Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

1974. OKTOBER 6., VASÁRNAP Ära; 1.20 forint XXIX. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM Világ proletárjáé, felszabadulásának 30. évfordulóját! ' - / Három évtizede szabadult fel megyénk Vannak ünnepek, melyek személyes és társadalmi fontosságát a magok teljességében akkor érzi át az ember, ha időben elég messze jutott attól az ese­ménytől, melyhez az ünnep fűződik. így van megyénk társadalma októ­ber 6-tal is. 1944. október 8. az országban elsőként meghozta ugyan a levitézlctt régi rend bukását megyénkben, összeomlott a szegény embert nyúzó állami appa­rátus, de még érintetlen volt a reakciós erők gazdasági hatalma. Az ország többi része még a háború lázbetege volt. Megyénkben már megkezdődött a szabadság kínálta lehetőség mérlegelése, a holnapot megalapozó társadalmi célok kitűzése. A kommunisták, a- haladó emberek közössége már azon fárado­zott, hogy a háború romjai fölé egy új társadalom építményét emelje fel a dol­gozó nép. Erről az eltelt 30 esztendőről ünnepi párt- és tanácsüléseken a legkisebb falatól, megyénk legnagyobb városáig bensőséges ünnepségeken emlékeznek meg, Felidéződik emlékezetünkben az az út, melyet 1944, október 6-tól napja­inkig megtettünk és amely egyben a holnap iránti kötelességünkre Is figyel­meztetett. Kedves vendégeket is köszöntöttünk megyénkben, a testvéri Penza megye szovjetunióbeli küldöttségét, valamint a jugoszláviai és kelet-németországi barátainkat. A testvéri szovjet nép küldötteinek meleg fogadtatása kifejezte azt a meggyőződést: immár három évtizede, hogy hazánk — benne megyénk — fej­lődésének meghatározó tényezője a Szovjetunióhoz fűződő barátság és az együtt­működés. Október 6. ünnepe elválaszthatatlan azok emlékezetétől, akik nagy áldozatok árán megszabadították az emberiséget a fasizmus rémuralmától. Megyénk földje is szovjet hősi halottak sokaságának temető,je. Dolgozó népünk e napokban el­helyezi a kegyelet virágait a szovjet hősök sírjain, a felszabadulásunkat jel­képező emlékműveknél, tisztelettel adóznak azoknak, akik életükkel, vérükkel pecsételték meg szabadságunkat. Tisztelettel köszöntik azokat is, akik a három évtizedben mindennapi munkájukkal teremtették meg megyénkben az anyagi és kulturális jólétei, Ünnepi nag’ygyniés? Sfáravatás Orosházán Äz MSZMP Orosházi városi és üveggyári Bizottságé, az Üveg­ipari Műveik'Orosháza felszaba­dulásának 30. évfordulója és a húzott síküveggyár átadása alkalmából tegnap délelőtt ün­nepi nagygyűlést rendezett a síküveggyár nagycsarnokában. Az ünnepségen részt vett Focié Je nő, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Bondor József építésügyi és városfejlesztési mi. niszter, B. D. Sevikin, a Szov­jetunió budapesti nagykövetsé­gének ügyvivője, Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizott­ságának első titkára, Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, Gonda József, az MSZMP Oros­házi városi Bizottságának első titkára, Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Szabó Miklós, a KISZ Békés megyei Bizottságának el­ső titkára, I». P. Krepak, a sík­üveggyár építkezésén dolgozó szovjet szakcsoport vezetője. Ott voltak az építésben közre­működő vállalatok vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, Gonda József, az MSZMP Orosházi városi Bizottságának első titkára üdvözölte a vendé­geket & a mintegy ezer részt­vevőt. Köszöntőjében hangsú­lyozta, hogy szebben nem is ün­nepelhetjük a város felszabadu­lásának 30. évfordulóját, mint ennék az új létesítménynek az avatásával. Visszatekintett az el­múlt három évtizedre, amely gyökeres társadalmi, gazdasági átalakulást hozott, s a hajdan elmaradott falut fejlett iparral és korszerű mezőgazdasággal rendelkező várossá formálta. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter ünne­pi beszéde bevezető részében két jubileumról emlékezett meg; a város felszabadulásának 30. és a szovjet—magyar tudományos, műszaki együttműködési meg­állapodás 25. évfordulójáról. Mint mondotta, népgazdaságunk fejlődése elválaszthatatlan ettől az együttműködéstől, amelynek egyik reprezentánsa a most át­adott Orosházi Síküveggyár. A szovjet szakemberek a tervezés­űül * kivitelezésen át mind a mai napig hatékony segítséget adtak, amely nélkül nem készül­hetett volna el határidőre a gyár. A legnagyobb elismerés és kö­szönet hangján lehet szólni ar­ról a munkáról, amelyet a szov­jet szakemberek a beruházásnál dolgozó vállalatokkal együtt vé­geztek. Nagy segítséget jelentett a KISZ Békés megyei Bizottsá­gának védnökség-vállalása, a be­ruházásban részt vevők kötött létrejött szocialista szerződések betartása. A most átadott gyár a negyedik ötéves terv egyik ki­emelt nagyberuházása, amely 1,4 milliárd forint költségével a magyar üvegipar eddig megva­lósított legnagyobb beruházása Az új gyár évente tízmillió négy­zetméter síküveget állít elő, amely részben közvetlen felhasz­nálásra, részben pedig további feldolgozásra alkalmas. Az új síküveg- és az immár tizenegy éve működő öblösüveggyár éven­te együttesen több mint egymil- liárd forint termelési értéket ál­lít elő. Bondor József ünnepi beszéde befejező részében sok sikert és eredményes munkát kí­vánt valamennyi dolgozónak. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a párt és a kormány ne­vében köszöntötte a résztvevő­ket, s méltatta azt a segítséget, amelyet a szovjet szakemberek nyújtottak a gyár megvalósítá­sához. A kormány elnöke ezután kitüntetéseket adott át. A Mun­ka Érdemrend arany fokozatát kapta Balázs István, a 31-es szá­mú Állami Építőipari Vállalat brigádvezetője, az ezüst fokoza­tot Balics Árpád, a SZIKT1 fő­mérnöke, a bronz fokozatot Taj- ti Nándor, az Orosházi Üveg­gyár termelési osztályának ve­zetője. Az ünnepi nagygyűlésen fel­szólalt B. D. Sevikin, a Szovjet­unió budapesti nagykövetségé­nek ügyvivője. Meleg szeretettel köszöntötte a gyár építésében dolgozókat, a nagygyűlésen résztvevőket. Méltatta azt a gyümölcsöző együttműködést, amely a Szovjetunió és Magyar- ország között kialakult, s amely­nek bizonyítéka a most átadott gyár. Valamennyi itt dolgozó­nak eredményes munkát és sok sikert kívánt. Ezután Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési miniszter adott át kitüntetéseket. Tizen­hármán kapták meg az Építőipar Kiváló Dolgozója címet, majd Pásztor Gabriella, a KÉSZ Köz­ponti Bizottságának titkára adott át kitüntetéseket Gonda József zárszava után az ünnepi nagy­gyűlés az Intemacionáléval ért véget. A vendégek ezután gyár­látogatáson vettek részt. A megyeszékhelyen, a város felszabadulásának 30. évfordu­lójára rendezett ünnepség-soro­zat a Trefort utcai Munkásott­hon falán elhelyezett emléktáb­lánál kezdődött szombaton, ok­tóber 5-én délelőtt. A táblánál — amely azoknak állít emlé­ket, akik 1944. október 8-án a Munkásotthonban megalakítot­ták a párt békéscsabai szerve­zetét — Sasala János, a vár* rosi pártbizottság titkára mon­dott beszédet, méltatva a mun­kásmozgalom városi úttörőinek történelmi szerepét. Az emléktáblánál megrende­zett koszorúzási ünnepséget kö­vetően, kora délután a város párt-, állami, mozgalmi és tár­sadalmi életének vezetői elhe­lyezték a hála virágait a Bé­késcsabán hősi halóit halt szov­jet katonák sírjain. Ezután ke­rült sor a Jókai Színházban a megyeszékhely felszabadulásá­nak 30. évfordulójáról megem­lékező együttes, ünnepi városi pártbizottsági és tanácsülésre. Az együttes ülést megelőző­en megnyitották a színház elő­csarnokában megrendezett szov­jet könyvkiállítást. Az ünnepi ülés kezdetét a városi MÁV- zenekar előadásában elhangzott szovjet és magyar himnusz je­lezte. Az ünnepi ülés résztvevőit, köztük az elnökségben helyet foglaló szovjet és jugoszláv ven­dégeket, valamint a megye és Békéscsaba vezetőit az ünneplő város tanácsának elnöke, Amcs­id János köszöntötte, átadta a szót az együttes ülés szónoké" nák, dr. Fekete Antalnak, az MSZMP Békéscsabai városi Bi­zottsága első titkárának. Ünnepi beszédében dr. Feke­te Antal a felszabadítók vér­áldozatairól megemlékezve szólt azokról is, akik harminc évvel ezelőtt a városban elindították az új életet megteremtő mun­kát. — Felemelő érzés arra gon- do1 ni ma, hogy szerszámot for­gató munkáskezek vetették har­minc évvel ezelőtt papírra a jö­vőt: mai valóságunkat... Az ország teljes felszabadulása, a szocialista társadalmi rend meg­teremtése tette lehetővé, 'hogy az eltelt három évtized alatt több mint kétmilliárd forintot fordítottunk a város ipari ter­melésének fejlesztésére — mondta dr. Fekete Antal, majd a változások lényegét elemezve így folytatta; — Nem kis büszkeség tölt el bennünket, ha arra gondolunk, hogy a valamikor csak malom­iparáról híres városban ma már több mint 30 ezer munkás mintegy 8 milliárd forint érté­kű ipari terméket ad évente a népgazdaságnak és hogy váro­sunk munkássága az ország 28 kiemelkedő ipari központja kö­zé emelte Békéscsabát, ahol az elmúlt 30 év alatt több mint 8 ezer lakás épült. A megyeszékhely iparának és mezőgazdaságának eredményeit értékelve, a békéscsabai párt- bizottság első titkára befejezé­sül elismeréssel részletezte a város szocialista munkaverseny- imizgalmának, a szocialista munkakollektíváknak az MSZMP XI. kongresszusa tisz­teletére kibontakozott verseny­ben elért sikereit. Dr. Fekete Antal beszédét kö­vetően A. F. Kovljagyin, a pen- zai delegáció vezetője átadta testvérmegyénk üdvözletét a gyűlés résztvevőinek, majd Araczki János, a városi tanács elnöke átnyújtotta a ,.Pro Űrbe” emlékérmet annak a ti­zenöt békéscsabainak, aki leg­többet tett a város felvirágoz­tatásáért. A megyeszékhely har­minc szabad évéről megemlé­kező együttes városi pártbizott­sági és tanácsülés az Interna- cionálé hangjaival ért véget, míg a békéscsabai ünnepségso­rozat az együttes ülés után a Felszabadulási Emlékműnél ko­szorúzással és tűzijátékkal foly­tatódott. S. F, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke köszönti a nagygyűlés résztvevőit. Mellette Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, B. D. Sevikin. a Szovjetunió budapesti nagykövetségé­nek ügyvivője (Fotó: Somogyi Márton) Ünnepi városi pártbizottság! és tanácsülés Békéscsabán

Next

/
Oldalképek
Tartalom