Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-10 / 237. szám
Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Javaslatok és vélemények sorsa Am[ a munkásoknak Joga, az * vezető szervek, személyek kötelezettsége — ami a vezető szervek, személyek jogkörébe tartozik, az a munkások számára legtöbbször kötelezettségként jelenik meg. Tömören így foglalható össze az a sajátos kapcsolat- rendszer. mely a munkahelyeken — az élő, létező demokráciát feltételezve — kialakul. Beszéljünk azonban világosabban erről a kapcsolatrendszerről, mert segítségével az üzemi, munkahelyi demokrácia nagyon fontos jellemzőjéhez jutunk el: az egymásra utaltsághoz. Tízszer ugyanazt Ma már senki sem vitatja — elvben! — a munkásoknak azt a jogát, hogy véleményt mondhassanak a gyár, a vállalat, üzemük, műhelyük dolgairól, sőt újabban már arra is van példa, hogy bizonyos vezetői posztok betöltőiről, Természetesen a vélemények keretét a demokrácia fórumai adják meg; ott hangzanak el. Eddig nincs hiba, A gond abból származik, hogy a gyár, a vállalat vezető szervei, személyei nem ismerik fel, vagy nem látják el kötelezettségüket: a vélemények összegyűjtését ég elemzését, az ellentmondó álláspontok egybevetését, a javaslatok elbírálását s az azokra való válaszadást. Holott mindezeknek útját, módját tételes jogszabályok jelölik ki, elvi alapjait pedig világosan megfogalmazta a Minisztertanács 1973. június 27-1 ülése, az ott hozott határozat. Ezek szerint ml sem könnyebb a számonkérésnél? Nem egészen. Ha tízszer elmondják a munkások, hogy nincs melegvíz a fürdőben, s nem történik intézkedés, az egész egyszerűen — ne féljünk a szótól — disznóság. Ám hh újra meg újra azt bírálják, hogy öreg gépeikhél a javítások miatt sok az állásidő, akkor nem olyan egyszerű az intézkedés. Persze, választ' adni akkor is kell, Eltérő nézőpontok A gyári, vállalati szervezetben elfoglalt helyük alapján az embereknek eltérő a nézőpontja, s ennek következményeként a véleménye is. Nem hibája, akadálya a munkahelyi demokráciának, hanem természetes kísérője a különféle vélemények elhangzása, a sűrűn egymásnak ellentmondó javaslatok megtétele, Nem a munkások dolga, hogy egyeztessék az álláspontokat, megrostálják a javaslatokat. Ez a vezetés kötelezettsége. Vajon pusztán azért, mert demokratikus keretek adtak számára fórumot, minden vélemény helyes, Igaz lenne, minden javaslat ésszerű, megvalósítható? Az egy-egy munkahelyen tapasztalható feszültség, rossz légkör legtöbbször abból ered, hogy az érintettek Óvakodnak tiszta vizet önteni a pohárba, tartózkodnak a nyílt, egyenes beszédtől. Nem mondják a fehérre, hogy fehér, a feketére azt, hogy fekete. Hallgatnak, vagy mellébeszélnek. Esetleg némely dolgokban intézkednek, más ügyekben nem. Miért? Senki nem tudja. Nagy árat fizet ilyen esetekben a közösség, Ott, ahol nincs világos rendje a vélemények, javaslatok elbírálásának, sorsának, hamar táptalajra lel az a nézet, hogy nem érdemes szólni, fölösleges az igyekezet. S társul ehhez az is, hogy a vezetők nyilván nem akarnak cselekedni, ezért a csend. Bár megtörténhet, hogy rajtuk kívül álló okok miatt nem tudnak intézkedni. Ezt azonban közölniük kellene, illene, Közismert igazság, hogy ott kell választ adni minden véleményre, javaslatra, ahol az elhangzott. Ezt az alapelvet azonban sokan és sűrűn megsértik, figyelmen kívül hagyják. Látszólag nem idevágó, valójában nagyon is Ide tartozó példával élve: a kormány kötelezte a minisztereket, hogy az országgyűlési ülésszakokon elhangzó képviselői észrevételekre, javaslatokra záros határidőn belül válaszoljanak. Ami országos Ügyekben megtehető, az megoldhatatlan . egy gyár, vállalat kapuin belül? j Igenis: szervezettség! Nem lehet eléggé hangsúlyozni : a munkahelyi demokrácia csak akkor érvényesülhet, akkor töltheti be szerepét, ha szorosan kötődik a maga kívánta szervezettséghez. Ahhoz, hogy rendszeresen megtartsák a különböző tanácskozásokat, az ott elhangzottakat szervezetten — felelősökkel, határidőkkel stb. — feldolgozzák, s a döntések, intézkedések meghozatala után nem ÁRA RICSI — ÉRTÉKE KAGV' JÁRMŰALKATRÉSZEK, egyeb műszaki cikkek 70-80 százalékos árengedménnyel, amíg a készlet tart! BÉKÉSCSABÁN, AZ UNIVERZÁL műszaki aruk alkalmi BOLTJÁBAN! (TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÜTJA, VOLT EZERMESTER BOLT”) MOST MEG VÁLASZTÉKOT TALÁL! X kevésbé szervezett formában kerüljön sor a végrehajtásra. válaszadásra. Erre — ahogy a munkahelyi demokrácia fejlesztésének más teendőire szintén — nincsenek csalhatatlan módszerek, mindenütt alkalmazható megoldások. A gyár. a vállalat sajátos helyzete szabja meg; hogy milyen utat járjanak be a vélemények, a javaslatok. Legtöbbször az az út, amikor rögtön, a helyszínen válasz adható, megfogalmazható az intézkedés. Hosszabb ideig tart az, amikor mérlegelni szükséges a különböző tényezőket, a vállalati szervezet és a javaslat egyeztet- hetőségét, amikor mások véleményét is ki kell kérni. Egyvalamit nem szabad tenni: ráülni a javaslata. Mégis, ahol gond Van, ott ez a tipikus. Feltehetően azért, mert az érintett vezetők maguk sem ismerik világosan hatáskörüket, lehetőségeiket, helyükét a vállalati szervezetben, esetleg azért, mert azok nincsenek is pontosan kijelölve. Így továbbadják a „labdát". Ah_ hoz tehát, hogy a vélemények, javaslatok sorsa minél rövidebb legyen, elengedhetetlen a vezetők jogkörének, felelősségük határainak számonkérhetően pontos, világos megvonása. Ha ez megtörténik, ha képesek érdemben intézkedni a vélemények, javaslatok nyomán, akkor jön el annak az Ideje, hogy a demokratikus úton hozott döntéseket, utasításokat a beosztottak __aza z a javaslattevők — fegyelmezetten végrehajtsák. Nemcsak logikus rendje ez a dolgoknak, hanem az érdekek diktálta útja is. Hiszen végső soron minden vélemény, javaslat egy célt szolgál: a legalapvetőbb emberi tevékenység, a munka, vagy a munka közegének, környezetének, , légkörének javítása* Mészáros Ottó kulturális napok Az Idén tizennegyedik alkalommal rendezik meg megyénkben a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének kulturális napjait. Az eseménysorozat október 11‘én, pénteken délelőtt 9 órakor kezdődik Békéscsabán, amikor az SZMT székházában amatőr grafikusok és festők kiállítását nyitják meg, majd fél tízkor szakszervezeti napot rendeznek, melyen dr. Krckács György, a KPVDSZ központi vezetőségének titkára tart előadást. A kulturális napok ünnepi nyitánya pétiteken este 7 órakor Sarkadon, a Pelikán étteremben lesz. A további programból kiemelkedik az október 18-1 bé* kóscsabal irodalmi é» történelmi vetélkedő, az október 16-1 Radnóti Miklós szavalóverseny megyei döntője és az október 21-1 záróünnepség, melyet Mezőbe- rényben a Patex kultúrotthon* ban rendeznek meg, Emberek, esetek Olykor-olykor olyan esetek is előfordulnak, amelyek tréfás gúnyolódásra hangolják az embert. A tanulságot azonban érdemes komolyan levonni belőlük. Nincs védőfelszerelés? Egy üzemrészben hónapról hónapra nőtt a balesetek száma. Az üvegszilánkok mind több sérülést okoztak, Ettől a munkahelytől érthetően mindenki idegenkedett. Az SZMT Munkavédelmi Bizottsága nemrég vizsgálatot tartott: vajon mi az oka a sok balesetnek? Talán nincs védőfelszerelés? — Nine» — mondták többen is. — Nézzék, lyukas a tenyérvédőm — mutatta az egyik dolgozó, a másik meg rákontrázott: — Én azért nem tudom használni, mert leszakadt a csatja. Ám a munkavédelmi bizottság kiderítette, hogy a munkahelyhez egészen közeli raktárban annyi a védőfelszerelés, mint égen a csillag. Mind vadonatúj, mert még nem „fedezték fel” sem a dolgozók, sem a munkahelyi vezetők. Azóta az emberek helyett szerencsére már a védőfelszereléseket nyűvik* Gazdátlan targonca Biztonsági szemlét tartottak a* egyik gyárban, öten — a főmérnökkel együtt — minden aegzugot bejártak és a jó gazda gondosságával vizsgálódtak. A hiányosságokat jegyzőkönyvben rögzítették. Ebből Idézek. ,,Az akkumúlátor-töltőhely előtt egy gazdátlan targonca van, a gumik laposak, ezáltal tönkremegy.” A targoncának valamikor eső. szén biztosan volt gazdája, aki azonban — elképzelésem szerint — azt egy szép napon megunhatta. Szétnézett és amikor látta. hogy senki sem figyeli, otthagyta. Éppen az akkumulátor- töltőhely előtt. Szerencsére a szemlén észre“ vették, Azt is, hogy a gumik laposak. Most talán majd félfújtatja valaki, „s ezáltal nem megy tönkre”. És hátha visszajön egyszer a gazdája érte? —or DOBRA SÁNDOR: GYULAVÁRI T'elssnbadallun 3. Gyulavári igazi történelme a msc/e többi „C«si%-ável együtt 30 éve kezdődött. Még nem gyógyultak be a háború ütötte sebek, még nem száradtak fel a kén yek az Idegen érdekekért elvesztett férjek, apák miatt, de az emberek arcéra írt tanácstalanság. kétségbeesés már bizakodással keveredett. Újra a párt volt az. alti a legnehezebb órában a tömegek élére állt, bátorította az embereket és szervezte az élet mindennapjait. Szükség is volt rá, mert csé- peletlen volt a gabona, a kukorica lábon állt, a cselédek kotn- meneiója kifizetetlen maradt. Nagyon nehéz idők következtek. Szabadság, föld már volt, de hiányzott a vetőmag, az igavonó erő. A termelési bizottság 191S tavaszán 20 db kétökrös, 22 db kétlovas és 29 db egy lovas fogatot írt össze, ezenkívül 4 db traktort és ti—19 tehén£©• gatot. Ez kevés volt a 7 600 hold szántóhoz. A lovak többsége a szovjet állatkórháztól kapott sebesült és teljesen legyengült állat Volt, A traktorokhoz nem volt üzemanyag. A nélkülözés, a nlncstelenség és a nagybirtokosok elleni évszázad os gyülötet oda vezetett, hogy széthureeiták és összetörték az urasági javak egy részét. Esztelen leszámolás volt ez a felgyülemlett sok évszázados keserűségért. Űjra a kommunistákra Várt az a feladat, hogy a kiosztott földek mellett rendet és fegyelmet teremtsenek és megindítsák a normális életet. Sok új gazda még félve Ütötte le a CeLoáztoM nagybirtok barázdáiba a mezsgyekarót, Az első évben nagyon sokan kézi- szerszámokkal művelték meg jussukat. Utána sem volt sokkal könnyebb hiszen a föld is csak akkor ad, ha az ember is megadja neki, amit- kíván és ezt nagyon «okáig nem tudták megadni az ú.Igazdák. Nem á hozzáértéssel, nem az akarattal volt a baj, hanem a lehetőségekkel. A gyulavári parasztok is tudták, hogy másképpen kellene csinálni, esetleg összefogva közösen. de az évszázados föld utáni sóvárgás és végre az „enyém” valóra vált fogalma sokáig erősebb volt az új gondolatnál. Mégis 1048-ban megafakult a „Felszabadítók Hagyatéka” Termelőszövetkezet. Az első években a helytelen "tó s a nniitíka. szigorú terv- kötelézettség, az ország szűkös teherbíróképességp következtében csak az ígéret és a jövő tűnt szebbnek. A kétkedők, a kis- és középparasztok számára nem volt vonzó a termelőszövetkezet. A mezőgazdaság átszervezése Gyulaváriban is az 50-es évek végén Indult meg lavinaszerűen. Akkor te kellett agitálni, akkor te volt még dac és konoksög is. de már a* eredmények is agitáltak. Segített a szükség és a kényszerűség te. ugyanis a fiatalok .jó része másvilágot képzelt el magának, mint apáik. Nem akartak a föld rabjai maradni. Egyre többen tanultak tovább, vagy választottak ipari foglalkozást. Ma a gyerekek több mint fele tovább tanul, A múltban 4 főiskolát véigzett ember volt a községben. Azóta ?fl-an végeztek egyetemet. A község közvetlen a felszabad u léskor, de azóta Is igen sok vezető embert adott az országnak» mint általiéiban a „Viharsarok”, Es amikor emlékezünk, ünnepre készülünk, jóleső érzéssel gondolunk erre is. Büszkék vagyunk az egykori „mezítlábasak” leszármazottat ra, akik ma kovácsai és nem kiszolgáltatott, jal a politikának. A Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet több mint 3 000 hold szántóföldön gazdálkodik. Taglétszáma 000 fő, nyugdíjas 309 fő. De míg a múltban a mezőgazdaságból és napszámmunkából élt a Község lakosságának többsége, ma 501 a tsz-tagok száma. Á község földterülete eléggé változatos. Bér szülte minden megterem, de sok uz igen gyenge minőségű föld. Gyakori az árvízve- szjóly Is. Éppen ezért úgy gondolom, jó Úton halad a tsz, ha az áJlattenyésztési fejleszti. Ennek a 28 millió forintért épüiő lucernaszárító és keverő üzem megfelelő alapot adhat. A múltban alig lehetett fürdő_ szobás lakást találni a faluban. Ma már szinte nem te épül új lakóház fürdőszoba nélkül. Á felszabadulás óta 534 új lakás épült a községben. Egy egész új település, és újabb 024 telek áll Újváriban a 44-es számú nemzetközi Út déli oldalán levő szőlőskérték helyén, az építkezni akarók rendelkezésére. A beépítési tervet már jóváhagyták és ez évben megkezdődtek a telekeladások. A község vízellátását Új kutak A bizony!a!anság ára
