Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-06 / 234. szám
Három évtizede szabadult fel megyénk Hunyó István , emléktábla-avatás Endrődön Hunja Istvánnak, a MEDO&Z elnökének HO. születésnapja alkalmából az Elnöki Tanácsi a Magyar Népköztársaság Zászlórendje L fokozata kitüntetést adományozta» Képűn- * kön: Losoncai Pál átadja a kitüntetést Emlék- és szoboravató ünnepség Szarvason Megnyitották a szovjet kulturális napok ünnepi programiát f Endrődön szombaton délelőtt « művelődési háziban rendezett nagygyűléssel kezdődött a felszabadulási emlék ünnepség-sorozat. A díszelnökségben helyet foglalt többek között Enyedi G. Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Hunya István Endrőd szülötte, a viharsarki földmunka smozgalom kiemelkedő egyénisége. — akit 80. születésnapja alkalmából az Elnöki Tanács a Magyar Népköz- társaság Zászlórendje I. fokozatával tüntetett ki — ott ültek az emelvényen az Endrődi Cipész Szövetkezet testvérüzemének, a Kuznyecki Cipőgyárnak a küldöttei is. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Kenyeres István, az endrődi községi párt- bizottság titkára meleg szeretettéi köszöntötte a felszabadulási emlékünnepség résztvevőit. Ünnepi beszédet Giricz Vendel, a 2. számú Általános Iskola igazgatója mondott. Beszédében megemlékezett a szovjet hősökről — közöttük arról a 18 szovjet katonáról, aki 30 évvel ezelőtt Endrőd felszabadításáért áldozta életét —, beszélt az elmúlt szabad 30 esztendőben, elért gazdasági, társadalmi és kulturális eredményekről. Ezután Hunya István emelkedett szólásra. Meghatódva beszélt a 30 év előtti eseményekről, s megemlékezett a Horthy- korszakban eltöltött nehéz harcokról. Beszélt arról is. hogy az elmúlt három évtized dinamikus fejlődése elsősorban az ifjúságnak adott nagyon sokat. Természetes, hogy a stafétabotot az ifjú nemzedéknek kell átvennie. Ezért kérte a szülőket és nevelőket, hogy becsületességre, hazaszeretetre, helytállásra nevöljék a fiatalokat. Ismertessék meg velük a múltat, hogy igazán becsülni tudják a jelent. Hunya István felszólalását így j fejezte be: — Legyen bár Endrőd lélek- számban kicsit de értelmében, becsületességében és akaraterejében óriássá fejlődhet. Ezután az úttörők virággal és orosz nyelvű üdvözlő szavakkal köszöntötték a szovjet vendégeket. Majd kedves kultúrműsor következett, amelyben sok szép magyar és szovjet nyelvű verset, dalt adtak élő az úttörők. Ezután került sor az endrődi pártszervezet megalakításának 36-ik. évfordulójára készített emléktábla leleplezésére. Itt Cserép Mátyás veterán mondott ünnepi beszédet. A frissen avatott emléktáblát a párt- és a társadalmi szervek képviselői, valamint a szovjet vendégek megkoszorúzták. A felszabadulási ünnepség záróaktusaként ünnepségen köszöntötték a veterán Hunya Istvánt. Az endrődiek nevében Szilágyi Imre tanácselnök mondott beszédet és emléktárggyal ajándékozta meg a kitüntetettet Ezután Enyedi G. Sándor az MSZMP megyei bizottsága nevében átadta Hunya Istvánnak a Kiváló Pártmunkáért emlék- plakettet, valamint a felszabadulás évfordulójára, a megye művészei által készített emlékalbumot. Reggel 9 órakor szemerkélő esőben gyülekeztek Szarvas lakói az új Felszabadulási téren» a jubileumi ünnepség színhelyén. A gimnázium énekkara a magyar és a szovjet himnuszt énekelte, majd Benjamin László Örökké élni című versét visszhangozták a teret ölelő új, modem épületek. Vrbovszki György, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a felszabadulási emlékünnepség résztvevőit Közöttük Penza megye és Szarvas testvérvárosának, Szverdlovszk- nak küldöttségét, valamint Ivanova Nagyezsda Kirilovát, akinek édesapja, a szovjet vörös katona Szarvas felszabadítási harcaiban esett el. Az emlékünnepség szónoka Gyulavári Pál. az MSZMP megyei bizottságának titkára volt aki szólt az 1944. szeptember 23-án hajnalban megindult bait- fonyai felszabadítási harcokról, majd így folytatta: — Az alkalom, mely bennünket e szép térre összehívott az, hogy harminc éve, 1944. október 6-án Szarvas városa is felszabadult! Ez a nap történelmi jelentőségű fordulatot hozott a város életében csakúgy, mint másutt. A felszabadulás napja lett a nép új, szabad életének kiindullópontja. alapköve. Az eltelt 30 év alatt megszámlálhatatlanul sok az a változás, eredmény, amelyet Szarvas városa is átélt és elért Az 1944-ben még egyoldalúan mezőgazdasági jellegű település a községi szintről fejlett iparral, élenjáró mezőgazdasággal és kulturális élettel rendelkező, a lakosság szociális szükségleteit magas szinten kielégítő szocialista várossá emelkedett A város jelentős eredményei a megye, sőt az ország határát is túlnőttek. Hírét ma már nemcsak a Tessedik-emlék és -hagyomány hirdeti. Szarvas a modem szocialista mezőgazdaság egyik jelentős tudományos bázisa lett. Szocialista szövetkezeti ipara messze földön elismert. Igen jelentősek a szocialista kultúra fejlesztésében elért szarvasi sikerek. Kiemelkedik e területen fejlett iskolahálózatuk munkája. E sokoldalú, eredményes tevékenység méltán hozta me| a lakosságnak az elismerést, amély szerint az 1722-ben újratelepült, 250 éves Szarvasit 1ÖS6. július 1-vel a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa várossá nyilvánította — mondotta egyebek között az előadó, majd ezután ünnepélyesen leleplezte Kiss Kovács Gyula szobrászművész márvány talapzatra emelt, teljes alakú, zászlót bontó lányt és fiút ábrázoló bronz szobor- emlékművét. Este 6 órakor Sebő János, az MSZMP Szarvasi városi Bizottságának titkára köszöntötte a vendégeket a művelődési ház galériáján, ahol Szanthof- fer Imre grafikusművész képeit állították ki. A Moszkvát bemutató, kitűnő sorozatot ezután V. G. Szergevej, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatója méltatta, Szarvas művészetet szerető közönségének figyelmébe ajánlva a művész képeit, és a tárlat szomszédságában kiállított művészi fényképfelvételeket is, melyek a Szovjetunió északi népeinek életét mutatják be. A művelődési ház színháztermében este 7 órakor Juhász Sándor, a városi tanács elnök- helyettese üdvözölte a vendégeket a szovjet kulturális napok Békés megyei megnyitó ünnepségén. Elsőnek Borisz Di- mitrijevios Sevikint, a Szovjetunió magyarországi - nagykövetségének tanácsosát, N. J. Mardonyievet, a követség tanácsosát, I. I. Bagyult, a követség első titkárát, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége magyarországi képviselőjét, Frank Ferencet, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkárát, Klaukó Mátyást, a Békés megyei Tanács elnökét, Enyedi G. Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, a Penza megyei küldöttséget és az ünnepi est valamennyi résztvevőjét. Enyedi G. Sándor megnyitó szavaiban történelmi visszapillantást tett az elmúlt harminc esztendőre, hangoztatva, hogy új társadalmi rendünk építése során a Szovjetunió gazdasági és politikai segítsége mindig valóságos és meghatározó volt. Éreztük ezt a segítséget a borult, viharos időkben, és a szocializmus építésének napfényes időszakaiban is. Kiemelte, hogy a szocialista kultúrforradalom nem könnyű útján a Szovjetunió példája és tapasztalata segített és segít bennünket — Most újból közvetlenül tanúi lehetünk a szovjet kultúra sikereinek, eredményeinek, egy héten át találkozhatunk a szovjet kultúra követeivel megyénk városaiban, községeiben — mondotta, majd a szovjet kulturális napok rendezvény- sorozatát ünnepélyesen megnyitottalak nyilvánította. Ezután B. D. Sevikin emelkedett szólásra és magyar nyelven köszöntötte az ünnepi megnyitó résztvevőit. Kiemelte, annak jelentőségét, hogy első ízben Békés megyében kerül sor a szovjet kuturális napok rendezvénysorozatára, majd arról a mélységes és megbonthatatlan barátságról szólt, mely a szovjet és a magyar népet összeköti. B. D. Sevikin ezután átadta Vrbovszki Györgynek; az MSZMP Szarvasi városi Bizottsága első titkárának á szovjet nagykövetség ajándékát, Vlagyimir Iljics Lenin mellszobrát. Az ünnepi megnyitót hatalmas sikerű kultúrműsor követte. melyen fellépett a moszkvai és a bakui operettszínház, a Ívovi filharmónia és a tuvai rádió több művésze, valamint a szovjet déli hadseregcsoport művészegyüttese. ^ békés Mcrns^ ** 1974. OKTOBER *, Penza — képekben Békéscsabán, a Március 8. téren tablókat helyeztek el a felszabadulási ünnep alkalmából: a gazdag fotóanyag testvérmegyénk, a szovjetunióbeli Penza életét mutatja be
