Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-06 / 260. szám

Gyarapodó könyvtárak a nemzetiségi községekben Megsokszorozódott a közmű-1 velödési könyvtárak nemzetisé- 1 gí könyvállománya — ezt tűk- rözi a Könyvtártudományi és Módszertani Központ legutóbbi felmérése. Békés megye községi könyvtáraiban pl. átlag 1220. szlovák nyelvű könyv található, I Hajdú-Bilhar és Csongrád megye községeiben átlag 850 román nyelvű könyvből válogathatnak a helybeliek. A nemzetiségi la- ' kosság igényeit is szem előtt tartó művelődéspolitikánk ered­ményeként csaknem 300 könyv­tárban mintegy 1 400 000 kötet­nyi nemzetiségi könyvállomány teremt jó lehetőséget arra, hogy a túlnyomóan falun élő német, szlovák, délszláv stb. nemzeti­ségeink is anyanyelvükön mű­velődjenek, ápolják hagyomá­nyaikat. A Kulturális Minisztériumnak a nemzetiségi területek könyvtá­ri fejlesztésére vonatkozó irány­elve alapján új módon szer­veztek meg a nemzetiségi könyvtárakat. Az említett vidé­keken levő megyei vagy városi, járási könyvtárakban nemzetisé­gi báziskönyvtárakat hoztak lét­re. Pécsett, Székesfehérváron, Tatabányán, Budapesten, Szek- szárdon, Sopronban német. Bé­késcsabán, Miskolcon, Tatabá­nyán, Budapesten szlovák, Ba­ján, Mohácson, Szombathelyen délszláv, Gyulán pedig román nyelvű művek sokasága várja az olvasókat. A könyvtárfejlesz­tés - költségeit a tanácsok fede­zik, a Kulturális Minisztérium központi pénzalapból támogat­ja az állománygyarapítást: 1970- ben például 1 millió 250 ezer forintot adott ilyen célokra, most pedig több mint 2 millió forint értékű könyvvel gazdagít­ja a nemzetiségi könyvgyűjte­ményt. Figyelemre méltó az is, hogy a nemzetiségi könyvtárrészlegek vezetőinek többsége maga is va­lamelyik nemzetiséghez tartozik vagy legalábbis jól ismeri az ottani nemzetiség nyelvét, kul­túráját s hozzáértően tudja ajánlani. a nemzetiségi könyve­ket. Munkájukat lényegesen megkönnyíti egy előkészületiben levő intézkedés, amely a nem­zetiségi könyvtárosok alap- és felsőfokú képzését szabályozza majd. Szociális gondoskodás Mezőgyánban A békéscsabai szőnyegek nagy sikere Budapesten A napokban Budapesten jár-1 tam, s női szokás szerint végig­sétáltam a Váci utcán. Megnéz­tem, hogy mi a divat, hogyan öltözködnek a nők fővárosunk­ban. A Váci utca és a Régi­posta utca sarkán levő Háziipa­ri Népművészeti Bolt kirakata előtt feltűnően sokan álldogál- j tak. Magyarul, németül, ango­lul, franciául, lengyelül, csehül és egyéb nyelven beszélgettek a 1 kirakatnéselődők. Kíváncsi vol- , tam magam is: min vitatkoz­nak, mit néznek olyan nagy érdeklődéssel. Repesett a szívem az öröm­től, amikor megláttam a Csaba Szőnyegszövő Háziipari Terme­lőszövetkezet saönyegikiállítását Természetesen bementem az üz­letbe s csendben figyeltem az érdeklődést. Jöttek hazai és kül­földi vevők, érdeklődők, A ki­állítás néhány darabjára rá volt írva: ELADVA! A vevők aziránt érdeklődtek, hogy lehet- e még ebből kapni? Hoz-e még szőnyeget a békéscsabai Csaba Szőnyegszövő Háziipari Terme­lőszövetkezet? Hisz a termékek: a selyem- és a gyapjúperzsák, a torontáli szőnyegek, az új eljárással készült kelim gobeli­nek egyaránt megnyerték a ve­vők tetszését. Érdeklődésemre a bolt veze­tője elmondta, hogy a hazai vevőkön kívül náluk -általában sok a külföldi. Most, a csabai szőnyagkúállítás napjaiban külö­nösen sokan keresik fel őket. A rendkívül drága selyemperzsá­kat és egyéb technikával ké­szült szőnyegeket szívesen vásá­rolják dollárért amerikai, angol, francia, német és más állambe­li vendégek. Ök nagyon örül­nek a csabaiak sikerének. Szombati napon nyílt a kiállí­tás, amikor csak 13 óráig tar­tanak nyitva. Ezen a fél na­pon 180 ezer forint értékű csa­bai szőnyeg cserélt gazdáit Ami igaz, igazi Az elrendezés is nagyon ötletes. A világos tó­nusú fali- vagy padlószőnyeg mellé szépen beillesztették az élénkszínű szőnyegeket. Ha va­laki a kirakatot megnézi, nem bír ellenállni: be kell mennie, szét kell néznie. Aztán sok esetben vásárlás a vége, pedig jóllehet, nem is volt családi költségvetésben szőnyegfelújítás. A hazai és külföldi vevők körében nagy sikert aratott, különböző technikával készült fali és padlószőnyegek Németh Éva Munkacsy-díjas ipar-mű­vész tervei alapján készültek, A bolt kívánságára a Csaba Szőnyegszövő Háziipari Terme­lőszövetkezet utánpótlást szállí­tott a legszebb darabokból a fővárosba. Egy hét alatt több m'llió forint értékű csabai sző­nyeg került eladásra Budapest legelegánsabb utcájában, a Váci utcában. Ez nem csak az ipar­művész, de a szövőnők lelkiis­meretes, jó munkáját is dicséri. Ehhez csak gratulálni lehet. A. R. A hunjai tanácselnöknő Társadalmunkban az Idős em­berekről váló gondoskodás, az idős korúak számának emelke­désével alapvetően megváltozott Államunk a megnövekedett gon­dozási igényeket különböző se­gélyek folyósításával, szociális otthoni beutalással, napközi otthoni elhelyezéssel, házi szo­ciális ellátással igyekszik meg­oldani. Ezeknek a feladatoknak a tanácsok hatékonyan tesznek eleget. Mezőgyánban és Nagygyantán 368 idős korú ember él. Közü­lük 110-en tsz-myugdíjat, 140-an ipari nyugdíjait ég 82-en tsz-já­radékot kapnak. Gondozási és öröklési szerződést 29 ember kö­tött A községben 7-en kapnak rendszeres szociális segélyt havi 500 Ft-ot. Rendkívüli segélyt eb­ben az évben 3-nak adott a ta­nács és 13-an kaptak kiegészí­tő járadékot. Jelentős segítséget nyújt a termelőszövetkezeti nyugdíjasoknak és járadékosok­nak a Magyar'—’Bolgár Barátság Tsz. A rászoruló tez-tagoknak a szociális alap terhére a termelő­szövetkezet búzát juttatott és a háztáji földet térítés nélkül művelte meg. A tanács a közelmúltban meg­szervezte a házi szociális gon­dozást is. Azokat az idős embe­reiket látja el a három tanácsi gondozónő, akiknek ugyan biz­tosítva van a megélhetése, de nincs hozzátartozója. Jelenleg 10 idős emberről gondoskodnak ezen az úton. A felmérés szerint a házi szociális gondozási háló­zatot a jövőben bővíteni kell. Ugyanis több olyan idős ember él a községben, akiknek nincs hozzátartozójuk. A tanács ugyan­akkor azt is célul tűzte, hogy a közeljövőben létrehozza az öregek napközi otthonát. Helytáll mindkét munkakörében veszett. Abból vette észre a pusztulást, hogy a szatócsnál vásárolt holmi csomagolópa­pírján a saját kazettását ismer­te fel. Kutyalharapásf szőrével — munkával akarja feledtetni a pótolhatatlan veszteséget. Teréz felépül és ehhez az örömhöz ké­pest kibírhatónak véli a veszte­séget. De, mert mégis bántja a dolog, nagy elhatározásra jut. Minden eddigi írásánál bátrabb, szókimondóbb véleménnyel szán­dékozik kirukkolni. Elmondha­tatlanul a begyében van a csá­szári zsarnokság, a cenzúra min­den alapvető szellemi jogot meg­gyalázó önkénye. Amint árad be­lőle á mondanivaló, hangfogó nélkül megírja a „Sajtószabad­ságról nézetei egy rabnak” című híres művét. Mi sem nyilvánva­lóbb, mint hogy ilyen könyvet képtelenség megjelentetni az osztrák császár birodalmában, Lipcsébe csempészte a művet kinyomtatás végett, de a nyom­tatás színhelyéül Párizst tüntet­ték fel, A szerző neve természe­tesen nem szerepelt a könyvön. Alig jutottak be az országba az első példányok, óriási kala­majka támadt a hivatalos kö­rökben. Erélyes ambícióval ku­tatták a tetteseket, kiváltképp a szerzőt Hogy, hogy nem a gya­nú rövidesen Stancsicsra terelő­dött. Szekrényessy Endre. Pest város rendőrkapitánya elhatá­rozta megva1 tatását, kényszerítő eszközökkel. Mivel pedig még- lesse? Tpbf'tri'tt bizton ft szerző kilététén, nem fogathatta el nyíltan, mert hátha kiderül vétlensége. Neves ember, zajt csapnak a nemzeti tábor egyéb­ként is lármás hjvel, ha igaz" ságtalanul meghurcolják a ma­gyar értelmiség egyik legjele­sebbjét. A rendőrkapitány tehát egy nyájas darabont által invi­tálta baráti vendégségbe kisze­melt áldozatát. Stancsics azon­ban résen volt. A darabontéhoz hasonló nyájassággal köszönetét mondott a számára megtisztelő invitálásért, ugyanakkor ha­laszthatatlan családi teendőire hivatkozott. Tudta hát, hogy komoly vesze­delemmel játszik, amikor a rend­őrség alapos gyanúja ellenére Pozsonyba, az éppen zajló or­szággyűlés színhelyére utazott. Titkos módon elegendő példányt juttatott el könyvéből a diéta vá­rosába, és arról is gondoskodott, hogy a követek kézhez kapják munkáját. Műve óriási szenzáci­ót keltett. Az írásról beszélt mindenki, lelkes viták zajlottak gondolatairól, szerte az ország­gyűlés tagjai körében, s azon túl, Pozsony politikai társaságaiban. A siker még az ő mindig biza­kodó elképzeléseinél is nagyobb volt. A rendőrség jobbnak látta, ha nem bolygatja az ügyet, mert feltételezése szerint, ekkora akci­ót csak igen befolyásos emberek mernek megkockáztatni. Valóban, Stancsics Mihály me­rész cselekedete fölért egy jól szervezett országos politikai megmozdul ássál. (folytatjuk) Hunya Tibomé a községi ta­nács elnöke Hunyán. Nem ne­héz megbarátkozni vele, kedves, mosolygós asszony. Amikor a ta­nácshoz érkeztem, nem volt bent. Sürgős ügyben Szarvasra hívták. Nem kellett soká vár­nom, sietett, mint mindig, hi­szen a sok munka, amelyet el­lát, nem engedi időhúzásra. Alig­hogy csapódott a kocsi ajtaja, már hallottam . szapora lépteit. Arról beszélgetünk, hogyan lett tanácselnök. — Soká tiltakoztam ellene. Láttáim, mennyi gonddal, bajjal küszködött édesapárr», aki ha­sonló munkakört töltött be. Bi­zony ránk, a családra nem sok ideje maradt. A bizalom azért titkon jólesett... Amikor vér gül 1971 májusában ide kerül­tem, elhatároztam/ nem. élék vissza véle. Azelőtt pedagógus volt. — Nehéz volt a gyerekektől megválnom. Szerettem őket.,. — Azt hiszem, ez egy kicsit rokon szakma .:. — Igen, csak sokkal nehezebb a felnőtt emberekkel szót érte­ni, mint a mindig tanulni, befo­gadni vágyó gyerekekkel — mondja, aztán eszébe Jut: — Az iskolának legalább két új tante­remre volt, szüksége. Ezt csak a lakosság segítségével tudtuk megoldani. Nem hiszi el, még engem is meglepett az a buzga­lom, segíteni akarás, ahogy részt vettek a munkában. Mindennap volt valaki, aki megfogta a la­pátot, talicskát, s az épület bő­vítése szépen haladt. Sikerült! A gyerekek nemsoká elfoglal­hatják új birodalmukat. A hunyaiak egy emberként se­gítettek a tanácsnak. Az ilyen és ehhez hasonló sikerek segítik a nehéz feladatok megoldásában. Ezért beszél most ilyen boldo­gan. s ez érthető. Van aki segit, s ez maga a lakosság. Elmondja, hogy az indulás nehéz volt. Az hogy nő, nagy hátrányt jelen­tett. Kétszer annyit kellett dol­goznia, mint egy férfinak. — Ma már nem így van. Sok segítséget kapok, s az iskolaépí­tés azt bizonyította számomra, hogy a hunyaiak is elfogadtak, bíznak bennem. Gyakran felke­resnek apró-cseprő ügyekkel, persze ezeket is komolyan ve­szem. hiszen számukra akkor éppen az a legfontosabb. Hunya Tiborné a tanácselnöki feladatokon kívül e|y másikat, az anya hivatását is ellátja. Egy lánya és egy fia van. Képeket is mutat róluk, ezeket mindig ma­gánál hordja. Az egyiken kész nagylányt látok, kedves vonása­it édesanyjától örökölte. —■ Tavaly érettségizett, s most Szegeden matematikusnak ké­szül, első éves. Ez meg a kis­fiam — mutatja a diundi le­gényt —, rá azt mondják, tiszta apja — nevet. — ö most máso­dikos gimnazista. Amikor arról kérdezem, ho­gyan tudja a családot ellátni, el­gondolkozva válaszol, — Kezdetben volt a legnehe­zebb. Aztán megtanultam, hogy a gondokat, bajokat mint egy kabátot, le kell tennem, amikor hazaindulok és persze az ottho­niakat sem hozhatom be az iro­dába. — És a férje? — Amikor felmerült a kér­dés: vállaljam-e ezt a tisztséget, soká mérlegeltük, győzöm-e majd? S ha igen, él tudom-e lát­ni a családot is? És még meg­annyi kérdés., . Aztán beletö­rődött. Most már ő is sokat se­gít. Nehéz hivatása van tehát Hu­nya Tlbornénak. De helytáll mindkét területen. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy gyermekei jól neveltek, szorgal­masan tanulnak. S a másik ol­dal? Jó munkájáért nemrég megkapta a megyei tanácséin©” dicsérő oklevelét. Nagy Ágnes 0 szülő és gyermek jogai, kötelességei Outi 1974, NOVEMBER «. 5 Szinte naponta olvashatunk bírósági tudósításokat, amelyek, bői elvált szülők — néha szó szerint is — késhegyig menő harcáról értesülünk: kinél ma­radjon a gyerek, ki gyakorol­ja a szülői felügyeletet? Holott a családjogi törvény világosan kimondja: á bíróságnak a körül­mények gondos mérlegelésével úgy kell döntenie, hogy a gyer­mek — és a társadalom érde­kelnek figyelembe vét elé veil an­nál a szülőnél kell a kiskorút elhelyezni, akinél kedvezőbbek a teltételek a testi, értelmi és erkölcsi fejlődésre. Azt is kevesen tudják, hogy ha a szülő köteles a gyermek , ellátásáról gondoskodni, akkor ez a gyermek oldalán, mint. a gyermek joga jelentkezik és igényli, hogy eltartsák, ' Modern jogrendünk — a rö­vid utalások is bizonyíthatják — szakított azzal a régebben szentesített, elsősorban vagyoni közösségre alapozott családjog­gal, amelyben az apa személyé­ben szinte korlátlan hatalom összpontosult. A köztud atban azonban még kevéssé élnek a korszerű jogal­kotás gondolatai. Például az, hogy társadalmunkban nem le­het kizárólag a család magán­ügyé a gyermek nevelés. ez kí­vánja meg, hogy a szülőt és gyermekét összefűző természe­tesnek tűnő szeretet-érzelroi kapcsolatot, vitás esetekben, jo­gi normák is szabályozzák. Az élet egyre szélesebb kö­rét fogják hálóba a közösség ós az egyén érdekeit védő, sza­bályozó okos jogi formulák. Ezért szükséges — kormányha­tározat is szorgalmazza — a széles körű jogi ismeretterjesz­tés, a jogpropaganda, A közel­múltban jelent meg a Házi jogtanácsadó első kis füaete, a Vásárlók jogai, s most A szülő és gyermek jogai, kötelességei című. A sorozat szerkesztői — számitva a közönség tanácsaira, kívánságaira is — sikerrel tö­rekednek arra, hogy a tudni­valókat, rendeleteket, törvénye­ket okosan csoportosítva, a jog­ban járatlan nagyközönség szá­mára is érthető fogalmazásban közöljék azokat. (KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom