Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-15 / 267. szám
Áyfőpályán 120, egyéb úton 100 kilométer lesi a személyautók maximális sebessége Közúti közlekedésünkben — a j járműparkra vonatkozó legfris-' sebb adatok szerint — mintegy félmillió személygépkocsi és 715 ezer motorkerékpár vesz részt, ugyanakkor a vezetéshez sok családon belül több személynek is van jogosítványa. így hozzávetőlegesen legalább kétmillió járművezetőt érint a december 15- től hatályba lépő általános sebességkorlátozás. A lakott területen kívüli közlekedésben a sebességet eddig jogszabály nem maximálta, legfeljebb az autók, motorok egyedi teljesítőképessége. Most a belügyminiszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel közösen rendeletet adott ki a közúti közlekedésben bevezetendő általános sebességkorlátozásról. Lényege az, hogy lakott területen kívül — a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályt*: megtartása mellett — a járművek legfeljebb & következő kilométer/órában meghatározott sebességgel közlekedhetnek: személyautó autópályán 120, egyéb úton 100 kilométer, motorkerékpár autópályán 80, egyéb úton 70 kilométer. Mindezt a Belügyminisztériumban csütörtökön tartott sajtó- tájékoztatón közölte dr. Ladvámszky Károly rendőrezreds, a BM főcsoportfőnök-helyettese és dr, Tőzsér István, a KPM Autó- közlekedési Főosztályának vezetője. Elmondták, hogy a két miniszter együttes rendeletét a jelenleg hatályos KRESZ módosításának kell tekinteni, s egyébként az intézkedés összhangban van a közeljövőben megjelenő új KRESZ tervezetében felvett sebességmeghatározásokkall Elsősorban az ország baleseti helyzetképének aggasztó alakulása tette szükségessé a sebesség- korlátozást A baleseti statisztika adatai szerint az utóbbi öt év átlagában a sérüléssel járt ösz- szes balesetek 46,5 százaléka követeit emberéletet, illetve okozott súlyos sérülést. Az idei év első tíz hónapjának adatai szerint a gépjárművezetők által okozott balesetek legnagyobb részét — szám szerint: 2905 esetben — a gyorshajtás okozta. Ezefc nagy része halálos kimenetelű volt. A gyorshajtás miatt történt balesetek több mint 80 százalékát a motorkerékpár- és személygépkocsi-vezetők idézték élő az utóbbi években. E tekintetben kiugróan veszélyes — üt- közéses, borulásos baleseteknél — a motorkerékpár a maga labilitásával, s azzal, hogy e járműnek nincs a vezetőt és az utast védő karosszériája. Tudományos felmérések és baleseti okélemző vizsgálatok előzték meg a sebességkorlátozásra vonatkozó döntést. A rendelet életbe léptetésétől — amint a sajtótájékoztatón elmondták — a halálos és súlyos kimenetelű balesetek számának csökkenését várják. Érthetőn: a kisebb sebesség hosszabb időt biztosít az észleléshez és cselekvéshez a vezető számára az adott veszély esetén. Csökkenti a féktávolságot, és olyan veszélyelhárító manővereket tesz lehetővé, amelyek egyébként „ámokfutó” tempóban lehetetlenék. Különösen fontos ez a mi közlekedésünkben, amelybe szinte tömegesen kapcsolódnak be nagy teljesítményű, modem gépjárművekkel olyan vezetők, akiknek minimális vezetési gyakorlatuk van. A rendelet december 15-! hatályba lépése arra is lehetőséget ad, hogy a tavaszi-nyári nagyobb forgalom idejére jól beidegződ- jenek az új előírások, bár azokat már érvénybe lépésük napjától be kell tartani, s ezt szigorúan ellenőrzik. (MTI) 300 lóerős traktor A K—700 szovjet gyártmányú traktort aranyéremmel és első osztályú oklevéllel tüntették ki a budapesti AGROMASEXPO ■ *74 nemzetközi kiállításon. Ez a 220 lóerős traktor, amelyet a le- ningrádi Kirov Gyárban gyártatnak, szállítóeszközként is felhasználható. A K—700 megbízhatóan működik, kezelése egyszerű. Bulgária, az NDK é® Csehszlovákia már vásárolt belőlük. A Kirov Gyárban most a 300 lóerős traktorok sorozatgyártását kezdik el. Ezek lesznek a legnagyobb teljesítményű mezőgaz, dasági gépek a világon. súg közeledésében a társadalmi átrétegeződés is jelentős tényező. A munkásság fele paraszti származású és ezek jelentős részénél a mezőgazdaságból az iparba vándorlás nem járt együtt a faluból a városba költözéssel. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a paraszti származású munkások többsége valamilyen módon továbbra is kapcsolatban maradt a mezőgazdasággal is. A mezőgazdasági háztáji és kisegítő gazdaságokkal a munkásság kétötöde van kapcsolatban. így ma már a háztáji és kisegítő gazdaságok sem a munkásosztály és a parasztság közötti különbséget mutató tényezőként jelentkeznek. Az e gazdaságokkal kapcsolatban levő személyek között közel kétszer akkora a munkások száma, mint a termelőszövetkezeti tagoké. Mindezek a társadalmi változások az emberek életkörülményeiben is jelentkeznek. Egyfelől a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta jelentősen megváltoztak, és a munkásságéhoz közelítenek a parasztság életmódját meghatározó értékek is. Másfelől a falu kulturális és civili- zatorikus fejlődése, a munkás és paraszti jövedelmek kiegyenlítődése fokozatosan hasonló életkörülményeket teremt a munkások és parasztok számára. Harmadrészt azzal, hogy ma már a falu és a mezőgazdaság nem jelent egyet (a falusi lakosok között is kisebbségben vannak a mezőgazdaságban, dolgozók), a falu és a város között még meglevő különbségek is egyre kevésbé osztályjellegű különbségként jelentkeznek. Összefoglalóan tehát megáliaÜj bemutatótermet nyitott a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezel Bei- és külföldén siváréit keresettek a termékei — Egyhetes kiállítás e Dana Intercontinentalban A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet 1951-ben alakult Termékeit ma már bel- és külföldön egyaránt szívesen vásárolják. Az 500 dolgozót foglalkoztató szövetkezet két évtizedes nehéz utat megtéve jutott odáig, hogy a céltudatos és következetes fejlesztési munka eredményeként 150 millió.’ íorinpíthatjuk, hogy mind a termeié- s si viszonyok, mind a munka jel- S lege, mind pedig az életkörül- « menyek szempontjából alapvető- ! en az osztályjellegű különbségek jj csökkenése jellemzi a munkás- | osztály és a parasztság viszo- : nyát. A szocialista társadalom struk- | turális fejlődésének aiaptenden- S ciája az osztályjellegű különbsé- ! gek csökkenése. Ez egyaránt ki- ; fejeződik a társadalmi élet leg- • különbözőbb területein a koráb- ; bi osztálytánsadalmaktól örökölt S különbségek csökkenésében és a S korábbi társadalmakban kiala- g kult nagy társadalmi osztályok • közeledésében. Ennek az alap- • tendenciának nem mond ellent S az, hogy ma is vannak a tár- ! sadalom szerkezetére jelentős g mértékben kiható különbségek a g különböző társadalmi csoportok ■ munkájának jellegében, munka. ! feltételeiben, az irányítási és i döntési folyamatban való rész- g vételi lehetőségekben, az alkotó g és a rutin jellegű munkák, a S város és a falu, a különböző re- ! gionális egységek között. Élté- • rések vannak a különböző tár- g sadalmj csoportok életmódjá- g ban, a részükre juttatott társa- * dalompolitikai juttatásokban, a • tevékenységükre é6 gondolkodó- 3 sukra kiható értékek szerkeze- g tében. a Ezek a társadalmi különbsé- » gefc nem a strukturális fejlődés • alaptendenciáját cáfolják vagy S gyengítik, hanem arra hívják fel g a figyelmet, hogy a szocialista g társadalom szerkezetének feilő- g dése ellentmondásokkal terhelt, 3 dialektikus folyamat. Kolosi Tamás jj (Folytatjuk) 1 te® termelési értéket képes egy év alatt előállítani. A termelés növekedésével egy időben a szövetkezet nagy gondot fordított arra is, hogy termékei mindenkor megfelelje- jenek a változó igényeknek, a minőségi elvárásoknak és a közízlés kívánalmainak. A fa, fém és műanyag kombinációval, jó minőségben, nagy választékban, korszerűen előállított bútorok egyedi, és sorozatgyártását mindenkor művészi igényű formatervezés előzi meg. Az elmondottakat bizonyítja az, hogy az ország legkülönbözőbb pontjain, irodákban, éttermekben, kerthelyiségekben éppúgy megtalálhatók a gyulai szövetkezet termékei, mint a lakásokban vagy a kulturális és tudományos intézmények berendezései között. Mindemellett a szövetkezet egyaránt sikerrel elégíti ki a szocialista és a kapitalista országok megrendeléseit is. A Pozsonyban felépült Interhotel Bratislava berendezését szintén a gyulaiak készítették. A Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is kiállításon mutatja be termékeit a fővárosban, a Duna Intercontinental Szállóban. A hétfőn, november 18-án megnyíló termékbemutatón a szövetkezet szinte valamennyi termékét felvonultatja, kezdve az irodabútoroktól, az egyedi kis'bútorokon át egészen az először kiállított teljes szállodai szobaberend ez-ésig. Ugyanakkor a bútoripari szövetkezet a hazai vásárlók igényeinek kielégítése mellett külön figyelmet szentel a szűkebb „haza”, Gyula bútorral való ellátásának. Az országosan is gondot jelentő bútorértékesítés nehézségeinek csökkentésére a szövetkezet november 7-én, az ünnep tiszteletére, a városban, a Béke sugárúton megnyitotta új, korszerű, 180 négyzetméter alap- területű bemutatótermét. Qggjmsss ** 1974. NOVEMBER 1$. Egymással szemben, de nem iarkasszemmel Szentandrási törekvések A SORS úgy hozta, hogy a két békésszentandrási tsz egymással szemben állította fel központját. Azok, akik hajlamosak a rivalizálásra, azt várták az évektől, hogy egyik közösség ráver a másikra, belehajtja, belekényszeríti valamilyen nyaiktörő vállalkozásba és azután a nagy halak törvénye alapján az erősebb felfalja a gyengét Jelen esetben nem ez történt. Évek hosszú során bebizonyosodott, hogy ebben a községben senkinek sem rossz a mája. A két tsz, bár rivalizálhatott volna, mégsem tette. Egyetlen termelőszövetkezetnek sem lehet ilyesmi a programjában, különösen nem lehet Békésszent- andráson, ahol a föld, a természeti erők oly mostohák. Itt ennek legyőzése kínálja a szövetkezést Különben is az emberek nem azért alkották meg a Tessedik és a Zalka Máté Tsz-t, hogy egymás ellen fordítsák a szövetkezeti gondolat magasztos eszméjét, hanem azért, hogy a nagy táblákon közös erővel jobban boldoguljanak, mint a nadrágszíj parcellákon. A tét tehát, mint általában máshol is, az emberségesebb élet korszakának mihamarabbi megközelítése volt és maradt Voltak és nem is néhányan, akik a két tsz egyesülésének gondolatát még zöld állapotban feszegették. Erre mondta Hra- bovszki Mihály, a Zalka Tsz elnöke: üres kamrának bolond a gazdaasszonya. Nem sok mindenük volt ebben az időben, s a két tsz-t csak azért összeházasítani, hogy itt is egy falu, egy nóta legyen, nincs értelme. A technikai eszközök és a szellemi erők koncentrálásában viszont találtak valamilyen megfogható, előre mutató és vivő erőt. A párt megyei bizottsága a hatvanas évek végén és a hetvenes évek kezdetén azt tanácsolta a tsz-ekben dolgozó kommunista vezetőknek, hogy az akkori körülmények között, de még ma sem, nem az egyesítés, az egyesülés vagy éppen a beolvadás az egyetlen célravezető módszere a korszerű nagyüzem kialakításának. A kooperációk, a közös vállalkozások szervezése, a technikai bázis erősítése, a szellemi erők tömörítése is ugyanehhez a célhoz vezet. NÉGY ÉVVEL ezelőtt, amikor a két tsz külön-külön megérezte a következetes munka gyümölcsének édes ízét, szánták el magukat az első lépésre. Közös tej átvevőt alapítottak. Ezt követte a tejivó megnyitása. Szentandráson nem kocsmát nyitottak a szövetkezetek! A lucemalisztkészítő üzem és egy terményszárító a következő lépés. Most egy olyan takarmánykeverő létesítését latolgatják, amelyik a két tsz-t és a két tsz tagságának háztáji gazdaságát is ellátná táptakar- rnánnyal. Egy hatkilométeres műút felújítása is közös érdek lenne. Erre is sort kerítenek. Éppen a múltkoriban tárgyalt a Tessedik Tsz vezetősége arról, hogy egy új technikai bázist kellene építeni, mert a régi elavult Meg kellene próbálni ezt is közösen. — Megoldásra vár a szarvasmarha-tenyésztési program és a sertéshústermelés korszerűsítése is — mondotta Bagi János, a Tessedik Tsz elnöke, majd hozzátette: — Közösen könnyebb, kevesebb teher jut iánk. Való igaz. Az állam különböző arányokban támogatja a tsz-kben folyó céltudatos, a népgazdaság érdekeivel egyező beruházásokat A beruházás összegének 50—70 százalékát, számolják így el. Ez tehát azt jelenti, hogy az a lucemalisztkészítő üzem, ami létesül vagy más ösztönzött beruházás saját erő hozzájárulásának terhe egy helyett két szövetkezetre jut. Az 50 százalékos állami támogatással épülő beruházások Bé-- késs zen tanóráson tehát csak 25 százalékba kerülnek! Így kamatozik a felismerés, melyet a kommunisták kovácsoltak a szövetkezetiek javára, a közös ség és az emberek boldogulására. Az együttműködést azonban nem szűkítették le csupán a beruházásokra. Az élet minden területét át- és átszövi a két szomszédos vár nemes kapcsolata. A NAPOKBAN járt Békés szentandráson Kőris György, a járási pártbizottság első titkára. Az őszi munkákban elért: eredmények után érdeklődött a Zalka Tsz-ben. Mivel sem az elnök, sem a íőagronómus nem tartózkodott az irodában, az egyik adminisztrátor a következőket tanácsolta: a Tessedik Tsz vezetői bizonyára jobban tudják, mint mi, adminisztrátorok, hogy mennyit vetettek el a zalkások. Esetleg ott kellene érdeklődnie.” De ugyanezt mondhatták volna a Tessedik Tsz központjában is hasonló esetben. A két tsz vezetői szinte két-három naponként egyeztetik a munkákat, összegezik az elért eredményeket, figye lemmel kísérik, hogy hol, milyen feladatok vannak még hátra és mivel tudnák egymást segíteni. Mellesleg — mondta Bagi elvtárs — a nyáron a két tsz kombájnosai közösen arattak. Arra a kérdésre, hogy van-e valamilyen közösen összeállított együttműködési programja, középtávú fejlesztési terve a két tsz-nek, nem-mel válaszoltak. Még annak idején külön-ikülön meghatározták a fejlesztés főbb irányait. Szerencsés véletlen, hogy ezek nagyjából egy időre esnek mind a két helyen, s így nem okoz gondot a külön elképzelés közös kooperációs megvalósítása. AZ UTÖBB! négy esztendőben a szövetkezet-fejlesztés szép lehetőségeit tárták fel Szentandrás leghaladóbb gondolkodású lakói. A párt tagjai kezdeményeztek és több közös beruházásra már fel is tehették az együttes erőfeszítés megérdemelt babérkoszorúját. Hosz szú volt ez az út, s a tudatban, a szövetkezeti emberek vérében is most már beérett a legnemesebb gondolat, egymás segítése, a kölcsönös törekvések összefogása, ezek közös megvalósítása. Mindezek a tudatváltozás mérföldkövei, 3 bizonyára helyt kapnak a párt községi bizottságának előterjesztésében a XI. kongresszusra készülve. Bupsi Károly A DÉMÁSZ Békéscsabai Üzemigazgatósága felvételre keres PÉNZBESZEDÖKET békéscsabai és mezőberényi munkahelyekre. Jelentkezés:; Békéscsaba, József A. u. 5. az. Ügyfélforgalom. 353616
