Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-02 / 257. szám
V ezetőségvá I a sztó küldöttközgyűlés előtt Interjú Sarkad! Istvánnal, a MÉSZÖV elnökével A fogyasztási, takarék, és lakásszövetkezetek küldötteik úttá» 4 évenként választják újjá »negyei szövetségük, elnökségét, felügyelő bizottságát, hozzák létre az ágazatok választmányait éa a különböző bizottságokat. Az előző négyéves ciklus ezekben a hetekben zárul le. Ebből következik, hogy november második felében a MÉSZÖV vezetőség- választó küldöttközgyűlése összeül. A megyei szövetség választott testületéi és bizottságai már készítik az ntóbbi négy év számvetéseit. Mi Sarkad! Istvánt, a MÉSZÖV elnökét kerestük fel és kértünk választ kérdéseinkre: — Hogyan ítéli meg a megyei növstség küldöttközgyűléseinek és ágazati választmányainak több éves tevékenységét? — Fogyasztási szövetkezeteink megyei szervei, testületéi és ügyintéző apparátusai jól értelmezték a pórt korszerű szövetkezetpolitikai elveit Megvalósításuk a gazdasági reformmal összhangban és a gazdaságfejlesztési tervek szolgálatában fokozatosan történik. Választott testületeink — mint fórumok — hozájárultak ahhoz, hogy szövetkezeteink a IV. ötéves tervidőszakban bolti kiskereskedelmi forgalmukat 151, a vendéglátó- ipari forgalmat 142, a mezőgazdasági felvásárlást 169, az ipari termelést pedig 161 százalékra teljesítsék. Közben bolthálózatuk fejlesztésére, korszerűsítésére mintegy 275 millió forintot fordítottak, A takarékszövetkezeti választmány sokat tett azért, hogy ma már megyénk 62 településén 19 önálló pénzintézet működhet. E szövetkezetek korszerű hálózatot hoztak létre, melyben a közséf gekben éló szövetkezeti tagok több mint 400 millió: forintját őrzik, Ugyanakkor a tagság és a lakosság érdekeinek megfelelően további új szolgáltatásokat vezetnek be. Mozgalmunk legfiatalabb ágazatét a lakásszövetkezetek képezik, melyeik szintén a jelenlegi ciklusban jöttek létre. Ezen ágazatunk rövid idő alatt jelentős eredményeket tudott felmutatni. Nevezetesen. a jelenlegi 13 építő ’ szövetkezetbe tömörült 54l tag már a IV. ötéves terv végére lakáshoz jut. Eddig 148 lakás és 145 garázs került átadásra megyénkben. Az V. ötéves tervidőszakban mér eddig több mint kétezren kívánnak lakáshoz jutni szövetkezeti formában. — Véleménye szerint a megyei szövetség apparátusa milyen mértékben teljesíti hármas feladatát? — A megyei szövetség az ÁFÉSZ-ek, a takarék. és lakásszövetkezetek önállóságának, demokratikus működésének, vállalatszerű gazdálkodásának előmozdítására hivatottak. Szövetségünk társadalmi és érdekképviseleti szervei a szövetkezetekre kötelező érvényű határozatokat nem hozhat. Ugyanakkor a megyei testületi, érdekképviseleti szerveknek felelősséget kell vállalniuk azért, hogy a szövetkezeti életben megfelelően érvényesüljön a szocialista szemlélet, a szövetkezeti jelleg és a közéleti erkölcs. Megyénk szövetkezeteiben jelentős a differenciáltság. Pontosabban szólva: a vezetés, a gazdálkodás és a teljesítőképesség színvonalában nagy eltérések tapasztalhatók. A szövetkezetekre háruló mozgalmi, gazdasági feladatokat viszont minden területen a növekvő igényeknek megfelelően kell ellátni a jövőben is. A fejlődésnek e törvényszerűségét felismerte a MÉSZÖV apparátusa és konkrét segítséget kíván adni a szövetkezeteknek önálló vállalati ,^ gazdálkodásuk to- vábbféjlésztésehez. Ézt igénylik is fogyasztási szövetkezeteink. Ma már elmondhatom: a MÉSZÖV ügyintéző apparátusát sikerült olyan szervezetté alakítani, melyben politikailag és szakmailag jól felkészült, tapasztalatokkal rendelkező fiatal és középkorosztálybeli áll a szövetkezetek szolgálatában. Szakembereink segítségét a ezövetke«■mHHSUHasflii nyelvet, lámpással keresik a nyelvoktatókat, óránként egy ezüst forintot fizetnek nekik. Több sem kellett Stancsicsnak. Novemberben gyalogosan átrakói a császárvárosba. Két hétig tart, míg odaér, kegyetlenül kínzó szűk csizmájában. Fájós lábára valóságos gyógyír a nagyszerű terv: egy év alatt játszva megkeres annyit, hogy kifizetheti minden adósságát, föle is marad a sok. pénznek, beszerezheti az élethez, munkához elengedhetetlenül szükséges értékeket. Mint annyiszor, most is csalódások kellős közepébe érkezik. Ahova tekint, ahova lép. csupa akadály, tanítványok pedig sehol, Oktatási bizonyítvány nélkül lélegzetet is alig vehet. Ilyen bizonyítványt pedig csak a bécsi egyetem magyar tanára, Márton József adhat. Igénytelen (külseje láttán éz először félreismeri, aztán meg valósággal elképed nyelvészeti felkészültségétől Attól fél, hátha elorozza előle tanítványait, ezért csupán a bizonyítványt adja ki nagy nehezen, de egyéb segítséget nem «hajlandó nyújtani. Hosszú hetek múlnak, elfoglaltság sehol. Működését különben is rendőrségi engedélyhez kötik. Jelentkezésekor igen nyájasan viselkednek vele, már-már mézesmáz osan. Két dolog nyilvánvaló lesz előtte. Az egyik, hogy életét a bécsi rendőrség a legtüzetesebben ismeri, méghoz. zá gyermekkoráig visszamenőleg. A másik, hogy a legszívélyesebb hitegetés ellenére sem hajlandók neki működési engedélyt adni. A várakozás heteiből hónapok lesznek, kitavaszodik, Stan- csics pedig nyugodtan éhen halhatna, ha Győrött élő gombkötő 9 öccse nem küldene számára né- ; ha-néha pár forintot. Mindennek ■ ellenére szívósan reménykedik a j szerencsében, nem akar Becsből 9 mozdulni, ha mór egyszer el- 9 szánta magát az ott-tartózkodás- * ra. Makacs böjtölése közben ér- 5 kezik a hír az 1838-as pesti je- ges árvízről. Borzalmas volt az 5 ár pusztítása, de ha lehet, a hír 5 a valóságnál is nagyobbnak tűn- 9 tette fel. Jellemző Stancsics 9 őszinte közösségi elkötelezettsé- 9 gére, hogy nyomora, kilátásta- ; lansága ellenére késedelem nél- • kül intézkedik Bécsből. Bontsák 9 ki elvermelt burgonyáját, osszák 9 szét a rászorulók között. Sokkal 9 boldogabb a tavalyi kitűnő tér- • roés miatt, mintha vagyont ka- • pott volna a burgonyáért. Végre kellemes üzenet étkezik ; hozzá. Akkor legalább azt hitte, 5 hogy az üzenet egyenesbe igazít- 9 ja megfeneklett sorsát. Barátja, 9 Kunoss Endre hívta Pestre ál- ; landó cikkírónak áprilisban in- ■ tíítandó, „Természet” című lap- ; jához. A leendő főszerkesztő tisz- 9 tességes honoráriumot helyezett: kilátásba, Stancsics megragadja | a fényesnek Ígérkező lehetőséget, | fellélegezve távozik Bécsből, ahol 9 egyetlen magyar leckét sem 9 adott. (Folytatjuk.) 3 zetek rendszeresen igénylik. Külön is kiemelném a mozgalmi, a belső ellenőrzési, a munka- és, üzemszervezési, a gazdálkodási elemzés, valamint a középtávú fejlesztés területén jelentkező nagymérvű igényeket. Megyei szövetségünk rendszeresen tanulmányozza és értékeli az ilyen irányú igényeket. S az apparátust e feladatok ellátásának megfelelően fejlesztjük. —- Mit vár, elnök elvtárs a novemberben sorra kerülő MÉSZÖV vezetőségválasztó küldöttközgyűléstől? — A küldöttközgyűlés feladata, hogy elemezze a párt korszerű szövetkezetpolitikai elveinek érvényesülését. Mindenekelőtt: — ügyeljen a mozgalomban a szövetkezeti jelleg megtartására és állandó erősítésére, — tartsa szem előtt, hogy a szövetkezetek tevékenysége összhangban legyen az össztársadalmi érdekekkel, — vigyázzon arra, hogy a szövetkezetek a jelenben és a jövőben is a társadalom számára szükséges és hasznos szerepet töltsenek be... Tovább^ azt várom a novemberben megtartásra kerülő MÉSZÖV küldöttközgyűléstől, hogy részletesen elemezze és értékelje a párt X. kongresszusa, a SZŐ VOSZ VII. kongresszusa, a megyei pártértekezlet, valamint a MÉSZÖV határozatainak szellemében mindazt, amit az elmúlt ciklusban tettünk. Szövetségünk — mint eddig, ezután is — anyagi és szellemi erőnk összpontosításával kívánja érvényre juttatni a párt XI. kongresszusának majdani határozatait és az elkövetkező V, piéves terv célkitűzéseit. A? említettek'alapján segítjük a három ágazatra háruló feladatok sikeres megoldását. Bízom abban is, hogy a megyei küldött- közgyűlés e feladatok teljesítésére alkalmas ágazati választmányokat, bizottságokat és elnökséget hoz létre. Meggyőződésem, hogy küldött- közgyűlésünk jól teljesíti feladatát, amnál is* inkább, mert mozgalmunk igyekezett eleget tenni a reá háruló kötelezettségeknek. Képes volt erre azért, mert hozzáértő vezetők, aktivisták álltak a mozgalom rendelkezésére. Ahhoz pedig, hogy feladatainkat teljesíteni tudjuk, továbbra is számítunk áldozatkész tagságunk támogatására — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Sarkad! István, a Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetségének elnöke. Balkus Imre Egy művelődési hás ven dégkonyvé be Ffa elém tették volna a békéssámsoni művelődési ház vendégkönyvét, ilyesmit Írtam volna bele: Nagy öröm, ha lemérheti az ember valahol a megtett utat, de még nagyobb öröm ezen az úton magasra nőtt, gondozott fákat látni. Túl költői? Lehet, Nem hiszem viszont, hogy lenne jó szándékú ember, akiben ne váltanának ki felemelő érzéseket az életünkben bekövetkezett minőségi változások. A békéssámsoni művelődési Ijáz tíz évvel ezelőtt 11 ezer forint költségből gazdálkodott. Ez az összeg ma a kétszázezret is meghaladja! Nem lenne elegendő, ha csak a megszaporodott, forintokról szólnánk, azt is kell tudng. hogy a ház forintjai mögött szemléletváltozás van. Azelőtt sokan úgy mondták: a „kultúr” nem termel, tehát tartsa el saját magát. A felfogás módosult, így ma már ezt mondják: A „kultúr" nem közvetlenül termel, tehát tartsuk el. Ez a község egész lakosságának érdeke. Közüggyé vált a népművelés. A gazdasági vezetők megértették, hogy dolgozóik általános műveltsége és jó közérzete lényegesen befolyásolja a termelés eredményeit. Ezért támogatják anyagilag is a ház munkáját. És ezt a támogatást senki sem szólhatja meg azért sem, mert nem vonta el fontosabb helyekről a pénzt, hiszen az elmúlt tíz év alatt Sámsonban takarékszövetkezet, emeletes orvosi rendelő és lakás, étterem, négy tantermes új iskola és úthálózat is épült. A művelődési házban eközben gyarapodtak a technikai eszközök, nőtt a szakkörök, klubok száma és lehetősége. A Köpül.i páva kör ezek között a legnépszerűbb. A 40 tagú együttes karnagya Holpert János, a békéscsabai Jókai Színház zenekarvezetője, aki kéthetente utazik a községttfe. Műsoruk nagy részét helyi gyűjtésű népdalokból szerkesztik. Legutóbb a 90 éves Bakos Lajosné énekelt kérésükre eddig ismeretlen, a vásárhegyi pusztáról mesélő dalokat. Megyei . és járási versenyek rendszeres vendégei. Sikereik vonzzák a fiatalokat, így nemrégen alakíthattak egy 15 tagú utánpótlás-citerazenekart. Zsigmond Sándor 11 éve igazgatja a házat. Győzi a munkát, de most már szüksége lenne egy adminisztrátorra. A másik gondja, hogy víz van a ház pincéjében. Rosszul szigetelték annak idején az épületet, és ez életveszélyt jelent, mivel a pincében futnak a villanyvezetékek is. A légfűtés as, kokszos kályhát Hajnalban, vonaton». Köd van, hideg, sötét. A vonat zsúfolt, az első osztály folyosóján is állnak. Megsincs türelme*- lenkedés, nincsenek mérges megjegyzések — mindenki álmos, meg aztán sajnálja is rá az erői Kell az még a kétszáz kilométeres úton. Jön a kalauz, húsz- nah néz ki, vagy még annyinak sem. A fülkében egy öreg ember és egy fiatal második osztályra szóló jegyet mutat. — Eltek a jegyek nem jók ide. Szíveskedjenek a másik kocsiba fáradni — halkan, udvariasan mondja a kalauznő. — Akkor átmegyünk — válaszol ugyanilyen halkan az öreg. — Illetve — • teszi hozzá a „hivatalos közeg” — a bácsi maradhat, ha megfizeti a különbségét. ■— Megfizetem, lelkem. — fin is kifizetném — ajánlja a fiatal. A kalauznő nagyon csendesen mondja; —- ön azért mégis inkább fáradjon át. A folyosón áll egy idős hölgy. Ide szól a jegye. Neki kellene a hely. — Tényleg nem maradhatok — a fiú elmosolyodik, kicsit j szomorúan, hogy most állhatja végig a háromórás utat, de azért megteszi, amire kéri a kalauz. A néni, aki helyhez jut, hálásan néz a fiúra• a kalauznőre. Akik a folyosón állnak, par percre elfelejtik a rájuk váró fáradságot, hosszú utat. A jelenet résztvevői emberségből jelesre vizsgáztak. S az emberség mindig jólesik Hajnalban is, vonaton is. És nemcsak hajnalban és nemcsak vonaton most akarja olajfűtéees rendszerre cserélni. Az is bemelegíti majd a hatalmas színháztermet. — Persze — mondja töprengve — az még nem oldja meg a színházelőadásokkal kapcsolatos nehézségekét. Egyelőre nem Is tudja mit kellene tenni, hogy többen látogassák a színház tájelőadásait. Le is álltak vele fél, évre. Az a helyzet, hogy az ORI- randezvényeket sokan látogatják, de a békéscsabai Jókai Színház előadásait náluk érdektelenség kíséri. Az a tapasztalata, hogy csak a „nagy nevekre,, kíváncsiak az emberek. Talán a személyes ismeretség is segíthet — gondolták —, ezért hívták meg az ifjúsági klubba Cserényi Béla és Széplaky Endre színművészeket. Nagyszerűen elbeszélgettek a fiatalokkal. Ezt a találkozást kellene rendszeresebbé tenni? Egyébként fél év múlva új előadás-sorozatot indítanak egy zenés darabbal. Arra jobban jönnek a sámsoniak. Bizony nem egyszerű dolog a népművelés. A sámsoni példa is mutatja, hogy ezen ,a területen még a pénz sem old meg mindent. Akkor van eredménye a munkának, ha minél több ember érti meg: naponta igényelni kell a tájékozódást, a művelődést. A község művelődési házában igen jó körülményt ad ehhez az idén megszervezett munkásklub. Nyolcvanöt tagja hetente találkozik. Többségük a HÖDIKÖT. kihelyezett üzemének dolgozója. Alapvető feladatnak tekintik a magasabb iskolai végzettség megszerzését. Emellett a mindennapi élettel kapcsolatos előadásokat hallgatnak, üzemlátogatásokat szerveznek. Az őszi betakarítás kezdetekor például az erő- és a munkagépek karbantartásáról akartak tájékoztatót hallani. Az asszonyokat az egészségügyi, a háztartási kérdések érdeklik. A későbbiekben könyvtári rendezvényt, tv-ankétot is szerveznek. Kapcsolatot teremtettek az orosházi bázis munkás- klubbal, ahonnan.máris Jó ötleteket kaptak. 15 A község 3400 lakójából' csaknem 600 törzsvendége van a háznak. Ök azok, akik szinte mindig mindenütt ott vannak. A többieket még nehéz kimozdítani a televízió elől. (Ez nemcsak sámsoni jelenség.) Sókan a kényelemmel magyarázzák ezt; az igazgató szerint a kényelem érzése nem érhet fel az emberi kapcsolatok, a közösségi sikerek élményeihez. Jól tudják ezt azok az üveggyári munkások és olajosok is, akik a munka, az utazás után keresik fel a művelődési ház klubjait vagy a könyvtárat. ami ugyancsak az épületben van 8000 kötettel, 580 beiratkozott olvasóval. — A helytörténeti szakkörről nem szabad megfeledkezni! — figyelmeztet Zsigmond Sándor. ~- Munkájuk nagyon értékes. Egy történelem szakos tanár irányításéval megírták az 1906-os békéssámsoni aratósztrájk és a Tanácsköztársaság helyi eseményeinek történetét, összegyűjtötték és elemezték a község földrajzi neveit. Jelenleg a felszabadulás utáni építőmunka krónikáján dolgoznak. # Nem kérdeztem, mennyi a villanyszámladíja a háznak, de gondolom, hogy nagyon sok. Különösen a téli estéken. Ha így van, ez nagyon jó! Réthy István SMMMSSí § 1974. NOVEMBER 2.
