Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-14 / 266. szám

Arafat New Yorkban Megérkezett New Yorkba Jász.' szer Arafat, a Palesztin Felsza-' badítási Szervezet vezetője, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés Palesztina! vitájában. A palesztin vezető repülőgépe különleges biztonsági intézkedé­sek közepette szállt le szerdán a New York-i Kennedy repülő­téren. Arafatot a repülőtérről helikopter szállította az ENSZ székházéba, ahol magyar idő sze­rint fél ötkor mondta el a köz­gyűlés Palesztinái vitáját meg­nyitó beszédét. ENSZ-határozat Dél-üfrzka kirekesztésére New York Az ENSZ közgyűlése a Dél- afrikai Köztársaság fajüldöző rendszerétől megvonta azt a jo­got, hogy részt vegyen a 29. ülésszak munkájában. Az erre vonatkozó határozatot tegnap fo­gadták el 91 szavazattal 22 elle­nében és 19 tartózkodás mellett. A nyugati országok többsége a határozat ellen szavazott. Rabot után, New York előtt Az 1974. október 28—-29-én a marokkói Rabatban 21 arab or­szág legmagasabb szintű tár­gyalása, fontos elvi megállapo­dásokkal zárult: Elismerték a' Palesztin Felszabadítási Szerve-. zetet (PFSZ) a palesztin nép vi- | tathatatlan képviselőjének. Ki­nyilvánították a PFSZ-nek azt a jogát, hogy az első arab-izra­eli háború (1949) után ideigle­nes arab igazgatás (Gaza 354 km2 Ciiszjordánia 5295 km2), majd; 1967-ben izraeli megszállás alá került területen a felszabadu­lás után létrehozhatja majd sa­ját nemzeti államát, miután Husszein jordániai király le­mondott Ciszjordániára támasz­tott igényéről. A rabati csúcstalálkozó ered­ményeként, a palesztin problé­ma igazságos rendezésében a PFSZ egyenrangú szerepet ka­pott az izraeli agresszió másik három áldozatával Egyiptom­mal, Szíriával és Jordániával. (A rabati határozatok következ- ményekérft a jordániai parla­ment mindkét háza elfogadta a ciszjordániai származású pa­lesztin politikusok eltávolítását Jordánia politikai életéből.) Az ENSZ-közgyűlés palesztin kérdést tárgyaló vitáján ma­gas rangú palesztin delegáció vesz részt, amely a világ- szervezet fórumán a sok száz­ezer szülőföldjéről elűzött, el­menekült palesztin hangját hal­latja. Igényelve a tagállamok támogatását ezen sok évtizedes. probléma végleges me*oldásá- ' hoz. A (szocialista államok es az el nem (kötelezett országok a hatá­rozat mellett foglaltak állást. Elutazott a thaiföldi küldöttség Szerdán folytatódtak a ma­gyar—thaiföldi megbeszélések a Marjai József .Külügyminisz­teri umi államtitkár a Csaticsaj Csunavan külügyminiszter-he­lyettes vezette küldöttségek kö­zött Praszong Szukum keres­kedelmi és Prakajpet Induszo- pon iparügyi miniszterhelyet­tesek külön eszmecserét foly­tattak Gácsi Miklós KGM ál­lamtitkárral és Szalai Béla kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tessel. A tárgyalások során megvizs­gálták a két felet kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdéseket. A két ország közötti diplo­máciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországon járt első hiva­talos thaiföldi küldöttség szer­da délután elutazott Budapest­ről. (MTI) Magyar—pakisztáni kulturális egyezmény Islamabadban kedden ünne­pélyes keretek között a magyar —pakisztáni kulturális egyez­ményt írták alá. Az egyez­ményt pakisztáni részről Abdul Hafiz Pirzada oktatásügyi mi­niszter, magyar részről Dóczé Kálmán nagykövet látta el kéz­jegyével. Apró Antal szerdai jugoszláviai programja Belgrad A jelenleg Jugoszláviában hi­vatalos és baráti látogatáson le­vő magyar parlamenti küldött­ség, amelyet Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vezet, szerdán vidéki kőrútjá­nak első állomására, Koszovo szocialista autonóm tarto­Magyar felszólalás az ENSZ különleges politikai bizottságában New York Az ENSZ-közgyűles különleges politikai bizottsága újabb hatá­rozatban bélyegezte meg Izrael államnak a megszállt arab terü­letek lakosságával szemben el­követett cselekedeteit. A bizottság vitájában kedden felszólalt dr. Bányász Rezső, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselőjének helyettese is. Beszédében rámutatott: az iz­raeli uralkodó körök agresszív, területrabló politikája végtelenül sok kárt és szenvedést okozott a közel-keleti térség arab államai­nak, népeinek. Ugyanakkor ez a politika ellentétes az izraeli la­kosság többségének, az izraeli dolgozóknak az érdekeivel is. Az Imperialista törekvések gazdasági, politikai és erkölcsi válságából Izrael csak akkor tud kikerülni, ha alapvetően változ­tat eddigi politikáján és effelé az Nem szüntették meg a Kuba-ellenes blokádot Befejeződött az BáSZ-értekezlet Quito | Az ecuadori fővárosban ma- j gyár idő szerint szerdán hajnali egy órakor hivatalosan is véget ért az Amerikai Államok Szer­vezete (AÁSZ) külügyminiszte­reinek tanácskozása, amelynek egyetlen napirendi pontja a kubai blokád feloldásának kérdé­se volt. Mint már jelentettük, a kedd esti szavazáson a szankciók meg- . szüntetését 12 ország támogatta, S három ellenezte, hat pedig tar- « tózkodá6t jelentett be. Ily mó- ; dón, noha a 21 állam többsége ; ellene van — a kétharmados ■ többség híján — a Kuba elleni j szankciók továbbra is érvényben ; maradnak. ■ Elnéptelenedtek a törvényho- ! zású palotának az értekezlet i színhelyéül szolgált termei, de : annál zajosabbak a quitói utcák. Rendőrkordonokkal körülvett tüntető csoportok röpcéduláikat számaik, amelyeken árulással, a latin-amerikai népék méltósága elleni bűnténnyel vádolják az AÁSZ-t, amiért hivatalosan nem oldotta fel a kubai blokádot. (MTI) első lépés az összes megszállt területek azonnali kiürítése — hangsúlyozta dr. Bányász Rezső. mányba látogatott. A különvo­nattai érkező küldöttséget a pristinai állomáson Ilijaz Kor- tesi, a tartományi nemzetgyű­lés elnöke és több tartományi vezető fogadta. A küldöttség látogatást tett az obilici bányaerőműnél és vegyipari kombinátnál, ahol a vállalat vezetői tájékoztatást adtak az erőmű, valamint a kombinát fejlődéséről és távlati terveiről. Küldöttségünk ezután a nem­zetgyűlés épületébe látogatott, s ott vélerhénycserét folytatott vendéglátóival a társadalmi, politikai és gazdasági kérdések­ről. A megbeszélés után Ilijaz Kurtesi ebédet adott a magyar küldöttség tiszteletére. Folytatja munkáját a DÍVSZ közgyűlése Várnában folytatja munkáját a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség IX. közgyűlése. Képünkön: a magyar küldöttség tagjainak egy csoportja (Telefotó—BTA—MTI—KS) »■■■■BOSBHUIlas zÜt.taáSIiSaBBBBBBISHifiCISBIRSCB^mi1 Társadalmunk szerkezetének fejlődése © A társadalmi heiyzetváltoztatás tendenciái Kelet—nyugati konferencia Zárt jellegű tanácskozással folytatódott szerdán Becsben a 15 ország részvételével kedden este megnyílt ötnapos konfe­rencia a kelet—nyugati együtt­működés lehetőségeiről. Mint a tanácskozás részvevőinek kö­rében hangsúlyozzák, ezúttal már sokkal többről van szó, mint csupán kereskedelmi és ipari kooperációk fejlesztésé­ről. hanem szélesebb együtt­működésre nyújtó lehetőségek­ről. : A társadalom szerkezetének forradalmi átalakulása során bekövetkezett társadalmi átré- tegződés azzal járt együtt, hogy tömeges méretekben változott meg az egyéneknek és a társa­dalmi csoportoknak a társada­lomban elfoglalt helye is. A társadami helyzetváltozta­tások ‘ egy íésze közvetlenül a bekövetkezett társadalmi válto­zásokkal volt összefüggésben. A volt uralkodó osztályok meg­szűnése nyilvánvalóan nemcsak a társadalom szerkezetének alapviszonyait változtatta meg gyökeresen, hanem radikális változást hozott a földbirtoko­sok és a tőkések társadalmi helyzetében is. Az államosítá­sok során nemcsak a társadalmi zását. A gazdaság centralizáci­ója, a kisüzemek nagyvállala­tokba történő összevonása, álla­mosítása vagy kollektiv izálása automatikusan növelte az ad­minisztratív munkakörök szá­mát, és ezzel közvetlen oka volt annak, hogy jelentős szá­mú fizikai dolgozó került szelle­mi munkakörbe. Egyes számí­tások szerint a szellemi dolgo­zók létszámnövekedése 31 szá­zalékban gazdaságii, 61 száza­lékban társadalmi ás 8 száza­lékban egyéb okokkal magya­rázható. A szellemi dolgozók létszam- r.ö.ekedésének vizsgálata azon­ban már azt is mutatja, hegy a társadalmi átrétegződés nem magyarázható közvetlenül a társadalmi átalakulással. A tár­sadalmi helyzetváltoztatások je­lentős részének oka a szocialis­ta építés ‘során felgyorsuló gaz­dasági fejlődés volt. A feszí­ted v ütemű extenzív iparfejlesz­tés rendkívül megnövelte az ipar munkaerőigényét. E mun­kaerőigény kielégítésének bázi­sát egyrészt a feles munkaerő­vel rendelkező mezőgazdaság, másrészt — az előzőnél kisebb mértékben — a háztartásbeli nők munkáiba állítása adta, 1954 elején az iparban dolgozó mun­kásoknak már csak 62 százalé­kát tették kä azok, akik 1949- ben is munkások voltak; 17 százalék ■ paraszt, 14 százalék háztartásbeli nő és 7 százalék önálló kisiparos vagy alkalma­zott volt még 1949-ben. Mindebből a társadalmi hely- zetváltoztatások három alapve­tő tendenciája tűm’- elénk; a mezőgazdaságból a nem mező- gazdasági ágazatokba, minde- 'nekelött az iparba való átván- dorlás. a fizikai munkából a szellemi munkába való mobili­tás és a nők esetében a háztar­tási munkából az aktív keresők közé való átkerülés. A mezőgíazdasáigfból az iparba való átáramlág olyan mértékű volt, hogy a mezőgazdaságban dolgozo apák fiainak fele ma már nem a mezőgazdaságban dolgozik, és a nem mezőgazda- sági munkásságnak a fele pa­raszti származású. A paraszti származású munkások azonban — természetesen — nem indul­tak a munkássá válás folyama­tában egyenlő eséllyel a tradici­onális mu tikásszá ima zású akkal. Ezt mutatja az is, hogy míg a szakmunkásoknak csak mintegy 40 százaléka, addig a betanított és segédmunlcásoknak kéthar­mada paraszti származású. Sőt a paraszti származású szakmun­kások aránya a különböző szak­mákban is igen eltérő. Elsősor­ban a nehezeíbb fizikai munkát jelentő, a falusi társadalomban is megtalálható, kevésbé kulti- vált szakmákhoz jutottak el (kovács, asztalos, öntő stb.). Hasonlóak a különbségek a pa-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom