Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-24 / 275. szám

I Könyvtárat Bodzásnak! Tiszteletteljes sorok egy építkezésről 'Őgy tél évvel ezelőtt Lipták Pál, a Megyei Könyvtár Kos- suth-díjas igazgatója említette meg, hogy hazánk felszabadu­lásának 30. évében több új lé­tesítménnyel gazdagodik me­gyénk könyvtárhálózata, közü­lük is kiemelkedik a Medgyes- bodzáson felépülő jubileumi emlékkönyv -ár. Akkor még egyedülálló volt az országban <gjz a terv­Az elmúlt napokban kerestük fel a Medgyesbodzási közös Tanácsot. A tisztségviselők ná- zan kívül voltak, így a pénz­ügyi csoport két munkatársa adott tájékoztatást az emlék- könyvtárról, A község vállalta, hogy kö­zel négyszázezer forinttal já­rul hozzá a beruházás költsé­geihez, valamint a könyvtár be­rendezését is saját erőből való­sítja meg. A megyei támogatás összege 300 ezer forint volt. A terveket a Békés megyei Ter­vező Vállalat KlSZ-szervezeté- mek fiataljai készítették el; in­gyen, társadalmi munkában. — Láttuk a tervrajzot, na­gyon szép lesz az új könyvtár. Körgalériás épület; reméljük, április 4-re elkészül... A „reméljük” szó valahogy kirítt a dicsérő mondatok so­rából. Kiderült, hogy a kivite­lezést a Mezőkovácsházi Ta­nács költségvetési üzeme vállal­ta, majd augusztusban, egy rö­vid levélben lemondták a mun­kát. A tanácselnök hosszú le­vélben válaszolt, kérte, hogy mégis vállalják a község leen­dő büszkeségének felépítését. A levélre vagy más valamire, de „megtör* a jég”. A medgyes­bodzási tanácsházával szemben már kiásták az alapokat só­derhegyek, cementzsákhalmaz, Békéscsabán szerepel a Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa Hétfőn este Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház színházter­mében ad műsort a rádió és a televízió gyermekkórusa. A dol­gozók iskoláiban tanulók tisz­teletére rendezett előadáson egyebek között Brahms-, We­ber-, Kodály-dalok, hangszeres számok és olasz népdalok csen­dülnek feL A világhírű gyer­mekegyüttest Botka Valéria és Csányi László vezényli. téglarakások veszik körül a fel­épülő könyvtár területét. A munkások ottjártunkkor már a betonkeveréshez fogtak hozzá. — Ha felhúzták a falakat, ha elkészült maga az épület, csak akkor lesz arra lehetőség, hogy a község lakói társadal­mi munkával segítsenek. Bí­zunk benne, hogy április 4-re... — mondták búcsúzóul a tanács­házán, a bizakodás hangja rej­ti talán * jogosan feltehető kérdés feleletét is: miért éppen Bodzáson építik fel a jubileumi könyvtárat? Kérdésünket az ál­talános iskola igazgatójának is feltettük, mosolyogva, de sze­rényen válaszolt: — Talán a község lakóinak, vezetőinek anyagi áldozatokat is biztosító akarata a kultúr­g ház, a könyvtár vezetőjének kiemelkedően jó munkája be­folyásolta a megyei szerveket: különben máris nagy terveink vannak az új könyvtárral. A bodzásiak szeretnek olvasni, főleg a gyerekek. Iskolánk kis könyvtárában ezer könyv van ••— rongyosra olvasva. Ha fel­avatjuk az új könyvtárat, sze­retnénk odaszoktatni a gyere­keket. Ott nagyobb lehetőség lesz a választék szüntelen bő- vétésére — és az iskolai könyv­tárban csak az oktatáshoz szükséges köteteket hagyjuk meg... Az iskolaigazgató a medgyesi fiókkönyvtár negyedszázados történetét is elmesélte. Búcsú- záskor mondta: — De még egy­szer azért jöjjön el hozzánk!... A megyei tanács művelődés- ügyi osztályán is érdeklődtünk, a telefont felvevő előadó rövi­den válaszolt: 300 ezer forintot adtunk. Befejezésül csak annyit: mi is reméljük és kívánjuk Med- gyesbodzás lakóinak, a község vezetőinek, hogy felszabadulá­sunk 30. évfordulója ünnepén, "április 4-én átvehetik az új emlékkönyvtárat. (Nemesi) Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat, Békéscsaba, Gyulai át iu kezdő és gyakorlattal rendelkező gépírónöt azonnali belépéssel felvesz. Fizetéa megegyezés sze­rint. Részletes tájékoztatást vállala­tunk titkársága ad. BÉKÉSCSABAI IPARI VÄLLALAT felvételre keres közgazdaságtudományi egyetem ipari tagozaton, tervelemző szakágazatú végzettséggel rendelkező: közgazdászt és iizemszervezöt, gépészmérnöki vagy üzemmérnöki végzettséggel rendelkező műszaki fejlesztőt A felvételre kezdő szakemberek is pályázhatnak. Fizetés megegyezés szerint. Pályázatokat kérjük „KÖNNYŰIPAR” jeligévé* £ Békés megyei Hirdető Válialathoa megküldési. Milliós értékeket mentettek meg — Állandó­an zuhogott az eső. Tessék el­képzelni, mái4 minden hol­minkat ma­gunkra vettükl — még a pi­zsamát is —» hogy ne fáz­zunk. Este pe­dig az ázott ruhákat szárít- gattuk, mert másnap foly­tattuk a mun­kát. Így ment ez két héten át. Nem panasz­képpen mondjuk, mert ránk Inkább a jókedv a jellemző. Mondok egy esetet: A KISZ Központi Bizottságától látoga­tóink jöttek. Kimentünk velük a lányokhoz, ahol dolgoztak. Be­mutattuk nekik. Amikor vége volt a munkának, este ismét összejöttünk, s vendégeink nem ismerték meg a lányokat, „ök lennének azok a dagik, akiket a földeken láttunk?” — kérdez­ték. A sok ruha volt az oka a meglepetésnek. Ezen jót nevet­tünk. — És azon Is, amikor a gaz­nylon tasak és ismét zokni, majd legvégül papír. Ez volt a sorrend. Még így is előfordult, hogy leesett a lábunkról, ha beragadtunk a sárba. Egyik nap velem is megtörtént. Nagyot akartam lépni és ottragadtam. A szó szoros értelmében az ag- romómug és a traktoros emelt ki. másképp nem tudtam volna továbbmenni. Ezek után már az olvasó is kitalálhatta, hol voltak ezek a lányok. A KISZ KB felhívására az esős októberben segítették a betakarítást. Történetünk hősei a Szarvasi Felsőfokú Óvónő­képző Intézet lányai összesen 220-an dolgoztak az Öntözési Kutatóintézet földjein, tanára­ikkal együtt két héten át eső­ben, sárban. A mesélők pedig, akik az akkori sztorikat eleve­nítik fel: Schweriner Magdi KXSZ-titkár. Spilák Éva szerve­ző titkár és Meszlényi Stella. Most fehér köpenyben ülik kö­rül az asztalt, s bár az élmé­nyekből nem tudnának kifogy­ni. mégis komolyra fordítják a szót. a lányok így állnalk hozzá. Min­denki vállalta, pedig volt, aki sohasem dolgozott mezőgazda­ságban. Persze azért zömmel erről a vidékről valók vagyunk, nem volt hát ismeretlen a ku­koricatörés. Ez várt ránk, ugyanis az ÖKI kérte a segít­ségünket. — Amikor az igazgatónk, «Sr. Bencsik Endre elmondta miről Van szó. még nagyobb volt a vállalkozó kedv. Átevez­tük ® munka jelentőségét. A gépek nem ’ mehettek a föl­dekre, elsülj” lyedtek volna. Ránk várt » feladat, És tessék elkép­zelni, az 1976, évre Mkísér- leteaett hib­rid-törzs alap­anyag volt VO" szélyben, Mil­liós értéket kellett tehát megmenteni. — Nehéz volt. nem tagadjuk. Ujjaink feltöredeztek, él is fá­radtunk. volt aki lebetegedett De, ha most kellene segíteni, ismét vállalnánk. Ezt olyan hittel, meggyőző­déssel mondják, hogy kőtelked- ni nem szabad benne. Az pedig valósággal megható — t ed már az igazgatótól tudora —v hogy kétheti munkájuk kerese­téből szentesenként 60 forintot adtak egy vietnami szakiskola építésére, egynapi keresetüket pedig felajánlották az észak- magyarországi árvíz sújtotta községek egyikének óvodafel" újításra. Sokszor elítélően nyilatko­zunk a mai fiatalokról. Néha csak a külső megjelenés domi­nál e megítélésbe*», pedig a felszín alatt zömmel komoly Az egyik brigád tagjai a gyakorló óvodások között daségitól a gumicsizmáikat meg­kaptuk. Har­minchatos lábra 40-es csizmát Ugye elképzelhe­tő, hogy néz­tünk ki? Per­sze mi nem bántuk. mert amit vállal­tunk, teljesí­teni akartuk, s ha így, hát így! Pedig ugyebár köztudomá­sú. hogy a lá­nyok hidak. Spilák Szeretnek szé­F.va pen öltözíköd-. aá, snég ha munkába men­nek is­— Hát, ha mi akkor a tükör­be nézünk! Ajaj !... Az öl­tözködésnek valóságos szertar­tása volt Vegyük például a csizmát: két zokni, újságpapír, Amikor még alig lehetett rájuk ismerni ember, mélyen érző szív van. A szarvasi óvónőképzősök er­ről adtak bizonyságot Kasnyik Judit; — Ügy történt, hogy amikor meghallottuk a KISZ KB fel­hívását, gyűlést tartottunk. Ma­gunk sem gondoltuk volna, hogy Aa igaagatevtí agyütó Jó« áerűinek a kétheti mmmk* élményein Vatte ffi&aaécis

Next

/
Oldalképek
Tartalom