Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-13 / 265. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE í TANÁCS LAPJA Yiícíg proletárjaii egyesüljetek! NÉPÚJSÁG »974. NOVEMBER 13., SZERDA. Ara 80 fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM Jobbra fordult az időlárás, meggyorsultak a mezőgazdasági munkák Üléat tartóit as oraságoa operativ bizottság Kádár János fogadta a brit szakszervezeti küldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a Központi Bizottság székházában fogadta a Brit Szakszervezeti Szövetség Főtanácsának küldöttségét, amely a SZOT elnökségének meghívására Lionel Murray főtitkár vezetésével tartózkodik hazánkban. A találkozón részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára és Timmer József, a SZOT titkára is. (MTI) késcsabai alapszervezete az idén ! íis megrendezte a hagyományos! őszi találkozót, amelyre a viharisarki földmunkásmozgalom veteránjait és a szakszervezeti bizalmiakat hívták meg. Mintegy félszázan jöttek össze a városi szervezet székházában. A találkozó résztvevőit Poroszlai Pál, a városi szervezet elnöke köszöntötte, majd Hunya István, a MEDOSZ országos elnöke mondott ünnepi beszédet, ezután baráti beszélgetésre került sor. A veteránok megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről, a felszaXz utóbbi 7-8 napban végre kedvezett az időjárás a mezőgazdaságnak, s az üzemek jól hasznosították a rendelkezésükre álló időt — állapította meg az őszi mező- gazdasági munkák szervezésére létrehozott országos operatív bizottság, amely dr. Soós Gábor államtitkár elnökletével kedden ülésezett. A termelők a vetőszántás 92 százalékával készültek el eddig, és előbbre jutottak a most már halaszthatatlanná | vált vetéssel is; egy hét alatt 350 ezer hektáron került földbe a búza vetőmagja. De badulás előtti szakszervezeti munkáról. Ott volt többek között Betkó Pál és más olyan viharsarki veterán, aki annak idején fegyverrel a kézben védte a külföldi csapatokkal szemben a fiatal szovjet államot. Ott voltak a 840 tagot számláló alapszervezet bizalmijai is. Közöttük többen 15—20 éve látják el társadalmi munkában a bizalmi teendőjét A városi szervezet a szakszervezeti munkában kiemelkedő munkát végzett aktivistákat tárgyjutalomban részesítette, majd eszmecsere folyt a szakszervezet régi és mostani munkájáról. még mindig nagy munka van hátra, a következő napokban 400 ezer hektáron kell elvetni a magot, s ez nem kis feladatot jelent. A termelőknek most ellenőrizniük kell, hogy a korábbi nehéz időszakban elvetett gabona megfelelően kelt-e ki, ahol szükség van rá, „utókezelést” kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a vízborítás miatt üresen maradt foltokon utólag kell a földbe juttatni a 1 magot és helyenként szükség lesz műtráwvázásra és növényvédelemre is. A legjobban felszerelt mezőgazdasági nagyüzemekben a vetés befejezéshez közeledik, ezek a gazdaságok jól teszik, ha túlteljesítik az eredeti búzatermesztési előirányzatot, hogy az országos előirányzat teljesüljön, arra kell számítani ugyanis, hogy egyes, az esőzésektől legjob- . ban sújtott területeken eset- 1 leg nem tudnak időben elké- i szülni a munkával. A betakarításnál egyszerűsödött a helyzet: egész sor növényi kultúra szüretelése, szedése befejeződött, illetve vége felé tart. A termelőknek most két fontos növényre kell összpontosítaniuk a kézi és a gépi erőt. Az egyik a cukorrépa, amelynek 88 százalékát már felszedték, és több mint 60 százalékát már át is adták a gyáraknak. A másik a kukorica. A cukorrépa tetemes meny- nyisége még kint van kiszedett állapotban a földeken, ezt a termést most prizmáz- zák és így óvják meg az esetleges fagyok kártételétől, és meggyorsítják a gyárakba irányuló szállításokat is. A kukorica több mint felét törték le, ez a munka gyorsabban menne, ha elegendő szárítógéppel rendelkeznének a nagyüzemek. A szárítóüzemek teljesítőképessége azonban bizonyos határon túl nem fokozható és hiába lennének képesek nagyobb mennyiségű termést „lehozni” a földekről a kombájnosok, a szemek magas nedvességtartalma miatt erre most nincs lehetőség. A szárítás npegfelelő szevezésá- vel és az üzemek egymás közti kapcsolatának további javításával ennek ellenére meg lehet gyorsítani a kukorica betakarítását. Az üzemek anyagi-műszaki ellátása megfelelő. Tíz hónap alatt 300 millió forinttal nagyobb értékű alkatrészt vásárolnak a gazdaságok, mint tavaly egész évben. Üzemanyagból elegendő a készlet, a termelőknek azon kell igyekezniük, hogy állandóan fel legyenek töltve a helyi tárolók, a tél és a havazás beállta után ugyanis az ’ üzemanyag-utánpótlás nem , lesz ennyire folyamatos, mint i októberben és novemberben. (MTI) Magyar—HiailöSdi tárgyalás A thaiföldi küldöttség, amely Csaticsaj Csunavan vezérőrnagy, külügyminiszter-helyettes vezetésével hivatalos látogatást tesz hazánkban, kedden délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, dr Fajkos Aladámé. a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának titkára és Farkas Mihály ezredes, a Budapesti Helyőrség parancsnoka. A külügyminisztérium Dísz térj vendégházában megkezdődtek a magyar—thaiföldi tárgyalások. A magyar küldöttséget Marjai József külügyminisztéri- umí államtitkár, a thaiföldi küldöttséget Csaticsaj Csunavan vezeti. A tárgyaláson a nemzetközi helyzetnek a két felet kölcsönösen érdeklő időszerű kérdéseivel s a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeivel foglalkoztak. (MTI) A verseny minősége A sző — minőség — egyre többször csatlakozik a munka- verseny-mozgalom fogalmához. Aki tanulmányozza a vállalati felajánlásokat, végighallgatja a szocialista brigádok alkalmi vagy „fehérasztal-bes zeige téseit”, maga is meggyőződhet erről. Vájj lóban, e hónapokban megújhodásának lehetünk tanúi: készülvén hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulójára és az MSZMP XI. kongresszusára országszerte tisztul tabb és hatékonyabb, szervezettebb e mozgalom; a tartalom méltó kereteket talál. Nem túlzás megfogalmazni: a munkaverseny minősége ma más, mint tegnap és azelőtt. Ha csak ennyit mondunk, érintjük ugyan a lényeget, ám az oly fontos változás gyakorlati megvalósulásáról még nem teljes a kép. Nem, hisz aligha érdektelen mindaz, ami a verseny lendületét, politikai hatásait is motiválja: a társadalmi célok még sohasem voltak annyira közel a gazdaságiakhoz, mint most. A célok megválasztása most gondosabb elemzést, nagyobb előrelátást igényel, mint bármikor. Nézzünk talán két példát. Egyik nagyvállalatunknál, a külföldről származó alapanyagok és váratlan drágulása miatt veszélybe került az export-kötelezettség teljesítése. A cég, megfelelően igazolva vétlenségét, partnerénél kimenthette magát, módosíthatták a szállítási szerződést. Ára nem ilyen egyszerű a helyzet a saját kollektívájával szemben. A csak mennyiségi termelést növelni szándékozó munkaverseny szintén komoly akadállyal találta itt szembe magát az anyagellátási gond miatt. Másik nagyüzemünk munkásait és vezetőit nem csupán a „megfelelő meny- nyiségben” követelménye vezette, amikor versenyszerződésüket fogalmazták. Ök fokozott jelentőséget tulajdonítottak a dolgozz jobban, alkoss tökéletesebbet, korszerűbbet igényének, megértvén a minőségjavítás felbecsülhetetlen fontosságát napjainkban. Jó és kevésbé jő példák egész sorát idézhetnénk, de erre nincs szükség, az összkép enélkül is világos: napjainkban különös hangsúlyt kapott minden anyagtakarékossággal kapcsolatos tevékenység. Hazánk nyílt gazdaságú ország, nemzeti jövedelmünk 40 százaléka a külkereskedelmi forgalomban realizálódik. Ilyen körülmények között bennünket sem hagy érintetlenül a világpiac változásainak néhány kíméletlenül negatív hatása, az alapanyagok és energia- hordozók drágulása. Bár a szocialista integráció, a Szovjetunióval kialakított együttműködés megóv bennünket a súlyosabb következményektől, az alapanyagokkal, az energiával, a munkaerővel jobban kell bánnunk. Tisztultabb, hatékonyabb a versenymozgalom —,' írtuk az imént. Ezzel cseng össze a mozgalom minőségének javulása és az is —, hogy a munkaverseny- mozgalom a legfontosabb céljai közé sorolja a minőségjavítást Ennek következménye: az országszerte mind nagyobb lendületre kapó verseny élénkíti a munka- és üzemszervezést. Különböző új, hatékony kezdeményezések bontakoznak ki a minőség javítására, jelenleg már több mint száz vállalatnál működik eredményesen a Dolgozz Hibátlanul mozgalom. A kongresszusi, jubileumi verseny önkéntes és öntevékeny résztvevői rátaláltak a társadalmi célok megvalósulásához vezető útra. Fokozott figyelmet fordítanak a minőségi követelményekre. A munkaversenyben a minőség célja nem más. mint annak az alaovető emberi törekvésnek a kifejeződése: az ember tartson lépést a világgal, hódítsa meg az önmaga számára kívánatos és igényelt szinteket. SL 1a®0es®0aa0EBS0®3ESBai9ea*s9ffla®BBB»sBeso®Ki8ffl(BO*iB®B8®i9»00D o«aeBaaaaaffii3BBSEB(BBBaBBS)9 TÚL A AEHEZÉM A Gyulai Állami Tangazdaságban minden percet kihasználnak, amióta beköszöntött a jó idő. Legfontosabb feladatuknak tekintették a jövő évi kenyér biztosítását, s ezért a legnagyobb erőket az őszi búza vetésére mozgósították. A gépek áüsl-oappal dolgoztak, s így sikerűit elérni, hogy a több mint 600 hektáros területen földbe került az őszi búza. Természetesen nem hanyagolják el a többi őszi nu kit sem. Már befejezték a cukorrépa betakarítást és hamarosan letörik as utolsó cső kukoricát 1&, Veteránok és szakszervezeti aktívák baráti találkszéia Békéscsabán Ä Mezőgazdasági és Erdészeti j Dolgozók Szakszervezetének bé- *