Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-19 / 270. szám

Százéves megyénk első múzeuma *A Békés megyei régész- és művelődéstörténelmi társulat keletkezése” c. dolgozatában Zsilinszky Mihály társulati tit­kár 1875-ben beszámolt a me­gye első múzeumának létesíté­séről is, ecsetelve, hogy a het­venes évek közepe táján a közszellem, a politikai és tár­sadalmi helyzet kedvező ala­kulása teremtette meg a mú­zeum létrehozásának föltéte­leit. A kezdeményezés id- Mogyo- iróssy Jánostól eredt, aki 1873- ban a megye közönségéhez fel­hívással fordult: közadakozás­ból vegyék meg az Olaszország­ba távozó Haán Antal festő­művész régiséggyűjteményét. Rövid idő alatt 700 forint gyűlt össze, de ex kevésnek bizonyult és ezért Mogyoróssy a megyei bizottmányhoz for­dult. hogy pótolnák a vétel­árat a hiányzó 300 forinttal. A bizottmányt nemcsak érdekelte a javaslat, hanem egy küldött­séget is kinevezett — Göndöcs Benedek gyulai apátplébános vezetésével — a gyűjtemény megtekintésére és megvételére, amennyiben azt megfelelőnek tartják. Ez a régészeti bizott­ság lett később a társulat mag­ja. A múaeusnszervező munká­nak nagy segítséget jelentett Trefort Ágost vallás- és köz­oktatásügyi miniszter kulturális kezdeményezése is, melyet kör- iratban küldött meg a megyék­nek és pont akkor, amikor a Békés megyeiek már munkál­kodtak, A miniszter arra kért minden egyes megyét, „szíves­kedjék buzdítás és esetleges anyagi segélyezés által is oda hatni, hogy területén tudomá­nyos és művészi c?élú egyle­tek és múzeumok alakítassa- nak, a netán létezőket pedig részesítsék a rendelkezésre ál­ló erkölcsi és anyagi támoga­tás» minden nemében.” A hattagú bizottság közben fölkérte Ipolyi Arnold és Rö­mer Flóris szaktudósokat, hogy a Haán-gyűjteményről adjanak véleményt, s mikor ez meg­volt, a vármegye 1874. február 9-én tartott közgyűlése a meg­vételt és egy megyei múzeum felállítását megszavazta. A ré­gészeti gyűjtemény megvásár­lását adományozások követték: Mogyoróssy János könyv-, fegy­ver-, pénz- és képgyűjteményét, Péter Titius gerlai lelkész nö­vénygyűjteményét. Göndöcs Be­nedek tengeri csiga és kagyló- valamint drágakőgyűjteményét, Haán Lajos csabai evangélikus lelkész pedig a csabai határban talált régiségeit adta a mú­zeumnak, A Békés megyei múzeum megalapítása ezzel megtörtént. Azonban, ahogy Zsilinszki Mi­hály annak idején írta: „Ez még csak tárgyhalmaz volt. Rendező kézre és gyarapító kö­zönségre volt szükség. A dolog iránt érdeklődő férfiak a saj­tó útján mondották el néze­teiket, s érlelték meg egy szer­vezett társulat alakításának esz­méjét.” A Békés 1874. évi U. számá­ban Reök István „Eszmék a megyei múzeum körül” c. Írá­sában fölveti, hogy a múzeum elsőrendű célja a megyei régi­ségek gyűjtése legyen és a ré­giségék mellett minden megyei tudományos, művészeti, termé­szeti és ipari nevezetességet együtt szeretne látni. Göndöcs Benedek a 12. számban már azt javasolja, hogy szakértőkből és pártolókból egyesület alakul­jon, melynek célja ,A megyei múzeumnak minden szak báni gyarapítása — melynek a me­gye minden községében legye­nek bizományosai, ügybarátai és apostolai, kik a netaláni ása­tások alkalmával napfényre kerülő vagy amúgy is közké­zen forgó ritkaságokat, műkin­cseket a múzeum javára meg-. szerezzék.” Ugyancsak a Békés 11. és 12. számában Zsilinszky Mihály is Reök eszméit támogatta és sür­gette egy közművelődési egye­sület létrehozását. Egyszerre folyt a régészeti bizottság múzeumkialakító és -berendező munkája és a tá- gabb érdeklődési körű, több ágat felölelő egylet megalaki- fásának vitája. Közben Party Ferenc megyei pénztámok a megyeház udvarán levő „fonó­házat” múzeumul berendezte s Göndöcs Benedek az alapsza­bályok tervezetébe bevette: „az egylet által gyűjtött ritka­ságok, műkincsek, régiségek és okmányok, szóval minden ne­mű tárgyak az alapítványi pén­zekkel együtt Békés megyének elidegeníthetetlen tulajdonát ké- pezendik.” A május 4-re összehívott me­gyegyűlés a Haáh-féle gyűjte­mény megvásárlására szárat 300 forintot utalványozta és a mú­zeumi helyiség átalakításához szükséges összeget is megsza­vazta- Majd június hó 18-án délután 4 órakor Gyulára, a megyeház nagytermében; meg- | tartották a Békés megyei ré- I gés^- és művelődéstörténelmi S társulati alakuló közgyűlést. : 1874. augusztus 3-án pedig, a : társulat legelső választmányi » gyűlése után a múzeumot akö- ; zönség számára átadták. Vast Márta MX *10DA6ÉF»TECHIMIK A VÄLLALAT megrendelés esetén MOST vállalja: SOEMTRON 220-AS elektronikus asztali számológépek és NYSA KP 5-ÖS elektromos félautomata számológépek AZONNALI SZÁLLÍTÁSÁT. Készlet« tájékoztatás, megrendelésfelvétel; IRODAGÉPTECHIMIKA VÄLLAL.AT Iroda gépkereskedelmi Főosztály, Budapest, V, Bécsi na. & Levélcím: 1369 Budapest, postafiók 314. Telefon: 182-980. Telex; 22- 4381. SZERVIZ • SZERVEZÉS * SZÁMÍTÁSTECHNIKA • ÉRTÉKESÍTÉS * GARANCIA * I I í u «B Napirenden: az üzemegészségügy helyzete — Tapasztalatok százötven vállalati vizsgálat alapfán Az Egészségügyi Minisztéri­umban elkészült az a felmérés, amelynek alapján az ágazat ve­zetői javaslatokat dolgoznak ki az üzemegészségügy5* és az üzemorvosi hálózat továbbfej­lesztésére. A csaknem 150 vál­lalatra kiterjedő vizsgálat ta­pasztalatai szerint az utóbbi években több helyen javultak • munkakörülmények: sok üzemben, vállalatnál gépesítet­ték a fizikai mimika egy részét, új szociális létesítményeket építettek, s az egészségre ár­talmas munkahelyeken először vezették be a csökkentett mun­kaidőt. Az ipari munka sajátos­ságai miatt azonban még min­dig sok az egészségre veszélyes munkahely, s az üzemegészség­ügy színvonala sem fejlődött megfelelően. Ezt bizonyítják a SZOT Tár­sadalombiztosítása Főigazgató­ságának adatai is, amelyék sze­rint az utóbbi években tovább emelkedett a balesetek miatt kiesett táppénzes munkanapok száma. Az utóbbi években gya­koribbá váltak a szív- és moz­gásszervi megbetegedések is. Ez utóbbiak azonban — közvet­lenül — ritkán vezethetők visz- sza a kedvezőtlen munkakörül- 1 menyekre és a különböző fog­lalkozási ártalmakra. Ugyan­akkor az egyes betegségek gya­kori előfordulásában jelentős szerepet játszik a munkaképes korú lakosság elöregedése. A nyugdíjkorhatár elérése után — az ösztönzők hatására — egyre többfen dolgoznak tovább. Tavaly például a vállalatok or­szágszerte már csaknem 300 ezer nyugdíjast foglalkoztattak, s — miközben az üzemek egy­re kevesebb fiatalt tudnak munkába állítani — a tovább­dolgozó idős munkások száma állandóan növekszik. Tisztázásra vár, hogy az egyes ágazatokban — ahol a táp­pénzes napok arányának emel­kedése különösen szembetűnő — milyen szerepet töltenek be a dolgozók egészségi álla­potának romlásában a munka­körülmények és az elöregedés. Az iparban foglalkoztatott több mint hárommillió mun­kás közül alig másfél millióan dolgoznak olyan helyen, ahol szervezett munkahelyi üzem- egészségi szolgálat működik. A meglevő üzemegészségügyi in­tézmények azonban — a vizsgá­lat megállapítása szerint — jelentős tevékenységet fejte­nek ki. Évente 11 millió bete­get kezelnek, s az üzemorvosi rendelők egy orvosra jutó be­tegforgalma meghaladja a kör­zeti orvosi rendelőkét, Gondot okoz, hogy az üzem- egészségügyi pálya kevésbé vonzó az egészségügy i dolgom zók körében. Részben azért mert a munkakörülmények az üzemegészségügy területén ked­vezőtlenebbek, a követelmé­nyek pedig sokrétűbbek, mint az egészségügy egyéb intéz­ményeiben. Másrészt nemcsak a munkaidő hosszabb az üzem­orvosi munkakörökben, hanem a jövedelem is kisebb, mint a gyógyító-megelőző ellátás más területein. Ráadásul az üzem­orvosod megbecsülése szárrw* kívánni valót hagy maga után. A szakemberek elsősorban ezzel magyarázzák, hogy az ál­talános orvoshiány — az egész­ségügy más területeihez képest — a kevésbé népszerű üzem­orvosi pályán érőbben érezte­ti hatását Hátrányosan befo­lyásolja az ellátás színvonalát az is, hogy még mindig nincs kellő összhang az üzemorvosi és az általános ellátásban mű­ködő egészségügyi intézmé­nyek között Az egészségügy vezető szak­emberei szerint jelentősen ja­vítaná az ellátás színvonalát ha az üzemek és a vállalatok nagyobb gondot fordítanának a közvetlen munkahelyi ártalmak haladéktalan felszámolására, és lehetőség szerint a helyi taná­csokkal közösen — összehangolt tervek alapján — bővítenék az egészségügy üzemi — és ellátást biztosító hálózatát Az utóbbi nemcsak az üzemegészségügy színvonalának gyorsabb javí­tását segítené, hanem jobban megfelelne a rendelkezésre ál­ló anyagi lehetőségeknek is. Emellett az üzemegésaségügyi szolgálat továbbfejlesztését — az ágazat szakvezetői szerint — a jövőben elsősorban a nagy­vállalatoknál, főleg a nőket foglalkoztató üzemeknél kelle­ne szorgalmazni. (MIT) Javult ax általános isholai tanesxhoxhelyxet Ax általános iskoláknak sú­lyos gondot jelentett korábban a tetemes méretű taneszköz­hiány. Az állami oktatás hely­zetéről és fejlesztésének fel­adatairól szóló párthatározat nyomán azonban mintegy két esztendeje minden eddiginél (eredményesebben folyik ezen a területen is a tervszerű fej­lesztés, mindenekelőtt központi célhitellel is támogatva. Az 1973. évi 530 mllEós áns­készlettel szemben a TANÉRT Vállalat ebben az esztendőben csaknem 600 milliós árukészle­tet biztosított, az esztendő há­romnegyed részében mintegy 400 milliós értékben tettek ele­get az oktatási intézmények megrendezéseinek, vagyis ezefc * taneszközök már a pedagógu­sok, illetve a diákok rendel­kezésére állnak. Gerencsér Miklós * Ácsteszértől a halhatatlanságig 28. Táncsics Mihály életregénye Hosszúnak ígérkezett a kertész kényelmes üzlete, éppúgy, mint Táncsics életveszedelme. A ter­rorhelyzetben súlyos nyomaté- kot kaptak Prokotka György szavai, akárhányszor feljelentés­sel fenyegette meg bérelt földje gazdáját. Felesége pedig való­sággal. boldog volt, amikor nap, nap után elmondhatta a város­ból hozott hírek alapján, hogy kiket fogtak el már megint, hány embert akasztottak fel az Új­épület udvarán. De éppen ele­gendő borzalomról számolt be a sokkal hitelesebb forrás, a Pes­ter Zeitung. A rejtőzködő Tán­csics minden fontosat megtudha­tott belőle: Batthyány Lajos volt miniszterelnök és a 13 tábornok kivégzését; Szaosvay Imre kő­tél általi halálra való ítéltetését. Szegény Szaosvay! Néhány esz­tendei sáncmunkában reményke­dett..,. Tánc«!« Mihálynak nem kel­lett, töprengenie, milyen sors várt vdtn* sá, ha megfogadja a bol­dogtalan Szacsvay Imre taná­csát. Mivel hasztalan kutatták üldözői, bizonyosra vették, hogy a török birodalomba menekült a szabadságharc többi jelentős személyiségével együtt. Ezért sok távollevőhöz hasonlóan kötél ál­tali halálra ítélték, s az ítéletet jelképesen hajtották végre. — Nevét táblára írva kötötték bi­tóra. Eddig sem volt, mostan­tól végképp nem lehetett két­sége afelől, hogy mi történnék vele, ha az osztrákok kezére ke­rülne. Rejtőzködésében lassan múlik az idő, mégis, a borzal­mak hallatán, a maga sorsa kö­rüli izgalmak közepette máris 1851-et írtak. Végre sikerült megszabadulnia a kertésztől a haszonbérlet lejártával. Prokotka nem nagyon lelkesedett jó jöve­delemforrása megszűntéért, s amikor költözött, a kocsi tetejé­ről utcahoeszat kiabálta, a rej- tezkedőre célozva: „Ennek a Kossuth-kutyának is rég akasz­tóién lenne a helye?*. Az dkőt­íőzést kővető második napon m-­lóságos hadművelet zajlott le a Táncsics-portánál. Harminchat zsandár és katona kerítette be, Ezek meg a civil nyomozók nap. hosszat kutattak a halálra ítélt bujdosó után. Szaglászásuk ered­ménytelensége miatt dühöngve távoztak napszálltával. Táncsics pedig, miközben szó szerint ha­lálra keresték, az Üllői úton bújt meg, Heller szabómester üres ut­cai szobájában. Másnap éjszaka hazaosont. Néhány órával ké­sőbb Heller szabómester házán ütöttek rajta. Minden jel arra vallott, hogy a rendőrség a legvégsőkig tör rekedni fog kézrekerítésére. Éj­jel-nappal figyelték a környé­ket. s a személyeket, akikről feltételezték, hogy kapcsolatban állhatnak Táncsiccsal Mind­össze két-három rejteknelye volt, ezeken tartózkodott fel­váltva. Viszonylag könyen fel­deríthető helyek, hasonlóan az Üllői úti szabó házához. M i lesz, ha a kör bezárul? Otthon még ideiglenesen se tartózkodjék, mert összes rejtekhelye közül ez a legveszélyesebb, ö egész , másképp vélekedett: úgymond, ahol egyszer ekkora zajjal, eny- nyi fegyveressel naphosszat ke­resték. ott még egyszer nem verik fel érte a környéket. Bi­zonyos, a rendőrség ugyanab­ból a logikából indul ki, mint a barátai. Itthon a legkockáza­tosabb, tehát itt érezné magát a legkevésbé biztonságban. Azért választja otthonát, mert Hatodén külső látszat ellene saólu )

Next

/
Oldalképek
Tartalom