Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-16 / 268. szám
Milliárdokat érő népgazdasági j vagyon „védnökei* I Korcsok völgye dús lege-1 lőj ével, jó takarmánytermő talajával és vízrendszerével évszázadok óta ideális lehetőséget nyújt az állattenyésztés számára. Nem véletlen, hogy a múlt század második felében — amikor gyakori vendégek voltak hazánkban az osztrák és az olasz marhakereskedők — erről a tájról indítottak útnak legtöbb élő jószágot a hajcsárok. Az idők folyamán az állatállomány hol csökkent, hol emelkedett megyénkben. Egy azonban tény: a kormány hús- és tejprogramjának megvalósításából ma is jelentős szerepet vállal Békés megye. Hozzávetőleges becslések szerint a szarvasmarha-állomány jelenleg — nagyüzemi és háztáji portákon összesen — 126 ezer. Egymilliónál több sertést, s legalább 150 ezer juhot gondoznak megyeszerte. A kis- és nagytestű baromfiakból csak milliós nagyságrendben beszélhetünk. Hízott sertésből évente több mint félmillió darabot értékesítenek a közös és a háztáji porták, ezenkívül 200 ezernél több darabot vágnak le házi szükségletre. A több milliárd forintot érő állatállomány egészségvédelme szerteágazó gondosságot, szakmai hozzáértést követel. Felkerestük dr. Joó Jenőt, a Békés megyei Állategészségügyi Állomás igazgatóját, hogy adjon tájékoztatást az állategészségügyi munkákról, az elért eredményekről, a gondokról, a fejlesztési programról. — A parasztemberek jól tudják, hogy az állattartás mindig rizikóval jár — magyarázza dr. Joó Jenő. — A nagyüzemi állattenyésztés kialakulásával ez a rizikó megsokszorozódott. Megyénkben állami támogatással, a nagyüzemek összefogásával több tucat szakosított szarvasmarha-, illetve sertéstelep épült. Nagyszénáson nagyüzemi pulykatenyésztésre, Békéscsabán, Tótkomlóson és másutt tojástermelésre, pecsenyecsirke-nevelésre rendezkedtek be. Igen jelentős a víziszámyas állatállományunk is. Az állategészségügyi hálózat dolgozóira bizony nagy feladat háruL Megtudtuk, hogy az állategészségügyi állomás évente 14—15 millió forintos költségvetéssel dolgozik. Gazdaságilag a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartozik, szervezetileg pedig a megyei tanács MÉM -osztályának állategészségügyi szakigazgatási szerve. Ide tartozik egyebek között a békéscsabai, az orosházi és a szarvasi állatkórház, a lököshá- zi és a kurticsi állategészségügyi ellenőrzőtelep, ahol a ki- és behozott élő állatokon kívül az állati termékeket is ellenőrzik. A járási & a városi állatorvosokon kívül 90 körzeti és 56 üzemi állatorvos működik az állomás területén. Az utóbbi időben sokat vitatkoztak illetékesek arról, hogy körzeti vagy üzemi állatorvos tevékenykedjék-e a területeken. Dr. Joó Jenő igazgató erről a következőképp vélekedik: — Ahol 1 200—1 500 számosállattal rendelkezik egy-egy mezőgazdasági üzem, ott érdemes foglalkoztam üzemi orvost. De végső fokon nem ez a lényeg: milyen az állatorvos szakmai fel- készültsége, ügyszeretete? Menynyire lelkiismeretes a gyógyításban, de legfőbbként a betegségek megelőzésében. Állítom, hogy az állategészségügyi munka nemcsak állatorvosi feladat. Ebben az ügyben nagyon is lényeges a kooperálás elsősorban a nagyüzemekkel. Mert hiába lelkiismeretes az állatorvos, hiába írja fel a legprímább gyógyszereket, ha nem jó az állat elhelyezése, gondozása, takarmányozása. A régi telepek elavultak, de gyakran az új, drágán felépült szakosított telepeken sincs meg minié» feltétel ahhoz, hogy az értékes állatfajták meghonosodjanak, a várakozásnak megfelelően hozzanak szaporulatot, adjanak húst, tejet. Jó lenne módot találni arra, hogy áz új telepeken a legkomplikáltabb ellése- ket is a helyszínen vezesse le a kórház szakállatorvosa. Ne kelljen szállítani az értékes állatokat, s elles után is helyben pihenhesse ki magát a jószág. Pz egészségügyi középkáderek és szalkmunikásoik képzéséről dr. Joó Jenő és dr. Gá- lik Mihály, a békéscsabai állat- kórház vezető szakállatorvosa egyformán vélekedik:-— A milliárdokat érő állatállomány egészségvédelmében a középkáderek és a szakmunkások szerepe felmérhetetlen. Jó lenne. ha az i apró-cseprő ügyekben szaladgálás helyett gondolkodásra, komplikáltabb ügyek elintézésére maradna az állatorvosok energiája. Nem kellene őket oltással, ivartalanítással, csülökápolással és olyan tömegmunkát igénylő tevékenységgel terhelni, amelyet egészségügyi középkáderek, gyógykovácsok, szakmunkások is elláthatnak. Amikor a fertőző betegségekre terelődött a beszélgetés, dr. Joó Jenő és dr. Gálik Mihály első helyen a megelőzést említette. — Sajnos, nem mindenütt veszik komolyan a járvány védelmi berendezések alkalmazását. Még néhány új telepen is hiányzik a kerítés, a jól zárható kapu, a járműfertőtlenítőt és a hullagyűjtő kamrát nem alkalmazzák —, hogy csak a legfontosabbakat említsük. — Ha nincs járvány, nem korlátozzák a tapasztalatcsere-látogatást, pedig felmérhetetlen károk keletkezhetnek. Az öltöző-fürdőt sem üzemeltetik mindenütt. ’Emögött nincs rossz szándék, csak nem érzékelik: a járványmegelőzssben minden apró mozzanatnak nagy a jelentősége. Nem hallgatták el a nyilatkozók a gondokat sem. A műszerek ellátottsága nem felel meg a követelményeknek. Gyakran fontos gyógyszer, különböző méretű fecskendő hiánycikk. A fejlesztés bár nagyon lassan, de beindult. A szarvasi állatkórház I rekonstrukcióját 1973-ban befejezték, a békéscsabai befejezés előtt áll, s 1975-ben végeznek az £ orosházi korszerűsítésével is. £ Fenti célokra egy-egy millió fo- ■ rintot szántak, de az intézmény j ossz fejlesztési költsége mégha- £ ladja a 10 milliót. Békéscsabán épül a több szin- ; tes központ korszerű láb arató- £ riumokkal. Nem csak a beteg- ! ségek megállapítására vizsgálnak £ vért, bélsárt és egyebet: az álla- ! mi gazdaságok, termelőszövetke- £ zetek és társulások által gyár- • tott hús- és tejkészífcmónyeket is • ellenőrzik. A békéscsabai állatkórházban E egyebek között szociális létesít- | ményeket, felvevőhelyet, beteg- | szállítót, műtőt, mosó- és főző- £ konyhát, darálót, magtárt adnak • át rendeltetésének. Lesz kutya- 5 panzió' is. Megyeszerte igen so- ! kan foglalkoznak értékes faj- £ tiszta kutyák, macíikák tenyész- ; tésével. Nyaralás ideién — meg- 5 felelő térítés ellenében — Itt • gondozzák majd a családok ked- 5 véne állatait. Nem csak külföl- 5 dön, hazánk több városában már £ megoldották ezt a gondot. Tér- * mészetesen legfőbb feladat a ha- £ Szomáliátok gvógyítása. a beteg- ! séffek megelőzése lesz ezután is. £ Nagy gond még a községi ; kényszervágóhidak, hatósági J húsboltok, dögtemetők korsze- £ rűsítése. Az ellenőrzés sok hi- • ányosságot talál a falvakban. A t korszerűsítésre legalább húsz- j millió forint kellene, amit a ta- ; nácsi szervek önmagukban nem £ képesek előteremteni. Itt is a! társadalmi összefogás segítene. A megoldáson gondolkodni nagyon érdemes, mert megyénkben ma is igen jelentős a háztáii állo- mány* Ary B4» Egy új Fehéren ragyog az őszi, ködtől tompult napsütésben az épület. Az idegen nehezebben talál rá, egy mellékutca kereszteződésébe építették. A kö- vesútról ' ide vezető utcán hatalmas traktorok taraj azték fel a sarat: a vontatók terhe talán valamelyik menekítve gyűjtött őszi termény lehetett... Óhatatlanul is nasználja a belenő a sárkaparót a három ajtó előtt. A sokszögű előcsarnok sarkában színes puffok sora aprócska asztalokkal. A ruhatár fogasait a napokban szerelték fel. még nedves a vakolat. Az új illata fogjad; ünnepélyes új illat ez, megnevezhetetlen, mégis ismerős. . Az új épület a dobozi művelődési ház. A község és a megye felszabadulásának harmincadik évfordulóján, október 6-án avatták. Ennél szebb, értékesebb ajándékot ritkán kap egy falu. A doboziak megérdemelték. öt évvel ezelőtt az ipartelepítés ügye volt minden tanács testületének asztalán. Az iparosítás, az előbbre lépés érdekében áldozták fel a régi művelődési házat: innen rálátni a zöld falú. rác-os ablakiú házra. A Budapesti Harisnyagyár helyezett el ide egy telepet: ezzel a község asszonyai, lányai állandó munkalehetőséget kaptak. A művelődési háznak és a mozinak az ifjúsági ház adott otthont. A község azonban alkalmat. módot keresett arra, hogy ismét teremtsen egy mű-' velődési házat az 1952-ben örömmel fogadott helyébe. Az évforduló napján aztán átvették a doboziak a TÖVÁLL által épített, három és fél millió forintot érő, csodaszép épületet Tágas, világos a nagyterem. Futaki lmréné, a ház igazgatója vezet, rámutat a székekre, a függönyre: ez itt, ez ott készült. A kék függönyös színpadon zenekari felszerelés, a ház beat-zenekaráé. Az irodalmi színpad, a népitánccsoport tagjai töltötték be először a színpadot október 6-án. Legközelebb az Illés-együttes szórakoztatja itt a dobozi fiatalokat — Az irodalmi színpad és a népitánccsoport mellett ifjúsági klub, a sakkozók klubja, ifjúsá- gj és felnőtt bélyeg-kör, nyugdíjasok klubja működik most már az új épületben. De az általános ttkola úttörőőrsei is itt tartják foglalkozásaikat: minden este élet van a művelődési házban. Máris kicsi a ház, a nagytermen kívül csak egy kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas helyiséget terveztek. Sok-sok ötletünk van, amelyeket szeretnénk megvalósítani. Az előcsarnok, a folyosók, az öltözők — itt találják az úttörőfoglalkozásokat — falain az általános iskolások rajzai. — Mennyire örültek a gyerekek, amikor meglátták rajzaikat! A tervek között az első: jövőre lesz 900 éves a község, a jubileumot méltóképpen szeretnék megünnepelni. A művelődési házra jut az oroszlán- rész; a község, a szövetkezetek, vállalatok történetét bemutató rendezvényeket itt tartják. Megszervezik a szocialista brigádvezetők klubját, a legkisebbeknek vasárnapokra pedig mesedélelőttöket. Alakul már a második ifjúsági klub is Húszévesek Klubja néven. Tagjai két évvel ezelőtt elnyerték a Kiváló címet, a régi és nagyszerű hagyományokra építenék az újat. A járásban jövőre kulturális . vetélkedősorozatot indítanak a művészeti csoportok részére. A népi táncosok Dobozon találkoznak. a vetélkedő gálaestjét is az új művelődési házban rendezik meg. — Az emberek nagyon örültek az új háznak. A község pedagógusait talán éppen ez az alkalom fogta igazán össze: ők takarítottak, segítettek, m ma klubokat, csoportokat vezetnek. Az idei évben a munka már az egységes közművelődési terv- szeri nt folyik, a dobozi szövetkezetek, a különböző szervezetek mindenben segítenek. Az Új lehetőség azonban még nagyobb odafigyelést, áldozatot kíván. Egyedül vezetem a művelődési házat. Egy nap csak huszonnégy órából áll. a teendő pedig egyre szaporodik., jó lenne a segítség. A működéi re biztosított pénz is kevés lesz ahhoz, hogy terveinket megvalósíthassuk. Az új ház tetején két munkás dolgozik. Az átadás utánra maradt még néhány apró műszaki hiba kijavítása. A kazánba azonban minden délután 4 órakor befűtenek és a motorok egyre gyorsulva forgatják • melegedő vizet... (Nemesi) Gerencsér Miklós* Ácsteszértől a halhatatlanságig 25. Táncsics Mihály életregénye Politikai boldogulását csak a felső körökben gáncsolták, ott kellett egy szál magának állnia a pillanatra sem szűnő támadásokat. A nép körében ragaszkodtak hozzá, igen sokan csalt benne bíztak. Igazának tudata mellett ez adott neki erőt nemcsak ahhoz, hogv állja a támadásokat, de ahhoz is, hogy irgalmatlanul visszavágjon. Versengtek érte a különböző választói kerületek. Követjé- nek szerette volna tudni Békés városa és a siklósi körzet, de hozzá ragaszkodtak az izsá- kiak is. az ómoravicaiak is; Ez volt a legnagyobb elismerés, amit kaphatott e két utóbbi helyről, ahol segédtanító, illetve nevelő korából emlékeztek rá. Végül a siklósiak jelölését fogadta el, mivel egy követ csak egy kerületnek lehetett képviselője. Személyes mivoltában soha nem törekedett csillogásra, nem is volt alkalma ilyesmire, kifelé nehézkes, befelé töprengő természetével. Szellemi és erkölcsi magabiztosságát nem tudta kifejezni fellépéssel, élő szóval. Ezért hasztalan keresnénk őt ak 1818-as országgyűlés gyakori szereplői között. Lelkiismeretesen részt vett minden ülésen, törvényhozói rangját élete legnagyobb megtiszteltetésének tekintette, de véleményét inkább a munkások újságában, a széles nyilvánosság előtt mondotta el. Fáradhatatlanul támadta a birtokosok önzését, a maradéktalan jobbágyfelszabadítás körüli huzavonát. A kijátszott parasztok az ország különböző részeiről megírták neki sérelmeiket, ő pedig leközölte ezeket a leveleket, amelyek aztán viharos felháborodást keltettek a politikán hatalmat gyakorló birtokos osztály körében. Kiváltképp azért követelték a volt nemesek Táncsios lapjának betiltását. mert a munkások újsága nem szűnő harcot folytatott a törvényesen meghagyott kiváltig ságok — a szőlődézsma, a kocsma tartás, halászati, mészárszék: előjogok eltörléséért. Még a képviselők egy csoportját is megtámadta, azokat, akik a haza válságos helyzete ellenére fütyültek a közügyekre, hanyagolták törvényhozói kötelességüket, ellenben kártyázással pocsékolták el a drága időt Felbőszültek a kipellengérezett képviselők, panaszukkal elszaladtak Kossuthhoz. aki magához kérette Táncsicsot, és barátságtalanul megfenyegette: — Ha nem néeném, .hogy ön Táricsics Mihály, a törvény kezére adnám! A börtönt ígérő hang sem csorbította bátorságát. Éppen olyan élesen fogalmazott lapjában, mint korábban. Változatlanul magányosan küzdött noha a széles néptömegek bizalmát, helyeslését tudhatta maga mögött A politikai élet közvetlen küzdőterén pedig egyre szaporodtak ellenségei. Mind gyakrabban és mind hangosabban ismételték a vádat hogy a magántulajdon szentségére tör, létalapjától akarja megfosztani a birtokos osztályt. Támadóinak rohama sikerrel járt. 1848 végén betiltották a Munkálok Üjsáffát. Közben folyt az egész nemzet élethalálharca a császári sereg intervenciója ellen Menekülnie kellett Pestről a kormánynak, a képviselőháznak. Táncsics az év utolsó estéjén kapta a felszólítást, hogy haladéktalanul utazzék Debrecenbe. Még az éjszaka folyamán elérték Szolnokot vonai
