Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-13 / 265. szám

„Signal" utasfigyelmeztető a békéscsabai vasútállomáson Több a súlyos baleset A vasúti pályaudvarokon, így Békéscsabán és a megye több! nagyobb állomásán, az egyes ■ közleményeket, a vonatok érke­zését, indulását, és az egyéb tud­nivalókat általában „Figyelem! Felhívjuk a kedves utazóközön­ség figyelmét... ” bevezetéssel kezdik. Mivel a közleményeket ugyanazon személy, ugyanazon hangsúllyal ismétli többször egy­más után, az egyhangúvá válik, s arra a közönség az utazás iz­galmában szinte oda 6em figyel. Szükség volt tehát egy olyan fi- j gyelemfelkeltő módra, amely a szöveg bemondásától lényegében eltér és egyértelműen tudatja az I utassal, hogy most oda kell fi­gyelnie, mert ót érdeklő közle­mény következik. E körülmény indította a MÁV-ot a figyelem­felhívó dallamjelzés, az új MÁV- szignál bevezetésére. A budapesti pályaudvarok után november 7-től Békéscsa­bán is működik a DG—1 jelzé­sű dallamgenerátor, amely a köz­lemények ^lőtt szólaltatja meg a MÁV-szígnált. Az utastájékozta­tás ezzel kellemessé, hangulatos­sá vált. Békéscsaba után janu­ártól Gyulán és Orosházán is felszerelnek hasonló dallamge­nerátorokat. — gellért — Statisztikai könyvszemle A munkatermelékenység nemzetközi ös&zehasoniitása A könyv összefoglalóan ismer­teti a munkatermelékenységre vonatkozó nemzetközi összeha­sonlítások kidolgozott elméleti módszereit és azok gyakorlati al­kalmazását. A módszertani anyag elsősorban azokra a tanul­mányokra alapul, amelyeket az ENSZ Európai Gazdasági Bizott­sága keretében egyes országok, illetve a téma szakértői nyújtot­tak be, s amelyek gyakorlati al­kalmazására a legutóbbi évti­zedben került sor. A tapasztalati anyag röviden ismerteti mindazokat a munka­termelékenységi, országok közöt­Szakmai tanácsadással egybekötött árubemutató A Magyar Hűtőipar békéscsa­bai gyárában a laboratórium dol­gozói az MSZMP XI. kongresz- szusának tiszteletére vállalták, hogy az üzletekben szervezett árubemutatókon szakmai tanács­adást tartanak a mélyhűtött áruk felhasználásáról. Ennek ke­retében kerül sor november 14- én Békéscsabán az Élekniszer- kiskereskedelmí Vállalat 53. sz. boltjában az árubemutatóra. A laboratórium dolgozói a mély­hűtött áruik főzéséhez adnak ta­nácsokat. ««NiBBttanHHSHflsaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaMaaaai függönyzött hintó. Egyébként a legszigorúbban őrzik. A fo­gadókban, amelyekben meg­szállnak, senki nem láthatja őket, alvás közben is vigyáz' rá két gránátos, a hadnagy pedig minden alkalommal az ablakánál vettet magának ágyat, hogy szó szerint csak a testén keresztül történjen kí­sérlet, ha a szoros őrzés elle­nére szökni próbálna a letartóz­tatott. Ugyanez a hadnagy ne­gyedik éjszaka, amikor megér­keznek a pesti Károly kaszár­nyába, búcsúzáskor elnézést kér tőle. Negyedórával ké­sőbb nem kevesebb, mint öt­ven fegyveres kíséri át Bu­dára, a József laktanyába. Nyilvánvaló, nem az egy szál Stancsicstól félnek. Azoknak szól a kisebbfaita katonai de­monstráció. akik esetleg megkí­sérelnék az értékes fogoly ki­szabadítását. Tudja, súlyog ítélet vár rá. De arra nem számit, hogy a vizsgálat oly sokáig fog elhú­zódni. Nyugodtan néz sorsa elé. nem fél a valószínű megpró­báltatásoktól. Heteken át felé­je se néznek. Mintha üldözői elégedettek lennének a puszta ténnyel; hogy a kezük közé ke- rült. Teljes magányában, szóta- lanságban bizonytalanságban telnek napjai. Május közepén végre kihallgatásra kísérik, el­kezdik faeeatását Graf királyi ügv'-sz vezetésével. Semmit nem tagad csak a szándékos ferdítések ellen tiltakozik Sem a vizsgálat, sem a Stancsicsert ti összehasonlításokat, amelye­ket már a XX. század eleje óta a különböző országok közgazdá­szai, statisztikusai végeztek. Vizsgálja mindazokat a munka­termelékenységi összehasonlítá­sokat, amelyek hazánk iparának termelékenységét vetették össze más országokéval, országcsopor­tokéval. E fejezet részletesebb számanyagot és módszertani is­mereteket közöl, tartalmazza az e tárgyban elkészült legfrissebb nemzetközi összehasonlítások eredményeit is. A könyv részletes bibliográfi­át tartalmaz, amely a hazánkban és külföldön e tárgyban megje­lent munkákat sorolja fel. A számszerű összehasonlítások ösz_ szefoglalójaként a kiadványt olyan táblázat egészíti ki, amely­ből az olvasó arról is képet kap, hogy a különböző összehasonlí­tások eredményeképpen az egyes országpárok között az ipari mun­katermelékenység szempontjá­ból milyen nagyságrendű kü­lönbségek érvényesültek. A táb­lázatos anyag alapján hazánk iparának termelékenységi szín­vonala széles körű -nemzetközi összehasonlításban is elhelyez­hető. Jelen kiadvány a Magyarorszá­gon első ízfben megjelenő teljes- körű nemzetközi áttekintés, amely az összehasonlításoknak nemcsak főbb módszereit, hanem számszerű eredményeit is közli. aggódó politikai ellenzék nem számított ekkora őszinteségre. Kossuth egyenesen megsokallja vallomástevő készségét, mond­ván, hogy a jogos politikai ér­dek előbbre való, mint a köz­napi értelemben vett őszinteség. De Stancslcsnak más a nézete. Minden körülmények között a feltétlen őszinteség híve. Tak­tikázni nem tud. nem is akar. Naivabb Kossuthnál. ö nem gyakorlati politikus, hanem in­kább politikai-társadalmi böl­cselő. közíró, a szabadság és az emberi jogok igehirdetője. Mi­nél őszintébb, annál tisztábban kiderül igazsága. Hiszen ha egyetlen szót sem szól a kihallgatások során, ak­kor is ékes vallomást tesz mun­káival. Mert a Népkönyv egy­magában elegendő volt ahhoz, hogy az egész országot tűvé tegyék érte. Amióta fogságban van, megjelennek tilalmas úton a „Sajtószabadságról nézetei egy rabnak" — immár másod­szor — a „Hunnia függetlensé­ge", a „Nép szava — Isten sza­va”. Minden soruk olaj a tűzr re. A vád előkészítői idézik is belőle, szinte kéjelegve, a vá­logatott mondatokat. bekezdé­seket. A felségsértésen kívül mindennel vádolják: az állam­rendet felforgató szándékkal, a fennálló jogrend tagadásával. Ausztria rágalmazásával, az er- köles és a vallás becsmérlésé­vel. az úrí asztalv elleni izga­tással. Tízévi sáncmunka a legkevesebb, amit mindezért igennek neki. (Folytatjuk) Milyen a munkavédelem a költségvetési üzemekben? Megyénk négy városában és ' 19 községében van tanácsi költ­ségvetési üzem. Tevékenységi körük • rendkívül összetett. Fog- , lalkoznak lakóházkezeléssel, fenntartással, fürdőt üzemel- j tétnek, homokbányát tartanak fenn. köztisztasági teendőket látnak el, építőipari tevékeny-! séget folytatnak A közelmúlt-1 ban a megyei tanács vb épí­tési. közlekedési és vízügyi osztálya, valamint a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének megyei bi­zottsága megvizsgálta az üze­mek munkává delimének helyze­tét. A vizsgálat kiterjedt töb­bek között a szociális ellátott­ságra, a munkavédelmi okta­tásra, a szemlékre, és a munka­helyi körülményekre. Körösladányt’an megismétlődött A 23 költségvetési üzemben 2084-en dolgodnak, a fizikai dolgozók száma 1765. Az üze­mek 3 éves baleseti statisztiká­in csökkenő tendenciát mutat 1972-ben 72. 1973-ban 79. ez évben pedig 55 üzemi baleset történt, Gyakoribbakká váltak azonban a súlyos kimenetelű balesetek. 1973-ban egy, ez év­ben pedig két csonkulásos bal­eset fordult elő. Elgondolkozta­tó. hogy n körösladányi költ­ségvetési üzemben a csonkulá­sos üzemi baleset ebben az év­ben megismétlődött A balesetek súlyosságát iga­zolják a kiesett munkanapok számai. 1973-ban 1297. ebben az évben október Írig 1336 volt az üzemi balesetek miatt kiesett munkanapok száma. Az emelke­dés szembetűnő Gycmán. Me- zőberényben. Sarkadon, Szarva­son. Újkígyóson pedig a vizs­gálatot követő héten halálos baleset történt. Csökkent a balesetek száma Békéscsabán, Szeghalmon, Orosházán. Legtöbb baleset szállítás és rakodás során fordult elő A baleseti okok közül első helyen i áll a figyelmetlenség, a mun­kavédelmi rendszabályok be I nem tartása. A munkavédelmi | felszerelések, berendezések hi. I anya is gyakran a balesetek fonása. Csak a nagyobb üze­mekben vannak megfelelő vé­dőberendezések, Nem egy eset­ben még az üzemelési engedé­lyezési eljárás során sem szen­telnek kellő figyelmet a mun­kavédelmi felszerelésekre. Ez történt a sarkadi költségvetési üzemiben is. Egy védőberende­zéssel el nem látott gépet üze­meltettek. A vizsgálatkor a nagy balesetveszély miatt le­állították. Sok balesetet okoz­nak az elavult, korszerűtlen gépek is. Ismereten fogalom A balesetet meg leéli előzni, ez az irányelv. De ha már meg_ történt, kárpótolni kell a dol­gozót. Az üzemek többsége ele­get tesz a keresetik!egészátési felhívási kötelezettségnek. A táppénz és a fizetés közötti kü" lönbözetet ennek alapján fize­tik ki. Néhány üzem azonban megfeledkezik a felhívásról. Különösen a kisebb üzemekben fordul elő. ahol nem működik szakszervezeti bizottság. A balesetek nyilvántartása is kívánnivalót hagy maga után. Több helyen nem használnak forfnanyomtsatványokat. A jegy­zőkönyvekben nem rögzítik a balesettel kapcsolatos intézke­déseket. Gyakran pedig olyan kevés példányban készítik el a jegyzőkönyvet, hogy az illeté­kes szervnek már nem is jut belőle. Az egyeriiet:'»’-«' <« tö-b üzemben csak az S7.TK-el len őr­zéskor keiül sor. Így végered­ményben a nyilvántartások el­lenőrzését évente, illetve két­évente végzik. Néha ilyenkor derül ki, hogy a nyilvántartá­sok hiányosak, nem felelnek meg a SZOT-szabá lyzat előírá­sainak. A balesetet követő egyéb in­tézkedések sem megfelelőek AI felelősségre vonás úgyszólván is­meretlen fogalom. Nincs rá példa, hogy a 23 üzem közül valamelyik a baleset miatt fe­gyelmi vagy kártérítési eljárást indított volna. Ennek egyik oka az, hogy a balesetek körülmé­nyeit nem vizsgálják meg ala­posan. Nyilván a körülmények ismerete nélkül lehetetlen meg­állapítani, hogy ki a sokszor tragikus következményekkel já­ró balesetért a felelős. Ezt a „jószívű lazaságot.” az üzemek kellő indokokkal magyarázzák. Az érvekkel azonban nem lehet egyetérteni Az ember ugyanis nem statisztikai szám. Elsősor­ban az ilyenfajta szemléleten kell változtatni. Kényes téma Az üzemek az 1976-ben ka­pott irányelvek szerint készí­tették el munkavédelmi sza­bályzatukat. így eleget téve kö_ teleaettségüknek. úgy látszik hamarosan megfeledkeztek ró­la. A vizsgálat is ezt bizonyítja. Több üzemben csak hosszabb keresgélés után került elő a szabályzat. Ezek után azon már nem is lehet csodálkozni, hogy a szükséges módosítást sem végezte el minden üzem. A szabályzatok többsége inkább intézkedési tervnek tekinthető. Az üzemek évenként munkavé­delmi intézkedési tervet is ké­szítenek. A papírmunkának ele­get is tettek. A végrehajtás ér­tékelésére azonban már nem lehet ezt mondani. Ügy látszik ez kényes téma, A munkavédelmi oktatásokra a rendszertelenség a jellemző. Nem egy helyen az oktatóknak nincs kellő képzettségük Ami fontos, az a jegyzőkönyv. Min­den üzemben elkészítik, ezzel igazolva önmagukat, hogy az oktatási kötelezettségnek eleget tettek. Igaz. a jegyzőkönyv foghíjas, de megvan. Az oktatáshoz ha­sonlóan oldották meg a munka­védelmi szemléket, azzal a kü­lönbséggel, hogy azokról nem készítettek jegyzőkönyvet. Szarvason viszont ebben az év­ben a szemle megtartásáról is megfeledkeztek. Az üzemek vezetői rendel­keznek munkavédelmi képzett­séggel. A szeghalmi járásban ebben az évben megszervezték a biztonságtechnikai oktatást. A munkaruha. és a védőruha-el­látottság is megfelelő. Gádoro­son azonban a dolgozóik nem kapnak munkaruhát. Az üzem vezetői arra hivatkoznak, hogy a rendelet nem teszi kötelező­vé. Az orvosi vizsgálattal kap­csolatos előírásoknak sem tesznek mindenütt eleget. Van olyan üzem, ahol az alkalma­zás előtt megkövetelik az alkal­massági vizsigá latot, de van olyan is. ahol az orvosi vizsgá­lat nem kötelező. Az orosházi üzemben viszont nemcsak meg­követelik a rendszeres orvosi vizsgálatot, hanem az ellenőr­zésről is gondoskodnak. Önmagát e lenfrzte A legtöbb üzemiben a mun­kavédelmi feladatot biztonsági megbízott látja el. Szarvason viszont a műszaki vezetőre ru­házták át a munkavédelmi te­endőket. így alakult ki az a fur­csa helyzet, hogy a műszaki ve­zető, aki beosztásánál fogva az ellenőrzést is ellátta, végső so­ron önmagát ellenőrizte. Két- egyházán és Újkígyóson, ahol az üzemekben nem működik szakszervezeti bizottság, a mun_ kavédelem társadalmi kiszélesí­tése még várat magára. A termelési tanácskozásokon ugyan szó esik a munkavéde­lemről, de nem kellő nyoma­tokkal. A legnagyobb hiba az, hogy a különböző baleseti for­rásokat nem veszik sziámba, s a. megelőzéssel kapcsolatos te­en dokiét sem határozzák meg. Eredményesnek bizonyult az az intézkedés, mellyel elejét vették a munkakezdés előtti szeszes­ital-fogyasztásnak, A munka- és az üzemszervezés terén vala­mennyi üzemben még sok a teendő. Ugyancsak fontos köve­telmény az óvó rendszabályok maradéktalan betartása. Ezek elől még egy olyan üzem, mint a dobozi, sem hunyhat szemet, noha semmiféle munkavédelem, mel kapcsolatos szabályzattal nem rendelkezik. A vizsgálat kitér a szociális ellátottságra is. A tapasztalatok elgondolkodtatóak. A 23 üzem árbevétele 1973-ban több mint 156 millió forint volt. Ugyan­akkor két év alatt csupán 500 ezer forintot fordítottak szoci­ális létesítményekre. A terme­lési érték alig 0,6 százalékát A szociális ellátottság javítását csupán az orosházi, a békéscsa­bai, a gyomai, az okányí és a vésztői üzem tartotta szem előtt. A 23 ijzem közül öt. íme egy elgondolkodtató ösz- szevetes. Az orosházi üzemben 307-en dolgoznak, s ebben az évben esy baleset történt Ugyanakkor Eleken, ahol 44 a dolgozók száma, hat baleset fordult elő. A széles kö­rű vizsgálat tapasztala­ta egyértelmű,: a munkavé­delem helyzete csak azoknál az üzemeknél javult, ahol gondot fordítottak a teendőkre. Amazt sem lehet figyelmen kívül hagyni — és ezt is a vizsgálat igazolja —, hogy az irányító és a felügyeleti szerveknek hat­hatósabban kell ellenőrizniük a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok betartását. Serédi János Az AFIT Gyulai Üzemegysége, az Állami Biztosító és az OTP-vel közös $ i'ujijjélaukétűt tart, melyre ezúton hívjuk meq a gépjármii-tu’a’donosokat, a gép ánnüvezeiökei és a leendő tuíaldonosokat Az anketot a gyulai szervizben 1974. november 24-én, délelőtt 9.30 órakor tartjuk. 0*90

Next

/
Oldalképek
Tartalom