Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-23 / 274. szám

Brezsnyev tegnap megérkezett Vlagyivosztokba Vlagyivosztok elült Indiai­magyar tárgyalások Pénteken Delhiben megkez­dődtek az indiai—magyar kór- mányfői szintű tárgyalások. Fock Jenő, hazánk miniszterelnöke, a magyar delegáció vezetője a tár­gyalások előtt találkozott India külügyminiszterével, tervezési és nehézipari miniszterévé!. Ezen a találkozón az indiai—magyar együttműködés kérdéseit vitat­ták meg. (MTI) Elutazott a jugoszláv pártmunkás- küldöttség Pénteken elutazott Budapest­ről a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságá­nak pártmunkás-küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására Marko Bezemek, a Horvát Kommunisták Szövet­ségé KB Végrehajtó Bizottsá­ga tagjának vezetésével novem­ber 14—22 között látogatást tett hazánkban. A küldöttséget fogadta Németh Károly, a Po­litikai Bizottság tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára A jugoszláv pártmunkás-küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Idézi Róbert, a KB osztályvezető-helyettese búcsúztatta. Jelen volt Branko Vukusics, a budapesti jugoszláv nagykövetség tanácsosa. (MTI) Afrika atomíegyvermentes övezet Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottsága határozatot fogadott el az afrikai kontinens atom­fegyvermentes övezetté nyilvání­tásáról. A bizottság a 108 szava­zattal és három tartózkodással elfogadott határozatában felhívta a világ országait, hogy tartóz- Ikodjanak Afrikában az atom- fegyverkísérletektől, a nukleáris fegyverek gyártásától, robbantá­sától, tárolásától és a velük való fenyegetéstől. Az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország tartózkodott a szava­zástól A határozati javaslatot 25 af­rikai ország terjesztette be. ternyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra, pénteken Vlagyivosztokba ér­kezett, ahol november 23—24-én munkatalálkozót tart Gerald Ford amerikai elnökkel. Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkárával együtt érke­zett a szovjet—amerikai tárgya­lások színhelyéül kijelölt távol­keleti városba Andrej Cromiko külügyminiszter, Borisz Bugajev polgári repülésügyi miniszter, Anatoli; Dobrinyin, a Szovjet­unió washingtoni nagykövete, to­vábbá Andrej Alekszandrov, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának tanácsadója, Leonyid Zamjatyin, a TASZSZ vezérigaz­gatója és Georgij Kornyijenko, a külügyminisztérium kollégiumi tagja. A repülőtéren Leonyid Brezs- | nyevet és kíséretét a primőrjei határterület vezetői, Vlagyivosz- I tok több ezer lakosa fogadta, A> Gerald Ford, az Egyesült Ál­lamok elnöke — ötnapos japá- ni látogatásának befejeztével — pénteken röggel 23 órás látoga­tásra Dél-Koreába érkezett. A szöuli repülőtéren Pák Csöng Hi dél-koreai elnök üd­vözölte Fardot és kíséretét. A lá­togatást „történelmi mérföldkő­nek” nevezte az Egyesült Álla­mok és Dél-Korea történelmé­ben, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az hozzá fog járulni a két ország „hagyomá­nyos baráti kapcsolatainak to­vábbi erősítéséhez.” Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára pénteken fogad­ta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának tagjait. A tanács no­vember 19. és 21. között Berlin­ben tartotta meg soronlevö ülé­sét. Ivan Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek fő­parancsnoka tájékoztatta Erich város dolgozói melegen üdv özük az új szovjet—amerikai csúcsta­lálkozót és azokat a pozitív vál­tozásokat, amelyek a két ország kapcsolatában végbemennek. A félmilliós Vlagyivosztokban, amely a Szovjetunió jelentős csendes-óceáni kikötője, több mint 100 ipari üzem működik. A város kikötője élénk forgal­mat bonyolít le. A Szovjet Tudo­mányos Akadémia itt felállított távol-keleti központja 15 tudo­mányos intézetet egyesít. Ezek közül az intézetek köziül sok mű­ködik együtt amerikai tudomá­nyos intézményekkel, többek kö­zött az óceánkutatás terén. Kétségtelen, hogy Brezsnyev és Ford munkatalálkozója nagy je­lentőségű lesz a szovjet-ameri­kai kapcsolatok további fejlesz- | tése szempontjából. Vlagyivosz- 1 tok lakossága készül az Egyesült I Államok elnökének meleg fo- | gadtatásána. (TASZSZ) Ford elnök az üdvözlésre vá­laszolva arra emlékeztetett, hogy a két ország háborúban is —, a koreai és a vietnami háborúban — „együtt harcolt a közös ügyért”, s jelezte: azért látoga­tott el Dél-Koreába, hogy „még jobban megszilárdítsa, új élettel és tartalommal töltse meg a két ország baráti viszonyát”. Az Egyesült Államok elnöke és kísérete szombaton reggel Szö­ulból Vlagyivosztokba utazik, ahol Leonyid Brezsnyewel, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja KB főtitkárával találkozik. (AFP)) Honeckert az illés sikeres mun­kájáról. A baráti lreszeiget.és során, amely az egyetértés, az osztály- és fegyverbarátság szellemében zajlott le, Erich Honecker an­nak a szilárd meggyőződésének adott hangot, hogy az elfogadott ajánlások és az ülés eredményei a tartós és szilárd béke bizto­sításának előmozdítására szolgál­nak és hozzájárulnak majd a Varsói Szerződés egyesített fegy­veres ereje harckészségének tö­kéletesítéséhez és harci erejének további fokozásához. (MTI) Eziekben a napokban levél érkezett a washingtoni Fehér Házba. A címzett Ford elnök volt és a levelet 32 amerikai saenátor írta alá: demokraták és közlársaságiak. A levélírók azt kérték az Egyesült Államok elnökétől: soron következő ta­lálkozóján Leonyid Brezsnyev- vel, az SZKP KB főtitkárával tegyen erőfeszítéseket az atom­robbantások általános tilalma érdekében. Ide kívánkozik, hogy a koráb­bi szovjet—amerikai találkozók alkalmával a Szovjetunió hang­súlyozta: szükségesnek tart ilyen általános megegyezést. A levélírók nem jelentik az ame­rikai szenátus többségét — e testület száztagú —, de aszúm mégis tekintélyes és tükrözi, hogy aa amerikai politikai körök is nagy érdeklődéssel tekinte­nek a szovjet Távol-Keleten sorra kerülő „csúcs” elé. Az eddigi szovjet—amerikai legma­gasabb szintű konzultációk igen nagy eredményekkel jártak. Ve­zető szerepük volt a két ország közötti egyezmény-rendszer ki­alakításában — több tucat meg­állapodás született —- és abban is, hogy a Moszkva és Wa­shington közötti kapcsolatok a nemzetközi enyhülésnek mint­egy lendítőerejévé váltak. (A hidegháború éveiben a helyzet éppen fordítva volt: akkor a szovjet—amerikai kapcsolatok mélypontja kifejezte az egész nemzetközi helyzet feszültségét és súlyosságát.) Az eddigi ma­gas szintű találkozók bizonyítot­ták, ha megvan a megegyezési szándék, akkor igen bonyolult kérdések megoldása is lehetsé­ges. A megvitatásra váró kérdé­sek közül különösen lényegesek azok, amelyek a katonai eny­hüléssel s ezen belül is első­sorban a SALT-tárgyalásokkal függnek össze. E tárgyalások óriási eredménye volt az 1972 májusában kötött szerződés és ideiglenes megállapodás, de tény, hogy a megbeszélések az­óta hosszan elhúzódtak. Ez bi­zonyos mértékig érthető, hi­szen a problémák „az alapok alapjaira” vonatkoznak, mind­két ország biztonsága szem­pontjából. A régebbi fegyver­zetről folyó tárgyalások ehhez képest igen egyszerű feladatot jelentettek: a felek harckocsi­jai, lövegei, hadihajói nagyjá­ból egyformák, könnyen össze­hasonlíthatók. Most azonban új problémák mutatkoznak: nem­csak a kilövőberendezések szá­ma nyom a latban, hanem a minőségi tényezők sokasága, például a különböző célokra irányítható robbanófejek szá­ma, a pusztítótöltet értéke és a találati pontosság is. Ilyen, körülmények között vá­lik meghatározóvá, hogy a .mű­szaki értékek összemérhetősé­gének minden bonyolultságán átsegítsen az az alapvető poli­tikai döntés, amely lehetővé teszi a felülemelkedést a szűk technikai megközelítésem. Az előrelépés másik rendkívül fontos körülménye annak a fel­ismerése, hogy csak az a meg­állapodás reális, amely a felek egyenlő biztonságán' alapul. Az egyenlő biztonság elve a SALT esetében azt jelenti, hogy az egész hadászati helyzetet a ma­ga teljes bonyolultságában kell figyelembe venni, beleértve pél­dául az olyan tényezőket, mint a földrajzi sajátosságok vagy az USA nukleáris bázisai más országok területén. Tény hogy egyes amerikai körök — például Schlesinger hadügyminiszter — igyekeztek, a technikai bonyolultságra hi- vatkőzva, a politikai döntést megakadályozni. Ugyanezek az erők megkísérelték a kormányt abba az irányba nyomni, hogy egyoldalú előnyöket próbáljon kicsikarni. A katonai-ipari komplexum ellenállása a de- tente-el szemben nem új keletű s az eddigi eredményekre is e komplexum, a Pentagon ellen­állása dacára kerülhetett sor. További igen fontos kérdés azoknak az óceánon túli aka­dályozó tényezőknek elhárítá­sa, amelyek a Szovjetunió és az USA gazdasági kapcsolatai­nak fejlesztését akadályozzák. Ismeretes az, hogy az Egye­sült Államok kormánya köte­lezettséget vállalt a szocialista országok iránt alkalmazott diszkrimináció megszüntetésére. Egy harmadik igen fontos probléma-csokor a nemzetközi feszültség csökkentése, a vál­sággócok ügye. Ezzel kapcsolat­ban nem lehet figyelmen kí­vül hagyni, hogy Brezsnyev és Ford találkozójára olyan idő­pontban kerül sor, amikor Iz­rael lépései újra kiélezték a közel-keleti helyzetet. Washing­tonban is sokan, felvetik, hogy az Egyesült Államoknak, amely a genfi konferencia társelnöke, az eddiginél többet kellene ten­nie ahhoz, hogy e konferencia fórumán valóban a közel-keleti politikai megoldás, s a béke érdekében tegyenek lépéseket. A szovjet külpolitika konst­ruktív erőfeszítések sorával ké­szítette elő a vlagyivosztoki „csúcsot” s — mint a Pravda hangoztatja —. kész továbbha­ladni az úton, hogy a kapcso­latok fejlődése folyamatos és törésmentes legyen. Vajda Péter Aldo Maro kormányt alakít Honecker fogadta a Katonai Tanácsot Ford ma reggel indul Aldo Moro kijelölt olsss mtnissterelnök a római Quirinale-pa- lotában felkereste Giovanni Leone köstársasági elnököt, s be­jelentette: kisebbségi kormányt alakit. Képűnkön: Moro el­hagyja az elnöki palotát (TELEFOTU—AP—MTI—KS) BURMA Miniszterelnökünk november 20-án kezdődött távol-keleti út­jának — India utáni — második állomása Burma. Az Indiával, Kínával. Laosszal és Thaiföld­del hátáros ország területe 678 033 négyzetki lométer, la­kossága becsült adatok szerint 29 millió. A délkelet-ázsiai fej­lődő ország 1948. január 4-e óta független. Ez év január 4- én az új alkotmány értelmé­ben Burmái Unió Szocialista Köztársaságra változtatták az állam nevét. Az alkotmány napjáink szükségleteihez igyek­szik alakítani a sokáig gyar­mati sorsú ország társadalmi- gazdasági körülményeit., Burma állam- és kormány­fője (az állam elnöke) U Ne Win tábornok a hadsereg élén 1962. március 2-án szerezte meg a hatalmat. Néhány hét­tel később a Burmái Unió For­radalmi Tanácsa nyilvánosság­ra hozta a „Burma útja a szo­cializmushoz” című program­ját, aipeiy az ország nem ka­pitalista fejlődését Irányozta elő. A Forradalmi Tanács első intézkedéseivel megszüntette a külföldi tőke burmai bázisait, államosította a kőolaj-kiterme­lést és -feldolgozást, a külke­reskedelmet. földhöz juttatta a parasztokat, szorgalmazza az ön­tözéses mezőgazdasági terme­lést, javítja az egészségügyi el­látást, a társadalombiztosítást és nagy gondot fordít a kul­turális és történelmi értékek megőrzésére. A kormányzó párt a Burmai Szocialista Program Pártja, melynek Igen nagy érdemei vannak az ország társadalmi­politikai struktúrájának kor­szerűsítésében, különösen az élelmiszer-ellátás tervszerű meg­szervezésében. A párt vezeté­sével megkezdődött a gazdasá­gi fejlesztést slzolgáló húszéves terv megvalósítása; cél: a szo­cializmus gazdasági, társadalmi és politikai alapjainak leraká­sa. ✓

Next

/
Oldalképek
Tartalom