Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-30 / 254. szám
Csak a dióiáig? A párttagoknak a magyarbánhe gyesi tsz-ben is messzebb kell látniuk — Az a baj. Jr megszervezve a munka. — Szerintem, ilyen esős időben nem is lehet nagyon jól szervezni. — Én meg azt mondom, hogy ha a közös is olyan közel állna az emberek szívéhez, mint a háztáji, semmi baj nem lenne. — No meg. ha a vezetők is mindig a helyükön lennének. — Azért mi sem vagyunk angyalok. — Persze, mert némelyikünk olyan, hogy ha egy ki® pozíciója van, mindjárt azt hiszi, hogy itt minden az övé a diófáig. Őszintén megmondom: az utóbbi időben nem vettem részt olyan forró levegőjű vitában, mint a múlt héten a rnagyar- bánhegyesi Egyetértés Tsz növénytermesztőinek és állattenyésztőinek: közös párt-csoport- értekezletén. Szinte megszoktam már, hogy a számvetést végzők nagyon is higgadtan, a statisztikák szárazságával. a tényközlés hidegségével vonták meg végzett munkájuk mérlegét Mtost pedig, hogy egyik pillanatról a másikra 11 ember szenvedélye vihart kavart körülöttem. meglepetten kapkodtam tekintetem az egymás szavába vágókra. Fürkésztem az arcokat, A kitágult pupillákban nem harag, féltés tükröződött. A közöst féltették: a közösen előállított érték elvesztésétől, a jövő bizonytalanságától. Ezt pedig igazán nem illik felróni senkinek. Csakhogy «Ä a félté» is lehet rossz tanácsadó. Akár úgy is. hogy az általa szított szenvedélyek fényében a részigazságok a teljes valóságnak, a féligazságok egésznek tűnhetnek. Vajon mi menthet meg ettől a tévedéstől? A ma- gyarbánhegyesi pártrcsoportér- tekezlet tanúsága szerint: csak az őszinte szó. A téves ítélettől az egyedet, az egyént, de még a csoportot sem óvhatja meg más. mint az, ha valódi sérelmeit, jogos kifogásait, észrevételeit kendőzetlenül tárja a mindennapok közegét jelentő kollektíva elé éppúgy, mint az általa igaznak csak vélt megállapításokat, alaposnak tűnő kételyeket. Ezekkel előhozakodni, tisztázni az ilyen kérdésieket mindenkinek magánügye — a párttagoknak viszont kötelessége. Ritka az olyan ember — legyen az le°odaadóbban híve a közös ügynek —, aki a teljességet látja, akinek semmi szüksége a „Több szem többet lát” elvét érvényesíteni. Ezért is kell a javaslatokat, az észrevételeket a munkának egy olyan átfogó értékelésekor — mint amilyen a pártkongresszus —az egyes párttagnál, a pártcsoportoknál kezdve csokorba gyűjteni. Ilyen végkövetkeztetésre jutott éjszakába nyúló négyórás vita után a 11 magyarbánhe- gyesi kommunista tsz-tag: Jakab István vagyonőr. Gyovai Béla rakodó. Farkas András állattenyésztő. Pető István vagyonőr, Wolf őrt Sándor takar- mányos. Lenti Péter éjjeliőr, Tóth Istvánná baromfitelepvezető, Bacsá' István szarvasmarha-gondozó. Fejes István brigádvezető. Horváth Lajos, a párttitkár és Asztalos János üzemegységvezető. Rendkívüli re az értekezletre. Akkor, amikor még mindig mindennél nagyobb gond volt menteni „ cir kot, vetni a magot, esőben és sárban. Szabadnap és vasárnap, s ha kell — mint régen — gyalogmunkában. Ilyen helyzetben derül ki azután az is. ki milyen ember, kiben mi rejlik Ilyenkor forr a harag az egyébként csöndesen. becsületesen munkálkodók, ban, ha látják, hogy míg ők a társadalmi segítséget adókkal közösen mentik a cukorrépát a sárból, addig mások — köztük esetleg éppen egy-egy párttag — maszek ügyeiket intézik, családjukat ilyen-olyan ürügygyei nem engedik segíteni a közösben, a háztájiba pedig még az ismerőseiket is elcsalják. Joggal dühösek ilyenkor, akik dühösek. Még akkor is. ha tudják, hogy a háztáji termése sem veszhet kárba. És jó, hegy szóvá tették azt is, hogy míg a növénytermesztők ázva-fázva hajlongtak a határban. egy-két brigádvezetőnek, vezetőnek hírét sem hallották, gépkocsijának nyomát látták legfeljebb a táblák mentén. Mert így derülhetett ki: azok a brigád vezetők valóban távol maradtak a munkától, az a vezető pedig gépkocsiján a bajba jutott vetőgépekhez száguldott. T T ___, önthettek U gy3nlgy tiszta Vizet a pohárba a párt-csoportértekez- let részvevői akkor is. amikor valaki megjegyezte, hegy a tsz-ben a gazdasági vezetés és a pártvezetés elszakadt egymástól. A szóváltás során ugyanis az igazolódott, hogy a ma~ gyarbánhegyesi Egyetértés Tsz- ben a gazdaság- és pártvezetés nem elszakadt egymástól, hanem esetről esetre vitatkozik csupán. Keresve mindig a legjobb megoldást. Csak így juthatott az eltelt négy év alatt a magyarbánhe- gyesi tsz a mélyvölgyből az emelkedőre. Csak ezek az építő viták teremthették meg annak szükséges feltételeit, hogy a közösben ebben a kritikus időben egyáltalán lehessen mit a földekről megmenteni. S hogy menteni kell? Emiatt talán most nem a legszerencsésebb az egyet- £ len felelőst keresni. ■ Mindent természetesen meg- £ menteni sem lehet, mint aher ; gyan a két pártcsoport tagjainak ; felszólalásában foglalt kritikák £ mindegyikét sem lehet — nem jj is lenne értelme — a visszájáról : magyarázni. Nem lehet megma- £ gyarázni azt, hogy fiatal diplo- £ más agrárszakemberek (néhány £ éve még egyetemek aktív KISZ- ■ esti) munkahelyükön, falujukká £ lett falujukban, Magyarbánhe- £ gyesen miért maradnak távol a £ közéleti szereptől, a politikai fe- : lelősségvállalástól. Nehéz azután megfelelő érve- £ két, okokait találni arra is, hogy • a párt. a párttagok szerepe, je_ £ lentősége miért csak akkor ke- £ rül előtérbe, amikor a nehéz 5 helyzetek kialakulásának moz- | gátéiról kell számot adni azem- £ bereknek, s miért marad háttér- £ ben, midőn az elért eredmények- : ről. a sikerekről esik szó. Végül azt sem állíthatjuk egy* £ értelműén, hogy a felsorolt hí- £ bák és hiányosságok gyökerét £ nem a tsz pártalapszervezetének £ cselekvési egységét vizsgálva j kell keresni. A kritika és annak £ elfogadása még nem minden. Ha £ a párttagság nem érzi, nem te- £ kinti ügyének, hogy a fiatal dip- £ lomásokat. a tsz gazdasági veze- £ tőit bevonja a szűkebb komye- ; zet politikai életébe, ha nem • lép fel egységesen a közös ér- ; dek elsőbb- és felsőbbrendűségé- £ ért. ha nem követeli meg, hogy £ a párt határozatait mindenki £ megismerje, akitől azok végre- ■ hajtás® csak egy kicsit is függ, £ ha nem szól bele — értőn és £ féltőn — a tsz gazdasági ügyei- £ be, bizony valamennyi bírálata ; a saját „fejére” száll vissza. | nem “ következhet más, mint az. hogy a számvetések idején helyes, ha először minden párttag, pártcsoport a saját portáján tekint körül. Egészen a ..diófáig”. De ott semmi esetre sem álljon meg tekintete, mert a párt politikájának érvényre juttatásában a párthatározatok végrehajtásában közös a felelősség. És nemcsak a diófáig. Azon túl is! Kőváry E. Péter Mindebből HOGYAN KÉSZÍTSÜNK BŰVÖS NÉGYZETET? A rejtvényeket kedvelő százezrek nemcsak erre, hanem a valamennyinket bizonyára érdeklő számos más, érdekes kérdésre kapnak választ a most megjelent Füles Évkönyvben. Közli az Évkönyv a Magyarországon anyakönyvezhető mind az 1827 utónevet, s hozzá azt is, hogy e nevek viselői mikor ünnepelhetik névnapjukat. A Füles Évkönyv egy másik kedves ötlete a mellékletén közölt, Ősbemutató című óriás- keresztrejtvény-pályázat első díja. Akinek e díj sorsolásán kedvez majd a szerencse, egyszer nyer, de négyszer kap! Tavasz- szal, ha férfi, öltönyt, ha nő, akkor kosztümöt, nyáron kazettás magnóval egybeépített VIDEOTON táskarádiót, ősszel soksok különféle gyümölcsöt és télen, karácsonykor egy feldíszített fenyőfát, és hozzá 2000 forint értékű ajándékot. A Füles Évkönyve túlnyomó részében persze fejtörőket közöl, mégpedig a legváltozatosabb formában. Rejtvényesített cikkek témája többek között a színház, a sport, a tudomány, a technika, a magyar keresztrejtvény fél évszázados története, és Rádiónk ugyancsak 50 éves jubileuma. A színes, változatos anyagok között szerepel két képregény, sok játékkal díjazott, gyermekeknek szóló pályázat, a szórakoztató kártyajátékok kedvelőinek Ulti iskola. A büvészkedő- ket Rodolfó mester tanítja meg ügyes trükkökre. A legnépszerűbb rejtvényfajta barátai — ezek vannak a legtöbben — harminckét keresztrejtvényen törhetik a fejüket, nem szólva a melléklet már említett óriás keresztrejtvényről. amelynek másik oldalán ugyancsak nagy méretű, úgynevezett svéd rendszerű keresztrejtvény várja híveit. A Füles Évkönyve olyan értelemben is évkönyv, hogy tartalma minden rejtvénykedvelő számára egy egész esztendőre jó szórakozás. »•«••■■■■«■■■■■•■■■•■•«■■•■■■■■■■■■««■■■■■•■■■■■•■■«■■■■•■■■■■■■■«■■■■■■•■■«■■■■■■■•••■■•■»■■■•■■■■■••a»« i «»•«■aaaaaaaaaaaaaaaa»* Gerencsér Miklós: 12. r Acsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye 4 sgtójffij&ssr. 1974. OKTOBER 30. Bár ne tette volna. Iszonyúan beteggé lett a bőven fogyasztott hévíztől, alig tudott továbbtámolyogni. Mivel pedig a baj tobbedmagával jön, egymás után következtek megpróbáltatásai. Záporeső zúdult rá, a hűléstől magas láza lett. Nem akart visszafordulni Váradra, vonszolta magát a Királyhágó felé. Nagynehezen elérte Te- legdet. megkönnyebbülten foglalt szállást a fogadóban, forró levest rendelt közös gyógyszerként póruljárt gyomra számára és a hűlás ellen. Alig győzte kivárni az áhított levesorvosságot. De mielőtt elkészült volna, poroszlók érkeztek a fogadóba és letartóztatták. Kémet gyanítottak benne, ugyanúgy fenyegették, mint annak idején Balatonfókajáron: vasra verve kísérik a vármegye szák- helyére. A különbség mmdósz- sze annyi, hogy ott Veszprém, itt pedig Várad a székhely Aztán tapasztalta, egyéb különbség i* van. BalatonfőkajáJ-on legalább alkalmas helyen tölthette az éjszakát, ingyen és egészségesen. Itt fogadóban bérelt szállást, a hideg rázta magas lázától, mégis a városházi fogda pucér földjére lökték. Hajnalban vetettek rá valami ócska, szennyes pokrócot. Mégsem tudott aludni, várta a reggelt. vajon csakugyan vas river ik-e, amikor jártányi ereje Is alig van? Nem váltották be a fenyegetést. Nyilván átvallatták eók- mókjait, s mivel nem találtak semmi gyanúst batyujában, en- d égték isten hírével. Elnézést kértek tőle, hivatkoztak a kötelességre. Hála szívós fizikumának, szervezete úrrá lett a betegségen. Annál kevésbé a brutális élményen. Ezúttal nem olyan feledékeny, mint a Bakonyban volt, a zalai alisipán gorombasága után. Ereszkedett hangulatban rótta az utat. fel a Királyhágó felé Még messze van Erdélytől, de máris csalódik várakozásában. Akkoriban a „másik Magyarország”-nak nevezték Erdélyt. Hite szerint sokkal magyarabbnak kellett lennie, mint az innenső Magyarországnak. hiszen valahány erdélyivel találkozott, mindannyian gyönyörűen beszélték az anya- nvelvet. amellett rengeteg olyan könyv fordult meg a kezén, amelyeket edélyi magyar városokban nyomtak. Arra számított, minél közelebb ér a Királyhágóhoz. annál ritkábban hall idegen szót. Most pedig tapasztalnia kellett, hogy a két Magyarország határához közeledve éppenséggel a magyar szó ritkul. ellenben az oláh beszéd az általános. Alig tudta megértetni magát. Végre „ Királyhágón túl, Bánfihunyadnál változik a kép. egyre sűrűbb a magyar szó. míg végül Kolozsváron csakugyan a magyar nyelv használata az általános, sokkal inkább, mint Pesten. „ Ettől kezdve otthon érezheti magát Amerre megy, mindenütt magyarul beszélnek Mégsem készít jegyzeteket dédelgetett szótárához, mert ismeri valamennyi kifejezést. Annál nagyobb élvezettel adja át ma- • gát a gyönyörködésnek a páratlanul szép tájakon. Megszokhatta a szülőföldjén a természet látványosságait, de elfogulatlanul tudomásul veszi, hogy Erdély szerbségével nem vetélkedhet a Bakony. Kolozsvárról Tordán át folytatja az útját Marosvásárhelyre. A tá-j nyújtotta páratlan élmény mellett az is meglepetést okoz neki, hogy milyen nagyok erre a távolságok. Heteken át gyalogol. fiz emigráció mérnöke Szülőfaluja, Sarkad mai nemzedékeinek emlékébe szeretnénk visszahozni halálának 90. évfordulóján, 1974. október 27- én egyik nagyszerű szülöttjük, Veress Sándor életpályáját, aló a hősi harcban tanúsított magatartása miatt emigrációba kényszerült, és nagyon hasznos mérnöki tevékenységét egy negyedszázadon keresztül Romániában fejtette ki. Sarkadon született 1828. december 3-án. Középfokú tanulmányait a debreceni református kollégiumban végezte, majd rövid ideig nevelősködött, amikor kitört az 1848-as szabadságharc, tüstént a honvédség táborába ment. A szabadságharc oldalán tűzértisztként Bem tábornok seregeiben egészen Világosig kitartott, majd a hazai üldöztetés helyett önként vállalta az emigráció kenyerét. Hosszú, viszontagságos útján Várnában, Konstantinápolyban, a Krím félszigeten élt, megismerkedett Kisázsiával, majd > rövid időre Dobrudzsában te- ! lepedett le, ahol gazdálkodás- j sál sikerült annyi pénzt ősz- ; szegyűjtenie, amiből Párizsba ■ utazhatott, hogy ott mérnöki | tanulmányait megkezdje. Itt j találkozott Czimeg János sze- | gedi születésű, szintén emigrá- i dóban élő mérnökkel, szabad- i ságharcos baj társával, aki ab- j ban az időben találmányainak j hasznosítására Párizsban tü- j körgyártó üzemet létesített. Se- j gítségével Londonba utazott, i ahol tanulmányai befejeztével | megszerezte mérnöki oklevelét. ■ Időközben az 1859-es olasz— I osztrák háborúban az Itáliai ] magyar légió kapitányaként fé- i nyes katonai dicsőségeket ara- | tott. Sajnos nem térhetett haza ] Magyarországra, az abszolutiz- j mus vasszigora nem vette vol- j na jónéven a kétszeresen is i ellene harcolt kapitányt. Buka- j restben telepedett le, ahol kö- j zel 25 éven át folytatott mér- I nöki gyakorlatot. Különösen a I vasút- és útépítkezésekben ját- ; szott kiemelkedő műszaki sze- í repet. amiért nemegyszer ma- j gas kitüntetésekben is részesí- ] tették i Romániában. Az első romániai vasútvonal megépítése is az ő nevéhez fűződik. Műszaki alkotói tevékenysége közben széles körű szakirodalmi és publicisztikai munkásságot is kifejtett. Két kötetben jelentette meg Budapesten A magyar emigráció Keleten című munkáját, amely a Keletre vetődött sorsüldözöttek történetének még ma is egyik leghitelesebb forrása. Románia népeinek, szokásainak, gazdasági viszonyainak, természettudományos eredményeinek számos Magyarországon megjelent cikkében adott hangot, de a romániai szaklapokat is bőségesen ellátta Szakmai és ismeret- terjesztő jellegű cikkekkel. Családjában rajta kívül három érdemes szakembert tartunk számon, öccsét. Ferencet, aki szintén Sarkadon született, és mint mezőgazdasági szaktekintély vívott ki magának elismerést. Közel 80 éve, 18W. november 30-án halt meg Középfalván. Ferenc nevű fia orvosprofesszorként működött előbb Pozsonyban, Kolozsvárott. majd Szegeden. Fiatalabb fia. Endre jeles történetkutató volt. és nem kis érdemeket szerzett a magyar és a román néo bará's Agának ápolásában Veress Sándor sok irányú munkássága mellett aktívan bekapcsolódott a közéletbe Is. Több helyen vezető szerepet játszott a romániai magyar egyesületekben, és a Bukaresti Magyar Társulatnak tiszteletbeli elnöke volt. Szakmai felkészültségénél fogva beírta nevét a műszak' haladás aranykönyvébe, s ezen túl Petőfiék és Tiirr István oldalán a zsarnokság ellen még hazaszeretetből is jelesre vizs- zAr.nft Dr. Bátyai Jenő
