Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

Befejezte munkáját az országgyűlés

(folytatás ae 1, oldalról)

végrehajtásának szervezése, de főképpen a következetes ellenőrzése, számon kérése körül tapasztalható.

A testületek döntései törvényesek. Ehhez hozzájárult, hogy kialakult a döntések törvényességét és egyben a hatékony központi irányítást biztosító törvényességi felügyeleti rendszer.

— Az ország minden századik felnőtt körű lakosa tanácstag, közvetlen részvevője, a tanácsi döntéseknek. A csaknem 70 ezer tanácstag a közösség szolgálatában tesz eleget megtisztelő közéleti megbízatásának. Elismerésre méltó munkát végeztek a törvény végrehajtása érdekében, ezért köszönet ■ illeti őket.

Bevált a fővárosi és a megyei tanácsoknál a képviseleti rendszer korszerűsítésének az a megoldása, hogy tagjait á helyi tanácsok választják, Így a megyei tanácsban nem egyes választókerületek, hanem egy egész település lakosságának az érdekei jutnak jobban kifejezésre.

A tanácsokat a döntések előkészítésében és meghozatalában tevékenyen segítik bizottságaik. Jók a tapasztalatok arról, hogy nem tanácstagok Is bizottsági tagok lehetnek. Ma már több mint tizenötezer szakember tagja Ilyen módon a bizottságoknak. értékes segítői a testületi munkának. Főként a községekben azonban nem élnek megfelelően a bizottsági munkában rejlő lehetőségekkel, többek között a szakemberek szélesebb körű bevonásával. Eredményesen dolgoztak a tanácstagi csoportok is.

— A törvény fontos új — a közvetlen demokráciát szolgáló — intézkedése volt a falugyűlés bevezetése. A tanácsok tavaly — szoros együttműködésben a népfrontbizottságokkal — több mint kétezer falugyűlést hívtak össze. Sok falugyűlésén né*»zt vettek az országgyűlési képviselők is. A jól előkészített falugyűlések elősegítették, hogy a lakosság közvetlenül tudomást szerezzen a község ügyeiről, a tervekről, fél adatokról, véleményével részt vegven a döntések előkészítésében és tájékozódjék a korábbi elhatározások megvalósításáról, Ha a lakosságot tájékoztatjuk a feladatokról, ha olyan feladatokat tűzünk • ki, amelyeket helyesel, akkor azok meg va I ősi tú né ban szívesen részi is ve»/,.

— A tanácsrendszer fejlesztésének alapvető kérdése a tanácsok, mindenekelőtt a helyi tanácsok népkéDVlsrleti-ön korín ón vza fi funkciójának gazdasági megalapozása. A tanácstörvény és egyéb magas szintű jogszabályok ennek érdekében jelentősen növelték a tanácsok gazdasági önállóságát és kezdeményezési lehetőségeit,

— A tanácsok pénzügyi forrásai a népgazdaság fejlődésével összhangban növekedtek. A IV, ötéves terv az előző tervidőszakhoz viszonyítva mintegy 70 százalékkal több fejlesztési cs csaknem 44 százalékkal több költségvetési lehetőséget biztosított számukra. Az elmúlt 3 évben közel 14B milliárd forinttal gazdálkodtak. Egyszerűbbé tette pénzgazdálkodásukat,

hoav a korábbi három helvett cgv bankkal, az Országos Takarékpénztáréul kerülitek kapcsolatba, Néhány tényező ugyanakkor hátrányosan hatott gazdasági I óh «Hőségeikre, főleg az épf tői pari árak számítottnál nagyobb emelkedésé miatt a többletbevétel ellenére is számos gond. feszültség volt, a beruházásoknál, A központi intézkedések az áremelkedések kedve2 mmms

' 1974. OKTOBER fc

zőtlén hatását időközben nagytestben ellensúlyozták.

Mindent egybevetve a tanácsok gazdasági önállósága e® anyagi eszközeik nagysága —, tehát önkormányzati funkciójuk gazdasági megalapozottsága — a népgazdaság jelenlegi lehetőségeinek felet meg. Gazdálkodási és pénz,ügyi szaaalyozó rendszerükön néhány — a gaz- lálkodás hatékonyságát szolgáló módosítástól eltekintve — az V. ötéves tervidőszakra sem szükséges változtató i

A tervezés során összességében jól oldották meg a társadalmi Igények rangsorolásának nehéz feladatát. Ezt azért emelem ki, mert van olyan vélemény, hogy a tanácsok az indokoltnál kevesebbet fordítottak egyes ágazati feladatok megoldására. Annak előrebocsátásával, hogy a tanácsoknak még gondosabban kell mérlegelniük a terv és a költségvetési összeállítását, s a később, a gazdálkodás folyamán felmerülő igényeket, az a véleményem: jobban a helyi megítélésre tehet bízni, hogy a kötelezően előírtak mellett milyen feladatokat és milyen sorrendben oldjanak meg.

—* Ugyanakkor a tanácsok egy része, éppen a jelentős ágazati és lakossági igények hatására, túlértékelte lehetőségeit, vagy megyei, központi segítségben bízva. olyan fejlesztéseket is tervbe vett, amelyek megvalósításához nem voltak meg a feltételek. Előfordult a beruházások alátervezése vagy túl költséges megoldások választása iS. Az áremelkedés met- lett, elsősorban ezért kényszerültek az érintett tanácsok időközben módosítani a tervüket. Az Igazsághoz tartozik azonban az is, ha minden tanács jobban, tervszerűbben, előkészítette volna beruházásait, ha nyílt városéi községpolltlkát folytatna«, őszintén feltárják a lakosság előtt a lehetőségeket, akkor megelőzhették volna a megalapozatlan, túlzó vagy partikuláris érdekeket szolgáló fejlesztéseket, és maguk is jelentősen mérsékelhették volna gazdasági gondjaikat.

— A tanácsok jelentős szervező munkát végeztek terveik teljesítése érdekében. Ennek eredményeként az elmúlt három évben örvendetesen javult a lakosság ellátottsága, egyes területeken pedig klemelkeö'i eredmények születtek. Az elmúlt év végére például már megvalósult a IV, Ötéves tervidőszakra tervezett általános Iskolai osztály termek 99, a középiskolai osztálytermek a bölcsődei helyek (iá százaléka; 93 400 óvodai hely létesült, egyharmadával több, mint amennyit a terv előír.

— Az eredmények mellett nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a tanácsok több fontos területen, különösen kórházak, kollégiumok, vízművek, szennyvíztisztító művelt építésében és a vízvezeték-hálózat bővítésében elmaradtak tervük időarányos teljesítésében. Ezt tervszerűbb munkával, jobb koordinációval fokozatosan pótolniuk kell.

— A tanácsok többsége a költségvetési eszközeivel is évről évre tervszerűbben, kiegyen- súlyozotlabban gazdálkodik, biztosítja a több mint 16 ezer intézmény zavartalan működését Több helyen nem kielégítő, hiányos az Intézmények gazdálkodásának felügyelete és az ellenőrző munka

— A törvény növelte a helyi tanácsok -hatáskörét az Intézmények létesítésében, fenntartásában, vezetőik kinevezésében. A törvénytervezet parlamenti vitájában, de később, a végrehajtás során is volt olyán aggály, hogy a községi tanácsok nem tudnak majd megbirkózni < *•! a feladattal, Most. már megállapítható, hogy helyes volt a hatáskör leádása,

— Az eddig széleá Körűen kibontakozott eredményes gazdasági koordinációban meg sok a lJaknáaaüAn lehetőség. Többek

között biztosítani kell, hogy a nem tanácsi szervek arányosan vegyék ki részüket a közösen létrehozott intézmények

működtetéséből . mert ez éppúgy közö® érdek, minit a létesítés. A tanácsoknak is i obi can ki kell használniuk az egymás- közti együttműködés helyi adottságait, ennek a közigazgatási határ nem lehet akadálya. Hatékonyabb regionális jellegű együttműködésre van szükség a megyei tanácsok között,

— A tanácsi ügyintézés törvényesnek mondható. Az évenként kiadott több mint másfél- millió határozatból a jogorvoslat folytán megváltoztatott határozatok aránya alig haladja meg az összes határozat 1 százalékát. Ez az arány viszonylag kedvező, mégis évenként mintegy 20 ezer ügyfelet érint. A fellebbezéseknek gyakran a kellő szakismeret és tapasztalat hiánya. helyenként a felelőtlenség, a munka .(könnyebbik végének" a keresése, a tényállás nlányos megállapítása njtatt kell helyt adni.

— Az utóbbi években megtörtént az igazgatási hatáskörök felülvizsgálata és leadása. Má már az ügyek több mint 60 százalékát helyben intézik, ami előnyösebb a lakosságnak, jobb feltételeket teremtett az ügyintézéshez, mert a nagyobb helyismeret birtokában megalapozottabb döntéseket kell hozni.

A törvény rendelkezéseinek megfelelően kialakult a tanácsoknál a hatósági tevékenység ellenőrzésének belső rendje. A végrehajtó bizottságok titkárai ezt jól ellátják. Tovább kell azonban javítani a külső szervek munkájának ellenőrzését, Így a szövetkezetek tevékenységének törvényességi felügyeletét, az egyesületek felügyeletét, a lakoséiig érdekvédelmét szolgáló ellenőrzési munkát, elsősorban az ál-ellenőrzést, mert ez Is gyenge pontja a tanácsok munkájának A tanácsi szervek nagy figyelmet fordítanak a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek ósz- szehangolt érvényesítésére. Az összefüggések felismerését segítik a nemrég megjelent jogpolitikai irányelvek,

Jelentős munka volt a tanácsok hatáskörének felülvizsgálata, Ez azonban csak egyik feltétele az ügyintézés korszerűsítésének, a bürokratizmus csökkentésének. A másik, nem kevésbé fontos feltétel az eljárások egyszerűsítése, az ügyintézés idejének rövidítése.

— A bürokratizmus csökkentésében, megelőzésében a központi szerveknek is jelentős szerepük van Ide értem a tanácsi hivatalt is. Bonyolult, nehézkes jogszabályok alapján nem lehet az eljárást egyszerűen lefolytatni. Fontos az is, hogy csak a valóban szükséges adatokat, jelentéseket kérjük, Az Ügymenetvlzs- gálatoktól, a korszerű technikai eszközök, gépek alkalmazásától / jelentős javulást várunk. Az állami népeeségnyllvántartás rendszerének most folyó kiépítésé Is lehetővé tesz), hogy az állampolgárok Ismétlődő „zaklatása" nélkül, szinte „gombnyomásra" kapjuk majd meg a szükséges adatokat.

Jelen t.ős szervezeti Változás volt a Járási Hivatalok kialakítása, A járási tanácsok megszüntetése többekben aggályokat keltett. Most, már megállapítható, hogy a törvény rendelkezése helyesnek bizonyult, A Járási Hivatalok létrehozása lehetővé- tette a községek önállóságának fokozását. Tevékenységük egészében megfelelő. Az. egyes hivatalok munkájának színvonala közötti eltérések oka elsősorban a szakemberhiány. A községi munka önállóságának és kellő színvonalának elősegítése továbbra is a legfontosabb járási feladat,

Az utóbbi időben több intézkedés történt a tanácsi dolgozók

fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülésére, élet- és munkakörülményeinek javítására is. A tanácsoknál is 44 órás lett a

munkahét, növekedett a jutalomalap, á községekben lakás- építési kedvezményeket kaptak, javultak a munkahelyi körülmények és a továbbtanulási lehetőségek. Jelentő® és időszérű intézkedés volt a tanácsi dolgozók bérrendezésé, amel y várhatóan elősegíti a képzettebb és stabilabb apparátus kialakítását, a vezetés színvonalasabbá tételét. Ennek jelei már most is tapasztalhatók.

— A tanácsi munka leggyengébb pontja még a község. Emellett. főleg a városi és a fővárosi kerületi tanácsoknál és Járási Hivataloknál okoz gondot az államigazgatáshoz is értő és a tanácsi munkában gyakorlattal rendelkező szakemberek, műszakiak, közgazdászok, jogászok, orvosok, pedagógusok hiánya. Az előírt képesítési követelmények betartásához, mintegy 4000 felsőfokú végzettségű szakember hiányzik,

— a tanácsok tevékenységének fejlesztése érdekében növelte a törvény a Minisztertanács Tanácsi Hivatala feladatkörét és felelősségét. A hivatal fő feladata a Minisztertanács tanácsokat irányító, ellenőrző munkájában és tevékenységűk törvényességi felügyeletében való közreműködés. Munkánk során arra törekedtünk, hogy biztosítsuk a tanácstörvény következetes végrehajtását.

A tanácsok azzal javíthatják munkájukat, hogy Öntevékenyebben élnek a törvényben keoott kedvezőbb lehetőségekkel. A tanácsok további feladatai adottak; következetesen végre kell hajtaniuk a jogszabályokat. meg kell valósítaniuk a központi és a maguk által kitűzött célokat, teljesíteniük kell a IV. ötéves térvet. Fontos követelmény, hogy — a szükségletek és a lehetőségek reális felmérésével — jól készítsék elő V. ötéves tervüket. Továbbra i® megkülönböztetett figyelmet Kíván a lakosság Ügyelnek törvényes, szakszerű és gyors Intézése, a bürokratizmus visszaszorítása,

— A tanácsok tagjaiban és dolgozóiban megvan a határozott szándék, hogy megfeleljenek a növekvő követelményeknek. Ma már minden lényeg«* feltétel adott ahhoz, hogy a tanácsok munkája folyamatosan fejlődjék, eredményesebben valósítsák meg az állami feladatok helyi végrehajtását. teljesítsék hivatásukat, a lakosság szolgálatát. Meggyőződésem, hogy egy év híján negyedszázados tevékenységük eredményei megfelelő biztosítékot is nyújtanak erre.

Az expozét követő vitában fefsnúüaltt Borbándi János, a Miniszter tanács elnökhelyettese. Utalit arra, hogy az országgyűlés őszi Időszaka a XI. pártkongresszusra és hazánk felszabadulásának 30, évfordulójára készülődés közben tárgyalja a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatait. Az értékelés lehetőséget nyújt arra, hogy mérlegeljük: miként kapcsolódik

a tanácsok munkája az állami élet és a «// clalista demokrácia fejlesztésének programjához, hogyan alakulnak közös kapcsolataik és mennyire sikerült, hatékonyabbá tenniük a központi irányításokat. Borbándi János megállapította; a tanácstörvény bevált, jól szolgálja tá randái ml céljainkat, idótáüúan szabályozza a tanácsok működését és eredményesebbé tette munkájukat. Utalt arra, hogy bürokratikus jelenségek továbbra is előfordulnak a tanácsoknál és az államigazgatás egyéb ágazataiban. Ezzel nem békéi hetünk me« — hangsúlyozna a

Minisztertanács elnökhelyettese —. mert a legegyszerűbb állam- igazgatási ügy is bosszúsági ok forrása lehet, ha elintézése felesleges utánjárást igényel, ha az állampolgár ridegséggel, bürokratikus formalitásokkal találkozik, vagy a segltókésaség hiányát tapasztalja. Fontos követelmény, hogy a tanácsi dolgozó • munkájában ne csak az ügyiratot lássa, hanem mindenekelőtt a mögötte levő embert. Végezetül Borbándi János a törvény végrehajtásáról szóló államtitkárt beszámolót a Minisztertanács nevében elfogadásra ajánlotta.

A délután folyamán felszólalták még dr. Gönda György Vas megyei. Hornon Imréné (Komárom), Cserna Sándor és S. Hegedűs László (Baranya), Daradics Ferenc (Tolna), Tóth Szil- vesztérné (Csongrádi, Bánóezi Gyula (Szabolcs), dr. Gajdócsi István (Rács), dr. Imre Lajos (Győr), dr. Radnóti István (Veszprém), dr. Prieszol Olga (Budapest), Marjanek József (Fejér), Szviridov Ivánná (Szabolcs), Ihász! József (Pest), dr. Vlda Miklós (Budapest), Oláh János (Szolnak) és Simaházi Sándor (Borsod) képviselők,

Szót kapott a vitában Bálint Istvánná, megyénk képviselője Is, akinek felszólalását kivonatosan a 3. oldalon közöljük.

Miután több felszólaló nem jelentkezett, Apró Antal megadta a szót dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tané?»! Hivatala elnökének, aki válaszolt a képviselői hozzászólásokra, javaslatokra.

A vita megerősítette, hogy a tanácsok fontos szerepet töltenek be a helyi feladatok megvalósításában, a lakossági Igények kielégítésében, a szocialista demokratizmus szélesítésében — mondotta dr. Papp Lajos. Az országgyűlés ülésszakával lezárult széjes körű vita, mélyreható elemzés űj lendületet ad a törvény következetes végrehajtásának, a tanácsi munka javításának.

A konkrét javaslatokra kitérve egyebek között arról szólt, hogy jogos észrevétele volt a felszólalóknak: a testületi munkába nemcsak a szervezéskor vagy a végrehajtáskor kell bevonni a lakosságot, jobban kell számítani rájuk az ellenőrzés gyakorlásában is.

A város környéki községek helyzetét elemző felszólalásokra válaszolva megemlítette a Tanácsi Hivatal elnöke, hogy a pozitív tapasztalatait alapján — ahol annak feltételei már megvannak — a közeljövőben 60 község léphet város környéki kapcsolatba,

— Jövőre lesz 25 esztendeje — mondotta végezetül dr. Papp Lajos —, hogy az országgyűlés megalkotta az első tanácstörvényt. Csaknem negyedszázad elteltével szerénytelenség nélkül állapíthatjuk meg, hogy a tanácsrendszer kiállta az idők próbáját, a tanácsok politikai rendszerünk jelentős alapintézményeivé váltak. A tanácsi dolgozókban megvan az elhatározás, hogy feladatukat még jobban megismerve, készülve a párt XI. kongresszusára, hazánk tel- szabadulásának 30. évfordulójára, még eredményesebben dolgozzanak a szocializmus felépítésén, a lakosság szolgálatában. Az országgyűlés vitája ehhez jelentős segítséget adott.

Határozóthoz.atal következett: az, országgyűlés dr. Papp Lajosnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette.

Az országgyűlés őszi ülésszakát Apró Antal zárszava rekesz- tette be.