Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

I A Fuzesgyarmati SERK^V-nól JÓL DOLGOZÓ BRIGÁDOK A múzemnok ünnepe Statisztikai könyvszemle ORSZÁGOSÁN EGYSÉGES FOGLALKOZÁSI (MUNKAKÖRI) JEGYZÉK szolgál. A jegyzék kötelező ér­vényű és ezzel megteremti a vállalatok, intézmények és egyéb gazdálkodó egységek dol­gozóinak egységes foglalkozási besorolását. A kiadvány a munkaügyi ter­vezés, a munkaügyi nyilván­tartások, a foglalkoztatottak új állomáinycsopartesításábain be­vezetendő új rendszer alapjául KÜLKERESKEDELMI STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 1973 A kiadványban megtalálhatók hazáink külkereskedelmi forgal­mának főbb adatai, hosszabb idősorban országcsoportonként. devizacsoportomként és főbb or­szágonként Az évkönyv közli a behozatal és a kivitel áruössze­tételét és áruszerkezetét vala­mint a forgalom részletezését az ENSZ Külkereskedelmi No­menklatúra szerint. Megtalálható benne néhány száz cikk és cikkcsoport beho­zatali és kiviteli adata, vala­mint a fontosabb áruk külke­reskedelmi forgalma, orszá­gonkénti bontásban is. A legfontosabb külkereske­delmi partnerországokkal foly­tatott külkereskedelmünk ösz- szetételét is bemutatja részletes cikkfelsorolás alapján, STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 1973 A kiadvány képet ad a tár­sadalmi és gazdasági élet jelen­ségeiről, legfőbb összefüggései­ről. Mérlegszerű elszámolást közöl a nemzeti jövedelem és a társadalmi termék felhasználá­sáról, bemutatja az ágazatok közötti kapcsolatokat, az álló­eszközök és beruházások alaku­lását, a munkaerőhelyzetet, a keresetek es jövedelmek válto­zását. Külön fejezetek tartalmazzák az egyes népgazdasági ágaik részletes adatait. Közérdeklő­désre tartanak számot a nép­mozgalom, a lakáshelyzet,' az egészségügy és oktatás adatso­rai és az egyes megyékről köz­readott legfontosabb mutatók. Alumínium épületkomplexum Füzesgyarmat határában. A nyárra emlékeztető napsütésben messziről észrevéteti magát a község két termelőszövetkeze­tének — a Vörös Csillag és Aranykalász — SERKÖV-tele- pe. Az udvaron rend, az utak mellett virágok. A telepen ipar- szerűen „termelik” a sertéshúst, A korábbi szerfás sertéstelepek elavultak, felújításuk költséges­nek bizonyult Füzesgyarmat két' termelőszövetkezete a leg- gazdaságösabbat, a korszerűsí­tést választotta: az anyagi erők egyesítésével 1969-ben megala­kították a Sertéstenyésztő Közös Vállalkozást. A 78 millió fo­rintos beruházással épült ser­téskombinát 840 koca és (éven­te) 16 ezer hízott sertés kibo­csátására alkalmas. A zárt rend­szerű, s országosan is a legna­gyobbak közé tartozó objektum építését a Vörös Csillag Tsz saját kivitelezésben végezte. Az építéssel párhuzamosan folyt a tenyészállomány áttele­pítése. Sajnos, hamarosan száj- és körömfájás tizedelte meg az állatállományt, 600 különböző tenyész- és hízósertést pusztí­tott el, s az utókövetkezmé­nyekkel együtt a kár meghalad­ta a 10 millió forintot. A, telep dolgozói kocsiszámra temették az elhullott jószágokat. — Ez az év zavartalannak ígérkezik — mondja Benedek József igazgató. Az elmúlt év­ben tetra és a bábolnai — úgy­nevezett négysonkás — fajtából pótolták az elhullott tenyészál- lományt, s a bábolnai takar­mányozási receptúra szerint az 1974-es év jó eredményeket ígér. Ez évi tervük 3,7 millió forint, s ebből az első fél évben. 1,4; millió forintot teljesített a vállalkozás." Az év végére több ezer hízó értékesítésével szeret­nék a tervet túlszárnyalni. A sertéstelep vezetőjével, Fe­kete Sándorral jártuk végig az épületeket. Az erős fényben az állatok mozgása elevenebbé vá­lik, s a helyiség a jószágok hangjától visszhangzik. rajta, hogy pedzette az ostor­nyél meg a bot, amivel a jó­szágot terelgeti. — Veled baj lesz. .. Nem ijed meg a gyerek. Ne­vet és széles mosollyal mond­ja. — Nem olyanok azok, ha­nem. .. Elharapja a szót és nyaltig veresedik. Még a füle is lángot vét. — Honnan tudod? Ránt a vállán és suttyan ki­felé. Vacsora után még egy órányit beszélgettünk. — A postás nem győzi horda­ni a behívókat. Százával jön­nek. Sor került már az aggas­tyánokra is. Csend. — Gébelyi néni megkapta a fia után a Dapírt. . Egy élő­vel kevesebb,' egy halottal több... Csend. — A megkeresztelt zsidók gettóját is kiürítették ... Vago­nokban vitték el Debrecenbe ... Csend. — A tábori csendőrök szijra fűzik a szökött katonákat... A bujkálókat a kukoricásban lö­vik agyon ... Vér a vért... Csend. — Az állomáson bevezették a névsorolvasást, aki nincs itt, azért mennek ... A SAS-sal nem lehet viccelni... (Folytatjuk) A telepvezető fiatalember, mindössze 25 éves. A telep in­dulásától itt dolgozik. Az elmúlt évben szakmunkásvizsgát tett, s az idén mezőgazdasági techni­kumban tovább tanul, mert a telepen is egyre jobban megkö­vetelik a magasabb szakmun­kás-képesítést. — Az igazság az, hogy meg­becsülik a fiatalokat, és mun­kájukra számítanak — mondja, miközben az egyik hizlaldába megyünk. Ezt a törekvést iga­zolja, hogy a középszintű veze­tők — úgymond — „saját neve- lésűek”. • Ä telepen kezdettől jegyzik a szocialista brigádmozgalmat. Há­rom szocialista brigád dolgozik, s ezek közül az egyik Ságvári Endre nevét viseli. Tagjai fia­talok, idősek, szakmunkások és betanított dolgozók, s mintegy hatezer sertést gondoznak. Egyé­ni és brigáderedményük egy­más munkájától függ. Éppen ezért a brigád nem tűr lazítást senkitől. Az elmúlt években akadt olyan, akit többszöri fi­gyelmeztetés után kizártak so­raikból. — Nekünk hátramozdító nem kell — mondogatják. Akad itt olyan is, mint Novák Lajos, aki az „utolsó figyelmeztetésben” részesült, s azóta megváltozott a brigád és a telep javára. Há­rom éve dolgozik a SERKÖV- nél. Előtte 20 évig fogatos voll, s bizony ott szabadabban moz­gott, s napjában többször is út­baejtette a kocsmát. — Nem vitás, szerettem az itókát, s meg-megittam a ma­gamét. Sokszor hiányoztam, és nem egy esetben másnaposán jöt­tem dolgozni. A többiek ezt nem nézték jószemmel, s választa­nom kellett. A munkát és a csa­ládot választottam. Amióta nem iszom — ennek már másfél éve -— megváltozott a légkör körü­, lőttem — mondja az alacsony termetű Novák Lajos. Belátta, hogy az ö javát akarták vala­mennyien. — Más munkakör ez, mint a fogatos volt, mert itt másnapo­sán nehéz elszédelegni a vil­lanymotorok között — mutat a hatalmas gépekre. Nem könnyű a sertésgondo­zók munkája. Reggel 6 óra­kor kezdenek és estig kevés ide­jük van unatkozni. Reggel a ta­karítással kezdik, majd etetés­sel folytatják a napot. Három éve dolgozik a SERKÖV-nél Szabó Imre, és azóta tagja a Ságvári brigádnak. Kommunis­ta műszakot vállaltak a község óvodáinak segítésére és a tele­pülés szépítésére. Természete­sen egymást is segítik a mun­kahelyen és a magánéletben is. A XI. pártkongresszus és ha­zánk felszabadulása 30. évfor­dulójának tiszteletére meghirde­tett munkaversenybe vala­mennyi brigád benevezett. Vál­lalásaik alapján ez évben 14 000 hízott sertést értékesítenek 90— 100 kilogrammos élősúlyban. Ez a mennyiség a tervezettnél 5 ezer 500 hízóval több. A Ság­vári Endre brigád vállalásában elsősorban a hízóállomány fel­nevelését határozta meg. — Ezek a számok összességé­ben 1.1 millió forintot jelente­nek — mondja Szűcs Gyula, miközben az egyik ól falát me­szeli. — Amit most csinálok, ez is vállalásunk, mert szeretnénk a? állategészségügyi előírásokat is a lehető legjobban megtartani. Hegyesi Sándor állatorvosi szaksegéd büszkén mondja, hogy a kényszervágást csak a te­nyészállatok selejtezése jelenti. A sertéstelep dolgozói válla­lásaikat arányosan, mintegy fi— 7 szénákká] tűl+ellesftették' Szekeres András 1 Bár az 1974. évj múzeumi és műemléki hónap hivatalos nyi­tányára megyénkben csak pén­teken, október 4-én kerül sor, mégis most kell szólni róla, hi­szen. már a hét elejétől egyre nagyobb számban sorjáznak a kisebb rendezvények De mit is takar a kissé talán hangzatos cím? Valóban ünnep a múzeumi hónap feszített prog_ ramját végigcsinálni? A múzeum feladata közismer­ten hármas: 1. gyűjti és megőr­zi a mindenkori társadalom szá­mára a történelem, a művésze­tek. s a természet emlékeit; 2. tudományos kutatásokat végez részben a felhalmozott gyűjte­ményanyag „megfejtése” érde­kében, részben pedig az emlí­tett tudomány-területek egyéb kérdéseivel kapcsolatban: 3. vé_ gül kiállítások, ismeretterjesztő publikációk, előadások stb. for­májában igyekszik közkinccsé tenni az előző két fázisban vég­zett munkájának gyümölcsét. Ha tehát meggondoljuk, hogy néhány rossz szobatudós, s né­hány öncélú gyűjtögető felfo­gásától eltérően minden egyé­ni kutatás, minden egyéni meg­ismerés beteljesedése az. ami­kor a?t másoknak átadhatjuk, amikor a közösség elé tárhat­juk — az elé a közösség elé. amely voltaképpen a társadal­mi munkamegosztás keretében megbízott bennünket e munka elvégzésével —. akkor valóban nem üres szólam, hogy a, mú­zeumi ismeretterjesztés, népmű_ velős hónapja, a múzeumi hó­nap a múzeumok ünnepe. Békés megyében rég készül­tek a múzeumok olyan sokrétű és gazdag programmal a közön­ség" elé lépni, mint ebben az evben. E sokrétűséget elősegíti, hogy saját eredményeink bemu­tatása mellett helyet adhatunk a Hajdú-Bihar megyei Múzeumi Szervezet bemutatkozásának is. (Cserébe természetesen mi is több kiállítást és előadást ren­dezünk Hajdú-Bihar megyében.) A hónap egyik legjelentősebb kiállítása pedig — a Körösök története című kiállítás a Béké­si Jantyik Miátvás Múzeumban — a Budapesti Közlekedési Mú­zeum közreműködésével való­sul meg. A Hajdú-Bihar megyei Múze­umi Szervezet Békéscsabán a múzeumban rendez kiállítást, melyen munkáját, múzeumai­nak mindennapi életét mutatja be. majd ugyanezen a napon (október 7-én, hétfőn) a TIT Ér­telmiségi Klubjában tudomá­nyos ülésszak keretében szá­molnak be kutatásaikról. Ezen túl Békéscsabán még két elő­adást tartanak a hajdú-bihari­ak: a mai műgyűjtőket bizo-j nyára érdekelni fogja a debre-1 ceni múzeum névadójáról. Déri Frigyesről elhangzó előadás, a történelem iránt érdeklődőket pedig a Hajdú-Bihar és Békés megyei helytörténeti kutatások összehasonlító értékelése. Gyulán bizonyára a visszaté­rő „gyulai”-nak kijáró öröm­mel fogadják Dankó Imre me­gyei múzeumigazgatónak a bol­gár szabadtéri néprajzi múzeu­mokról szóló előadását. Békésen Lovas Márton a Nemzeti Park­ká nyilvánított Hortobágyról, Szeghalmon pedig Szathmáry Ibolya a Sárrét világáról tart előadást. A Békés megyei Múzeumi Szervezet Debreceniben Lipták Pál festőművész kiállításával, Hajdúböszörményben pedig a Békés megyei szlovákok népi bútorai című kiállítás megren­dezésével, valamint Hajdú-Bi­har megye különböző helységei­ben tartott hat előadással, il­letve tudományos . ülésszakkal viszonozza az előbb ismertetett vendégszereplést. A Békés megyében lebonyolí­tandó saját rendezvények kö­zül két képzőművészeti kiállí­tást (Gyula: Békés megyei mű­vészek felszabadulási jubileumi kiiállítása; Orosháza: Fejér Csa­ba grafikai kiállítása), valamint a Múzeumbaráti Körök közgyű­lései (Gyula: november 4., Bé­késcsaba: november 7.). illetve Békéscsabán, a Baráti Kör ré­gészeti szekciójának ülése (ok­tóber 13.), Békésen pedig Jan­tyik Mátyás sírjának a Baráti Kör részéről történő megkoszo­rúzása emelkedik ki. Az említetteken túl különö­sen Békéscsabán és Gyulán több előadás, illetve vetélkedő megrendezése gazdagítja a programot Talán a szűk keretek közötti felsorolás is érzékelteti,'hogy va­lóban gazdag és sokrétű bemu­tatkozás lesz az idei múzeumi hónap. Reméljük, hogy elsősor­ban nem is a múzeumok, ha­nem a közönség számára lesz ünnep ez az időszak — hiszen végső soron ez adna értelmet munkánknak. Vass István a megyei Múzeumi Szervezet igazgatóhelyettese Műszaki könyvnapok Sorrendben 13. alkalommal rendezik meg ez év októberében a műszaki könyvnapokat. Az országos megnyitóra október 9-én Szombathelyen kerül sor, ahol a tervek szerint Bondor József építésügyi és városfej­lesztési miniszter mond beszé­det. Ebből az alkalomból Buda­pesten és vidéken mintegy 200 ankétot rendeznek. Nézi a gyerek, forgatja, _ rá­hasal az asztalra és úgy bűvöli, mint kígyó a békát. — Ha megfejted, kapsz egy tízest... Töpreng a gyerek, szinte fe­szül nyakán és a homlokán az er. — Kislak áll a nagy Duna mentében... — Tűz... — Nincs cserepes tanyáin ... — Nem ... Izzad Pirke és rágja a szája szélét. — Szabad a vásár? Nehezen adja meg magát. — Szabad... — A megfejtése ez: Megy a juhász a szamáron, földig ér a lába ... Hápog a gyerek. Nagyra ke­rekedik a szeme. Abba most beleférne az egész világ — De hiszen a rajzon nincs se juhász, se szamár... — Nincs. Mert most a ház hátulján bandukolnak ... Nevet Pirke, mosolyog Kozák Sándor is. Ilonka is bejön Ke­zelnek és nézi Ilonkának a ki­fordított tenyerét. A víz a szél, a munka meglátszik rajta, sok a barázda, 6ok a keményedés. Annyit mond. — Nem lesz hiba ... Onnan rám mutat. — A pocakkal baj lesz.. . Pirke is mutatja az övét: Azon még csak a puha párnák mutat­ják magukat, de már látszik I Közületi és magánvásárlóink jegyeztessék elő igényüket a csorvási és gerendást TÜZÉP-telepeinken. KSzüleieknek adó-, ill. árengedmény! KAPHATÓ — stukatúr gipsz (árengedménnyel) — kisméretű tégla — égetett mész ,— nyílászárók, — 400-as és 500-as import és hazai cement, — 15x15-ös színes és fehér falburkoló csempe, — parketta (a különböző méretűek árengedménnyel) — fenyő fűrészáruk (faragott fa, állványra, fenyő * gömbrúd) CSORVAS ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ x «se»!*s«aa>tssi9eii(BSsaíS!a!!s»sttias!ia9ssij£:s:s;2iiss8;£:9sai!s:asiss*:*ss*Bfreiist-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom