Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-23 / 274. szám

ÜLÉST TARTOTT - A MINISZTERTANÁCS A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott. Huszár István, a Minisztertanács elnökhe­lyettese'tájékoztatta a kormányt a Magyar— Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság Moszk­vában tartott elnöki találkozójáról. A tárgya­lások során áttekintették a két ország közötti gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Utasította az érdekelt minisztereket és oi-szágos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a tárgyalásokból adódó szükséges intézkedéseket tegyék meg. A Minisztertanács megtárgyalta a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter jelentését az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről. Meg­állapította, hogy a gazdaságok jelentős előre­haladást értek el az őszi betakarítási munkák­ban, és az őszi búza vetésében. A kormány fel­hívja a mezőgazdasági üzemeket, mielőbb fe­jezzék be a búza vetését, gyorsítsák meg a ku­korica betakarítását és a cukorrépa beszállítá­sát, hogy minél több erőgép vehessen részt a mélyszántásban. A nehézipart miniszter jelentést tett a Mi­nisztertanácsnak a mecseki szénbányák Zobák bányaüzemében történt gázkitörésről, amelynek következtében 7 bányász életét vesztette. A gáz­kitörés okainak és körülményeinek vizsgálata tovább folyik. Addig is megtették a szükséges intézkedéseket a veszélyeztetett területek fo­kozott biztosítására. A Minisztertanács kegye­lettel adózik a tragikus körülmények között el­hunyt bányászok emlékének. A kormány a je­lentést és a szerencsétlenséggel kapcsolatban tett intézkedéseket tudomásul vette. A pénzügyminiszter, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alap­ján, a kormány rendeletet hozott az ország egyes településein — elvándorlás vagy egyéb okok következtében — üresen álló családi há­zak értékesítéséről. Az ilyen üresen álló és mű­szakilag még megfelelő állapoté családi házak tulajdonosai felajánlhatják ingatlanukat értéke­sítésre az illetékes községi tanácsnak. A vevő­ket a tanács jelöli ki, ennek során előnyben részesíti az állami vállalatoknál dolgozó mun­kásokat, továbbá a három-, vagy több gyerme­kes családokat. A vevő részére az Országos Ta­karékpénztár hosszú lejáratú, kedvezményes kamatozású kölcsönt nyújthat. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Még három igen kemény hél vár a mezőgazdaság dolgozóira és a segítőkre A szállítás szervezése, szervezettsége a legdöntőbb Pénteken délelőtt megtartot­ta ülését a megyei mezőgaz­dasági operatív bizottság. Az ülésen megjelent Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára. A tanácskozást dr. Szabó Sándor, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese vezette. A testület megállapította, hogy a kedvezőre fordult idő­járás nyomán tett erőfeszítések meghozták az eredményt, meri az alapvető munkákban üte­mes előrehaladás tapasztalható szerte a megyében. A búza' ve­tése elérte a 94 százalékot, a kukorica betakarítása 77 száza­léknál tart s napjaink egyik igén sürgős feladata, a cukor­répa betakarítása is elérte a 96 százalékot. Az eredmények for­rása: lényegesen javult a szer­vezettség a munkák előkészí­tésében, folytatásában igen je­lentős külső támogatást, kapott megyénk mezőgazdasága nép­hadseregünktől, a szpvjet kato­nai alakulatoktól, az ipari üze­mektől és az intézmények dol­gozóitól. Mindezek ellenére távolról sem lehet azt mondani, hogy' a munkákat befejeztük. A bú­za vetésével a terv teljesítéséig — hangsúlyozta ismét az ope­ratív bizottság — egyik üzem­ben sem állhatnak le! További erőfeszítések szükségesek a száz százalék elérésére nemcsak a vetésben, hanem a cukorré­pa betakarításában, a táblaszé­li depóniák kialakításában, a szállítás szervezésében. Ezek az erőfeszítések mindenekelőtt csak a legszigorúbb szervezett­ségben fejeződhetnek ki! A jö­vőben különösen nagy figyel­met fordítsanak üzemeinkben a szállító járművek szervezett ki­használására. mert a katonai alakulatok járműveit két-három napon belül visszarendelik az állomáshelyekre. így azzal a szállítókapacitással kell meg­oldani a feladatot, amely a megyében fellelhető. A munkahelyi testnevelés egészségügyi intézményekben való rendszeresítésének gondja­iról, tapasztalatairól tartott ér­tekezletet pénteken az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezete. A tanácskozáson az egészségügyi intézmények szb- titkárai és a szakszervezet helyi eportíelelósei egyebek között el­Allás foglalás született ab­ban, hogy a megyei szállítási operatív bizottság tovább koor­dinálja a közületi szállító jár­művek igénybevételét. Az in­tézmények, ipari vállalatok a következő hetekben mindenek­előtt ezzel segítsék az igen nagy értéket jelentő cukorrépa betakarítását, gyárközeibe szál­lítását. A jövő évi kenyerünk, kukoricánk, cukrunk, olajunk mennyisége függ attól, hogy az elkövetkező három hétben mi­lyen eredménnyel birkózunk meg az előttünk álló munkák­kal. Ezért az operatív bizott­ság arra kéri az ipari vállala­tokat, intézményeket, hogy csak a kormányszintű beruhá­zásokhoz, a lakásépítkezések­hez és az árvízvédelmi mun­kákhoz szükséges szállító jár­műveket tartsák vissza, a töb­bit a megyei szállítási opera­tív bizottság útján bocsássák a mezőgazdasági üzemek rendel­kezésére. Így a szállítókapa­citással, mely fellelhető itt a megyében, megoldható decem­ber 5—15-ig a teljes őszi be­takarítás. A kükoricabetakarító gépek, szállító járművek és a szárító­kapacitás összhangjának jó megteremtésével az állásidő je­lentősen csökkenthető. Egyes szárítók előtt kocsioszlopok áll­nak, várják az ürítést. Az üze­mek, a közös vállalkozás és más szervek a munka jobb össz­hangjával igen jelentős szállí­tókapacitást tudnának felsza­badítani a cukorrépa javára. A következő három hétben igen kemény munka vár a me­zőgazdaság dolgozóira. A fel­adatot csak közösen, együttes erőfeszítéssel tudják megolda­ni. Ezért örvendetes az, hogy a munkák befejezéséhez köze­ledő üzemek felajánlják segít­ségüket a lemaradóknak. A gé­pek ésszerű átcsoportosítása a következő hetekben továbbra is indokolt. mondták: Bár elvétve akadnak követendő kezdeményezések, sok helyen áz intézmények vezetői ellenzik a munkaközi testedzést, s egyelőre — a gyakori zsúfolt­ság miatt — kevés az olyan munkahely, ahol biztosítani tud­ják a rendszeres és szervezett munkahelyt testmozgás feltéte­leit. Áz országgyűlés külügyi bizottságának ülése Nagy Miklós elnökletével pén­teken a Parlament Gobelin-ter­mében ülést tartott az ország- gyűlés külügyi bizottsága. A ta­nácskozáson — amelyen részt vett Péter János, az országgyű­lés alelnöke, Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes és dr. Medve László egészségügyi .miniszterhelyettes — a képvi­selők Nagy János külügyminisz. ter-helyettes előterjesztésében tá- koztatót hallgattak meg az eu­rópai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet második szaka­szának'menetéről. A külügyi bizottság egy esz­tendeje megtárgyalta a külföl­dön nehéz, kedvezőtlen klíma alatt dolgozó magyar állampol­gárok egészségügyi helyzetét, munkakörülményeit. Most is­mét napirendjére tűzte a témát, és megvizsgálta: akkori határo­zatait hogyan hajtották végre az illetékesek. Az ülésen felszólalt dr. Mon­dok Pál, Barcs Sándor, Mráz Ti­bor, Bencsik István, Tausz Já­nos, Ognyemövics Milán, Nánási László, Péter János, dr. Noszikay Aurél, Erdei Lászlón é és dr. Pes- ta László országgyűlési képvi­selő. (MTI) Befejeződött a szocialista országot oktatási értekezlete Havannában pénteken véget ért a szocialista országok felső- oktatási minisztereinek kilence­dik konferenciája. A tanácskó- záson, amelyet első alkalommal rendeztek Kubában, tíz ország delegációja — köztük a dr. Ga- ramvölgyi Károly oktatási mi­niszterhelyettes vezette magyar küldöttség — vett részt. Az értekezlet résztvevői támo­gatták azt a magyar javaslatot, hogy a szocialista országok fel­sőoktatási intézményei és azok irányító szervei működjenek együtt a számítástechnikai okta­tás és képzés összehangolásában. A miniszteri konferencia egyet­értett abban, hogy hozzanak létre egy szakértői csoportot a téma alapos tanulmányozására. Hasonlóan nagy érdeklődést váltott ki a szovjet delegáció ve. zetőjének előterjesztése a kom­munista nevelés időszerű kérdé­seiről. (MTI) 3 BiKÉsmmsii V 1974. NOVEMBER 33. Értekezlet a munkahelyi testnevelésről Gyorsjavítás Meghibasitotta az őszi sár a DT—54-es kocsiszerkezetet az újkígyósi Aranykalász Tsz- ben. Kása András és Pántya Imre a barázda szélén javít. Sok még a szántanivaló, gyors munkára van szükség (Fotó: Gál) Távolodó párhuzamosok Egy esztendő alatt háromszor hívott a kötelesség a sarkad) pártbizottság épületének nagy­termébe Tavaly novemberben a 73-as politikai könyvnapok meg­nyitóján voltaim ott, ez év tava­szán a Lenin Termelőszövetke­zet — már nem tudom pontosain, hogy milyen célból összehívott — gyűlésén, néhány napja pedig a Kossuth Tsz kommunistáinak beszámoló taggyűlésén. Az első ottlétemről egy dolog maradt különösen emlékezetes: a fogason lógó kabátok közül a legeslegtöbb szinte egészen új volt. S ezek nagy része is a leg­frissebb divat szerint készült — akkortájt vehette őket gazdájuk az áruházban. Tavasszal az volt a legérdeke­sebb, hogy ekkor hallottam elő­ször tsz-gyűlésen azt a kifeje­zést: szülési szabadság Az elnök jutalmakat adott át a gazdasági és társadalmi munka legkivá­lóbbjainak, s egy névnél megje­gyezte: az illető nem lehet itt, mert szülési szabadságon van. A legutóbbi emlék pedig: a pártvezetőség beszámolója sze­rint a gazdálkodás egyik fő gondja, hogy ez ideig pem sike­rült teljes mértékben gépesítem a szálas takarmányok betakarítá­sát. Lehet, persze, azt mondani: ml ebben áz érdekes? Jogos a fel­vetés annyiból, hogy 1974-ben Magyarországon tényleg termé­szetes, ha az embereknek jó ka­bátja van, ha a tsz-asszonyoknak szülési szabadság jár, ha előre­haladott stádiumában van a ter­melőszövetkezeti munka gépesí­tése. Eppe« természetessége, még- saokottsága miatt érdemes azon­ban elgondolkodni: milyen hely­zetből értünk el idáig? Milyen nagy fejlődésnek, változásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy az említetteket hétköznapi tényékként tarthassuk szóimon, hogy minden nehézség ellenére is milyen jó „hatásfokkal” épül országunk? Éppen ötven esztendeje, 1934 őszén rendezték Sarkadon egy nagyszabásúnak hirdetett se­gélyakciót. Sok száz munkakép­telen, vagyontalan, hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva, munka- nélküli — akkori nyélven. szól­va: ínséges — várt segítséget a kormányzattói és kapott összesen 134 méter szövet- & kartonanya- got. Négy évtizede annak, hogy egy sarkad! földműves levelet írt az alispánnak: egy pengő negyven fillér napszámból egy hattagú családnak e.gy pengő nyolc fillérje megy el csak ke­nyérre, minden másra napi har­minckét fillérje marad — és ez háromezer sarkadi lakos sorsa. S három évtized sem múlt még el azóta, amikor a felszabadulás után közvetlenül három gőzéke- gamitúna és kilenc traktor segí­tette csupán a szántást. Vehetjük párhuzamosságnak: 134 méter textil és új kabátok sora, négy gyereknek harminckét fillér és az anyának szülési sza­badság tucatnál kevesebb trak­tor és a gépesítettségnek már csak töredékmunkára vonatkozó hiánya. Valójában ezek a párhuzamos­ságok nem párhuzamosságok — hiszen a párhuzamosok szemer­nyit sem távolodnak egymástól. A sarkadi példák pedig azt bi­zonyítják, hogy az újabbkori fej­lődés vonala nagyon is határo­zottan elhagyja a hajdani szin­tet. Geometriai furcsaságról volna szó? Aligha. Sokkal inkább mindennapjaink — az elmúlt év­tizedek mindennapjainak — leg­fontosabb jellemvonásáról... Cd—ő)

Next

/
Oldalképek
Tartalom