Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-21 / 272. szám
A Népújság kamarakiállítása a Lékai kollégiumban Hatodik éve tartó kamaraki állítás-sorozatunk idei második kiállítását — technikai okok. miatt — Békéscsabán, a Lékai János Kollégium klubjában (Gyulai u. 9.) rendezzük meg. Kiállítónk a békési születésű nagykőrösi rajztanár, a Rudnai-tanítvány Rácz József lesz. A Békésbe sűrűn hazalátogató idős művész ezúttal itt készült grafikáit hozza el az érdeklődőknek. A kiállítást ma, 1974. november 21-én, csütörtökön délután Réthy István újságíró nyitja meg, közreműködik a békési 2. sz. Általános Iskola aranyérmes úttörőkórusa. kórusvezető: Bérezi Józsefné. Munkaverseny — másképpen Ma a munkaverseny eredményességét nem a százalékok nagysága jelzi; minőség, önköltségcsökkentés, exportképesség — ezek a szavak a jó termelés jelzői, amelyek több éve meghonosodtak a gyárakban, üzemekben. Az új bennük inkább az, hogy nagyobb hangsúlyt kaptak, s a kongresszusi munkaverseny félidejéhez közeledve több szó esik róluk. A szakszervezetek, a Hazafias Népfront és a KISZ hazánk felszabadulásának évfordulójára, a párt XI. kongresszusára készülve az elmúlt áprilisban tette közzé felhívását a kongresszusi munkaversenyre. Az abban foglaltak közérthetően jelzik a tennivalókat, érdemes felidézni néhány mondatát: „Hajtsuk végre a X. pártkongresszus határozatait, sikeresen fejezzük be IV. ötéves tervünket. E célt mindenekelőtt a munka termelékenységének növelésével, az önköltség csökkentésével, a termelés szervezettségének és gazdaságosságának javításával, jó minőségű termékek előállításával.... érjük el. A dolgozók jól ismerjék a népgazdasági és helyi terveket, és azok teljesítésére javaslatokat, kezdeményezéseket, felajánlásokat tehessenek. Teremtsék meg a munkaverseny- felajánlások, kezdeményezések teljesítéséhez szükséges feltételeket. Negyedévenként folyamatosan értékeljék a munkavenseny tapasztalatait, jutalmazzák az adott időszakban legkiemelkedőbb eredményeket elért egyéneket és kollektívákat, serkentsenek újabb sikerekre. A lelkesítő célokért együtt munkálkodva erősödjék tovább a vezetők és dolgozók alkotó együttműködése.” Több mint fél év telt él a felhívás óta, s ma már nyilvánvaló, hogy a koneresszusi munkaverseny az előbbiekben elsoroltak szerint terebélyesedik. Nyilvánvaló az is, hogy a verseny tömegbázisát, a mintegy 120 ezer kollektívát—, másfél millió em- beert! — maigábafoglaló szocialista brigádmozgalom alkotja. Ezek a példaképek, s ezek kezdeményezései nagyban hozzájárultak a verseny széles körű elterjedéséhez. A szocialista brigádokkal együttműködve nagy számban alakultak az elmúlt hónapokban fizikai, műszaki, adminisztratív dolgozókból komplex brigádok. Ma már az sem' ritka, hogy a partnervállalatok lolgozói alakítsanak közös brigádokat, segítve ezzel az együttműködést, a termelés kooperációját. Ezek a tények azt is jelzik, hogy a munka verseny több éves — évtizedes módszereihez újak kapcsolódtak. Az új verseny, a kongresszusi, árnyaltabbá, korszerűbbé tette ezt a mozgalmat. mint évekkel ezelőtt. Fejlődő világunkkal lépést tart a szocialista munkamódszer legfontosabb hajtóereje, a szocialista munkaverseny. Az új megtanulása — és ez is természetes — nem megy zökkenők nélkül. Az elmúlt hónapok tapasztalatai arra is figyelmeztetnek, hogy némely vállalatnál akkor is elültetik a tervek mennyiségi túlteljesítését, amikor a többlettermék előállításához csak nehezen, vagy gazdaságtalanul tudnak anyagot, kapacitást biztosítani, vagy a többlettermék csak nehezen értékesíthető. Ebből következik, hogy ma nagyon józanul, mértéktartóan, reálisan kell a versenymozgalmat felhasználni és alkalmazni. A zökkenők, melléfogások ezernyi apró változásával találkozhatunk még. Van üzem, ahol arról panaszkodnak a munkások, hogy a vállalásaikat csak rohammunkával, túlórával képesek teljesíteni, mert rendszertelen az anyagellátás, szervezetlen a munika. Ez az a pont, ahol leginkább összevethetőek a munkaverseny új szokásai. Itt „bukik” ki, ha az irányítók a munkaversenyt csak a munkások feladatának tekintik, pedig a munkaverseny ma már nem csupán a gépek, munkások, csoportvezetők és a művezetők mozgalma. Szerves egészet kell képeznie a gyárigazgatótól a társadalmi szervezeteken keresztül a segédmunkásokig mindenkinek. Szervezettség, alacsonyabb önköltség, exportképesség, jobb minőség, komplex tevékenység —, ezek a szavak csakis akkor válhatnak valósággá, ha a versenyben résztvevők a legalacsonyabb ponttól a legmagasabbig egyformán értik és gyakorolják a tennivalókat. A kongresszusi munkaversenyben kapott újabb lendületet az úgynevezett DH — Dolgozz Hibátlanul mozgalom. Több mint 130 vállalatnál és mintegy 50 szövetkezetnél alkalmazzák ezt a rendkívül hatékony munkamódszert. És résztvevői igazolhatják a legjobban, hogy mennyire összetett, bonyolult előkészítést, tevékenységet igényel. Ez a munkaverseny, amely a kongresszusi felhívással kezdődött, lassan félidejéhez közeledik. Első szakasza december 31-én zárul és a legjobbak 1975. május 1-én vehetik át az MSZMP Központi Bizottsága által adományozott kongresszusi zászlót és oklevelet. A második szakasz a IV. ötéves terv befejezésével, 1975. december 31-ével fejeződik be. A sikeres tapasztalatok nyomán maguk a résztvevők állítják teljes felelősséggel, hogy másabb, sokkal korszerűbb lett a ma feladatait segítő, támogató kongresszusi munkaverseny Másképpen versenyzünk ma E. Gy. AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR érettségizett férfi- és női dolgozókat keres felvételre üvegipari meós munkakörbe. Jelentkezni lehet a «vár felvételi irodájában. 340461 Dr. Hanzó Lajos emlékkiállítás és ünnepség Szarvason Divat és egyveleg Békéscsabán Az egyveleg-műsorok örök hibája, hogy mindig a középutat keresik, összeállítóik igyekeznek egyszerre kielégíteni minden korosztály vegyes igényét. A műsorokból tehát hiányzik a progresszivitás; ami egyszer már bevált, azt érdemes csinálni. Hiányzik még a tartalmi, műfaji színesítés is, de van magyar nóta, jó-rossz táncdal, a labdarúgás karikíro- zása és kész. Más kérdés természetesen, ha egy-egy ilyen műsorba neveket tesznek, mindenki által közismert, népszerű művészek igyekeznek kielégíteni ezt a meglehetősen sablonosra készült igényt. Kedden este műsoros divat- bemutatót rendeztek Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház nagytermében. A divatbemutató részek a műsorszámok között (vagy fordítva?!) parádésak voltak, a Méretes Szabók és Szűcsök Szövetkezete alkalmi és estélyi ruhakölteményei, a női és férfibundák, a kósztü- mök megdobogtatták a női sziveket, akár az Univerzál vállalat által forgalmazott konfekció és a viszonylag ol ■ cső árú, saját tervezésű és kivitelezésű ruhák is. Ez kétségtelen. A műsorban az „ászok" mindenképpen Alfonso friss és valóban nevetésre ingerlő magánszámai voltak. A műsor legnagyobb részét természetesen a zene töltötte ki; Kovács Apollónia és a fiatal Horváth István cigánydalai élményt nyújtottak. A második részben a fiatalok kerültek pódiumra. Az est meglepetése (nem volt a műsorban!) Máté Péter volt, a tőle megszokott magabiztossággal ült a zongora mellé — két szám erejéig. Hiába zúgott a taps, csak a műsorközlő jött ki a színpadra... A keddi egyveleg- est befejezéseként Zálainay Sarolta énekelt a frissen, stílusosan játszó M—7-es együttes kíséretével: a három dal előadása a műsor második felének legszínvonalasabb része volt. <N. I*> Ma, csütörtökön délelőtt 10 órakor, a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban Árvái Pál, a gimnázium igazgatója nyitja meg a dr. Hanzó Lajos emlékkiállítást. A neves Kossuth-díjas szarvasi pedagógus halálának 10. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítás megnyitását délben, az ótemetőben síremlékének megkoszorúzása követi, itt dr. Benda Kálmán, a Magyar Történelmi Társulat elnöke méltatja az elhunyt érdemeit, munkásságát. majd délután 4. órakor az óvónőképző intézet előadótermében rendeznek emlékű n- nepséget. Ezen dr. Wellmann Imre, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatóhelyettese mond ünnepi beszédet, közreműködik az intézet énekkara Priv- ler Mária vezetésével. A hét filmjei Békéscsabán A héten bemutatásra kerülő filmek mind a történelem egy- egy kiemelkedő, vagy éppen furcsa szakaszáról, évéről szólnak. A rendezők más-má« eszközöket használtak fel a kor bemutatására. A három film közül talán a legérdekesebb, legszebb a Na- gyezsda című színes, magyarul beszélő szovjet alkotás. Mark Donszkoj szovjet rendező alkotásait hazánkban is ismerik (Gorkij-trilógia. Az anya, Egy életen át című filmek), * most Nagyezsda Krupszkajárói, századunk legnagyobb forradalmi elméjének, politikusának, V. I. Leninnek feleségéről, szerelmükről szól ez a film. A polgárháború, az intervenció kegyetlen napjait idézi a Piknik a Sasok hegyén című szovjet alkotás. A nyugtalanság, a létbizonytalanság időszakában egy legendás kapitány sorsa rajzolódik ki. Az izgalmas szovjet kaland film főszerepét A lovag végakarata című film egyik szereplője, Alekszandr Goloborogyko játssza. Egy varázserővel bíró nadrág körül bonyolódik a cselekmény, a Bredow lovag nadrágja című színes, magyarul beszélő NDK filmben. A történelmi kaland- film a nézőket a XVI. század romantikával teli korába viszi el, mindezt humoros fordulatokkal színesíti a rendező és a nagyszerű alakításokat nyújtó szereplő-gárda. Egy nagymosás következményeit elmesélő film gyönyörűséges kisasszonyát a magyar Bus Kati alakítja. Egy lány utat választ. Jelenet a Nagyezsda című szovjet tűmből Gerencsér Miklós: ir Acsteszértől a halhatatlanságig 30. Táncsics Mihály életregénye iunNui»BiinaiMHHBinni»iiMi Táncsics Mihály visszakerült ugyanabba a budavári börtönbe, ahonnan 1848. március lóén este kiszabadították. Szigorú motozáson esett át, még a csizmája bélését is felhasogatták. Éppen ilyen szigorú és hosszadalmas volt a vizsgálati fogság is. Vajkay vizsgálóbíró nem akart kifogyni a kérdésekből. Hónapokon át faggatta és csak augusztus végén kezdődött a tárgyalás. A per székhelye a Bécsi-kapiu közelében, alig párszáz méterre volt a börtöntől, mégis rendkívüli óvintézkedéseket tettek. Rajvonalban álltak a katonák az út mindkét oldalán, a vádlottat zárt kocsiban szállították, megbilincselve, szigorú őrizettel, öt napig tartott a tárgyalás, amelyet nyilvánosnak neveztek, ámbár az „érdeklődő közön- ség”-et igen gondosan megválogatták. csakis osztrák személyekből állt a hallgatóság. Mácsik államügyész halálbüntetést kért a hatvankettedik életévét taposó vádlottra. 1860. szeptember 1-én hirdetett ítéletet a bíróság. Táncsics Mihályt tizenöt évi szigorított börtönbüntetéssel sújtotta. Amikor visszaszállították a börtönbe a rabot, Vrancsics zárblztos szíverősítő gyanánt megkínálta irodájában egy kupica pálinkával. Letartóztatása óta most volt alkalma először tükörbe némi. Hófehér aggastyán tekintett rá vissza, holott márciusban még csak gyéren deresed ett haja, bajusza, szakálla. Alig* ismert magára. A hirtelen és teljes megőszülés okát abban látta, hogy a vizsgálati fogság idején mindvégig Martinovics Ignác és társai jártak az eszében. Valószánünek látta, ő is a sorsukra jut. Ítélethirdetés után az első jó hír, amit kapott, hogy Jókai Mór negyven forintot küldött családja megsegítésére. Látása éppoly gyorsan, mint amilyen járatlanul, romlani kezd. Hiába panaszkodik, Vrancsics zárbiztos, nem éppen rosszhiszeműségből, azt hiszá szimulál. Fegyencekkel bajlódott, sok agyafúrtságot tapasztalt — miért venné komolyan a jámbor, de tanult, tehát csavaros eszű embernek a panaszát. Csak akkor kezd hinni, amikor a teljes vakság közeledik. Decemberre a fényen, me? a sötéten kívül egyebet nem képes érzékelni Táncsics. Ekkor elhívják hozzá Lippay professzort, aki megígéri a klinikai kezelést, de aztán nem történik semmi, már ami a gyógyíttatást illeti. Máskülönben enyhítenék a súlyos börtön feltételeken. Feloldják az eddigi teljes magány kárhozta tás alóL Először ritkábban, majd - gyakrabban látogatják családtagjai. Sőt azt is megengedik, hogy nála tartózkodhassak — természetesen a zár alatti cellában — Lajoska, a nágyobbik leányka. Teréz asszony ahányszor csak tud, eljön hozzá gyalogosan a messzi József-város- ból. Egy alkalommal súlyosan meghűl a hózáporban és nyolc hónapon át nyomja az ágyat. A rabság mellett az áldott jó asszony iránti aggodalom is gyötörte Táncsicsot. Nagyobbik leánykája, a 11 esztendős Lajoska, vele együtt, szinte fogoly. A kisebbikről, az ötéves Eszterről a nemes érzésű barátok gondoskodtak. De végre megint a talpára állhatott Teréz, kézbe vehette elárvult családja gondjait. Gyógyulása mellé nem várt kedve-