Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

Pillanatképek Nagykamarás életéből Á történelem krónikásai már a török időből jegyzik a falu nevét A többszöri elpusztítás és újratelepítés után a mai község az 1800-as évek végé­től alakult ki, s még évtize­dekig viselte a barbár pusztí­tások sebeit A kamrásiak már az I890-es évektől kapcsolatba kerültek a munkásmozgalommal. ugyanis az erdélyi ipartelepekre, fa­gazdaságokba több százan jár­tok dolgozni. A politizáló munkások, föld­művesek — ahogy akkor ne­vezték őket „cucialisták” — a községben is szervezkedtek; s 1919-re már kiforrott mozga­lom jellemzi a falut. A Ta­nácsköztársaság bukása után kegyetlen vérbosszúval számol­ták fel az első munkásfiatalom helyi vívmányait Á front 1944. szeptemberiben mér Nagykamarás határában húzódott. A községben állomá- *ozó ellenséges csapatok főpa­rancsnoka ki akart, telepíteni a lakosságot, s a települést le­rombolva hátrahagyni a szov­jet csapatoknak. A tervei azon­ban meghiúsultak. A község kommunistái — akik korábban Ságvári Endrével tartották a kapcsolatot — éjjel házról ház­ra jártak és agitálták „ lakos­ságot, hogy ne hagyják el ott­honukat. Illegális harcuk ve­szélyes, de végül is eredmé­nyes volt: Nagykan.arás utcáin 1944. október 6-án a szovjet hadsereg csapatai győztesen vor aultak végig. A község lakosságát ldspa- rasztok, proletárok, nincstele­nek alkották. Az élni akarás vezérelte őket, s 1944 őszén közös összefogással a munka­bíró emberek megkezdték a kenyérgabona vetését. A kö­vetkező év tavaszán több száz család évtizedes álma valósult meg: a földosztás során mint­egy 600 család jutott földhöz. Nagykamarás első termelőszö­vetkezetét 1949. augusztus 20- án 402 hold földdel 52 család alakította meg. A közös gazda­ság első búzatermésének átla­ga holdanként alig haladta meg a 7 mázsát, míg az idei ke­nyérgabona holdanként 28 má­zsás terméssel fizetett. A nagykamarás! Ságvári End­re Tsz napjainkban mintegy 6 ezer 200 holdon gazdálkodik, 9 1150 tagjából 660 a dolgozó tagok száma. Az eltelt 25 esztendőben szép eredményeket értek él a nö­vénytermesztésben Ő? az állat- tenyésztésben. A tsz 600 hektá­ros nádudvari rendszerű kuko­ricatáblája teljesen gépesített,' ■ hektáronként 90 mázsás á*- , ígért A tasssssrű ssa-l kosftott sertés- és baromfitelep az árbevétel egyik biztos alap­ja. Az egyik utca sarkán három idős asszony beszélget. Az egyik mellett körű leelül négy­éves kisunokája zsíroskenyeret majszol, s hunyorogva nézegeti az idegen bácsit. Érdeklődésemre Nagy János- né el is magyarázza, merről jöt­tek az oroszok. — Nagyon féltünk, mert ne­künk csak rosszat mondtak ró­luk. Igaz, borostás arcuk, öl­tözetük és fegyvereik nem vol­tak valami b i zal omgerj esztőek. A másik utcában a kútnál it­tak, s az itteniek csak a kapu mögül merték nézni őket. Vé­gül is nem bántottak senkit és előmerószkedtünk — emlékszik vissza a körülbelül 65 éves né­niké. A 2,5 millió forintos költség­gel épült művelődési házat 1966-ban avatták fel, s a köz­ség szülöttjéről, Bojtos Sándor­ról nevezték el, aki 1941-ben hősi halált halt A kultúrköz- pontban kapott helyet a könyv­tár. a 300 személyes színházte­rem. a különféle klubok és szakkörök. Az átadást követő e’ső években tapasztalt lelkese­dés ma már alábbhagyott. A község közművesítésére 19G8-ban megszervezték a vízr műtársulatot, majd 1972. no­vember 7-én felavatták a víz­müvet s így a település ivó­vízellátása hosszú távra bizto­sított. 1970-ben elkészült az egész­ségház, s átadásával a telepü­lés egészségügyi ellátása sokat javult Korábban a szomszé­dos községek orvosai gyógyítot­ták a kamarás! betegeket is. IdKafc ss országban minde­nütt Nagykamaráson is gondot jelent a napközis óvodai férő­helyek hiánya. Mindezek meg­szüntetésire az illetékesek meg­tették az intézkedéseket, s va­lószínű, már a jövő év dere­kán megkezdik az új óvoda építését, A közeljövő tervei között sze­repel az öregek napközi ottho­nának építése. Ennek és a gyermekintézmények ellátására már építik a 300 adagos kony­hát. Az anyagszállításban sokat segített a Bánkút! ÁG és a la­A község kereskedelmi egy­ségei nem megfelelőek. Áru­készletük egyhangú és megkö­zelítésük időt vesz igénybe. Mindezeken a gondokon enyhít a már öt éve (!) igényelt és húzódó kisáruház, amely talán az idén elkészül. A 2800 lakosú kisközségből 180-ra tehető az ingázók szá­ma. A mezőgazdaságból felsza­badult női munkaerő egy ré­szét már a községbe telepített ipari egységek foglalkoztatják. A Békéscsabai Kötöttárugyár bedolgozó részlege. a tápéi Há­ziipari Szövetkezet gyókényfer nó részlege és a MÉK zöldség­előkészítő telepe mintegy 160 lányt és asszonyt foglalkoztat. A telephelyek kellő bővítésé­vel az iparban foglalkoztatot­tak száma akár a duplája is lehetne. Az elmúlt 30 esztendőben je­lentősen megváltozott a tele- pü’és arculata. A község fejlő­dése az. amit számokkal nem lehet kifejezni. Terveik ? Természetesen van­nak. A község iparának fej­lesztése, az óvodák, iskolák bő­vítése és kereskedelmi egysé­geinek fejlesztése a község egyik legfontosabb feladatai között Gyors, pontos, szakszerű információ Kedvezményes programok 0I0T utalvánnyal — Országos ifjúsági vetélkedő-sorozat nyitánya Békéscsabán Mint Ismeretes, ez év február elején adták át rendeltetésének az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Békés megyei ki- rendeltségének új helyiségéi Bé­késcsabán, a Tanácsköztársaság útján. Megkértük Vasé Lászlót, az iroda vezetőjét, tájékoztassa lapunkat a közel egy év tapasz­talatairól eredményeiről az év vé­gi programokróL — Mit valósítottak meg ed­di* az előzetes elképzelésekből, hová utaznak legtöbben me­gyénk fiataljai? — A fiatalok nemcsak a pihe­nést, a kikapcsolódást keresik, érdeklődnek, meg akarják ismer­ni elsősorban hazánk és a szo­cialista országok fiataljainak éle­tét, munkáját találkozók, eszme­cserék révén! Ezeket a törekvé­seket igazolja az a tény, hogy a legtöbb fiatal a Szovjetuniót és a környező szocialista országokat keresi fel. A szovjet városok üze­meit, műemlékeit, nevezetessé­geit, a jellegzetes orosz tájakat eddig csaknem 300 fiatal ke­reste fel. Az NDK-ba nyolc, Len­gyelországba hat, Csehszlováki­ába és Bulgáriába négy-négy, Romániába két, Jugoszláviába egy 35-ös csoportot utaztattunk. Az utóbbi két országba azonban sok az egyéni utazó is. A belföldi utak közül legnép­szerűbbek a 2—3—4 napos or­szágjáró autóbusztúrák, valamint az ifjúsági napok rendezvény-so­rozatai. Ezekben a útiprogra­mokban megismerkedtek Pécs nevezetességeivel, a Duna-kanyar festői környékével, Aggtelek és Jósvafő vidékéveL Bebarangol­ták a Zemplén és a Bükk-hegy- 6ég csúcsait, s kirándultak To­kajba, Sopronba, Kőszegre. — Hogyan sikerültek az idén az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács kedvezményes üdültetései? — örömmel mondhatom, hogy évről évre emelkedik azoknak a fiataloknak a száma, akik az OIOT-kedvezményt igénybe ve­szik. Így például a Rózsa Fe­renc Gimnázium és Szakközép- iskolából 570 diák részvételével különvonatot indítottunk Bala- tonföldvárra, akik kemping­utalvánnyal üdültek. Ez az utal­vány 50 százalékos vasúti ked­vezményt, 10 forintért szállást és 7,50 forint étkezési hozzájáru­lást jelentett egy-egy fiatalnak. Újdonság, hogy ezeket a ked­vezményeket az ifjúsági klubok taejai is igénybe vehetik. A bé­késcsabai Fiatal Utazók Klubja és az eleki Ifjúsági Klub fiatal­jai a Balatonon, illetve Pécsett vettek részt kedvezményes ki­ránduláson. A VIII. szegedi if­júsági napokra 190-en utazlak kempingutalvánnyal. Tovább folytatódik a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok olcsó üdültetése, amely novembertől márciusig tart. Az első csoportok december 5-én indulnak Mezőkovácsházá- ról és Mezőhegyesről. Majd a KISZ városi, járási és megyei bizottságainak javaslata alapján 120 KISZ-es utazik Budapestre, illetve Kőszegre, ahol mindössze 150 forintért egy h,étig üdülhet­nek a Hotel Ifjúságiban, a Hotel Expressz Panorámában. — Megyénket melyik ország fiataljai keresik fel leginkább és mi ntán érdeklődnek? — A legtöbben a Szovjetunió­ból és az NSZK-ból jönnek. Többségük a mezőgazdaságban dolgozó fiatal, akik élénken ér­deklődnek megyénk mezőgazda, sági nagyüzemei, élelmiszergaz­daságai iránt. A szovjet csopor­tok részére baráti találkozókat is szervezünk a megye különböző helységeiben. Az NSZK-belieket többnyire az öntözés, a különféle nagyüze­mi technológiák alkalmazása ér­dekli. Ezek a fiatalok a gyulai és a hidasháti állami gazdaságban, a Május 1. tsz-ben, a szarvasi ÖKI-ben és a főiskolai karon tett tanulmányút után ellátogattak a Mezőhegyesi Állami Gazdaságba és a Szabadság Tsz-be, ahol lo­vasbemutatón is részt vettek. — Az év hátralévő részében milyen programokat ígér az ntazni és szórakozni vágyók­nak az Expressz? November közepéig lehetőség nyílik még például erdélyi kör­utazásra. December 4-től 7-ig pedig a Tátrába való kirándulás­ra. Ami a külföldi szilveszteri programokat illeti, Lipcsében és Drezdában december 28 és janu­ár 4 között nemzetközi szilvesz­teren búcsúztatják az óévet a fiatalok. December 29-én 43-an indulnak Varsóba, ahol szerve­zett városnézésen vesznek részt, ellátogatnak a Tudomány és a Kultúra Palotáiéba, megtekin­tik a párttörténeti múzeumot és a nemzetközi szilveszterest után január 3-án utaznak haza. Nagy várakozás és izgalom előzi meg a KISZ KB és az Ex­pressz szervezésében rendezendő országos ifjúsági felszabadulási ve*élkedő-snrozatot, amely TA­VA SZVÁ.RÓ címmel november 16-án Bács, Békés és ftsongrád megye részvételével Békéscsa­bán kezdődik. Az ifjúsági és űttörőházíban sorra kerülő vetélkedőn neves fő­városi művészek is fellépnek. Az országos döntő jövő év március 27-én lesz Budanesten, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Vass László. Seres Sándor Nem szabad árusítani SANYO rádiót Ideiglenesen megtiltották a SANYO hálózati rádiókészülék és a gépkocsi időmérő óra áru­sítását. Előzetes minőségvizsgálat el­mulasztása miatt a Kereskedel­mi Minőségellenőrző Intézet két termék árusítását ideiglenesen megtiltotta. A SANYO RM 5320 típusú ja­pán digitálórás háióza i rádióké­szüléket ugyan a KERMI ko­rábban megvizsgálta, de felté­teleként szabta meg a készülék URH-sávjának átalakítását az OIRT normára, s előírta az is­mételt minőségvizsgálatot. Az ellenőrzések ennek hiányát ál­lapították meg, s ezért a japán sédié cuk ax előírt minőség­vizsgálat után, s attól függően hozható forgalomba. Nem végeztették el a forga- lombahozatal előtt kötelező vizsgálatot azok a vállalatok, amelyek gépkocsiba szerelhető időmérő órákat árusítanak, és az érvényes rendelkezéssel el­lentétben jótállást sem adnak rá. Ezért a Bally Time elneve­zésű 684 és 830 forintos NSZK- import időmérő órák árusítását a kötelező minőségvizsgálat el­végzéséig megtiltották. 1674, NOVEMBER I«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom