Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

Jól haladnak az őszí munkák a békéscsabai Szabadság Tsz-ben A kultúrnövények termésé­nek kései érése és a kedvezőt­len időjárás ellenére jól halad­nak az őszi munkák a békés­csabai Szabadság TSz-ben. A napokban takarítják be a szé­nafélék harmadik növedékét és hozzáláttak a kukoricatörés­hez is. A 640 hektár közös, a hatvan hektár • hibrid és 550 hektár háztáji kukoricát négy adapterrel és négy csőtörővél takarítják be. A tarlóhántást már befejez­ték és a 600 hektárnyi vető­szántás meg a 300 hektárnyi mélyszántás után megfelelő ütemben szórják a műtrágyá­idat. csupán a szerves trágyázás­sal maradtak le néhány szá­zaléknyival a tervezettől. A 92 hektár szóját kombájnnal ké­szülnek betakarítani. Ezekkel a munkákkal egy időben teljesítette az előirány­zatokat a termelőszövetkezet lu- cemaliszt-üzeme is. Eddig az üzem több, mint 80 vagonnyi lisztet állított elő. A tsz dolgo­zói jól felkészültek egyébként már a következő nagy erőpró­bára: az őszi kalászosok elve­tésére is. Az emberekre és a gépekre összesen mintegy 1000 hektár vetnivaló vár. A Szabadság Tsz-ben nem­csak a szántóföldön, hanem a kertészetben is jól gazdálkod­tak az idővel ezen az őszön. Igaz, az időjárás nem kedve­zett a zöldségnövényeknek, de jó szervezéssel a lehető legki­sebbre csökkentették a betaka­rítási veszteséget. így biztosí­tani tudták a paradicsom és a paprika folyamatos szedését, a rekordtermést adó vöröshagy­ma ^másfél millió forintot je­lentő betakarítását. A kertészet fóliatelepén 4s véget érnek lassan-lassan a be­takarítás munkái és a tsz há­rom burgonyakombájnja is tel­jesítette az előírt feladatokat. Múzeumi hőnap ’74 Felszabadulási tárlat G Tegnap este 16 Békés megyei festőművész kiállítása nyílt meg a gyulai Dürer Teremben. A 36 alkotás a felszabadulás, az el­múlt három évtized dolgos hét­köznapjainak jelképe, tisztelete. Vágréti János képén a szabad­ságot a felszálló páva hirdeti. Lipták Pál sürgő-forgó életké­pei a kétkezi alkotómunkát di­csérik. Gaburek Károly „Békési táján” a buja színek a termé­kenységet, Koszta Rozália sajá­tos kék színekben komponált al­kotásai a harmóniát, Petrovszki Pál ,,Nádvágók”-ja a küzdelmet, Romvári Etelka Romok című ké­pe a jövőbe vetett hitet fogal­mazza meg mély átéléssel, mű­vészi öntudattal Mladonyiczki Béla szobrász- művész két felszabadulási pla­kettel és két szép faragással vesz részt a kiállításon. A kiállítók közül Koszta Ro­zália, Lipták Pál és Petrovszki Pál kapta meg a zsűri pálya­díját. Kiállítás Á Körösök történetével fog­lalkozó kiállítás nyílik a békési Jantyik Mátyás Múzeumban ok_ tóber 5-én. Kevesek előtt isme­retes, hogy másfél évszázada a Körösök szabadon futó vizei az Alföld délkeleti részén még me- gyényi területet borítottak el, nagyban korlátozva a mezőgaz­dasági termelést és akadályozva az amúgy is gyér forgalmat. A szabályozás gondolata már a XIX. század 30_as éveiben fel­merült, de a szabadságharc ese­ményei miatt csak a század má_ sodik felében valósulhatott meg. Az évtizedekig tartó szabályozás jó munkalehetőséget, de ember­telenül nehéz munkát biztosított Békés megye szegényparasztsá­Békésen gának. Többek között azok a nehéz földmunkák hozták létre megyénk kubikosrétegét is. A Körösökön végzett szabá­lyozási munkák befejezésével kö_ rülbelül félmillió hektár földte­rület vált szabaddá a mezőgaz­daság számára. Csak az lett a baj, hogy a hatalmas terület nem lett azoké, akik kezük munká­jával azt szabaddá tették, ha­nem a nagybirtokok terpeszked­tek el rajta. A múzeumi hónap alkalmá­val készült kiállításion korabeli térképek, megsárgult okmányok, szabályozási műszerek. a Körö­sökön járt hajómodellek és ha­lászeszközök egészítik ki a sza­bályozásról szóló mondanivalót. Férfifehérnemű-gYár békéscsabai gyára értékesítésre felajánlja az alábbi eszközöket: 4 db 15 000 cal/ó teljesítményű kalorifei t db 1 200 1-es bojler kazán 2 db SK—100 tip. szikvízkeverő gép A fenti eszközökkel kapcsolatban érdeklődni a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalatnál (Békéscsaba, Irányi u. 13. sz. alatt) lehet. Telefon: 12-353 A szovjet kulturális napok programja megyénkben Pedagógusok és muzeológusok kitüntetése Tegnap, pénteken délelőtt a Békés megyei Tanács szókházá- ban megyénk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából pe­dagógusokat tüntettek ki. Az el­ismerő okleveleket Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese nyújtotta át. Újszerű pedagógiai módszerek bevezetéséért, kimagasló mun­kájuk elismeréséért a megyei ta­nács elnöke Dicsérő Oklevélét kapta Uhrin Jánosné békéscsa­bai, Komiszár Andrásné mező- berényi, Jantyik Jánosné béké­si, Török Edéné geszti, Zsamó- czai Gyuláné gyulai, dr. Orvos Lászlóné mezőkovácsházi, Tóth Ferencné pusztaföldvári, Macz- kó Lászlóné orosházi, Tankó Andrásné endrődi, Molnár Pál- né szarvasi és Sebők Jánosné füzesgyarmati alsó tagozatos ta­nítónő. A felnőttoktatás területén végzett kimagasló tevékenységü­kért szintén megyei tanácselnö­ki dicsérő oklevelet kapott Andrási Pál gyomai, Bokor Jó­zsef békéscsabai és Hanczik Mátyás mezőhegyesi igazgató, il­letve tagozatvezető. A Pedagógusok Szákszerveze­tében végzett több mint két év­tizedes munkássága, járási titká­ri _ tevékenysége elismerésekép­pen a megyei tanács elnöke di­csérő oklevelét kapta Molnár Pál mezőhegyesi pedagógus. • * * A múzeumi és műemléki hó­nap alkalmából tegnap délelőtt a Békés megyei Tanács szék­házéban Nagy János tanácsel­nök-helyettes Grin Igornak, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum muzeológusának tudo­mányos munkássága elismerésé­ül a Kulturális Minisztérium dicsérő oklevelét; Nagy Gyulá­nak, az orosházi Szántó Kovács János Múzeum igazgatójának pedig a megyei tanács által 1969-ben alapított „Márki Sán­dor Emlékérmet” nyújtotta át. Az országban elsőnek felsza­badult megyénk városai, falvai és tanyaközpontjai méltóképpen ünnepük meg a 30. évfordulót. A jubileumi ünnepségsorozat ki­emelkedő eseménye lesz a szov­jet kulturális napok gazdag programja, amelyről az alábbi­akban adunk számot: SZARVASON kerül sor a megyei ünnepi meg­nyitóra október 5-én. Az MSZMP megyei bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság országos elnöksége, a Haza­fias Népfront megyei bizottsága és a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza együttes rendezvé­nyének nyitányaként ünnepi nagygyűlésre kerül sor A Vaj­da Péter- Művelődési Ház elő­csarnokában ..Moszkvai látké_ pék” címmel Szánthoffer Imre grafikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás;. A műsoros es­ten bemutatkozik a Moszkvai Operett Színház. MEZÖBERÉNYBEN ugyancsak október ötödikén nyí­lik kiállítás. Gin-ka Károly fo­tóművész „A Szovjetunió ma­gyar szemmel’’ című tárlata is­merteti meg a nézőkkel a szov­jet emberek életét, munkássá­gát. A kiállítás megnyitása után szovjet filmet vetítenek, CSORVÄSON ünnepi nagygyűlést tartanak ob_ tóber 5-én s műsoros estet ad a szovjet, déli hadseregcsoport ka­tonai művészegyüttese, BÉKÉSÉN a város felszabadulásának nap­ján szovjet gyermekraj z-kiállítás nyílik Nagy érdeklődésre tart­hat számot az a bélyegkiállítás, amelyen Lenin életét és a kom­munizmus építésének sajátos eseményeit örökítették meg. SARKADON kiállítás nyílik a Szovjetunióról s ünnepi műsort ad a katonai művészegyüttes. végegyházán szintén a Moszkvai. Operett Színház művészei adnak műsort a felszabadulás napján. BÉKÉSCSABÁN a Jókai Színházban október 7» én lépnek fel a szovjet művé* szék. 9-én szovjet film-plákátki- állítás nyílik, amelyen a húszas évektől napjainkig a legsikere­sebb filmekből láthatnak illuszt­rációkat a látogatók. Október 10- én az ifjúsági és úttörőházban a Fáklya folyóirat szerkesztői találkoznak az olvasókkal, li­án pedig orosz nyelvtanárokkal társalognak a szovjet vendégek, OROSHÁZÁN a partizánmozgaiom képviselői*1 vei találkoznak a felszabadítók képviselői, majd filmet vetíte­nek a szovjet nép kommuniz­must építő munkájáról. GYULÁN az IBUSZ es az INTU RISZT ve­zetői találkoznak, majd kiállítás nyílik október 8-án „Utazás a Szovjetunióban” címmel, KÖRÖSLADÄNYBAN a szovjet déli hadsereg katonai együttese ad műsort 9-én, CSANÄDAPÄCÄN ugyancsak 9-én nyílik kiállítás a Szovjetunió bemutatására. SZEGHALMON az ipari üzemek szocialista bri­gádvezetőivel találkoznak a szov­jet vendégek Il-én. . A gazdag program érzékelteti: rendkívül körültekmtően állítot­ták össze a műsert a rendező szervek. Elsősorban a több nem­zetiség lakta városokban, falvak­ban lesznek baráti találkozók, filmvetítések. de nem feledkez­tek meg olyan határszéli köz­ségről sem, mint Végegyháza, A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza 1973. novemberében nyi­totta meg kapuit Budapesten. A nagy figyelmet igénylő kulturá­lis napokat elsőnek megyénkben rendezik meg, hogy még szoro­sabbra fűzzék a kapcsolatot az elsőnek felszabadult megye la­kosságával. aM*ra*aa»aMaM«»MBeMasMsaeaa*Maaaaa»aBe*aas>BegaiMM«isaaBsciECBB«BOTeaMaaRaBaaMMBaaM!aa»sMi9aarae4sa : t« m w m : : ■ m ■ ■ ■ ■ ■ ■ 10 s : ■ m \ t ■ ffl 9 Csoőr István: EZT MÄR EZERSZER IS |i«-l gránát pont egy nyamvas or­házat keres...? Újabb sort fogott fel. — Horgász méltóságok urat is elvitte a frászkarika... Üres a kastély, csak az öreg Beke, a kertész maradt benne... Lesi a nép a nagykaput, rajta a mar­ha nagy lakatot meg a zsalu- gáteres ablakokat... Lesz itt olyan ribillió, hogy olyat még nem pipált a világ... Ha egy­szer hazahozná a honvágy, ül­hetne a csupasz fenekével a csupasz pallóra... Másik sorra vált. — A háborús évek a nyug­díjba duplán számítanak... Nem voltunk háborúban, mégis va­gyunk... Nyakig... Az éjszaka álmomban arra riadtan, hogy aknát kapott az őrház... Ez egy kicsit a sarokba szorított... Egy csattanás, amit már nem is hall az ember. Hat gyerek, egy aszony meg egy ember, mind-mind hadihalott... Kész. Reggelre kiráztam magamból. Azzal vigasztalódtam, hogy mi­lyen rettenetes nagy a határ, a — Az asszony sipákolt. Men­jünk be a községbe, az édes­anyjához, az anyósomhoz... Kész tragédia! Rosszabb, mint a vi­lágháború! Azt mondta, hogy ott emberek közt lennénk, egyik kéz segíti a másikat Megma­gyaráztam neki, hogy most mindenki a saját bőrére ügyel, nehogy lyukat kapjon... Meg elmondtam neki a madzagot is, amivel idekötöttük magunkat... Nem babaruha, hogy szaggassa az ember, .t Egy pillanatra elnéz a nagy semmibe. Onnan kanyarodik vissza az új sorral. — Hogy mennyien vannak a tengeriben...! Nagy ég! Teg­nap három baka jött hozzám... A Kárpátoktól szaladtak ed­dig... Megunták a futást meg a banánt és szeretnének Ártándra hazajutni... Civil ruhát kértek... összeszedtük az asszonnyal az össses kacatot a kamrából, a padlásról... Ügy néztek ki, mint a madárijesztők.,. Már a második hete sült tengerin él­tek... Újra messzire bámult. At a túlsó partra, azon is túl a Sár- ga-Mágor irányába, a porba vesző major felé, ahol kiürültek az istállók, a magtárak, a belső tiszta szobák, csak az egybe­nőtt cselédsoron mozog a nép és várja a percek, az órák, az iszonyatos nehéz idők múlá­sát... Gondoltam, visszahozom i— S holnap? Visszajött Mosolyogva váltott és egyből kivágta: — Majd holnapután meg­mondom..; Felálltunk. Levertem nadrá­gomról a moszatot és néztük egymást. Milyen régóta húzzuk együtt az igát. Mentünk egyik napból a másikba. Ismertük a lépéseket, ismertük a nyomokat. Most meg mintha bekötött szem­mel lábalnánk a ködben. Csak tapogatunk és vágyva várjuk, hogy a köd után derült időbe ér­jünk... Elváltunk. Visszanéztünk. Talpunk nyomán szitált a porv.: u * • 1944. október 6. Beírtam a szolgálati naplóm­ba ezt a napot is. A betűket ki­csit meghidaltam, csinosítgat- tam és utána az egész sort piros­sal bekereteztem. Este van Újra. Kiment be­lőlem a nyomás, nincs ben­nem semmi más, csak a vég­telen nyugalom. Ilonka lefeküdt, de nem tud aludni. Pirke egyből bevágta a szundit, alszik, mint a tej. Kívánom az ágyat, de kívá­nom a lámpa világát is. Nyújtani

Next

/
Oldalképek
Tartalom