Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-03 / 231. szám

Augusztusban teljesítették évi tervüket Heg fizethető? \ Beszélgetés Szilágyi Istvánnal, az IBUSZ vezetőjével A vártnál sokkal nagyobb for­galmat bonyolítottunk le az idén, hiszen éves tervünket, 7i as fél millió forintot már au­gusztus 31-ig túlteljesítettük. Ezzel kezdte a beszélgetést Szilágyi István, a békéscsabai IBUSZ Utazási Iroda vezetője, amikor a nyári forgalomról ér­deklődve bekopogtattunk hoz­zá. — Hány csoport külföldi uta­zását szervezte az iroda és me­lyik a legkedveltebb útirány? — A legtöbb, összesen 49 cso­port 2 ezer 40G fővel Romániá­ban keresett kikaposolódást. Érthető, hiszen ez az ország van legközelebb hozzánk, s szépsége is közismert mindenki előtt. A második helyen a Szovjetunió áll. Oda 33 csoport ment, mint­egy 1100 utassal. A Német De­mokratikus Köztársaságba 620- an mentek nyaralni. Jugoszlá­via is kedvelt kirándulóhely. Eddig 17 csoportot indítottunk oda, mintegy 800 fővel. Ezenkívül Lengyelországba hat, Bulgáriá­ba öt utat szerveztünk 260, illet­ve 150 személlyel. Csehszlová­kiába és Spanyolországba 3—3, Olaszországba és Ausztriába pe­dig 2—2 csoport utazott. A Ja­pánba, Angliába, Görögország­ba, Franciaországba, Dániába, Svédországba, Egyiptomba, Li­banonba, Hollandiába és Indiá­ba szervezett utakra átlag 8-an, 12-en mentek. — Milyen külföldi csoportok érkeztek megyénkbe, illetve Bé­késcsabára? — Itt is a románokat említe­ném elsősorban, hiszen onnan 1800 látogató érkezett. Csehszlo­vákiából is szívesen utaznak hozzánk Eddig 23 csoportot lát­tunk vendégül, csaknem 1200 utassal. A Szovjetunióból 12. Jugoszláviából 11 csoport nézte meg megyénk, s a megyeszék­hely nevezetességeit 403, illet­ve 471 fővel. Itt említeném meg, hogy idegenvezetőinknek talán a szovjet turisták látogatására kell legjobban felkészülniük. Ök arra törekszenek, hogy minél több várost, nevezetességet is­merjenek meg. Előre készülnek az utazásra, ha valamit nem ér­tenek, kérdeznek, érdeklődnek. Bulgáriából 220-an érkeztek Békéscsabára. Ezenkívül egy svéd és egy amerikai csoport jött hozzánk 30, illetve 40 fő­vel. — Mit néznek meg legszíve­sebben a megyébe érkező kül­földi vendégek? — Kedvelt program Póstele- ken a szalonnasütés. A gyulai Várszínház műsoraira több mint hétezer 900 látogatót szervez­tünk. Az ugyancsak itt megren­dezett Békési Estéket közel ezer vendég nézte meg. A Mezőhe­gyesen kéthetenként megtai .ott lovasbemutató ugyancsak a ke­resett programokhoz tartozik. A gyulai Körös Népitánc-együttes havonta kétszer megrendezett folklór-műsorait is szíveden lá­togatják külföldi vendégeink. Még ide sorolnám a Jókai Szín­ház előadásait is. — Hány belföldi csoport ke­reste fel Békéscsabát és környé­két? — Kilencvenöt, mintegy négy­ezer 390 személlyel, ök is szí­vesen elmentek a Várszínházba és még ennél is nagyobb vonz­ereje van a gyulai fürdőnek. So­kan meglátogatták a szarvasi arborétumot, s kedveltek, akár a külföldi vendégeknél az úgy­nevezett csárda-programok is. Sajnos mi nem vagyunk elége­dettek az utóbbival. A kondoro- si csárdában például több étel­különlegességre lenne szükség. Ha már a hibáknál tartunk, Gyulával kapcsolatban: mint Erkel szülővárosától, több zenei programot várnak vendégeink... — Az IBUSZ természetesen belföldi utakat is szervez ... Hírül adta a rádió és a la­pokban is benne van, hogy a posta október 1-től visszatéríti a késedelmesen kézbesített távi­ratok, expressz levelek és egyéb küldemények diját. örvendetes dolog ez, legalább némi kárpótlást kapnak mind­azok, akik hiába küldtek dísz­táviratot valakinek a névnap­jára, ha az későn érkezett és így tovább. De önkéntelenül adódik a kérdés, miért volt er­re szükség? , Sokan most azt mondhatják, már divattá vált, hogy szidjuk a postát, a kézbesítőket. Hi­szen napirenden van a téma a sajtó hasábjain és a rádió­ban, no meg a Ludas Matyi is sokat foglalkozik vele. Hol ko­molyan, hol komoly vicc for­májában olvashatunk e témá­ról. A lényeges viszont ez a szó, „komolyan”. Mert lehet-e komolytalanul írni arról, hogy késve érkezik egy névnapi kö­szöntő, házassági gratuláció, ha az éppen bosszúságot és kelle­metlenséget okoz. De még ko­molyabb dolog az. ha arról ér­tesülünk — a posta jóvoltából késve —, hogy valamelyik hoz­zátartozónk meghalt, temetésé­ről gondoskodjunk vagy ve­gyünk részt ezen. Mivel azon­ban a távirat későn érkezik, nem tudunk intézkedni, vagy éppen a családtag temetésére nem tudunk elmenni. Nehéz lenne arról írni, hogy fiány tragédia adódik ilyesmiből. Vagy éppen évekre szóló ha­rag. Namármost, a posta mind­ezt enyhíteni kívánja azzal, hogy visszatéríti a későn érke­zett távirat stb. díját. Tulaj­donképpen őrülni kellene en­nek a nagyvonalú intézkedés­nek és mégsem örülünk, mert nincs olyan összeg, amivel pó­tolni lehetne annak a fájdal­mát, aki édesanyja haláláról két-három, sőt több nap múl­va értesül, s még a temetésén sem lehet jelen. E sorok írója >s így járt 1972 tavaszán. De ez történt az elmúlt hetekben Nagy István békési lakossal is, aki nyolc nap után sem kapta meg a címére feladott távira­tot, csak a később érkezett le­vél útján értesült édesanyja ha­láláról. Lehet, hogy ezek kissé kira­gadott példák, de sajnos — és ez nem vitatható — tények, amelyeket semmilyen visszaté­rített késedelmi díjjal nem le­het enyhíteni. Azért van némi remény is, amit az új rendelkezés táplál bennünk. Lehet, hogy végül is eredményre vezet ez az intéz­kedés, mert zsebbe nyúló! S re­mélhetjük, hogy ezután a kül­demények pontosan érkeznek a címzetthez! így legyen, ezt őszinte szív­ből kívánjuk! Kasnyik Judit Szüretelő-puttony, boroshordó, dézsa a békési kisipari termékbemutatón Szamos Kálmán kádármester termékeinek nagy keletje van a bortermelő vidékeken. A bemutatón 31 kisiparos 24 szakmá­ból állította ki legszebb termékeit ** Fotó: Márton VASÚTÉPÍTŐ munkasokat vesz fel A MÁV SZENTESI ÉPÍTÉSI FŐNÖKSÉGÉNEK BÉKÉSCSABAI EP1TESVEZETOSEGE — A munkásfelvétel az építésvezetőség változó munkahelyeire történik. — A bérezés alapja az építőipari bértételek. A munkák többsége teljesítmény után kerül elszámolásra. A teljesítménytől függőeji növekedhet a munkabér. — A ledolgozott órák után kiemelt munkahelyi pótlék kerül kifizetésre. — Munkásszállást biztosítunk. — A lakhelytől távol dolgozók különélési pótlékban részesülnek. — .Az új felvételes dolgozók munkaruhát kapnak. — A dolgozó díjmentes, családtagja kedvezményes utazásra jogosult. — Minden héten szabad szombat. Csoportos jelentkezés esetén biztosítjuk a hétközbeni hazaszállítást. — Jelentkezés: a Szentesi Építési Főnökség békéscsabai építésvezetőségén, Szabolcs utca, Az állatkórház mellett. x Megkezdte munkáját a nemzetközi sebészkonferencia — Igen. Egyre népszerűbbek ezek a kirándulások. Az „Ismerd meg hazádat!” mozgalom kere­tében sok ilyet szervezünk vál­lalatok, szövetkezetek dolgozói, és egyéni utazók részére. A 257 csoportban indult több mint 9 ezer 70 utas legtöbbje Baranya megyét és környékét, valamint Észak-Magyarországot választot­ta úticéljául. Ezenkívül népsze­rűek a Budapestre és a Duna­kanyarba induló túráink. Érde­kes jelenség, hogy a balatoni ki­rándulások száma csökkent az elmúlt évhez viszonyítva. Szilágyi István beszélgetésün­ket azzal zárta, hogy mindeze­ken kívül még sok ezer ü“'’fél­nek intézte az iroda útlevél- és vízumügyeit, ezzel is segítve a I zavártalan, kellemes pihenést. N. A. • Szerdán a kereskedelmi ka­mara épületében megkezdte munkáját a magyar sebész, traumatológus, angiológus és anáesthesiológus társaságok kö­zös nemzetközi konferenciája. A négynapos tudományos tanács­kozáson — melynek megnyitóján részt vett Medve László egész­ségügyi miniszterhelyettes, és dr. Darabos Pál, az orvosegészség­ügyi dolgozók szakszervezeté­nek főtitkára — 600 hazai és csaknem 100 külföldi szakember, több mint 300 előadás keretében vitatja meg az orvostudomány különböző ágainak közös témáit, egyebek között a sebészeti fer­tőzések, a műtéti lélegeztetés, valamint a műtét utáni légúti szövődmények kezelésének ak­tuális kérdéseit. E közös té­mák mellett a konferencia na­pirendjén olyan speciális szak­mai kérdések is szerepelnek, mint a balesetek számán«? ál­landó, rohamos növekedésével összefüggő, rendkívül gyakori nyílt törések kezelése vagy a szívbillentyűpótlás és a verő­erek elzáródásával kapcsolatos sebészi beavatkozás időszerű problémái. Csoór István: EZT MAR EZERSZER 13... Mbst aztán vágják a maghe­rét. Pocsék munkát végeznek a táblában. Ahol ritkább a gaz, átlépdelik és ahol sűrűbb, tö- möttebb a sor. ott nekieresztik a kaszát. A két asszony favil­lával rudasba gyűjti. A kocsi a here közepén, a két ló meg ott bitangol a kaszások körül, csipkedik és törik a herét. Köszöntem nekik: — Adjon isten! Megálltak és úgy néztek rám. mint a faluvégi píéhszentre. Pi­ros Kiss feljebb tolj„ a zsíros kalapját, köpi a markát és ki­ált. — Neked nincs kaszád? — Van. — Hát akkor, gyere! Fogj egy rendet te is. Többet markolsz itt egy nap alatt, mint a gá­ton egész életedben .,. — Nem érek rá .., — Jön a viz? — Jön is, megy is,.„ Indulok tovább. A tengeri mellett igyekszik a csősz erre. Lassítok. Figyelem A vállán a puska. Igaz, csak sóval töltött, de ha Piros Kissnek a fenekébe maratna vele, színá a fogát egy hétig. A csősz megáll a tengeri végénél. Onnan már belátja a határt, a magherét, még a csök- mőiek tornyát is. Látja a csa­ládi kalákát és ijedten fáról vissza, csendben, nehogy zajt üssön a csizma. Kushadva megy tovább. Nem szeretné, ha Piros K;Ss a favillát kiegyenesítené a hátán... Oda a tekintély! Pedig ott fénvlik a palacsintányi rézpla­kett az öreg mellényén Kalap­darabbal szokta fényesíteni és úgy szokta lehelgetni, mint az asszonyok a tükröt. A harkály rá se ránt a világ­ra. Rátapadt az odvas fűzfa de­rekára. Kopogtatja a fa kérgét. Pislog felém, billegeti a farkát és úgy köszön. Ismerjük egy­mást. Az egész családját, a har­kály meg az enyémet A széles hullámteret nézem. A régi és az új mederátvágást, a kis szigetet, amit a két me­der ölel körül. Füzes, töknyár fás, kökénybokros. Olyan, mint a tenyérnyi őserdő Itt isznak hajnalonta az őzek. Sorolnak át a gáton A nyergen egy pilla­natra megállnak, körülnéznek, mintha ők volnának a gátőrök. A kitaposott úton ereszkednek le. Együtt verték az utat az öreg Pipóval, a félkezű halász- szal. a pókásszal. Naphosszat szűrte a vizet Figyelte a hal­járást. A napkeltét itt kapta el mindig. Ez az Igazi haljárás ideje. Megmozgatja a felkelő nap a halnépet. Olyat ugrik a potyka, mint a bakkecske A harcsának is megjön a kedve. Kavargatja maga körül a vizet és olyan nagyokat csap a far­kával, hogy habzik a víz, mint a frissen csapolt sör. Az öreg Pipót idézem, akinek a bal karja Doberdónál került az orvosok vedrébe. Azóta a jobb kezére bíz mindent. A balt csak vállbán rángatja. A térde az asztala. Azon vágja a kenyeret, a szalonnát. A térde közé szorítja a fonott üveget és úgy csavarja ki belőle a dugót. A dóznit a térdére fekteti. Fél- kézzel szálazza szét a cigaret­tapapírt, azzal sózza bele a do­hányt. öt ujjal csavargatja, te­keri. Csípi le hegyéről a do­hányszálakat. dugja a szájába és lángoltaija a golyóból ké­szült öngyújtójával Két éve nem járt erre. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom