Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-06 / 234. szám
Sárréti „csepeliek 99 A Sárrét legjelentősebb ipari centruma Szeghalom. A nagyközség szélén modem vonalú épületek emelkednek. Űj üzemcsarnokokban zúgó gépek, szociális létesítmények váltogatják egymást. Az üzem: a Csepel Autógyár szeghalmi gyárrészlege. A fiatal ipari létesítmény mindössze hároméves múltra tekint vissza a városiasodé községben. A mai gyár alap jatt nyolc évvel ezelőtt egyik vidéki telepük alapjaként a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet építői rakták le. Az üzem mintegy 180 dolgozóval évente 9—10 millió forintos termelést produkált. A Csepel Autógyár 1971 tavaszán átvette az üzemet és új profil kialakításával gyáregységgé bővítette a telepet. A budapesti gyár az 1100 négyzetméter műhelycsarnokot technológiailag átépítette és íelszerszámozta, majd újabb 1100 négyzetméteres üzemcsarnok alapozását kezdték meg az építők. Ma már 780 olyan dolgozót foglalkoztat a gyárrészleg, akiknek többsége a mezőgazdaságból lépett az ipari munkások sorába. A gyárrészleg termelési értéke az elmúlt évben 10Q millió forint volt, s ez ezer százalékos fejlődést mutat az indulás évéhez képest. Az autógyár sárréti üzeméről, annak eredményeiről és gonjai- ról beszélgettünk Dékány Gáborral, a gyárrészleg vezetőjével és Kopácsi Istvánnal, a Csepel Autógyár főosztályvezetőjével, aki ez év végéig a vezérigazgató megbízásából tartózkodik Szeghalmon. A gyárrészleg munkáját a közúti járműprogram határozza meg, s így az idei tervük már 200 millió forint. Autóbuszokhoz, tehergépkocsikhoz, motorokhoz *'fe szervó-korinányszericezetek- •hez gyártanak alkatrészeket az- "“•/.a! a 200 vállalattal közösen, amelyek a Csepel Autógyárnak .bérmunkában dolgoznak. Az autógyár ez évi tervében kilencezer autóbusz gyártása szerepel. A XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának tiszteletűre az Ikarusszal közösen a terven felül 400 autóbusszal többet gyártanak. Ez a mennyiség az ország helyi és távolsági közlekedését segíti, s 'ebben igen jelentős feladat ljárul a szeghalmi gyárrészlegre. A járás valamennyi településéről járnak ide dolgozni, s reggelente több bérelt autóbusz szállítja a dolgozókat, akiknek többsége fiatal. Az üzem átlagéletkora nem éri el a 28 évet. Az utóbbi hónapokban a létszám stabilizálódott és a termelés is emelkedett. Korábban nagy volt az üzemben a fluktuáció és megbízható tervet lehetetlen volt készíteni. • — Nagyon nehéz esztendőket • éltünk át, mert nem könnyű a • munkássá válás folyamata. Dol- gozóinknak a fele a mezőgazdaságból jött, s gondolkodásukat kellett előbb átformálni. Szorgalmukkal nem volt sok gondunk, semmivel sem ügyetleneb- bek azoknál, akik évekig már az , iparban dolgoztak — mondja a gyárrészleg vezetője. . Most már kezdik megszokni a zárt munkahelyet és a techno- .: lógiai fegyelmet. Többségüknek sikerült, bebizonyítani; ha többet akarnak keresni, jobban és többet, dolgoznak, erejüket nem forgácsolják szét a kétlakl élettel. Ebben a oárt- és a tömegszer, ’ vezetéknek lett. volna nagy szerepe. de azok is ebben az időszakban alakultak. A jogok és á kötelességek egysége pedig nem volt. mindig egyensúlyban, s talán ez is késleltette a sárrétiek igazi munkássá válását. A gondok ellenére a fiatal gyáfrészleg a lehetőségekhez képest bizonyított, igaz., még nem teljes értékű „harcos” az üzem, de eredményei megyei szinten így is számottevőek. A hároméves gyár túlhaladta az anyagyár létszámát és a kirótt feladatok is magasabbak a központi gyárénál, s mindezek ellenére gyárrészleg. így önállósága erősen korlátozott. Az utómunkáló üzemben kézi vezérlésű és automata gépek, célszerszámok csattognak. Sajtológépek, fúrógépek, darabológépek gyűrűjében automatikus marógép mellett dolgozik Sándor Imréné gépmunkás. Szelephimbákat készít. Nyolc éve dolgozik a telepen, a fémipari szövetkezettől „örökölte” az autógyár. A kilenctagú Gagarin munkabrigádnak a vezetője. Elmondta, hogy a gyárrés zlegnél a szocialista brigádmozgalom még „gyermekcipőben” jár. — A gazdasági vezetőktől és a társadalmi szervektől több segítséget várnánk — mondta az asszonyka. Brigádjukat régi dolgozók alkotják, s ez évben szeretnék elnyerni a szocialista címet. Az üzemcsarnok végén fúrógéppel dolgozik Hajdú Mihály betanított munkás. Gépiesen rakja le és fel a munkadarabokat. Korábban a helyi tsz fogatosa volt, most Ipari munkás. — Könnyebb az itteni munka, kevesebb idő alatt keresem meg azt a pénzt, amit másutt. Az üzemi étkezéssel is kényelmesebb lett az életem és a szabad Időm több. Azt hiszem, én végleg befejeztem a mezőgazdasági munkát. De varnak olyanok is. afldk más ipari üzemből jöttek, mint például Jónás Béla, az új üzemcsarnok maró- és esztergagépének beállítója. Korábban Körösla- dányban a MEZŐGÉP-nél dolgozott, s most mindennap átjár Szeghalomba. Jól érzi magát a „Csepel”-ben. büszkén újságolja, hogy most alakítják a brigádjukat. — A fiatalokat szereti, s ez észrevehető az átlagéletkornál. 1971-ben lettem szakmunkás, s most felelős munkát végzek, ( mert én állítom be a gépeket. Nekem sem mindegy, ki milyen minőségben dolgozik. • A minőségről Macsári Mária meós többet tudott már mondani. Az alkatrészeket még a gépen ellenőrzi, s így kevesebb selejt, kerül le azokról. Szívesen dolgozik fiatalokkal, mert — mint mondotta — akarnak, szeretnek és tudnak is dolgozni. Csak törődni kell velük, mert azt bizony nagyon igénylik. A KISZéletről elmondta, hogy az utóbbi időben élénkebb, s egyre több fiatal vesz részt az ifjúsági mozgalomban. Az automatacsarnokban dolgozik Nagy Gyula betanított esztergályos. Két évvel ezelőtt még az állami gazdaság gépkocsivezetőiéként járta az utakat. Megunta az állandó utazást és a gépkocsi volánját' felcserélte a fémmegmunkáló géppel. Munkája alapján már csoportvezető lett és az alapórabére 14 forint. — Szeretem a gépeket és a munkámat. Nyugodtabb körülmények között, elégedetten élek — mondta. Az automata menetmángorló gépnél fiatalasszony apró alkatrészeket készít. Haját világoskék kendővel hátrakötve dolgozik. Gulyás Ferencné már korábban megismerkedett a munkásélettel. 1972-ig Budapesten szövőnőként dolgozott. — Itthon könnyebb a megélhetés és a fizetésem is több. Pesten 1500 forintot kerestem, itthon pedig kétezer forintnál még kevesebbet nem. S van amiről már nem a helyi vezetők tehetnek. Ott jártunkkor telexen kérte szállításra a központi gyár a program szerint későbbi időpontban gyártandó alkatrészeket. A gyors ritmus- váltás, átállás bizony nem megy zökkenőmentesen egyetlen üzemnél sem. A XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának tiszteletére a Csepel Autógyár kollektívája vállalta, hogy a tervezettnél 400 autóbusszal többet gyártanak. A Magyar Vagon- és Gépgyárnak 4800 tengelykapcsolóval többet szállítanak és 20 millió forinttal több pótalkatrészt készítenek, többségében a mezőgazdaságnak. A vállaláshoz a szeghalmi gyárrészleg további 10 százalékos termelékenységnöveléssel kíván hozzájárulni. A Csepel Autógyár felajánlásait időarányosan mintegy nyolc százalékkal túlteljesítette. Eredmények, gondok veszik körül a szeghalmi gyárrészleget. Éled és erősödik a munkásélet. Ennek segítésére a járási pártbizottság úgy határozott, hogy a szeghalmi telepen az eredményesebb gazdasági és pártmun- kárá létrehozzák az üzemi csúcsvezetőséget, s az eddigi egy helyett a jövőben két pártalapszer- vezet dolgozik. Hogy milyen eredménnyel? Azt a gyár dolgozói, kommunistái munkájukkal bizonyítják majd. Szekeres András Értesítés! r 5 Értesítjük kedves vendégeinket, bogy a belső fürdő tatarozása elkészült, ezért 1974. október 8-tól a fürdő a Vilim utca felől (falúdnál) közelíthető • meg. : Nyitva tartási idő: Hétfő szünnap Női napok; Kedd 8—18 Csütörtök 8—18 Péntek 8—18 t • Férfinapok: I Szerda 8—18 : • Szombat 7—17 ; Vasárnap 7—12 IQ mäjms ^1974. OKTÓBER 6. Bm. Víz- és Csatornamű Vállalat Békéscsabai Üzemvezetősége x | Hogyan fejlesszük megyénket 1985-ig? Pályázat közgazdászoknak A Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei szervezete a megye ötödik ötéves tervének és 1985-ig szóló fejlesztési elképzeléseinek jobb megalapozására két témakörben, hirdet pályázatot A társaság ennek értelmében olyan pályamunkák elkészítésére hívja fel a megyei közgazdáit, amelyek egyfelől a megye településeinek kommunális ellátottságát elemezve a továbbfejlesztés lehetőségeit tárják fel, illetve az iparfejlesztés és a munkaerő- helyzet megyei összefüggéseit elemzik más részről. A közgazdászok megyei szervezete az ez év december 31-i határidővel, meghirdetett pályázat részvevőinek azt ajánlja, hogy az első témát feldolgozó munkáikban elsősorban az energiaellátás, a csatornázás és vízellátás, valamint a közlekedés megoldásra váró kérdéseit próbálják megválaszolni. Ez úgy látszik legcélravezetőbbnek, ha a pályázók vizsgálódásaik során megyénk településeit az ország hasonló településeivel hasonlítják össze. A második témakört választók feladata, hogy bemutassák a megye iparszerkezetének, területfejlesztésének meglevő és 1985-ig várható sajátosságait a munkaerő-források szakképzettség és terület szerinti elosztásának függvényében. A közgazdászok egyénileg és csoportosan jeligés munkákkal vehetnek részt a pályázaton, amelynek első díja ötezer, második és harmadik díja három, illetve kétezer forint. 4 város közművelődéséről tárgyalt a békési tanácsülés Békés város Tanácsa október 2-án, szerdán ülést tartott, amelyen a lakossági szolgáltatás helyzetéről, az évi közművelődési terv végrehajtásáról, valamint a város zászlójáról, címéréről volt szó. A tanácsülésen megjelent Csende Béla, a megyei tanács közművelődési csoportvezetője, dr. Oláh László megyei főügyész és Inoloai János, a városi pártbizottság első titkára. Aía- kovlczki János tanácselnök megnyitó-üdvözlő szavai után az első napirendi pontban a termelési és ellátási bizottság írásos jelentéséhez szóltak hozzá a tanácstagok: a gázellátás gondjairól. a csatornarendszer hiányosságairól és a kisiparosok tevékenységének bővítési lehetőségeiről beszéltek a felszólalók. A közművelődés helyzetét a tanácsülés második napirendi pontjában vitatták meg a testület tagjai. A véleményezők, javaslattevők sorálban elsőként a békési művelődési központ igazgatója, P'ocsai Antal szólalt fel. Beszédében felhívta a testület figyelmét: a közművelődés nemcsak a hivatásos népművelők munkája, az éves terv megvalósításáért az üzemek, vállalatok, intézmények vezetőinek és dolgozóinak, társadalmi szervezeteknek: és a lakossá grnak közösen kell tenniük, nem is keveset. A lehetőségek felismerése szükséges ahhoz, hogy az igényeket maradéktalanul kielégíthessék. A művelődési központot a nyár folyamán egymillió forint értékben felújították, megyénk egyik legkorszerűbb közművelődési intézményévé vált. A felszólalók a helyi zenei életről az olvasó-mozgalomról, a munkásművelődés fejlesztésé, nek távlatairól beszéltek. Csende Béla a közoktatás- közművelődés kapcsolatának jelentőségéről és a közművelődési intézményeit együttműködésének fontosságáról szólt. Beszéde végén a megye vezetőtestületei- nek köszönetét tolmácsolta a békésieknek, a művelődési otthon-hálózat i 25. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségek sikeres lebonyolításáért. A tervezőmunka alaposságára, a gondos előkészítésre hívta fel a közművelődési szakemberek figyelmet Inoikai János. Nagy figyelemmel hallgatott beszédében a „rejtett tartalékok” feíl- használasaról, a pedagógusok, a műszaki értelmiségiek közművelődési feladatairól beszélt. A felszólalások után a testület határozatokat hozott Békés város közművelődési tervének végrehajtásáról, az 1975. évi terv előkészítéséről. A szerdai tanácsülés utolsó napirendjeként dr. Sós Sándor vb-titkár előterjesztése szerepelt amelynek témája a város zászlajának, címerének megalkotása és a használati jogok voltak. N. U A MÁV szegedi Pályafenntartási Főnöksége értesíti a lakosságot és a vasút mentén fekvő gazdaságokat, hogy Mezőhegyes Gy. vonalán, 1974. október hó 7—15-e között vegyszeres gyomirtást végez Az alkalmazott vegyszer a kezdés napjától számított 80 napon belül emberj és állati szervezetre mérgező hatású. Ebben az időben a vasút területén legeltetni, a lekaszált füvet takarmányozásra felhasználni tilos! Az ebbő! eredő károkért a vasút felelősséget nem vállal! %
