Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-10 / 263. szám
/ 32. „Magyarország is M lesz veno a háborúból a közeljövőben” Huszonhárom évvel bűntette után. 1967-ben így vallott a bíróság előtt a zuglói nyilasok egyik legbrutálisabbja, Komló- sy Elemér volt repülős törzsőrmester 1914 november első felének egy eseményéről: „Két fiatalembert ' hoztak hozzám kihallgatásra. Vallató* közben megjelent az egyik VígSh-fiú, kezében harapófogó volt, amelyben tüzes szöget tartott és akkor testvérének. Sándornak —, aki különben is a verekedések vezetője volt — átadta ezt a szerszámot és ő a szemem láttára szúrta ki mindkét fiatal" embernek a szemét’’ A november 6-i moszkvai ünnepi nagygyűlésen Sztálin így beszélt: „Az elmúlt év nemcsak a szövetséges nagyhatalmak németellenes frontja megerősödésének esiztendje volt, hanem a front kiszélesedéséé is. Nem szabad véletlennek tekinteni azt a tényt, hogy Olaszország nyomán Németország többi szövetségesét, Finnországot, Romániát és Bulgáriát is kiverték a német szövetségböL Nem lehet kétség az iránt hogy Németország utolsó európai szövetségese. Magyarország is ki lesz verve a háborúból a közeljövőben.” A Hírek, az arcvomal politikai osztályának a magyar lakosság számára kiadott lapja november 11-i számában az alábbi adatokat közli: „Október 6-tól november 6-ig a 2. ukrán arcvonal csapatainak harca nyomán az ellenség vesztesége a következőkre tehető: elesettek és foglyok: 142160, repülőgép 802, tank és gépágyú 1038, különböző átmérőjű ágyú 2306, aknavető 1470, páncélos 469, gépjármű 3953.” Az 53. hadsereg haditanácsa felhívást intézett a hadsereg személyi állományához: „A bosszú érzését a háború igazi bűnöseire keli irányítanunk... Nem szabad a népet és a magyar fasizmus által kétszeresen elnyomott magyar dolgozókat a háborús bűncselekményeket elkövetett magyar kormánnyal azonosítanunk.” A i. Ukrán Front haditanácsának tagja olyan jelentést küldött a párt központi vezetőségének, amely szerint a magyar helyi hatóságok „A szovjet katonai parancsnokságokkal szemben lojálisán viselkednek, képviselőink minden kérését teljesítik. Helyi vezetők eltávolítására vagy leváltására — szabotázs miatt — egyetlen esetben sem került sor.” Néhány mondat a Vésztő története című tanulmánygyűjteményből: „A község főjegyzője, a 10 főnyi csendőrség, valamint néhány módosabb család (mintegy 15—20) elmenekültek a községből. A helyben maradt bíró és a községháza tisztviselői egyelőre gondolni sem mertek arra, hogy munkájukat folytassák. Az átmeneti bizonytalanságot kétes elemek használták ki: feltörték az elmenekült, vagy a tanyavilágba kihúzódott családok lakásait... Később azután már hiábavaló és eredménytelen volt minden intézkedés az eltulajdonított javak összegyűjtésére.” (daniss) 1974. NOVEMBER 10. I gyakorlat a kezdeményezőket igazolta Beszámoló az országban elsőnek alakult tanácsi szocialista brigádról három Evvel ezelőtt — amikor a megyei tanács pénzügyi osztályának kollektívája elhatározta, hogy szocialista brigád cím elnyeréséért küzdő munkabrigádot hoz létre — a hivatali és társadalmi szervek részéről a brigád létjogosultságát nem egyformán ítélték meg. Rövid három év gyakorlata a kezdeményezőket igazolta. Jelenleg zöldkoszorús November 7. Szocialista Brigád címen dolgoznak, méghozzá igen jó eredménnyel. — A kezdet mindenütt nehéz, mi mégsem gondoltuk, hogy annyi akadályba ütközik munkabrigádunk javaslatainak elfogadása — magyarázza Fődre Lajos, a brigád vezetője. — A megyei tanács végrehajtó bizottságának vezetői, az osztály vezetője, az szb és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa egyetértett a kezdeményezéssel. Mások — elsősorban a Közalkalmazott Dolgozók Szakszervezetének országos központja — kétségbevonták a brigád létjogosultságát Ügy vélték — mivel országosan sehol nem működött még akkor tanácsi szervnél szocialista brigád —, hogy sajátos munkánkból adódóan a hármas követelménynek nem tudunk eleget tenni. Vagy ha mégis, hogy lehet azt ellenőrizni, összegezni, értékelni? Az okmányokból kiderül: a lelkes kis kollektíva nem adta fel a harcot, Ügy vélte, ha sehogyan sem tudja elérni a megtisztelő szocialista brigád címet, munkabrigád címen akkor is egymást segítve dolgozik a korábbinál nagyobb szervezettségben. — A mi munkánk nem látványos — vélekedik a brigádvezető. — Emberekkel nem vívunk hangzatos nagy csatákat a törvényesség betartásáért és egyéb címen, de annál többet dolgozunk aktákkal a szabályozók betartásáért, a pénzügyi fegyelem megszilárdításáért. A mi osztályunkon semmilyen évszakban nincs „holt szezon”. Ha betegség, üdülés, tanulmányi szabadság vagy egyéb ok miatt hetekig távol marad valaki a munkahelyéről, őt nem várhatják meg az akták. Akkor is el kell intézni a bent levő dolgozónak. — Ez a munkaköri kötelesség — mondhatják a kívülállók. Igen ám, de itt vannak adóügyesek. közgazdasági, költségvetési, termelőszövetkezeti csoportok, hogy csak párat említsek. Épp elég mindenkinek a saját munkájához megjelent rendeleteket, szabályozókat ismerni. Am, ha segíteni akar a másiknak, annak a területén sem maradhat le. Egyszóval sokoldalú szakmai képzést, politikai megbízhatóságot, ügybuzgalmát kíván valamennyiünktől a munka. Nem lehetünk részrehajlók, csak igaz képviselői az ügynek VALÓBAN. valamennyien tudjuk — különösen akik gazdasági, pénzügyi dolgokban jártasabbak —, hogy a rendelet nem ismerése nem mentesíti a felelősség alól a hibák elkövetőit. Ezért külön említésre méltó a November 7. Szocialista Brigád sokrétű tevékenysége. — Mindenekelőtt az ügy érdekében az osztály egyes csoportjai között javult sokat az együttműködés. A rendeletek közös megismerésére is gondot fordítunk, összehaneoljuk a kiszállásokat, ezzel időt nyerünk, a gépkocsi jobb kihasználásával pénzt takarítunk meg a tanácsnak. Az együttes kiszállások eszmecserékre is alkalmasak. Azon túl, hogy munkaköri kötelességből segítünk különböző Szerveknek a gépi könyvelésre való áttérésben és számos más munkában, a társadáimirmmka- váúalás zömét is úgy válasz- szűk meg, hogv népgazdasági érdekeket szolgáljon. — Erre hadd említsek néhány példát: A brigád által kidolgozott új élelmezési normákat a Pézügyminisztérium országosan bevezethetőnek tartotta. Dicséretet kaptunk érte. A szanált termelőszövetkezetek óvodékolásával kapcsolatban készített anyagunk egyes pontjait a jelenlegi PM-utasítás pénz- forgalom és -elszámolás rendjének szabályozásánál felhasználta. Kerekes Pálné. Fodré Lajos, Káposzta Mária mintegy 30 társadalmi munkaóra ráfordítással két izgalmas témát dolgozott fel: „Az 1971. évtől érvényes tanácsi szabályozó rendszer néhány tapasztalata Békés megyében”, és „A veszteséges termelőszövetkezetek helyzetének elemzése megyénkben”. Csata János, Ladányi Gyula, Bányai Mihály, Csomó Erzsébet, Udvardy Endre, Bozó Andrásé és a többi brigádtag önzetlen munkájáról, helytállásáról ugyancsak sokat lehetne írni. Számos hasznos konzultációt tartottak a brigádtagok többek között a költségvetési szervek állóeszköz-nyilvántartási rendszeréről, az új rendeletek ismertetéséről. Segítették a revizorok munkáját azzal, hogy a népművelési intézmények ellenőrzéséhez rendeletgyűjteményt állítottak össze. A tanácsok bevételeiről negyedévenként információ készül, amivel a megyei tanács vezetőinek, de az alsóbb tanácsoknak is nagy segítséget nyújtanak. — A rendszeres továbbtanulás létkérdés az osztályunkon — mondja Fodré Lajos, amikor az oktatásra terelődik a beszélgetés. — A tavalyi oktatási évben Bozó Andrásné számviteli főiskolát, Csata János és Udvardy Endre felsőfokú államháztartási könyvelői tanfolyamot végzett — hogy csak a legfontosabbakat említsem. — De nyugodtan elmondhatom, szakmai és politikai képzésből senki nem vonja ki magát. És ami a fő: nagyon sokan segítenek egymásnak a tagok. Hisz a végzettség nem egyforma. Bozó Andrásné diplomamunkájának elkészítésében Kerekes Pálné segített, hisz ő agrármérnöki diplomával és több évtizedes gyakorlattal rendelkezik. Segítenek természetesen mások is a tanulásban munkatársaiknak, s úgy érzem, ennek nem csak a megyei tanács pénzügyi osztálya veszi hasznát. Ennek a közvetett kihatása jóval nagyobb, ezt nem én vagyok hivatott elbírálni. SZŐ ESETT arról is, hogy a brigád nem arra törekszik, hogy látványos ünnepségeket rendezzen, kollektív színházlátogatásról és egyéb olyan tevékenységről adjon számot, amivel egy-egy pont „kipipálható” a vállalásokból. Jó az együttműködés a megyei tanács, párt- és szakszervezeti bizottságával, a KISZ-szervezettel. Részt vesznek a közös ünnepségeken, kirándulásokon. Részt kémek az olyan társadalmi munkából is, mint például az esős idő miatt bajba jutott mezőgazdaság megsegítése. A November 7. Szocialista Brigád kezdeményezte a tanácsnál — és sok követőre talált a javaslat — a kollégiumi építéshez való anyagi hozzájárulást. Ök vettek kerékpárt közösen a gyula-remetei állami gyermekintézmény kisdiákjainak. Ott vannak, ha szabad- szombaton Póstelekre kiruccannak a tanácsiak friss levegőt szívni, tereferélni, szalonnát sütni. Elmernek az ország különböző tájaira szervezett kirándulásokra. A BRIGÁD jő munkája sokat segített abban, hogy az utóbbi években többen kaptak kitüntetést, illetve dicsérő oklevelet a pénzügyi osztályon. Példájukra másutt is szerveznek, illetve szerveztek szocialista brigádokat. Bármennyire is furcsának tűnt eleinte, bizony tanácsi apparátusban is lehet szocialista módon élni, dolgozni és tanulni. Ary Róza November: zenei hónap Békés megyében Az Országos Filharmónia Békés megyei kirendeltsége minden évben változatos, gazdag zenei programot szervez megyénk városaiban, községeiben. November végén negyven hangversenyen vehetnek részt az érdeklődők, a legtöbb koncertet a fiataloknak rendezik. Hat együttes és egy szólista járja megyénk helységeit ezekben a napokban. November 20-án Szeghalmon, másnap pedig a szarvasi Óvónőképző Intézetben a Magyar Barokk Trió — Csetényi Gyula, Mező László és Végvári Csaba — hangversenyét rendezik meg, amelyen Händel, Bach és Coup- rin müveit hallhatja a közönség. November 23-tól megyénkben szerepel a Magyar Rádió és Televízió világhírű gyermekkórusa. Az érkezés estéjén Békéssám- sonban, másnap Nagyszénáson és Dombegyházán, 25-én Békéscsabán és Füzesgyarmaton az Ifjú Zenebarát hangversenyein lép színpadra az együttes. Hétfőn délután a békéscsabai dolgozók iskolájának ad hangversenyt az MRT gyermekkórusa, este Mezőhegyesen felnőtt közönségnek énekelnék. November 26-án Gyulán és Magyarbánhegyesen ifjú zenebarátok előtt, Orosházán pedig a járási és a helyi tanács dolgozói előtt szerepelnek. Az Ifjú Zenebarát hangversenysorozatának a „Magyar nép hangszerei” című részében Béres János furulyaművésszel, Pribojszky Mátyás citeramű vésszel és Szől- lős Beatrix cimbál om-mű vésszel ismerkedhetnek meg november 24. és 29. között megyénk 16 helységének legfiatalabb zenekedvelői. "„A reneszánsz és a barokk művészete” címmel a Bakfark együttes tart ie&n érdekesnek ígérkező hangversenyt 26-án. Békéscsabán, Gyulán és Békésen, másnap Nagyszénáson és Orosházán, 27-én Szarvason és Kondoroson. Békés megyei koncert-sorozatukat mezőkovácsházi és medigyesegyházi fellépéssel zárják 28-án, csütörtökön. Gerencsér Miklósé 2i. Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Eddig minden figyelmét a kéziratok elhelyezése kötötte le, ehhez a gondhoz képest mellékesnek számított minden élmény. Most kezdődik igazi utazása. Szabad madárként, nyitott szemmel, nyitott lélekkel fürkészi az útjába eső látnivalókat. Mindenekelőtt Párizsra, a forradalmak városára kíváncsi, amelynek szellemi kincsei javát, eszméinek oroszlánrészét köszönhette. A legrövidebb utat választja, hOigy minél hamarabb a francia fővárosban legyen. Mindamellett a közbeeső tapasztalni valókat sem szalasztja el. Bréma kikötőjére feltétlenül kíváncsi, mivel Innen hajóznak át tömegesen Amerikába a kivándorolni szándékozók. Várakozásával ellentétben szinte dermesztő élmény vár rá. Az emberkereskedők úgy bánnak a boldogtalan földönfutókkal, mint a barmokkal. Kis híján őt is lefogják: ruházata, jókötésű alkata láttán kivándorló parasztnak nézik, s a minden gazságra képes emberharácsolók úgy vélik, hogy jő pénzt kapnak majd érte valamelyik dél-amerikai ültetvényen. Stancsics határtalan felháborodásában a városi tanácshoz sietne panaszt tenni, de a brémaiak megértetik vele, nagyon is tájékozottak a városi tanácsnál és idegen létére ne ártsa magát ebbe a szennyes ügybe, ha óvakodni akar a bajtól. A rossz élménytől megviselten távozik Hollandia felé. Itt pedig egyre ámul, hogy miféle Kánaánba érkezett. Minden tenyérnyi hely a legnagyobb gondossággal megművelve, egészségtől rengő szarvasmarhák a legelőkön, tiszta, ápolt ruházatú emberek mindenfelé. Szinte reménytelennek tartja, hogy saját hazája valaha is ekkora jómódra vergődjék. Itt látja először, mire képesek a szabad nemzetek, s e nemzetek tagjai, ha nem fosztják meg őket. a személyes emberi jogoktól. önfeledt gyönyörködését súlyos kellemetlenség zavarja meg. Csizmája feltörte a lábát, nem képes egy lépést sem gyalogolni, Amheimben orvosi segítség után néz, és az orvos töprengés nélkül megállapítja- üszkösödésnek Indult a lába, le kell vágni. Stancsics eltökéli, inkább meghal, de akkor sem engedi am- putáltatni a lábát. Két napon át jéggel borogatta, sikeresen. Csillapult a gvulladás, majd végképp elmúlt. Mégsem tanácsos gyalogolnia, így hát kénytelen szűkös tartalékpénzét vonatra költeni. Hasznát veszi viszont, hogy Utrecht, Leiden, Hága, Amsterdam érintésével gyorsan érkezik Rotterdamba, ama kikötőbe, ahonnan a legsűrűbb a járat Anglia felé. Mindenki azt tanácsolja neki, okosabban teszi, ha előbb Londont nézi meg. de ő kitart eredeti szándéka mellett: Párizsba, minél hamarabb! Lelkesedését azonban lehűtik a belga—francig határon. Alaposabb ízelítőt adnak neki a rendőruralom mibenlétéről Lajos Fülöp emberei, mint amilyet a Habsburg birodalom határőreitől kapott. Még ruhája béléseit is kiforgatják, nem akar-e lázi- tó iratokat csempészni a francia királyság területére. Végre aztán Párizsban van. Megkeresi azt a Báthory nevezetű élelmes férfiút, aki hivatásszerűen kalauzolja a világvárosba vetődő magyarokat. Ez a Báthory rokonszenves úr. nem akarja mindenáron íregkonasztani klienseit. sőt szívesen segít annak, akire ráfér. Stancsics Mihályt is ilyennek ítéli. Kérleli, öltözzön más ruhába, nem kerül semmibe. hiszen ott van a lakásán mindaz a rengeteg drága ruha. amit nála tiavdak a mágnás vi- 1 á „e*-v. többek között gróf Teleki Sándor, az eeVkori kolozsvári kedves tanítvány. Stoncrics néni tágít a védegylet nrwjrtótól. inkább vállalja az előítéletekből
