi1 ellen­őrök. A fűszerárukon, a palac­kozott borokon, a kozmetikai cikkeken nem tüntették fel az új fogyasztói árat. Több árun pedig a régi és az új ár is fel volt tüntetve. Megnyugtató vi­szont, hogy a boltok többségé­ben a fogyasztói ár megegye­zett a számlákon és a kalkulá­ciókban feltüntetett fogyasztói árral. A legtöbb rendellenességet a népi ellenőrök az áruk minősé­gi átvételével és a szavatos­sággal kapcsolatban állapították meg. A kiskereskedelem kevés figyelmet szentel az áruk mi­nőségének vizsgálatára. Ritka az olyan eset is, amikor az árut azért nem vették volna át, mert lejárt a szavatossági ide.ie. Az ellenőrzésre nem az átvétel napján kerül sor, hanem leg­inkább néhány nap múlva, ak­kor is csak szúrópróbaszerűen. Ha az áru szemlátomást minő- ségi kifogás alá esik, visszáruz- zák a nagykereskedelemnek. A jegyzékben azonban néhány rit­ka kivételtől eltekintve nem a valódi okot tüntetik fel. Az in­tézkedés egyszerű és kellően homályos megjegyzéssel társul: „A bolt nem rendelte meg” az árut. Yitostinc a szabatosság kőről Vajon mi történik a vissza­küldött áruval? A Szolnok— Békés megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat békéscsabai és az oros­házi lerakatainál tartott vizs­gálat megállapította, hogy sok az olyan visszáru, melyen az előbb említett megjegyzés sze­repel. A szavatossági határidő be nem tartása miatta felelős­ség terheli a nagykereskedelmi vállalatot állapították meg á népi ellenőrök. A határidők na­gyobb része ugyanis a lerakat raktárában telik le. önkéntele­nül adódik a kérdés: mi törté­nik az olyan áruval, amelynek lejárt a szavatossági ideje? Kü­lönös választ ad a gyakorlat, de az eljárást sem illeti meg más jelző. A békéscsabai lera­katnál június 13-án készült jegyzőkönyv szerint az édesség- raktárban tárolt, s a szava tos- 1 sági idő lejártához közel álló termékek értékesítési határidejét szeptember 20- ig meghosszabbították. Ha­sonló eset történt a; pörkölt mogyoróval is. Az orosházi le­rakatnál pedig a zöldségleves- por minőségi vizsgálatát a szava­tossági idő lejárta után három hét múlva, méghozzá a ki­szállítás után rendelték el. Ugyancsak orosházi példa. A vaníliás kifli szavatossági ideje augusztus 16-án lejárt. A határ­időt mégis szemrezdülés nélkül október 1-ig meghosszabbítot­ták. A jegyzőkönyvben azon­ban nem tüntették fel a meny- nviséget, de alá sem írták. Ügy látszik, megszólalt a lelkiisme­retük. Mi az oka ennek a vitustáne- nak? A Háztartási és Vegyiáru Főigazgatóság 1961 júniusában egy körlevelet tett közzé. Esze­rint á lerakat dolgozói érzék­szervi vizsgálat alapján meg­hosszabbíthatják az édesipari termékek szavatossági határide­jét. Célszerű lenne ezt a körle­velet visszavonni. Már azért is. mert ezí az egyik hétforrása a szavatossági idő felelőtlen meghosszabbításának. Ehhez tár­sul az a sajnálatos gyakorlat is, hogy a meghosszabbítást ta­núsító bizonyítványt a 'eraka­tok a kiszállított áruhoz ritkán csatolják. Gyakran fordul élő, hogy a — különösen a tejtermékeken s a tubusos árukbn — feltünte­tett határidőt nehezen vagy egyáltalán nem lehet elolvasni. A MÉK 18-as számú tejboltjá- ban emiatt a népi ellenőrök 60 poharas tejfölt és 60 liter tejet vontak ki a forgalomból. A bol­tok leltározásakor súlyhiány', minőségi hiba, szavatossági idő lejárata miatt az árut kivonják a forgalomból vagy leértékelik. Van azonban számtalan ellen­kező példa is. A kiskeraskedel- I mi és vendéglátóipari egységek­ben a NEB-vizsgálat során több mint 48 000 forint értékű olyan árut hoztak forgalomba, mély­A Mezőhegyesi Cukorgyár felvételre keres egyetemet vagy főiskolát végzett kémikust iizemvegyészi munkakör betöltésére Fizetés megegyezés szerint, továbbá összkomfortos lakást biztosítunk.' Jelentkezni, igényéit megjelölésével, személyesen vagy levélben a yállalat Személyzeti vezetőjénél lehet. x nek lejárt a szavatossági ideje. Ez a megállapítás 5360 külön­böző élelmiszeripari cikket érin­tett. Hova billen v a mérleg nyelve? A vásárlók megkárosításának leggyakoribb »esete, hogy keve­sebb árut kapnak, mint ameny- nyiért fizetnek. A próbavásár­lások során a népi ellenőrök 40 esetben állapítottak meg súly csonkítást, mégpedig zöld­ség-, gyümölcsáruknál, szeszes italoknál és egyes élelmiszerek­nél. Legtöbb baj a mérlegekkel van. Nyolc boltban hitelesítet­len mérlegeket használtak, 11- ben pedig pontatlanul állították be őket, azaz kevesebbet mér­tek. Egyetlen olyan eset sem fordult elő, amikor a mérleg nyelve a vásárlóknak kedver zett volna. A pontatlanság min­dig a fogyasztókat károsította. A vállalatok és a szövetke­zetek, noha tettek intézkedé­seket a fogyasztói érdekvéde­lem betartására, az ellenőrzé­sekre kevés súlyt fektettek. Ám vitathatatlan, az előző évekhez képest ezen a téren jelentős változás történt. Több ÁFÉSZ munkatervében a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos ellenőrzések is helyt kaptak. A hálózati ellenőrök és a szövet­kezetek felügyelő bizottságai ebben az évben 4720 vizsgálatot végeztek. Szabálytalanságot és hiányosságot 703 esetben állapí­tottak meg és összesen 164 sze­mélyt vontak felelősségre. A békéscsabai ÁFÉSZ-nél 91 fo­gyasztói érdekvédelmet sértő esetre derült fény. Felelősségre vonásra viszont egyszer sem került sor. Az orosházi ÁFÉSZ- nél 24 ízben állapítottak meg árdrágítást, hamis mérést és ezzel szemben csupán egy dol­gozó kapott fegyelmi büntetést. De ott, ahol a felelősségre vo­násra sor is került, a büntetés nagyon enyhe volt. A szarVasi ÁFÉSZ is csak figyelmeztetés­ben részesítette azt a dolgozót, aki 13 százalékos súlycsonkítást és 11 százalékos árdrágítást követett el. Hasonlóképpen enyhén bírálják el a vásárlókat megkárosító személyeket a Bé­kés megyei Vendéglátóipari Vállalatnál is. A számok két­séget kizáróan igazolják azt a tényt, hogy a szövetkezeteknél és a vállalatoknál, sajnálatos módon egyféle elnéző szemlé­let vert gyökeret. Márpedig az ellenőrzés hatékonysága nagy­mértékben csökken, ha a felelős­ségre vonás elmaradt, illetve a károsító cselekmény csupán enyhe büntetést von maga után. Így végső soron a vásárlók ér­dekvédelme szenved csorbát. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság és a városi, járási bi­zottságok széles körű vizsgála­tának tapasztalata egyértelmű. A vásárlók érdekvédelmével kapcsolatos vállalati, szövetke­zeti belső ellenőrzést a mainál sokkal tervszerűbben kell meg­szervezni. Nagyobb gondot kell fordítani az áruk minőségére és a szavatossági határidők be­tartására. Azokat pedig, akik megkárosítják a vásárlókat, annak rendje és módja szerint felelősségre kell vonni! A me­gyei és a városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottságok a vizsgá­lat alapján 25 személy ellen szabálysértési, 22 ellen pedig fegye'mi eljárás lefolytatására tettek indítványt a vásárlók megkárosítása miatt. Serédi János BMS HECm^r 1974, NOVEMBER 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom