Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-30 / 254. szám

Csak a dióiáig? A párttagoknak a magyarbánhe gyesi tsz-ben is messzebb kell látniuk — Az a baj. Jr megszervezve a munka. — Szerintem, ilyen esős idő­ben nem is lehet nagyon jól szervezni. — Én meg azt mondom, hogy ha a közös is olyan közel állna az emberek szívéhez, mint a háztáji, semmi baj nem lenne. — No meg. ha a vezetők is mindig a helyükön lennének. — Azért mi sem vagyunk angyalok. — Persze, mert némelyikünk olyan, hogy ha egy ki® pozíció­ja van, mindjárt azt hiszi, hogy itt minden az övé a dió­fáig. Őszintén megmondom: az utóbbi időben nem vettem részt olyan forró levegőjű vitában, mint a múlt héten a rnagyar- bánhegyesi Egyetértés Tsz nö­vénytermesztőinek és állatte­nyésztőinek: közös párt-csoport- értekezletén. Szinte megszok­tam már, hogy a számvetést végzők nagyon is higgadtan, a statisztikák szárazságával. a tényközlés hidegségével vonták meg végzett munkájuk mérle­gét Mtost pedig, hogy egyik pil­lanatról a másikra 11 ember szenvedélye vihart kavart kö­rülöttem. meglepetten kapkod­tam tekintetem az egymás sza­vába vágókra. Fürkésztem az arcokat, A kitágult pupillákban nem harag, féltés tükröződött. A közöst féltették: a közösen előállított érték elvesztésétől, a jövő bizonytalanságától. Ezt pe­dig igazán nem illik felróni senkinek. Csakhogy «Ä a félté» is lehet rossz tanácsadó. Akár úgy is. hogy az általa szított szenvedélyek fényében a részigazságok a teljes valóság­nak, a féligazságok egésznek tűnhetnek. Vajon mi menthet meg ettől a tévedéstől? A ma- gyarbánhegyesi pártrcsoportér- tekezlet tanúsága szerint: csak az őszinte szó. A téves ítélettől az egyedet, az egyént, de még a csoportot sem óvhatja meg más. mint az, ha valódi sérelmeit, jogos ki­fogásait, észrevételeit kendő­zetlenül tárja a mindennapok közegét jelentő kollektíva elé éppúgy, mint az általa igaz­nak csak vélt megállapításokat, alaposnak tűnő kételyeket. Ezekkel előhozakodni, tisztázni az ilyen kérdésieket mindenki­nek magánügye — a párttagok­nak viszont kötelessége. Ritka az olyan ember — le­gyen az le°odaadóbban híve a közös ügynek —, aki a teljes­séget látja, akinek semmi szük­sége a „Több szem többet lát” elvét érvényesíteni. Ezért is kell a javaslatokat, az észrevé­teleket a munkának egy olyan átfogó értékelésekor — mint amilyen a pártkongresszus —az egyes párttagnál, a pártcsopor­toknál kezdve csokorba gyűj­teni. Ilyen végkövetkeztetésre ju­tott éjszakába nyúló négyórás vita után a 11 magyarbánhe- gyesi kommunista tsz-tag: Ja­kab István vagyonőr. Gyovai Béla rakodó. Farkas András állattenyésztő. Pető István va­gyonőr, Wolf őrt Sándor takar- mányos. Lenti Péter éjjeliőr, Tóth Istvánná baromfitelepve­zető, Bacsá' István szarvasmar­ha-gondozó. Fejes István bri­gádvezető. Horváth Lajos, a párttitkár és Asztalos János üzemegységvezető. Rendkívüli re az értekezletre. Akkor, ami­kor még mindig mindennél na­gyobb gond volt menteni „ cir kot, vetni a magot, esőben és sárban. Szabadnap és vasárnap, s ha kell — mint régen — gya­logmunkában. Ilyen helyzetben derül ki azután az is. ki milyen ember, kiben mi rejlik Ilyenkor forr a harag az egyébként csönde­sen. becsületesen munkálkodók, ban, ha látják, hogy míg ők a társadalmi segítséget adókkal közösen mentik a cukorrépát a sárból, addig mások — köztük esetleg éppen egy-egy párttag — maszek ügyeiket intézik, családjukat ilyen-olyan ürügy­gyei nem engedik segíteni a közösben, a háztájiba pedig még az ismerőseiket is elcsalják. Joggal dühösek ilyenkor, akik dühösek. Még akkor is. ha tudják, hogy a háztáji termése sem veszhet kárba. És jó, hegy szóvá tették azt is, hogy míg a növénytermesztők ázva-fázva hajlongtak a határ­ban. egy-két brigádvezetőnek, vezetőnek hírét sem hallották, gépkocsijának nyomát látták legfeljebb a táblák mentén. Mert így derülhetett ki: azok a brigád vezetők valóban távol maradtak a munkától, az a ve­zető pedig gépkocsiján a baj­ba jutott vetőgépekhez szágul­dott. T T ___, önthettek U gy3nlgy tiszta Vizet a pohárba a párt-csoportértekez- let részvevői akkor is. amikor valaki megjegyezte, hegy a tsz-ben a gazdasági vezetés és a pártvezetés elszakadt egy­mástól. A szóváltás során ugyan­is az igazolódott, hogy a ma~ gyarbánhegyesi Egyetértés Tsz- ben a gazdaság- és pártvezetés nem elszakadt egymástól, ha­nem esetről esetre vitatkozik csupán. Keresve mindig a leg­jobb megoldást. Csak így juthatott az eltelt négy év alatt a magyarbánhe- gyesi tsz a mélyvölgyből az emelkedőre. Csak ezek az építő viták teremthették meg annak szükséges feltételeit, hogy a kö­zösben ebben a kritikus időben egyáltalán lehessen mit a föl­dekről megmenteni. S hogy men­teni kell? Emiatt talán most nem a legszerencsésebb az egyet- £ len felelőst keresni. ■ Mindent természetesen meg- £ menteni sem lehet, mint aher ; gyan a két pártcsoport tagjainak ; felszólalásában foglalt kritikák £ mindegyikét sem lehet — nem jj is lenne értelme — a visszájáról : magyarázni. Nem lehet megma- £ gyarázni azt, hogy fiatal diplo- £ más agrárszakemberek (néhány £ éve még egyetemek aktív KISZ- ■ esti) munkahelyükön, falujukká £ lett falujukban, Magyarbánhe- £ gyesen miért maradnak távol a £ közéleti szereptől, a politikai fe- : lelősségvállalástól. Nehéz azután megfelelő érve- £ két, okokait találni arra is, hogy • a párt. a párttagok szerepe, je_ £ lentősége miért csak akkor ke- £ rül előtérbe, amikor a nehéz 5 helyzetek kialakulásának moz- | gátéiról kell számot adni azem- £ bereknek, s miért marad háttér- £ ben, midőn az elért eredmények- : ről. a sikerekről esik szó. Végül azt sem állíthatjuk egy* £ értelműén, hogy a felsorolt hí- £ bák és hiányosságok gyökerét £ nem a tsz pártalapszervezetének £ cselekvési egységét vizsgálva j kell keresni. A kritika és annak £ elfogadása még nem minden. Ha £ a párttagság nem érzi, nem te- £ kinti ügyének, hogy a fiatal dip- £ lomásokat. a tsz gazdasági veze- £ tőit bevonja a szűkebb komye- ; zet politikai életébe, ha nem • lép fel egységesen a közös ér- ; dek elsőbb- és felsőbbrendűségé- £ ért. ha nem követeli meg, hogy £ a párt határozatait mindenki £ megismerje, akitől azok végre- ■ hajtás® csak egy kicsit is függ, £ ha nem szól bele — értőn és £ féltőn — a tsz gazdasági ügyei- £ be, bizony valamennyi bírálata ; a saját „fejére” száll vissza. | nem “ következhet más, mint az. hogy a számvetések idején helyes, ha először minden párttag, párt­csoport a saját portáján tekint körül. Egészen a ..diófáig”. De ott semmi esetre sem álljon meg tekintete, mert a párt politikájá­nak érvényre juttatásában a párthatározatok végrehajtásában közös a felelősség. És nemcsak a diófáig. Azon túl is! Kőváry E. Péter Mindebből HOGYAN KÉSZÍTSÜNK BŰVÖS NÉGYZETET? A rejtvényeket kedvelő száz­ezrek nemcsak erre, hanem a va­lamennyinket bizonyára érdek­lő számos más, érdekes kérdés­re kapnak választ a most megje­lent Füles Évkönyvben. Közli az Évkönyv a Magyarországon anyakönyvezhető mind az 1827 utónevet, s hozzá azt is, hogy e nevek viselői mikor ünnepelhe­tik névnapjukat. A Füles Évkönyv egy másik kedves ötlete a mellékletén kö­zölt, Ősbemutató című óriás- keresztrejtvény-pályázat első dí­ja. Akinek e díj sorsolásán ked­vez majd a szerencse, egyszer nyer, de négyszer kap! Tavasz- szal, ha férfi, öltönyt, ha nő, akkor kosztümöt, nyáron kazet­tás magnóval egybeépített VIDE­OTON táskarádiót, ősszel sok­sok különféle gyümölcsöt és té­len, karácsonykor egy feldíszí­tett fenyőfát, és hozzá 2000 forint értékű ajándékot. A Füles Évkönyve túlnyomó részében persze fejtörőket kö­zöl, mégpedig a legváltozatosabb formában. Rejtvényesített cikkek témája többek között a színház, a sport, a tudomány, a technika, a magyar keresztrejtvény fél év­százados története, és Rádiónk ugyancsak 50 éves jubileuma. A színes, változatos anyagok között szerepel két képregény, sok játékkal díjazott, gyerme­keknek szóló pályázat, a szóra­koztató kártyajátékok kedvelő­inek Ulti iskola. A büvészkedő- ket Rodolfó mester tanítja meg ügyes trükkökre. A legnépsze­rűbb rejtvényfajta barátai — ezek vannak a legtöbben — har­minckét keresztrejtvényen törhe­tik a fejüket, nem szólva a mel­léklet már említett óriás ke­resztrejtvényről. amelynek má­sik oldalán ugyancsak nagy mé­retű, úgynevezett svéd rendsze­rű keresztrejtvény várja híveit. A Füles Évkönyve olyan érte­lemben is évkönyv, hogy tartal­ma minden rejtvénykedvelő szá­mára egy egész esztendőre jó szórakozás. »•«••■■■■«■■■■■•■■■•■•«■■•■■■■■■■■■««■■■■■•■■■■■•■■«■■■■•■■■■■■■■«■■■■■■•■■«■■■■■■■•••■■•■»■■■•■■■■■••a»« i «»•«■aaaaaaaaaaaaaaaa»* Gerencsér Miklós: 12. r Acsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye 4 sgtójffij&ssr. 1974. OKTOBER 30. Bár ne tette volna. Iszonyú­an beteggé lett a bőven fogyasz­tott hévíztől, alig tudott to­vábbtámolyogni. Mivel pedig a baj tobbedmagával jön, egymás után következtek megpróbálta­tásai. Záporeső zúdult rá, a hű­léstől magas láza lett. Nem akart visszafordulni Váradra, vonszolta magát a Királyhágó felé. Nagynehezen elérte Te- legdet. megkönnyebbülten fog­lalt szállást a fogadóban, forró levest rendelt közös gyógy­szerként póruljárt gyomra szá­mára és a hűlás ellen. Alig győzte kivárni az áhított leves­orvosságot. De mielőtt elkészült volna, poroszlók érkeztek a fo­gadóba és letartóztatták. Ké­met gyanítottak benne, ugyan­úgy fenyegették, mint annak idején Balatonfókajáron: vasra verve kísérik a vármegye szák- helyére. A különbség mmdósz- sze annyi, hogy ott Veszprém, itt pedig Várad a székhely Az­tán tapasztalta, egyéb különb­ség i* van. BalatonfőkajáJ-on legalább alkalmas helyen tölt­hette az éjszakát, ingyen és egészségesen. Itt fogadóban bé­relt szállást, a hideg rázta ma­gas lázától, mégis a városházi fogda pucér földjére lökték. Hajnalban vetettek rá valami ócska, szennyes pokrócot. Még­sem tudott aludni, várta a reg­gelt. vajon csakugyan vas ri­ver ik-e, amikor jártányi ereje Is alig van? Nem váltották be a fenyege­tést. Nyilván átvallatták eók- mókjait, s mivel nem találtak semmi gyanúst batyujában, en- d égték isten hírével. Elnézést kértek tőle, hivatkoztak a kö­telességre. Hála szívós fizikumának, szervezete úrrá lett a betegsé­gen. Annál kevésbé a brutális élményen. Ezúttal nem olyan feledékeny, mint a Bakonyban volt, a zalai alisipán gorombasá­ga után. Ereszkedett hangulat­ban rótta az utat. fel a Király­hágó felé Még messze van Er­délytől, de máris csalódik vá­rakozásában. Akkoriban a „má­sik Magyarország”-nak nevez­ték Erdélyt. Hite szerint sokkal magyarabbnak kellett lennie, mint az innenső Magyarország­nak. hiszen valahány erdélyi­vel találkozott, mindannyian gyönyörűen beszélték az anya- nvelvet. amellett rengeteg olyan könyv fordult meg a kezén, amelyeket edélyi magyar váro­sokban nyomtak. Arra számí­tott, minél közelebb ér a Király­hágóhoz. annál ritkábban hall idegen szót. Most pedig tapasz­talnia kellett, hogy a két Ma­gyarország határához közeledve éppenséggel a magyar szó rit­kul. ellenben az oláh beszéd az általános. Alig tudta megértet­ni magát. Végre „ Királyhágón túl, Bánfihunyadnál változik a kép. egyre sűrűbb a magyar szó. míg végül Kolozsváron csakugyan a magyar nyelv használata az általános, sokkal inkább, mint Pesten. „ Ettől kezdve otthon érezheti magát Amerre megy, minde­nütt magyarul beszélnek Még­sem készít jegyzeteket dédelge­tett szótárához, mert ismeri valamennyi kifejezést. Annál nagyobb élvezettel adja át ma- • gát a gyönyörködésnek a párat­lanul szép tájakon. Megszok­hatta a szülőföldjén a termé­szet látványosságait, de elfogu­latlanul tudomásul veszi, hogy Erdély szerbségével nem vetél­kedhet a Bakony. Kolozsvárról Tordán át folytatja az útját Marosvásárhelyre. A tá-j nyúj­totta páratlan élmény mellett az is meglepetést okoz neki, hogy milyen nagyok erre a tá­volságok. Heteken át gyalogol. fiz emigráció mérnöke Szülőfaluja, Sarkad mai nem­zedékeinek emlékébe szeret­nénk visszahozni halálának 90. évfordulóján, 1974. október 27- én egyik nagyszerű szülöttjük, Veress Sándor életpályáját, aló a hősi harcban tanúsított ma­gatartása miatt emigrációba kényszerült, és nagyon hasznos mérnöki tevékenységét egy ne­gyedszázadon keresztül Romá­niában fejtette ki. Sarkadon született 1828. de­cember 3-án. Középfokú tanul­mányait a debreceni reformá­tus kollégiumban végezte, majd rövid ideig nevelősködött, ami­kor kitört az 1848-as szabad­ságharc, tüstént a honvédség táborába ment. A szabadság­harc oldalán tűzértisztként Bem tábornok seregeiben egészen Világosig kitartott, majd a ha­zai üldöztetés helyett önként vállalta az emigráció kenyerét. Hosszú, viszontagságos útján Várnában, Konstantinápolyban, a Krím félszigeten élt, megis­merkedett Kisázsiával, majd > rövid időre Dobrudzsában te- ! lepedett le, ahol gazdálkodás- j sál sikerült annyi pénzt ősz- ; szegyűjtenie, amiből Párizsba ■ utazhatott, hogy ott mérnöki | tanulmányait megkezdje. Itt j találkozott Czimeg János sze- | gedi születésű, szintén emigrá- i dóban élő mérnökkel, szabad- i ságharcos baj társával, aki ab- j ban az időben találmányainak j hasznosítására Párizsban tü- j körgyártó üzemet létesített. Se- j gítségével Londonba utazott, i ahol tanulmányai befejeztével | megszerezte mérnöki oklevelét. ■ Időközben az 1859-es olasz— I osztrák háborúban az Itáliai ] magyar légió kapitányaként fé- i nyes katonai dicsőségeket ara- | tott. Sajnos nem térhetett haza ] Magyarországra, az abszolutiz- j mus vasszigora nem vette vol- j na jónéven a kétszeresen is i ellene harcolt kapitányt. Buka- j restben telepedett le, ahol kö- j zel 25 éven át folytatott mér- I nöki gyakorlatot. Különösen a I vasút- és útépítkezésekben ját- ; szott kiemelkedő műszaki sze- í repet. amiért nemegyszer ma- j gas kitüntetésekben is részesí- ] tették i Romániában. Az első ro­mániai vasútvonal megépítése is az ő nevéhez fűződik. Műszaki alkotói tevékenysé­ge közben széles körű szakiro­dalmi és publicisztikai munkás­ságot is kifejtett. Két kötetben jelentette meg Budapesten A magyar emigráció Keleten cí­mű munkáját, amely a Keletre vetődött sorsüldözöttek történe­tének még ma is egyik leghi­telesebb forrása. Románia né­peinek, szokásainak, gazdasági viszonyainak, természettudomá­nyos eredményeinek számos Magyarországon megjelent cik­kében adott hangot, de a ro­mániai szaklapokat is bősége­sen ellátta Szakmai és ismeret- terjesztő jellegű cikkekkel. Családjában rajta kívül há­rom érdemes szakembert tar­tunk számon, öccsét. Ferencet, aki szintén Sarkadon született, és mint mezőgazdasági szakte­kintély vívott ki magának el­ismerést. Közel 80 éve, 18W. november 30-án halt meg Kö­zépfalván. Ferenc nevű fia or­vosprofesszorként működött előbb Pozsonyban, Kolozsvá­rott. majd Szegeden. Fiatalabb fia. Endre jeles történetkutató volt. és nem kis érdemeket szerzett a magyar és a román néo bará's Agának ápolásában Veress Sándor sok irányú munkássága mellett aktívan be­kapcsolódott a közéletbe Is. Több helyen vezető szerepet játszott a romániai magyar egyesületekben, és a Bukaresti Magyar Társulatnak tisztelet­beli elnöke volt. Szakmai felkészültségénél fogva beírta nevét a műszak' haladás aranykönyvébe, s ezen túl Petőfiék és Tiirr István ol­dalán a zsarnokság ellen még hazaszeretetből is jelesre vizs- zAr.nft Dr. Bátyai Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom