Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-21 / 272. szám

A Népújság kamarakiállítása a Lékai kollégiumban Hatodik éve tartó kamaraki ál­lítás-sorozatunk idei második ki­állítását — technikai okok. miatt — Békéscsabán, a Lékai János Kollégium klubjában (Gyulai u. 9.) rendezzük meg. Kiállítónk a békési születésű nagykőrösi rajz­tanár, a Rudnai-tanítvány Rácz József lesz. A Békésbe sűrűn ha­zalátogató idős művész ezúttal itt készült grafikáit hozza el az érdeklődőknek. A kiállítást ma, 1974. novem­ber 21-én, csütörtökön délután Réthy István újságíró nyitja meg, közreműködik a békési 2. sz. Általános Iskola aranyérmes úttörőkórusa. kórusvezető: Bérezi Józsefné. Munkaverseny — másképpen Ma a munkaverseny eredmé­nyességét nem a százalékok nagysága jelzi; minőség, önkölt­ségcsökkentés, exportképesség — ezek a szavak a jó termelés jelzői, amelyek több éve megho­nosodtak a gyárakban, üzemek­ben. Az új bennük inkább az, hogy nagyobb hangsúlyt kaptak, s a kongresszusi munkaverseny félidejéhez közeledve több szó esik róluk. A szakszervezetek, a Hazafias Népfront és a KISZ ha­zánk felszabadulásának évfordu­lójára, a párt XI. kongresszusá­ra készülve az elmúlt áprilisban tette közzé felhívását a kong­resszusi munkaversenyre. Az ab­ban foglaltak közérthetően jel­zik a tennivalókat, érdemes fel­idézni néhány mondatát: „Hajt­suk végre a X. pártkongresszus határozatait, sikeresen fejezzük be IV. ötéves tervünket. E célt mindenekelőtt a munka termelé­kenységének növelésével, az ön­költség csökkentésével, a terme­lés szervezettségének és gazdasá­gosságának javításával, jó minő­ségű termékek előállításával.... érjük el. A dolgozók jól ismer­jék a népgazdasági és helyi ter­veket, és azok teljesítésére ja­vaslatokat, kezdeményezéseket, felajánlásokat tehessenek. Te­remtsék meg a munkaverseny- felajánlások, kezdeményezések teljesítéséhez szükséges feltéte­leket. Negyedévenként folyama­tosan értékeljék a munkavenseny tapasztalatait, jutalmazzák az adott időszakban legkiemelke­dőbb eredményeket elért egyé­neket és kollektívákat, serkent­senek újabb sikerekre. A lelke­sítő célokért együtt munkálkod­va erősödjék tovább a vezetők és dolgozók alkotó együttműködé­se.” Több mint fél év telt él a fel­hívás óta, s ma már nyilvánvaló, hogy a koneresszusi munkaver­seny az előbbiekben elsoroltak szerint terebélyesedik. Nyilván­való az is, hogy a verseny tö­megbázisát, a mintegy 120 ezer kollektívát—, másfél millió em- beert! — maigábafoglaló szocia­lista brigádmozgalom alkotja. Ezek a példaképek, s ezek kez­deményezései nagyban hozzájá­rultak a verseny széles körű el­terjedéséhez. A szocialista bri­gádokkal együttműködve nagy számban alakultak az elmúlt hó­napokban fizikai, műszaki, ad­minisztratív dolgozókból komp­lex brigádok. Ma már az sem' ritka, hogy a partnervállalatok lolgozói alakítsanak közös bri­gádokat, segítve ezzel az együtt­működést, a termelés kooperá­cióját. Ezek a tények azt is jel­zik, hogy a munka verseny több éves — évtizedes módszereihez újak kapcsolódtak. Az új ver­seny, a kongresszusi, árnyaltab­bá, korszerűbbé tette ezt a moz­galmat. mint évekkel ezelőtt. Fejlődő vi­lágunkkal lépést tart a szocialis­ta munkamódszer legfontosabb hajtóereje, a szocialista munka­verseny. Az új megtanulása — és ez is természetes — nem megy zökkenők nélkül. Az el­múlt hónapok tapasztalatai arra is figyelmeztetnek, hogy némely vállalatnál akkor is elültetik a tervek mennyiségi túlteljesítését, amikor a többlettermék előállí­tásához csak nehezen, vagy gaz­daságtalanul tudnak anyagot, kapacitást biztosítani, vagy a többlettermék csak nehezen érté­kesíthető. Ebből következik, hogy ma nagyon józanul, mér­téktartóan, reálisan kell a ver­senymozgalmat felhasználni és alkalmazni. A zökkenők, mellé­fogások ezernyi apró változásá­val találkozhatunk még. Van üzem, ahol arról panaszkodnak a munkások, hogy a vállalása­ikat csak rohammunkával, túl­órával képesek teljesíteni, mert rendszertelen az anyagellátás, szervezetlen a munika. Ez az a pont, ahol leginkább összevethetőek a munkaverseny új szokásai. Itt „bukik” ki, ha az irányítók a munkaversenyt csak a munkások feladatának tekin­tik, pedig a munkaverseny ma már nem csupán a gépek, mun­kások, csoportvezetők és a mű­vezetők mozgalma. Szerves egé­szet kell képeznie a gyárigazga­tótól a társadalmi szervezeteken keresztül a segédmunkásokig mindenkinek. Szervezettség, ala­csonyabb önköltség, exportké­pesség, jobb minőség, komplex tevékenység —, ezek a szavak csakis akkor válhatnak valóság­gá, ha a versenyben résztvevők a legalacsonyabb ponttól a leg­magasabbig egyformán értik és gyakorolják a tennivalókat. A kongresszusi munkaversenyben kapott újabb lendületet az úgy­nevezett DH — Dolgozz Hibát­lanul mozgalom. Több mint 130 vállalatnál és mintegy 50 szö­vetkezetnél alkalmazzák ezt a rendkívül hatékony munkamód­szert. És résztvevői igazolhat­ják a legjobban, hogy mennyire összetett, bonyolult előkészítést, tevékenységet igényel. Ez a munkaverseny, amely a kongresszusi felhívással kezdő­dött, lassan félidejéhez közeledik. Első szakasza december 31-én zárul és a legjobbak 1975. május 1-én vehetik át az MSZMP Központi Bizottsága által ado­mányozott kongresszusi zászlót és oklevelet. A második szakasz a IV. ötéves terv befejezésével, 1975. december 31-ével fejeződik be. A sikeres tapasztalatok nyo­mán maguk a résztvevők ál­lítják teljes felelősséggel, hogy másabb, sokkal korszerűbb lett a ma feladatait segítő, támogató kongresszusi munkaverseny Másképpen versenyzünk ma E. Gy. AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR érettségizett férfi- és női dolgozókat keres felvételre üvegipari meós munkakörbe. Jelentkezni lehet a «vár felvételi irodájában. 340461 Dr. Hanzó Lajos emlékkiállítás és ünnepség Szarvason Divat és egyveleg Békéscsabán Az egyveleg-műsorok örök hibája, hogy mindig a közép­utat keresik, összeállítóik igye­keznek egyszerre kielégíteni minden korosztály vegyes igé­nyét. A műsorokból tehát hiányzik a progresszivitás; ami egyszer már bevált, azt érdemes csinálni. Hiányzik még a tartalmi, műfaji színesítés is, de van magyar nóta, jó-rossz táncdal, a labdarúgás karikíro- zása és kész. Más kérdés ter­mészetesen, ha egy-egy ilyen műsorba neveket tesznek, mindenki által közismert, nép­szerű művészek igyekeznek kielégíteni ezt a meglehetősen sablonosra készült igényt. Kedden este műsoros divat- bemutatót rendeztek Békéscsa­bán, az ifjúsági és úttörőház nagytermében. A divatbemutató részek a műsorszámok között (vagy fordítva?!) parádésak voltak, a Méretes Szabók és Szűcsök Szövetkezete alkalmi és estélyi ruhakölteményei, a női és férfibundák, a kósztü- mök megdobogtatták a női sziveket, akár az Univerzál vállalat által forgalmazott konfekció és a viszonylag ol ■ cső árú, saját tervezésű és ki­vitelezésű ruhák is. Ez kétség­telen. A műsorban az „ászok" mindenképpen Alfonso friss és valóban nevetésre ingerlő ma­gánszámai voltak. A műsor legnagyobb részét természetesen a zene töltötte ki; Kovács Apollónia és a fiatal Horváth István cigánydalai élményt nyújtottak. A második részben a fiatalok kerültek pódiumra. Az est meg­lepetése (nem volt a műsor­ban!) Máté Péter volt, a tőle megszokott magabiztossággal ült a zongora mellé — két szám erejéig. Hiába zúgott a taps, csak a műsorközlő jött ki a színpadra... A keddi egyveleg- est befejezéseként Zálainay Sa­rolta énekelt a frissen, stíluso­san játszó M—7-es együttes kíséretével: a három dal elő­adása a műsor második felé­nek legszínvonalasabb része volt. <N. I*> Ma, csütörtökön délelőtt 10 órakor, a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban Árvái Pál, a gimnázium igazgatója nyitja meg a dr. Hanzó Lajos emlékkiállí­tást. A neves Kossuth-díjas szarvasi pedagógus halálának 10. évfordulója alkalmából rende­zett emlékkiállítás megnyitását délben, az ótemetőben síremlé­kének megkoszorúzása követi, itt dr. Benda Kálmán, a Magyar Történelmi Társulat elnöke mél­tatja az elhunyt érdemeit, mun­kásságát. majd délután 4. órakor az óvónőképző intézet előadó­termében rendeznek emlékű n- nepséget. Ezen dr. Wellmann Imre, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatóhelyettese mond ünnepi beszédet, közremű­ködik az intézet énekkara Priv- ler Mária vezetésével. A hét filmjei Békéscsabán A héten bemutatásra kerülő filmek mind a történelem egy- egy kiemelkedő, vagy éppen fur­csa szakaszáról, évéről szólnak. A rendezők más-má« eszközöket használtak fel a kor bemutatá­sára. A három film közül talán a legérdekesebb, legszebb a Na- gyezsda című színes, magyarul beszélő szovjet alkotás. Mark Donszkoj szovjet rendező alko­tásait hazánkban is ismerik (Gorkij-trilógia. Az anya, Egy életen át című filmek), * most Nagyezsda Krupszkajárói, szá­zadunk legnagyobb forradalmi elméjének, politikusának, V. I. Leninnek feleségéről, szerelmük­ről szól ez a film. A polgárháború, az interven­ció kegyetlen napjait idézi a Piknik a Sasok hegyén című szovjet alkotás. A nyugtalan­ság, a létbizonytalanság idősza­kában egy legendás kapitány sorsa rajzolódik ki. Az izgalmas szovjet kaland film főszerepét A lovag végakarata című film egyik szereplője, Alekszandr Goloborogyko játssza. Egy varázserővel bíró nadrág körül bonyolódik a cselekmény, a Bredow lovag nadrágja című színes, magyarul beszélő NDK filmben. A történelmi kaland- film a nézőket a XVI. század romantikával teli korába viszi el, mindezt humoros fordulatok­kal színesíti a rendező és a nagyszerű alakításokat nyújtó szereplő-gárda. Egy nagymosás következményeit elmesélő film gyönyörűséges kisasszonyát a magyar Bus Kati alakítja. Egy lány utat választ. Jelenet a Nagyezsda című szovjet tűm­ből Gerencsér Miklós: ir Acsteszértől a halhatatlanságig 30. Táncsics Mihály életregénye iunNui»BiinaiMHHBinni»iiMi Táncsics Mihály visszakerült ugyanabba a budavári börtön­be, ahonnan 1848. március ló­én este kiszabadították. Szigo­rú motozáson esett át, még a csizmája bélését is felhasogat­ták. Éppen ilyen szigorú és hosszadalmas volt a vizsgálati fogság is. Vajkay vizsgálóbíró nem akart kifogyni a kérdések­ből. Hónapokon át faggatta és csak augusztus végén kezdő­dött a tárgyalás. A per szék­helye a Bécsi-kapiu közelében, alig párszáz méterre volt a bör­töntől, mégis rendkívüli óvin­tézkedéseket tettek. Rajvonalban álltak a katonák az út mind­két oldalán, a vádlottat zárt kocsiban szállították, megbi­lincselve, szigorú őrizettel, öt napig tartott a tárgyalás, ame­lyet nyilvánosnak neveztek, ámbár az „érdeklődő közön- ség”-et igen gondosan megválo­gatták. csakis osztrák személyek­ből állt a hallgatóság. Mácsik államügyész halálbüntetést kért a hatvankettedik életévét tapo­só vádlottra. 1860. szeptember 1-én hirdetett ítéletet a bíró­ság. Táncsics Mihályt tizenöt évi szigorított börtönbüntetés­sel sújtotta. Amikor visszaszál­lították a börtönbe a rabot, Vrancsics zárblztos szíverősítő gyanánt megkínálta irodájában egy kupica pálinkával. Letar­tóztatása óta most volt alkal­ma először tükörbe némi. Hó­fehér aggastyán tekintett rá vissza, holott márciusban még csak gyéren deresed ett haja, bajusza, szakálla. Alig* ismert magára. A hirtelen és teljes megőszülés okát abban látta, hogy a vizsgálati fogság idején mindvégig Martinovics Ignác és társai jártak az eszében. Valószánünek látta, ő is a sor­sukra jut. Ítélethirdetés után az első jó hír, amit kapott, hogy Jókai Mór negyven forintot küldött családja megsegítésére. Látása éppoly gyorsan, mint amilyen járatlanul, romlani kezd. Hiába panaszkodik, Vrancsics zárbiztos, nem éppen rosszhiszeműségből, azt hiszá szimulál. Fegyencekkel bajló­dott, sok agyafúrtságot tapasz­talt — miért venné komolyan a jámbor, de tanult, tehát csa­varos eszű embernek a pana­szát. Csak akkor kezd hinni, amikor a teljes vakság köze­ledik. Decemberre a fényen, me? a sötéten kívül egyebet nem képes érzékelni Táncsics. Ekkor elhívják hozzá Lippay professzort, aki megígéri a kli­nikai kezelést, de aztán nem történik semmi, már ami a gyó­gyíttatást illeti. Máskülönben enyhítenék a súlyos börtön fel­tételeken. Feloldják az eddigi teljes magány kárhozta tás alóL Először ritkábban, majd - gyak­rabban látogatják családtagjai. Sőt azt is megengedik, hogy nála tartózkodhassak — ter­mészetesen a zár alatti cellá­ban — Lajoska, a nágyobbik leányka. Teréz asszony ahány­szor csak tud, eljön hozzá gya­logosan a messzi József-város- ból. Egy alkalommal súlyosan meghűl a hózáporban és nyolc hónapon át nyomja az ágyat. A rabság mellett az áldott jó asszony iránti aggodalom is gyö­törte Táncsicsot. Nagyobbik le­ánykája, a 11 esztendős Lajoska, vele együtt, szinte fogoly. A ki­sebbikről, az ötéves Eszterről a nemes érzésű barátok gondoskod­tak. De végre megint a talpára állhatott Teréz, kézbe vehette el­árvult családja gondjait. Gyó­gyulása mellé nem várt kedve-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom