Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

TBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS ÍAPJA 191i. OKTÓBER 4., Péntek Ara: 80 fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM Virág proletárjain — MA; ISMÉT ZÉG A MUNKA DALA SZARVASON (5. oldal) • FELSÖNYOMÄS — CSÖNDES ESŐK IDEJÉN (5. oldal) Külkereskedelemről szóló törvényjavaslatot fogadtak el FelszabailGlásaiik 39. éviardiilőjára készül megyénk lakossága Baráti találkozók, emlékmű-avatások. Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt ti órakor összeült az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomá­ciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a leg­utóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Zsidai László és Szabó Mátyás képviselőkről. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Zsidai Lászlónak és Szabó Mátyásnak, emlé­küket jegyzőkönyvben is megörökítette. Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: L A külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Miniszter­tanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámo­lója a Tanácstörvény végrehajtásáról. Ezt követően, napirend szerint megkezdődött a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Bíró József expozéja A miniszter bevezetőben hangsúlyozta: a felszabadulás óta eltelt immár három évtized tanúsítja, hogy létfontosságú ér­dekünk fűződik a nemzetközi munkamegosztásban való rész­vételhez. A belső adottságok — éspedig az a tény, hogy nyers­anyagban és energiahordozók­ban nagy mennyiségű behozatal­ra szorulunk, továbbá hogy bel­ső felvevő piacaink, beruházási, kutatási erőforrásaink korláto-/ zottak — arra késztetnek ben­nünket, hogy maradéktalanul be­kapcsolódjunk a nemzetközi munkamegosztásba és kihasznál­juk azokat az előnyöket, ame­lyek a termelés fejlesztéséhez és a gazdaságos kivitelhez szük­ségesek. A nemzetközi munka­megosztás nyújtotta lehetőségek révén szélesítjük felvevő pia­cainkat, a beruházási és kutatá­si erőforrásokat és a követelmé­nyeknek megfelelően alakíthat­juk ki a népgazdaság szerkeze­tét. A tudományos-műszaki forra­dalom és a nemzetközi munka- megosztás kiszélesedése a szo­cialista és tőkés világgazdaság­ban egyaránt mélyreható válto­zásokat idézett elő. Hatásukra mindkét világgazdaság gyors ütemben fejlődött, jelentősen bővült a termelés. A mennyisé­gi igényekkel szemben világ­szerte fokozatosan korszerű, magas színvonalú termékek iránti igények kerültek előtérbe. Általában élénkült a nemzetközi együttműködésre való hajlandó­ság. és jellemzővé vált a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok sokrétű formáinak kibontakozá­sa. A nemzetközi munkamegosz­tás szélesedése következtében a világkereskedelem erőteljesen fejlődik, növekedési üteme meg­haladja a világtermelés növeke­dését. Ma már egyetlen ország sincs a világon, amely megen­gedhetné magának, hogy önel­látó gazdálkodást folytasson. Különösen nem engedheti ezt meg Magyarország. Az általános világjelenségek alól hazánk sem vonhatja ki magát. A fejlődés azt mutatja, hogy hazánk gazdaságában is érvényesülnek a korszak ten­denciái. A nemzeti jövedelem és a társadalmi termék növekedé­sének ütemét — a felszabadulás utáni években — hamarosan meghaladta a külkereskedelmi forgalom növekedése, és ezt azóta is évről évre megállapít­hatjuk. Ma már kivitelünk ér­téke a nemzeti jövedelem mint­egy 40 százaléka A nemzeti jö­vedelem minden 1 százalékos növekedése pedig a külkereske­delmi forgalom 1,5 százalé­kot meghaladó bővülésével jár együtt. Külkereskedelmi forgal­munk — a világkereskedelem növekedésével összhangban — gyors ütemben növekszik. Adottságaink miatt behozata­lunk kiegyenlítéséhez a szüksé­ges fizetőeszközöket lényegében kivitelünk révén kell megszerez­ni. Az elmondottak is bizonyít­ják, hogy a külkereskedelem je­lentős szerepet tölt be gazdasá­gi életünkben, a népgazdaság fejlesztésében. A külkereskede­lem így egzisztenciális kérdés számunkra. Ahhoz, hogy az or­szág külkereskedelme megfelel­jen a követelményeknek, sza­bályozni kell számos tevékeny­séget, amely a népgazdaság ága­zataira közvetlenül hat, a kül­kereskedelmi érdekeinknek megfelelően. Külkereskedel­münknek összetett feladatokat kell megoldania. A termelés, a fogyasztók érdekei és a megol­dandó feladatok szoros egység­ben jelentkeznek a külkereske­delemben. A törvényjavaslatban szükségszerűen a népgazdasági és a külkereskedelmi érdekek egysége jut kifejezésre. Alkal­mas arra, hogy szilárdítsa és szélesítse a nemzetközi munka- megosztásban való részvételün­ket és segítse a népgazdasági tervek sikeres végrehajtását. A törvény megalkotása azért is fontos, mert eddig nem volt olyan jogszabály, amely a nép­gazdaságnak ezt a fontos ágát jogilag egységbe fogta volna, és biztosította volna az egységes végrehajtást és értelmezést. A társadalom és a népgazdaság ér­dekeit szolgáló törvény mara­déktalan végrehajtása megköve­teli, hogy a benne foglaltakat mindenki egységesen értelmez­ze és hajtsa végre. Aki külke­reskedelemmel akar foglalkoz­ni, annak a törvény összes ren­delkezéseihez szigorúan kell tar­tania magát, függetlenül attól, hogy a népgazdaság melyik szek­torában gazdálkodik. A javaslat tehát az állami vállalatokra és szövetkezetekre egyaránt irány­adó. (Folytatás a 2. oldalon) koszorúzások, lakás- és gyermekintézmény­átadások a programban Eseményekben gazdag prog-, ramimal készül az országban el­sőnek felszabadult megye lakos­sága a 30. évfordulóra. A jubi­leum alkalmából megyénk váro­saiban. falvaiban, nagy kiterje­désű tanyavilágában bensőséges ünnepségeket rendeznek. Ünne­pi párt- és tanácsi üléseken em­lékeznek meg a 30 év előtti ese­ményekről s a 3 évtized alatt el­ért eredményekről. Mindenütt elhelyezik a kegyelet virágait a szovjet hősök sírjain, a felsza­badulási emlékműveken, tiszte­lettel adóznak azoknak, akik életüket áldozták szabadságun­kért. Kiállítások nyílnak a magyar —szovjet baráti kapcsolatokról, a szovjet nép életéről, munkás­ságáról, megyénk gazdasági és kulturális fejlődéséről. Magyar —szovjet baráti találkozók tar­kítják a programot. Sfcámos he­lyen úttörők és KISZ-fiataJok köszöntik a veteránokat, illetve az 1945-ös párttagokat. A jubileumi ünnepségsorozat már ma. pénteken megkezdődik. Az MSZMP megyei bizottságá­nak képviselői Debrecenben és» megye határán fogadják a fel- szabadulási emlékünnepségékre érkező csaknem 100 szövjet ven­déget, Penza testvérmegyénk küldötteit. Békéscsabán 157 szövetkezeti, állami és OTP-lakást adnak át a boldog tulajdonosoknak. Gyu­lán a megyei képzőművészek ju­bileumi tárlatát nyitják meg, amelyen az alkotóművészek a szabad 30 esztendő fejlődéstör­ténetét reprezentálják. A több nemzetiség lakta megyénkbe nem csak szovjet, de jugoszláv és kelet-németországi testvérvá­rosokból is érkeznek vendégek. Szombaton a megye minden táján ünnepel a lakosság. A megyeszékhelyen például meg­koszorúzzák a szovjet hősök sír­jait, a Felszabadulási Emlékmű­vet, a Jókai Színházban rende­PiUanatkép az ülésteremből zett párt- és tanácsülésen elő­ször adják át a városiért legtöb­bet fáradozott elvtársaknak a Felszabadulási Emlékplakettet. Felszabadulási emlékművet avat­nak Szarvason és Magyarbánhe" gyesen. Szarvason nyitják meg a szovjet kulturális napok ese­ménysorozatát, itt nyílik kiállí­tás ..Moszkvai látképek” címmel Szántihoffer Imre grafikáiból. Gyulán egyebek között szov­jet váhdor könyvkiállítás nyílik,, átadják rendeltetésének az új szolgáltató és üzletházsort. a vá­ros első óvodai KRESZ-parkját, a Várfürdő modem pihenőjét, a város legújabb óvodáját és az új középiskolai leánykollégiumot. Mezőberényben a felszabadító 2. ukrán hadsereg katonáinak ál­lítanak emléktáblát, ugyanakkor leplezik le Orlai Petries Soma emléktábláját is. Kedves ünnepség színhelye lesz Gyoma, ahol 30 évvel ez­előtt a legnagyobb csatát vívták a megyét felszabadító szovjet csapatok1. Gyoma határában több mint 500-an haltak meg több­ségükben szovjet katonák. Az ő emlékükre fáklyás felvonulást rendeznek, s elhelyezik a meg­emlékezés virágait az emlék­művön. Este ünnepi nagygyűlé­sen tisztelettel adóznak a hősi halottak emlékének. Zsadány- ban magyar—szovjet—lengyel baráti találkozóra kerül* sor; s az ünnepség táílx>rtűzzel zárul. Szovjet vendégeket fogadnak többek között Vésztőn. Csorvá- son, Szeghalmon. Bélmegyeren, Kamuton és számos más helyen. Kiállítások nyílnak, ünnepi ülések és koszorúzások lesznek többek között Okányban, Ecseg- falván. Biharugrám, Mezőhegye­sen. Kertészszigeten, Bucsán. Köröstarcsán szovjet pionírok­kal együtt ünnepelnek az úttö­rők és a KISZ-flatalok. Az ese­ménydús program hálatűz meg­gyújtásával zárul. Vasárnap érkezik Battonyáról a Szabadság Lángja Tarhosra. Itt ünnepélyesen átveszik a fi­atalok és viszik Bélme gyérré, ahol ünneplőbe öltözött úttörők várják őket. Körösnagyharsányban ünnepé­lyes keretek között adják át. a falu vezetőinek a Határőr köz­ség címről szóló okmányt. Szarvason vasárnap nyílik a Ülj Paraszti Élet című országos fo­tókiállítás, amely az elmúlt 3 évtizedben megváltozott helyze­tet reprezentálja. Mezőberény­ben a magyar, szlovák és a né­met nemzetiség népi művésze­teiből — szőtteseiből, hímzések­ből. szűrökből — nyílik kiállítási. Megyénk számos községében, üzemében, intézményében lesz­nek az elkövetkező napokban magyar—szovjet baráti találko­zók. ünnepségek. A Viharsarok sokat szenvedett — s immár .30. éve szabad — lakossága őszinte szeretettel várja a felszabadítók képviselőit. Híres szovjet művé­szek előadásaiban gyönyörköd­hetnek a városok és falvak lakói. Az eseményekben gazdag prog­ram méltó lesz a megye felsza­badulásának évfordulójához. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom