Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-16 / 268. szám
A PFSZ bosszú távú céljas az arabok, zsidók, keresztények békés egymás mellett élése New York A Palesztin Felszabadítás! Szervezet egyik szóvivője csütörtökön New Yorkban tartott sajtóértekezletén kijelentette: Portugália A KP felhívása »re szólít A fegyveres erők továbbra is éberek; nincsenek biztos jelei annak, hogy újabb összeesküvés készülne — közölte pénteken reggel a Portugáliai Kontinens Operatív Parancsnoksága (COPCON) elnevezésű fontos katonai alakulat egyik szóvivője az „O Seculo” című lap munkatársával. Hivatalosan meg nem erősített értesülés szerint csütörtökre virradóra az ország néhány részén olyan csapatmozdulatokat tapasztaltak, amelyekről feltételezik: céljuk az volt, hogy nyugtalanságot keltsenek a lakosság körében. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága péntekre virradóra nyilatkozatot adott ki az országban kialakult politikai helyzetről. „Számos tényből arra léhet következtetni, hogy a reakció az» utóbbi időkben fokozta tevékenységét Portugáliában, Angolában és Mozambikban. Hirtelen megélénkült a nemzetközi reakciós erőknek a portugál demokratikus rendszer ellen folytatott kampánya is. Fennáll annak veszélye, hogy a reakciós erők újabb támadásba lendülnek és kétségessé teszik a demokratizálás és gyarmatosítás felszámolását — áll a Politikai Bizottság nyilatkozatában. A dokumentum a továbbiakban arra szólítja fel a demokratikus, népi tömegeket, hogy az eddiginél is éberebbek legyenek, leplezzék ]e az összeesküvőket és szánjanak szembe minden újabb ellenforradal- I mi államcsíny-kísérlettel. | a PFSZ hosszú távú célja és egyben a térség tartós békéjének feltétele egy olyan „világi és demokratikus palesztin állam létrehozása, amelyen az arabok, a zsidók és a keresztények békében élhetnek egymással.” A PFSZ azonban — fűzte hozzá a szóvivő — a közeljövőben nem számít ilyen megoldásra. A szervezet jelen pillanatban nem látja szükségességét, hogy száműzetésben működő ideiglenes kormánynak deklarálja magát, mivel már sok ország kormányként ismeri el a PFSZ-t és Jasszer Arafat, a szervezet végrehajtó bizottságának elnöke kormányfőként tárgyalt New Yorkban. A szóvivő végezetül kategó- rikusan cáfolta, hogy politikai jellegű kapcsolatok jöttek volna létre Jasszer Arafat vagy az ENSZ-közgyűlés vitáján résztvevő palesztin küldöttség és amerikai hivatalos személyiségek között. Nyugati kommunista pártok értekezlete Kómában a nők helyzetéről A nők társadalmi helyzetéről kezdődött nemzetközi tanácskozást pénteken. Rómában Dario Valori szenátor, az Olasz KP PB tagja nyitotta meg. Az Olasz Kommunista Pártot a tanácskozáson a vezetőség két nötagja: Nilde Jotti és Adriana Seroni képviseli; a Francia Kommunista Pártot Madeleine Vincent, a PB tagja; Nagy-Britamnia Kommunista Pártját Jean Styles. „A nőkérdés a tőkés társadalmak egyik legégetőbb megoldásra váró problémája — hangoztatta megnyitó beszédében Valo- ri. — A nőknek nagyobb mérték*, ben kell részt venniük a társadalom életében, nagyobb súlyig szerepet kell kapniuk, ugyanakkor a jelenleginél jobban kell biztosítani, hogy elláthassák a családon belül, az anyasággal kapcsolatos feladataikat is. Mindez szerkezeti változtatásokat, reformokat igényel”. (MTI) Az FKP Központi Bizottságának értékelése a franciaországi helyzetről A francia közvélemény nagyi érdeklődéssel tekintett az FKP Központi Bizottságának csütörtöki ülése elé, hiszen az októberi rendkívüli kongresszus óta először ült össze az FKP Központi Bizottsága, hogy ismét áttekintse az országban kialakult helyzetet, amelyet elsősorban a válság súlyosbodása és a szociális feszültség további éleződése jellemez. Georges Marchais. az FKP főtitkára a Központi Bizottság ülésén rámutatott: az infláció tovább gyengíti a nemzetgazdaságot és egyre veszélyesebben csökkenti a franciák életszínvonalát. Ugyanakkor növekszik a munkanélküliség is. A néptömegek elégedetlensége egyre nő és a lakosság egyre több csoportja száll harcba követeléseiért. A kormány, amely képtelen pozitív perspektívát tárni az ország elé, ebben a helyzetben a Tito-Honecker találkozó Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megkezdődtek a jugoszláv— NDK megbeszélések. Képünkön: (jobboldalt) Erich Honecker és Joszíp Broz Tito a tárgyalások megkezdésekor. Ford sajtóértekezlete Ford elnök csütörtökön este, magyar idő szerint pénteken hajnalban az Arizona államban fekvő Phönix egyetemének újságíró-tagozatán a fehér házi tudósítógárda részvételével — megtartott sajtóértekezletén kormányzása első 100 napjának leg_ fontosabb külpolitikai eredményeként emelte ki a hadászati fegyverkorlátozásról folyó szovjet—amerikai tárgyalások előrehaladását. „Sikerült előmozdítani a SALT—2 megállapodás létrehozásának lehetőségét” — mondotta az elnök, majd a Leonyid Brezsnyewel, az SZKP KB főtitkárával rövidesen sorra kerülő tárgyalásaira utalva hozzáfűzte: „Ügy vélem, hogy a 12 nap múlva esedékes Vlagyivosztok! csúcstalálkozónk egyengetni fog_ ja a megállapodás útját. Ezt a találkozót; pedig reményeink szerint 1975 nyarán követni fogja újabb találkozónk Washingtonban.” A sajtóértekezlet során egy kérdésre válaszolva Ford elnök még egyszer különös nyomatékkai húzta alá, hogy rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a szovjet—amerikai enyhülés • politikájának és a SALT megbeszélések előrehaladásának. A sajtóértekezlet egyetlen másik külpolitikai témájaként a közel-keleti problémakörben álról tettek fel kérdést az elnöknek, vajon szándékában van-e az USA-nak a tárgyalások felvételét szorgalmazni Izrael és a Palesztinái Felszaibaditájá Szervezet között. „Célunk az — válaszolta az elnök —, hogy rábírjuk Izraelt, jusson további meg- s állapodásokra Egyiptommal és ? más arab nemzetekkel. Véleményem szerint terveink konst- _ ruktívak és eredményekkel biz- ! tatnak, és mindaddig, amíg erő- : feszítóseinik kudarca be nem bi- 5 zonyosodik — és erre nem szá- ! mítok —, nincs értelme más : elgondolásokról spekulációkba 5 bocsátkozni.” Társadalmunk szerkezetének fejlődése O A strukturális fejlődés dialektikája Magyar—jugoszláv közlekedési és hírközlési \ együttműködés ■ ■ Horn Dezső közlekedés, és S postaügyi miniszterhelyettes és : Henrik Toncsics, a Jugoszláv ; Szövetségi Közlekedés- és Postai ; Bizottság elnökhelyettese pénte- \ ken Budapesten aláírta a ma- • gyár—jugoszláv közlekedési és S hírközlési albizottság VII. ülésé- E nek jegyzőkönyvét. Az ülésen megvitatták a sza- « badkai és a murakeresztúri közös * vasúti határállomások kiépítésé. ! vei összefüggő feladatokat, és S tárgyaltak még más kérdésekről, E amelyekkel hozzájárulnak a ma- 5 gyár és a jugoszláv vasutak • együttműködésének erősítéséhez, ! a két ország közötti és azokon át- | haladó vasúti személy- és áru- ! szállítások meggyorsításához, ■ A szocialista társadalom strukturális fejlődésének alaptendenciája az osztályok közeledése. Ugyanakkor az osztályszei'kezet leépülése nem jelenti, hogy ma nincsenek jelentős szociális különbségek társadalmunkban. Hogyan értékelhetjük a társadalmi szerkezet fejlődésének összfolya- mata szempontjából a napjainkban létező társadalmi strukturális különbségeket? Erre a kérdésre a témával foglalkozó kutatók különböző válaszokat adnak. Az egyik álláspont szerint a ma még meglevő társadalmi különbségek a különböző osztályok létéből fakadnák. így e különbségek felszámolásával a teljes egyenlőséget megvalósító osztály nélküli társadalomhoz jutunk el. Egy másik nézet szerint a ma meglevő társadalmi egyenlőtlenségek lényegüket tekintve már nem osztály jellegűek. A tulajdonviszonyokból eredő alapvető osztály egyenlőt] erőségeket már felszámoltuk, de fennmaradtak még a munkamegosztásból adódó egyenlőtlenségek. így a munkamegosztás megszüntetése vezethet el a társadalmi egyenlőséghez. Szinte e két nézet kombinációjának tekinthetjük azt a véleményt, amely szerint a szobaloldal egységének megbontására törekszik, a hidegháborús időkre emlékeztető kommunistaellenes rágalmaival elsősorban az FKP~t akarja meggyengíteni. Marchais a továbbiakban rámutatott: az FKP továbbra is a baloldali egység fenntartására és továbbfejlesztésére törekszik. S éppen azért, mert ezt szívügyének tekinti, tárja a dolgozók elé, ha a baloldali partnerek állás- foglalásaikban letérnek az egység érdekében szükséges világos alapról. A közelmúltban ugyanis a Szocialista Párt egyes vezetői, illetve leendő vezetői egyes cikkeikben vagy nyilatkozataikban arra célozgattak, hogy a jelenlegi válság miatt a baloldalnak „mérsékelnie” kellett célkitűzéseit, sőt a baloldal kormányt alakíthatna úgy is, hogy helyén maradna a jelenlegi köztársasági elnök és megmaradna a jelenlegi parlamenti többség. „Az ilyen állásfoglalások láttán fel kell vetni a kérdést, vajon a múlt régi démonai nem támadnak-e fel újra hamvaikból?” — folytatta Marchais, majd rámutatott: e kérdés felvetésénél alapvető dologról van szó. Arról, vajon az FKP partnerei továbbra is a közös programban meghatározott politikát akarják-e megvalósítani, vagy pedig a baloldal hatalomra jutása esetén valamilyen más politikát óhajtanak folytatni, amely azonban — mivel már nem a közös program politikája lenne — súlyos kiábrándulásra vezetne. Nem elegendő csak formálisan utalni a baloldal közös prog. ramjára, hanem ténylegesen mindent meg kell tenni annak győzelemre juttatása érdekében. Ezt a kérdést azért kell nyíltan felvetni és a dolgozók elé tárni, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen módon lehet a legjobban elhárítani a felmerülő akadályokat és megerősíteni a baloldal egységét. «■Maas» osztálykülönbségek csökkenését, az osztályok közeledését eredményezte. Másfelől azonban új strukturális viszonyokat is hozott létre a társadalom szerkezetében. Nemcsak arra gondolunk, hogy jelentősen megváltozott a munkásosztály és a parasztság viszonya, hogy a termelőszövetkezetekben ma már tömegesen dolgoznak olyan társadalmi csoportok, akiket nem lehet egyszerűen a parasztsághoz sorolni, hanem a termelőszövetkezetek megszerveződésével a mezőgazdaságban dolgozók belső szerkezete is alapvetően megváltozott. Míg korábban a parasztság belső szerkezetét a szegényparaszt, középparaszt, gazdagparaszt kategóriákkal viszonylag jól leírhattuk, addig ma a mezőgazda. lóan igaz, hogy történelmileg folyamatosság van a korábbi társadalmak és napjaink társadalmi különbségei között, azonban a mai társadalmi egyenlőtlenségeket nem lehet pusztán az előző társadalmakból magyarázni. A szocialista fejlődés során új társadalmi viszonyok alakultak ki, és ennek alapján új társadalmi különbségek is jöttek létre, illetve a korábbi egyenlőtlenségek az új viszonyoknak megfelelően rendeződtek át. A szocialista társadalom strukturális fejlődésében tehát két egymást átható tendencia érvényesül: az osztálykülönbségek csökkenése és az új, a.szocialista termelési viszonyokon felépülő társadalmi szerkezet kialakulása. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelőszövetke. zet fejlődése például egyfelől az
