Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

Iff látta a hdet liirmsoyarázónE, Pally Jazsel; Kommunista kongresszusok i Párizs híres „VÖPÖ6 öve­zetet” a munkáfllakita elővárosok alkotják, azok közül is Ivry es a szomszédos Vitiy a legerősebb fellegvára a francia munkás­mozgalomnak. Maurice Thorez egykori választókerülete ez, év­tizedek óta ezt a népet más, minit kommunista, nem képvi­selheti a Bourbon-palota bún... Itt ült össze a héten a Fran- .cia Kommunista Párt XXI., rendkívüli kongresszusa. Fel­adata, hogy új válaszokat ke­ressen az új helyzet új kérdései­re: mi a teendő, amikor Fran­ciaországot is megrázkódtatja a gazdasági válság, milyen szövet­ségi poűitiikáit kell megfogal­mazni akikor, amikor a gauUeiz- műn is félig-meddig mér ellen­zékbe szorult? A válasz: népi egységet kell teremteni! A de­mokratikus erők unióját, amely magába foglalhatja a gaulleista hazafiakat is. Akik harminc év­vel ezelőtt a kommunistákkal együtt küzdöttek a résistance, az ellenállás soraiban... A Vitry-Í pártkongresszus színhe­lyétől nem messze a temető, ahol 860 agyonlőtt ellenálló tö­megsírjai sorakoznak. Ma új népi egységet kell orsz- azekovácsoLni az ország gondjai, rtak orvoslására, de egy ben már a szocialista jövő megalapozá­sára is. Mert a széles tömegeket felölelő népi unió nem jelenti a munkásmozgalom „felhígulását”, a szocializmus tagadását vagy akár elodázását. A népi unió adja majd a nem is olyan tá­voli jövőben Franciaország ve­zetőit, kádereit — vallják ma a kommunisták. Való igaz. hogy már nincse­nek távol attól, hogy részt vál­laljanak az ország irányításának felelősségéből. E sorok írója pe­dig visszaemlékezik arra. hogy egy párizsi április 4-i fogadáson — egy évtizede talán — Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt köztiszteletben álló veze­tője mosolyogva mondta, mint­egy jóslatnak szánva: „Meg sze­retném écni a 70-es évek vé­gét...” Európa legnyugatibb pontján, Portugáliában ugyan- J csak kongresszust tartattak az | elmúlt vasárnap a kommunis- i ták, akik az április 25-e utáni | demokratikus fordulat eredmé­nyeképpen bekerültek a kor­mányba is. Ezen a héten már a portugál pártkongresszus világ­visszhangját is számba vehet­tük: a legelvakultabb kommu­nistaellenes kommentátorokat leszámítva az egész világsajtó értékelni tudta a portugál kom­munisták felelősségérzetét, tisz­teletre méltó erejét, szervezett­ségért. A nyugat-európai kommunis­ta párlolc térhódítását, erőnyeré­sét mutatja közvetetten az is, hogy az olasz kormányválság sem tudott eljutni a kibontako­zásig, mert a jobboldali szociál­demokrata párt nem akar bele­menni abba, hogy valamilyen formában a kommunistákat is bevonják a kormányzásba .. Persze, éppen az olasz szociál­demokrácia magatartása mutat­ja, hogy a reakció megkísérli a nem-kommunista baloldalt le­választani a kommunisták olda­láról. Hasonló kísérletnek Fran. ciaországban, sőt Portugáliában is szemtanúi lehettünk. A világ a héten több okból is figyelt Moszkvára. Kissinger amerikai külügyminisztert há- romnapo. látogatása idején többször fogadta Leonyid Brezs­nyev is. A közel-keleti hely­zetről és az európai biztonság kérdéseiről éppúgy szó esett, mint a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozásáról, illetve ^ 1914. OKlÚUJbU *7. a szovjet—amerikai kapcsola­tokról. Ez utóbbiak- témaköré­ben szóba került egy soron- kívüli Brezsnyev—Ford találko­zó lehetősége: az új amerikai elnök novemberben Tokióba lá­togat. onnan „csak egy ugrás” Vlagyivosztok, ahol megfelelő körülmények kínálkoznának megbeszélésükhöz. A szovjet—amerikai viszony alakú busa a vllaglbóke szem­pontjából elsőrendű fontosságú, így érthető a gondolattársítás, hogy nyomban emellett említ­jük a nagy jelentőségű moszk­vai tanácskozást: a szovjet fő­városban összeült az egy évvel ezelőtti béke-világkongi-esszuson létrehozott állandó összekötő bizottság, hogy megvonja az azóta elért eredmények mérle­gét és kijelölje a következő te­endőket. Élénken emlékezetünk­ben van még: éppen egy esz­tendeje kezdte meg munkáját a békeerők világkongresszusa, amelyen 143 országból több mint háromezer küldött vett részt, 120 nemzetközi és több mint 1000 nemzeti szervezet képviseltette magát. A történe­lemben ez volt a békéért küzdő tömegmozgalom legnagyobb fór ruma — állapította meg az év­fordulón a Pravda, Egy éve az „októberi hábo­rú” utórezgésiei okozlak még iz­galmat a Közel-Keleten. Mlost a marokkói fővárosban az arab or­szágok külügyminiszterei, majd állam- és kormányfői gyűltek egybe, hogy meghatározzák az egységes arab stratégát a gen­fi közel-keleti békekonferencián és tisztázzák a palesztin felsza­badítás! szervezet helyzetét. A külügyminiszterek több napos vitája sem tett pontot a PFSZ és a jardániai király, az ameri­kaiak és az izraeliek embere közötti vita végére. Husszein képviselője már a külügymi­niszteri előkészítő ülésen két­ségbe vonta a FESZ jogát arra. hogy beleszólhasson a Jordán folyó nyugati partján levő .te­rület (ez lenne a jövő palesz­tin államának egyik része) sor­sába.. A Jordán hlvutalos véle­mény szerint majd egyszer nép­szavazáson kell kikérni a lakos­ság véleményét. Jordánia egye­dül maradt ezzel az álláspont­jával : 20 arab ország küldöttei úgy határoztak, hogy ha az izra­eli megszállás alól felszabadul ez a terület, nyomban palesztin nemzeti fennhatóság alá kell he­lyezni. EZ a döntés konkrét tar­talmat ad a tavalyi algíri arab csúcstalálkozó határozatának, amely elvileg már akkor is ki- j mondta, hogy a PFSZ a palesz- : tin nép egyedüli törvényes kép­viselője ... Természetesen ezzel meg nincs vege: Jordánia a végsőkig ragaszkodni fog Husszein kon­cepciójához, amely mögött az USA és Izrael áll. A vita elhú­zódása egy időre elodázhatja a genfi békekonferencia összeül­tét — és éppen ez az, amit Washingtonban éa Tel Avivban akarnak. I héten veit az ENSZ nap­ja, huszonkilenc éve alakult meg hivatalosan az Egyesült Nemzetek Szervezete, ekkor ra­tifikálták alapokmányát. Az ün­nepen vissza lehetett emlékez­ni arra, hogy a szervezet a hi­degháború éveiben szinte az imperialisták szavazógépe volt, ma viszont mindjobban tükrözi a változó világ új erőviszonyait. Természetesen vannak még fo­gyatékosságai, néha erőtlennek és tehetetlen nek látszik, de ve­gyük észre: döntései, határozatai már mind több alkalommal az imperializmus ellem szólnak. Jellemző például, ahogyan a Dél-Afrikai Köztársaságot a vádlottak padjára ültetik az „apartheid", a faji megkülön­böztetés gyalázatos gyakorlata, a fajüldözés megannyi bűne miatt, A dél-afrikai küldöttség mandátumát nem fogadták el érvényesnek a közgyűlési vitá­ban pedig több afrikai ország j Dél-Afrtka kizárását követelte J az ENSZ tagjainak sorából. • Megállapodás Btezsnyev és Ford talá hozásáról Megállapodás jött létre ar­ról, hogy november 23—24-én Vlagyivosztok körzetében munkatalálkozóra kerül sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP f Központi Bizottságának fótit- j kára és Gerald Ford, az Egye- | sült Államok elnöke között, hogy kicseréljék nézeteiket a kölcsönös érdeklődésre szá- moltartó kérdésekről. (MTI) Langye1 or ssrág Múlt és jövő A szocialista Lengyelország látogatójának történelmi varosmagokat, kastélyokat, új lakónegyedeket és ipari óriá­sokat, tájakat tár érdeklődő tekintete elé a vendégszerető fogadtatás. Nehéz is hazatérvén úrrá lenni az élménybő­ség zavarán. Mégis van valami közös mindezekben, ami a bebarangolt vidékek és a megnyilatkozó emberek mind­egyikében megfogható. § ez a nemzed érzületnek és a szocialista jövő jogos optimista perspektívájának as ösz- szekapcsolása. Budapesttel ismerkedett Tryg/e Bratteli Trygve Bratteli, a Norvég Királyság miniszterelnöke és felesége, valamint kísérete szombat délelőtt Budapest nevezetességeivel ismerkedett. A vendégeket a városnézésre elkísérte Huszár István mi­niszterelnök-helyettes, Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke, Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes és Lu- gossy Jenő, a Magyar Nép- köztársaság oslói nagykövete. A vendégek ezután székes­fehérvári látogatásra utaztak. (MTI) Megkezdődött az arab csúcs Szombaton, közép-európai idő szerint 18.00 órakor nyílt meg Rabatban az,, arab orszá­gok államfőinek 7. csúestalál­;| kozójá. A csúcstalálkozót II. Hasz- szán marokkói király nyitot­ta meg, m,ajd Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára mon­dott beszédet. Nyomban az ünnepélyes megnyitó ülés után zárt ajtók mögött munkaülést tartottak. Honnan ez a mélységes hit és bizalom? Az okokat keres­vén az alapos es józan vizsgá­lódás végére járhat sok min­dennek. A második világháború éa a náci megszállás kevés he­lyen és országban pusztított ennyit emberben, anyagban és értelemben egyaránt. Nem egy­szerűen a „szokásos” hadi cse­lekmények és fasiszta terror szintere volt az ország. Ennél sokkal több történt! A Drang nach Osten (a ter­jeszkedés kelet felé) jegyében a Volgáig életteret Igénylő es jövendő telepesei számára „he­lyet csináló” hitlerizmus nem­zeti létében kérdőjelezett meg egy fejlett és évezredes kultú­rájú, történelmű népet. Olyan tettek, mint a lakosság egyne­gyedének és az értelmiség egy- harmadának fizikai megsemmi­sítése, a varsói két felkelés majd egymillió áldozata, a len­gyel kulturáli» értekek mód­szeres és hidegvérű szétrombo- lása •— mind-mind azt az iszo­nyatos megpróbáltatást mutat­ja, amelyet «Sy egész népnek kellett elszenvednie. A szovjet hadsereg és a vele együtt Berlinig harcoló len­gyel katonák győzelmei utón, a felszabadu'Ast követően ren­deződött a régóta és so Icát va­júdó nemzeti és határkérdés. Ahogy lengyel barátaink mond­ják, hazájuk visszatért a piast 'dinasztia kori határok közé es a lakosságcsere, a telepítési in­tézkedések eredményeként majdnem száz százalékig len­gyel nemzetiségűvé vált. A visszatért területek bené­pesítése, a városok újra felépí­tése, a sebek be gyógyítása, a termelés, az élei. megindítása egyértelműen nemzeti felada­tok. Elvégzésükre nehéz har­cok’ és tengernyi szenvedés után értek meg a feltételek. Ahogy a háborút követő heves osztáiyharcok ki kit győz le periódusában felülkerekedő munkásosztály és pártja sem ingyen kapta meg a hatalmat. A Lengyel Egyesült Munkás­párt vállalta a nemzeti felada­tok teljesítését, és ezzel a tö­megeket egyértelműen maga mögé állította, 1970 után pedig a párt és a nép egysége, az idők próbáját kiállva, ha lehet mondani, még szorosabbá vált. S hogy ez nemcsak szólam, ar­ról pártmunkásokkal, társada­lomtudósokkal, művészekkel, újságírókkal és az utca embe­reivel folytatott beszélgetése­ink győztek meg; a múlt. ered­ményeinek és hősi nemzeti, munkásmozgalmi harcainak fel­idézésén túl a szocialista jövő­nek és a párt helye» politiká­jának bizodalmas hitét tanúsí­tották. A beszélgetésekben előbb- utóbb mindig felvetődik a len­gyel—magyar barátság, meg­emklődnek a múlt közös ese­ményei és érződik a kölcsönös rokonszenv. Kötelességünk, hogy a hagyományosan jó kapcsolat­nak minden éltető, haladó ele­mét ápoljuk és fejlesszük. Nem szabad azonban ennél megáll- nunk! Nem felejthetjük el, hogy az utóbbi harminc évben ba­rátságunk és együvé tartozá­sunk minőségileg is változott, magasabb szintre emelkedett. A közös eszmeiség, amit val­lunk, a közös világrendszer, amelyhez, tartozunk, a KGST- ben és a Varsói Szerződésben Végzett közös gazdasági és vé­delmi munkánk egyaránt jelen­tik ezt a magasabb lépcsőfokot D. M. iaai»9MAaaaMft«ita*MRiaiiisiRaaai«»i A szovjet keleti köztársaságok ünnepe Történelmi ugrás vizsgálatát A gondos előkészí­tés után és a népek szabadon kifejtett akaratának megfelelő­en 1924 őszén szovjet Közép- Ázsiában megvalósították a nemzetiségek és államok szét­választását. A Szovjetunió keleti köztár­sasagai — köztük az Üabég SZSZK is — most októberben ünnepük fennállásuk 50. év fordulóját. A jubileummal kap­csolatban az APN munkatársa lelkei-este Sarai Rasidovot, az Üzbég Kommunist« Párt KB első titkárát és megkérte, vá­zolja a közép-ázsiai szuverén szovjet, köztársaságok létrejöt­tót, fél évszázados szocialista fejlődésük tapasztalatát. — Milyen történelmi jelentő­sége van a Közép-Ázsiában 50 évvel ezelőtt létrehozott szovjet köztársaságoknak? — hangzott az első kérdés. — 1924-jg Közép-Ázsia és Kazahsztán egy részének terü­letén (amelyen körülbelül há­rom Franciaország férne el, s lakossága több mint 8 millió) három államalakulat létezett: az Oroszországi Föderációhoz tartozó Turkesztáni ASZSZK. a Buharai Népi Szoviet Köztár­saság és a Horezmj Népi Szov­jet Köztársaság Ezek az egyko­ri Turkesztáni Fftkormányzóaág a Buharai Emirátus é» a Hivai Kánsáe közigazgatást határain belül jöttek látre. A szovjet közép-ázsiai népek nemzeti érdekeit szem előtt tartva a kommunista párt Java­solta a meglevő határok leiül­msMCT* Gyakorin foglalkozás a dusambei (Tádzsikisztán) m begye lem számítástechnikái laboratóriumában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom