Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-29 / 253. szám
Miért torpant meg a Dobó Katica brigád? A Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai gyáregységének Dobó Katica Szocialista Brigádja a napló vezetését beszüntette, a Híradó tábláját pedig a falról levette. Ezzel a munkaversenyben való részvételének hallgatólagosan véget vetett A feladatát és a vállalásait azonban továbbra is teljesítette. A brigád az üzemgazdasági csoport tagjaiból alakult és három évvel ezelőtt tűzte célul a szocialista cím elnyerését. Kétszer ki is érdemelte azt a harmadik nekifutásnál azonban megtorpanás következett be. Vajon mi okozta ezt? Igazságtalanságnak tartották Dr. Bállá Józsefné brigádvezető a kérdésre így válaszol: — Elvesztettük a kedvünket. Az értékelések nem voltak elfogulatlanok. örökös 3. helyre kárhoztattak bennünket, ami szerintünk érthetetlen. Vállalásainkat az irányelvek szerint határoztuk meg, amit a gyárvezetés jóváhagyott. Mi teljesítettük. Az értékelő bizottság azonban ezeknek a vállalásoknak egy részét munkaköri kötelességnek minősítette és- a pontozásnál nem vette számításba. — Ha igazságtalannak tartották, miért nem tették szóvá? — Már tavaly, a IV. negyedévi értékelésnél reklamáltunk. Az idén, az I. negyedév utáni üzemgazdasági termelési tanácskozáson kértük, hogy a gyár vezetői vizsgálják meg az értékelést, mert kevesebb 1 pontot kaptunk, mint amennyi járt volna. — Megvizsgálták? — Nem. Választ sem adtak. Aztán a szakszervezeti tanácsülésen ismét elmondtam a panaszunkat, de azután sem történt semmi. Azaz mégis történt. A brigád tagjai dr. Bállá Józsefnét kérdőre vonták. Valahogy így: „Hát nem tudod elintézni, hogy velünk is törődjenek? Mi nem számítunk? Ha minden erőnket összeszedjük, akkor sem ismerik el a munkánkat. Kár folytatni.” zászólása végén a következőket mondta: — Vannak fekete bárányok, köztük a Dobó Katica brigád. Ráadásul Ballánéra hárította a felelősséget azért, hogy a brigád hallgatólagosan „kilépett" a mun ka versenyből. A brigádvezetőnek alkalma nyílott arra, hogy ismét kifejtse az. álláspontját Egyebek közt így érvelt: — Az igaz, hogy a Dobó Katica brigádnak — mint az üzemgazdasági csoportnak —. munkaköri kötelessége a gyáregység részére szükséges anyagok beszerzése. De az már nem, hogy egyes anyagokat — mint a poliészter lakkot vagy a bú- torvasalatot — az egész vállalatnak beszerezzük. Mi pedig ezt a többletet vállaltuk és teljesítettük is. Kertes István, a pártalap- szervezet titkára helyesen álla- i pí tóttá meg, hogy a különböző munkakörökben dolgozó brigádokat nem lehet rangsorolni. (A körte sem hasonlítható mondjuk a tojáshoz.) Más az, ha a pontszám alapján egy-egy brigád arany, ezüst vagy bronz fokozatot ér el, de azok között sem lehet első, második, harmadik stb. helyezett Az pedig teljesen egyértelmű, hogy a versenyértékelő bizottságnak nincs joga arra, hogy a gyárvezetés által elfogadott felajánlásokat munkaköri kötelességnek minősítse Előkerül a brigádnapló A taggyűlésen — amely a szocialista brigádmozgalom helyzetét volt hivatva értékelni — lényegében tisztázták, hogy olyah vállalásokat kell tenni, amelyek értékelhetők és elfogadás után non lehet azokat a bizottságnak felülbírálnia. Hogy is néz az ki, hogy egy brigád igyekszik a jóváhagyott vállalásait hónapokig lelkesen teljesíteni, s amikor értékelésre kerül a sor, egyszerűen megállapítják: felesleges volt. Kétségtelen azonban, hogy a Dobó Katica brigád is helytelenül járt el, amikor nem szállt | síkra nagyobb határozottsággal ■ az igazságáért, hanem sértődöt- j ten meghátrált. í A brigádvezető megelégelte a hiábavaló küszködést és egyszer kifakadt: — Ha úgy gondoljátok, egyelőre ne folytassuk a versenyt. Nem lehet rangsorolni Még most is könnybelábad a szeme dr. Bállá Józsefnénak, amikor eszébe jut, hogy az október 22-1 pártgyűlésen Szabó György, a munkavereeny-ér- tékelő bizottság elnöke a hozMost tehát rendeződött az • ügy és ismét előkerül a bri- ! gádnapló. Helyére teszik a Hír- • adótáblát is. Talán nem ária- 5 na, ha a verseny folytatásának ■ közhírré tétele mellett egy kis í önkritikát is gyakorolna a bri- E gád. : A BUBIV gyulai gyáregysége E eredményesen dolgozik. Ehhez S az eredményhez pedig a többi S 24 szocialista brigád és Dobó E Katicáék munkaverseny-sikerei j is hozzájárulnak. ; Pásztor Béla i A Volán 8« sz. Vállalat felvételre keres — TEHERGÉPKOCSI -VEZETŐKET, — AUTÓBUSZ-GÉPKOCSIVEZETŐKET, — KALAUZOKAT, — GUMIJAVlTÖ SZAK- ÉS BETANÍTOTT i MUNKÁSOKAT, — RAKODÓGÉP-KEZELŐKET, — GYORS-, GÉPÍRÓNŐKET, valamint — ÁLLÓESZKÖZ-NYILVÁNTARTÓT. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Szarvasi út 87., munkaügyi önálló osztály. x S a a : ■ ■ ■ w ■ a a a ■ m a Felavatták Ruzicskay György Munkácsy-díjas festőművész faliképét Szarvason Hazánkban egyedülálló művészi munkára vállalkozott Ruzicskay György Munkácsy-díjas festőművész, amikor a szarvasi alkotóház falára 14 méteres faliképen megrajzolta a Körös-parti város krónikáját. A szülővárosát nagyon szerető, történetét jól ismerő mester „Szarvas népe és nagyjai” címmel mutatja be a szarvasiak küzdelmes életét, elszánt harcát, tudományos, kulturális tevékenységét. Ott látni a monumentális alkotáson többek között Tessedik Sámuelt, Vajda Pétert, Gyóni Gézát, Krecsmarik Endrét. A munka dalát harsogja a Világosság Dalkör. Nem hiányzik a faliképről maga a mester sem, aki ifjú korától napjainkig fáradhatatlanul dolgozik azért, hogy sajátos eszközeivel, a lényegre- lótás hiteles tolmácsolásával bemutasson, tanítson, gyönyörködtessen. A Ruzicskay-Sal avatására vasárnap került sor. A mester munkáját dr. Tóth Lajos főiskolai docens méltatta. Elmondotta többek között, hogy az alkotóház külső falát díszítő képet a szerző által annyira kedvelt természet zöld koszorúja övezi. Nagy nyeresége a. városnak és Békés megyének, hogy ilyen párját ritkító művészi hagyománnyal gyarapodott. Min- j denki láthatja, mindenkihez szól I a kép. Közkincs, mint Ruzics- ; kay festőművész valamennyi alkotása. Közkincs, melyet művészetpártolók, természetbarátok, hazai és külföldi kirándulók láthatnak. A „Szarvas népe és nagyjai” faliképet Ruzicskay György festőművész Jansik Tamásnak, a városi tanács elnökének adta át. A tanácselnök meleg szavakkal j köszönte meg az értékes alko-1 Gazdag programmal zárult a KPVDSZ kulturális napok eseménysorozata Tótkomlóson. A helyi ÁFÉSZ-vezetőség egyebek között baráti találkozóra hívta össze a Rózsa presszóban a gyermekgondozási segélyen levő kismamákat. Buda Pál igazgatósági elnök adott tájékoztatást a szövetkezet munkájáról, az elért eredményekről és a tervekről, majd megjutalmazták a kisbabákat. Ugyancsak a Rózsa presszóban tartották a nyugdíjasok baráti találkozóját. Húszontást. Az avatóünnepségen egyébként a Világosság Dalkör és a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet irodalmi színpada adott műsort. Ruzicskay György —r aki valamikor személyesen irányította a Világosság Dalkört, munkára, harcra buzdító szöveget is írt műsorukhoz, meghatódva hallgatta az idős emberek szárnyaló dalát. A dalkört Fenyvesi András tanár vezényelte. négy olyan nyugdíjas asszony és férfi jött össze, aki az, ÁFÉSZ területén dolgozott a legutóbbi évtizedekben. Itt búcsúztatták meleg szeretettel és ajándékkal a most nyugalomba vonult Moravszky György- nét, Roszkos Mártonnét és Selesz Ferencnét. A KPVDSZ kulturális napok keretében az ÁFÉSZ 50 dolgozója utazott Békéscsabára, a Jókai Színház műsorának megtekintésére. Ezenkívül szellemi vetélkedő és egyéb esemény tarkította a programot. »■saeaes «aawansBBiaiiaMsaaaB'tt« ■«. Ab Kismamák találkozója, nyugdíjasok búcsúztatása a tótkomlósi ÁFÉSZ-nél Gerencsér Miklós: Ácsteszértől a halhatatlanságig 11- Táncsics Mihály életregénye Lemouton tanár látta, hogy nem akármilyen tanítvánnyal akadt össze. Tapasztalván Stan- csics Mihály igen kiterjedt ismereteit, szorgalmát, nyelvészeti érdeklődését, együttműködést ajánlott neki lakásért és élelmezésért, szótárkészítő vállalkozásában. Nehéz volt ugyanis grammatikai okok miatt közvetlen magyar—német szótárat szerkeszteni. Lemouton úgy okoskodott, hogy igen megköny- nyítené a nyelvtanulást, ha a magyar és a német közé iktatnák a latint. Felkérése tehát arra vonatkozott, hogy közösen alkossák meg a magyar—latin— német szótárt. Mihály megérti a feladat közhasznúságát, s a reá jellemző eltökéltséggel párját ritkító munkabírással veti magát a szó- ' társzerkesztésbe. .Éjt nappallá téve dolgozik, gyorsan halad előre, bár az iskola némi elhanyagolása árán. Önfeledt serénykedése közben alig veszi észre, hogy Lemouton tanár feléje se néz. Esze ágában sincs francia leckéket adni, a terhes, aprólékos szógyűjtéshez pedig végképp semmi kedve. Nyilvánvalóvá lett, szellemi rabszolga kellett neki a lehető legcsekélyebb ellenszolgáltatásért. Igaz, Mihály számos szép tehetsége jó adag naivsággal keveredett, azonban neki sem volt nehéz átlátni Lemouton úr szándékán. Követelte, vagy fizessen neki havi harminc forintot a tanár, vagy legyen rajta az ő neve is társszerzőként a leendő szótáron. A tanár egyik kérését sem teljesíti. útjaik tehát elválnak. Kárpótlásul a fiaskóért, nyugodalmasan végezheti el a gimnázium nyolcadik osztályát Röszlar szerkesztő négy fiát tanítja, ezért kap havi harminc forintot —r majdnem jómódúnak nevezheti magát ennyi pénz birtokában. Kedvezőbbre fordul sorsa közben, az a szerencse éri, hogy megismerkedhet Vörösmarty Mihállyal, az általa oly nagyon tisztelt kiváló reformkori költővel. Aligha merte volna gondolni, hogy az ünnepelt poéta szinte nyomorog. Szalay László, a nemzeti megújulás egyik érdemes alakja kérte, vegye meg öt forintért a Zalán futása kötetét, hogy a költő tudjon ebédelni. Stancsicsot valósággal megrázta az eset. egyenesen Vörösmartyhoz sietett, leróni tiszteletét és személyesen kifejezni nagyrabecsülését, pénzecskéje megosztásával is. Közben tágul ismeretségi köre. Miként Vörösmarty Mihály- lyal, úgy számos közéleti kiválósággal, a nemzeti megújulás becsben álló alakjaival hozza össze Pesthez kötött sorsa. De senkihez nem dörgőlődzik. Járja a maga útját, gondosan őrzi önállóságát, miközben érdeklődése a szellemi és politikai élet valamennyi rezdülésére kiterjed.
