Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-03 / 231. szám
Augusztusban teljesítették évi tervüket Heg fizethető? \ Beszélgetés Szilágyi Istvánnal, az IBUSZ vezetőjével A vártnál sokkal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le az idén, hiszen éves tervünket, 7i as fél millió forintot már augusztus 31-ig túlteljesítettük. Ezzel kezdte a beszélgetést Szilágyi István, a békéscsabai IBUSZ Utazási Iroda vezetője, amikor a nyári forgalomról érdeklődve bekopogtattunk hozzá. — Hány csoport külföldi utazását szervezte az iroda és melyik a legkedveltebb útirány? — A legtöbb, összesen 49 csoport 2 ezer 40G fővel Romániában keresett kikaposolódást. Érthető, hiszen ez az ország van legközelebb hozzánk, s szépsége is közismert mindenki előtt. A második helyen a Szovjetunió áll. Oda 33 csoport ment, mintegy 1100 utassal. A Német Demokratikus Köztársaságba 620- an mentek nyaralni. Jugoszlávia is kedvelt kirándulóhely. Eddig 17 csoportot indítottunk oda, mintegy 800 fővel. Ezenkívül Lengyelországba hat, Bulgáriába öt utat szerveztünk 260, illetve 150 személlyel. Csehszlovákiába és Spanyolországba 3—3, Olaszországba és Ausztriába pedig 2—2 csoport utazott. A Japánba, Angliába, Görögországba, Franciaországba, Dániába, Svédországba, Egyiptomba, Libanonba, Hollandiába és Indiába szervezett utakra átlag 8-an, 12-en mentek. — Milyen külföldi csoportok érkeztek megyénkbe, illetve Békéscsabára? — Itt is a románokat említeném elsősorban, hiszen onnan 1800 látogató érkezett. Csehszlovákiából is szívesen utaznak hozzánk Eddig 23 csoportot láttunk vendégül, csaknem 1200 utassal. A Szovjetunióból 12. Jugoszláviából 11 csoport nézte meg megyénk, s a megyeszékhely nevezetességeit 403, illetve 471 fővel. Itt említeném meg, hogy idegenvezetőinknek talán a szovjet turisták látogatására kell legjobban felkészülniük. Ök arra törekszenek, hogy minél több várost, nevezetességet ismerjenek meg. Előre készülnek az utazásra, ha valamit nem értenek, kérdeznek, érdeklődnek. Bulgáriából 220-an érkeztek Békéscsabára. Ezenkívül egy svéd és egy amerikai csoport jött hozzánk 30, illetve 40 fővel. — Mit néznek meg legszívesebben a megyébe érkező külföldi vendégek? — Kedvelt program Póstele- ken a szalonnasütés. A gyulai Várszínház műsoraira több mint hétezer 900 látogatót szerveztünk. Az ugyancsak itt megrendezett Békési Estéket közel ezer vendég nézte meg. A Mezőhegyesen kéthetenként megtai .ott lovasbemutató ugyancsak a keresett programokhoz tartozik. A gyulai Körös Népitánc-együttes havonta kétszer megrendezett folklór-műsorait is szíveden látogatják külföldi vendégeink. Még ide sorolnám a Jókai Színház előadásait is. — Hány belföldi csoport kereste fel Békéscsabát és környékét? — Kilencvenöt, mintegy négyezer 390 személlyel, ök is szívesen elmentek a Várszínházba és még ennél is nagyobb vonzereje van a gyulai fürdőnek. Sokan meglátogatták a szarvasi arborétumot, s kedveltek, akár a külföldi vendégeknél az úgynevezett csárda-programok is. Sajnos mi nem vagyunk elégedettek az utóbbival. A kondoro- si csárdában például több ételkülönlegességre lenne szükség. Ha már a hibáknál tartunk, Gyulával kapcsolatban: mint Erkel szülővárosától, több zenei programot várnak vendégeink... — Az IBUSZ természetesen belföldi utakat is szervez ... Hírül adta a rádió és a lapokban is benne van, hogy a posta október 1-től visszatéríti a késedelmesen kézbesített táviratok, expressz levelek és egyéb küldemények diját. örvendetes dolog ez, legalább némi kárpótlást kapnak mindazok, akik hiába küldtek dísztáviratot valakinek a névnapjára, ha az későn érkezett és így tovább. De önkéntelenül adódik a kérdés, miért volt erre szükség? , Sokan most azt mondhatják, már divattá vált, hogy szidjuk a postát, a kézbesítőket. Hiszen napirenden van a téma a sajtó hasábjain és a rádióban, no meg a Ludas Matyi is sokat foglalkozik vele. Hol komolyan, hol komoly vicc formájában olvashatunk e témáról. A lényeges viszont ez a szó, „komolyan”. Mert lehet-e komolytalanul írni arról, hogy késve érkezik egy névnapi köszöntő, házassági gratuláció, ha az éppen bosszúságot és kellemetlenséget okoz. De még komolyabb dolog az. ha arról értesülünk — a posta jóvoltából késve —, hogy valamelyik hozzátartozónk meghalt, temetéséről gondoskodjunk vagy vegyünk részt ezen. Mivel azonban a távirat későn érkezik, nem tudunk intézkedni, vagy éppen a családtag temetésére nem tudunk elmenni. Nehéz lenne arról írni, hogy fiány tragédia adódik ilyesmiből. Vagy éppen évekre szóló harag. Namármost, a posta mindezt enyhíteni kívánja azzal, hogy visszatéríti a későn érkezett távirat stb. díját. Tulajdonképpen őrülni kellene ennek a nagyvonalú intézkedésnek és mégsem örülünk, mert nincs olyan összeg, amivel pótolni lehetne annak a fájdalmát, aki édesanyja haláláról két-három, sőt több nap múlva értesül, s még a temetésén sem lehet jelen. E sorok írója >s így járt 1972 tavaszán. De ez történt az elmúlt hetekben Nagy István békési lakossal is, aki nyolc nap után sem kapta meg a címére feladott táviratot, csak a később érkezett levél útján értesült édesanyja haláláról. Lehet, hogy ezek kissé kiragadott példák, de sajnos — és ez nem vitatható — tények, amelyeket semmilyen visszatérített késedelmi díjjal nem lehet enyhíteni. Azért van némi remény is, amit az új rendelkezés táplál bennünk. Lehet, hogy végül is eredményre vezet ez az intézkedés, mert zsebbe nyúló! S remélhetjük, hogy ezután a küldemények pontosan érkeznek a címzetthez! így legyen, ezt őszinte szívből kívánjuk! Kasnyik Judit Szüretelő-puttony, boroshordó, dézsa a békési kisipari termékbemutatón Szamos Kálmán kádármester termékeinek nagy keletje van a bortermelő vidékeken. A bemutatón 31 kisiparos 24 szakmából állította ki legszebb termékeit ** Fotó: Márton VASÚTÉPÍTŐ munkasokat vesz fel A MÁV SZENTESI ÉPÍTÉSI FŐNÖKSÉGÉNEK BÉKÉSCSABAI EP1TESVEZETOSEGE — A munkásfelvétel az építésvezetőség változó munkahelyeire történik. — A bérezés alapja az építőipari bértételek. A munkák többsége teljesítmény után kerül elszámolásra. A teljesítménytől függőeji növekedhet a munkabér. — A ledolgozott órák után kiemelt munkahelyi pótlék kerül kifizetésre. — Munkásszállást biztosítunk. — A lakhelytől távol dolgozók különélési pótlékban részesülnek. — .Az új felvételes dolgozók munkaruhát kapnak. — A dolgozó díjmentes, családtagja kedvezményes utazásra jogosult. — Minden héten szabad szombat. Csoportos jelentkezés esetén biztosítjuk a hétközbeni hazaszállítást. — Jelentkezés: a Szentesi Építési Főnökség békéscsabai építésvezetőségén, Szabolcs utca, Az állatkórház mellett. x Megkezdte munkáját a nemzetközi sebészkonferencia — Igen. Egyre népszerűbbek ezek a kirándulások. Az „Ismerd meg hazádat!” mozgalom keretében sok ilyet szervezünk vállalatok, szövetkezetek dolgozói, és egyéni utazók részére. A 257 csoportban indult több mint 9 ezer 70 utas legtöbbje Baranya megyét és környékét, valamint Észak-Magyarországot választotta úticéljául. Ezenkívül népszerűek a Budapestre és a Dunakanyarba induló túráink. Érdekes jelenség, hogy a balatoni kirándulások száma csökkent az elmúlt évhez viszonyítva. Szilágyi István beszélgetésünket azzal zárta, hogy mindezeken kívül még sok ezer ü“'’félnek intézte az iroda útlevél- és vízumügyeit, ezzel is segítve a I zavártalan, kellemes pihenést. N. A. • Szerdán a kereskedelmi kamara épületében megkezdte munkáját a magyar sebész, traumatológus, angiológus és anáesthesiológus társaságok közös nemzetközi konferenciája. A négynapos tudományos tanácskozáson — melynek megnyitóján részt vett Medve László egészségügyi miniszterhelyettes, és dr. Darabos Pál, az orvosegészségügyi dolgozók szakszervezetének főtitkára — 600 hazai és csaknem 100 külföldi szakember, több mint 300 előadás keretében vitatja meg az orvostudomány különböző ágainak közös témáit, egyebek között a sebészeti fertőzések, a műtéti lélegeztetés, valamint a műtét utáni légúti szövődmények kezelésének aktuális kérdéseit. E közös témák mellett a konferencia napirendjén olyan speciális szakmai kérdések is szerepelnek, mint a balesetek számán«? állandó, rohamos növekedésével összefüggő, rendkívül gyakori nyílt törések kezelése vagy a szívbillentyűpótlás és a verőerek elzáródásával kapcsolatos sebészi beavatkozás időszerű problémái. Csoór István: EZT MAR EZERSZER 13... Mbst aztán vágják a magherét. Pocsék munkát végeznek a táblában. Ahol ritkább a gaz, átlépdelik és ahol sűrűbb, tö- möttebb a sor. ott nekieresztik a kaszát. A két asszony favillával rudasba gyűjti. A kocsi a here közepén, a két ló meg ott bitangol a kaszások körül, csipkedik és törik a herét. Köszöntem nekik: — Adjon isten! Megálltak és úgy néztek rám. mint a faluvégi píéhszentre. Piros Kiss feljebb tolj„ a zsíros kalapját, köpi a markát és kiált. — Neked nincs kaszád? — Van. — Hát akkor, gyere! Fogj egy rendet te is. Többet markolsz itt egy nap alatt, mint a gáton egész életedben .,. — Nem érek rá .., — Jön a viz? — Jön is, megy is,.„ Indulok tovább. A tengeri mellett igyekszik a csősz erre. Lassítok. Figyelem A vállán a puska. Igaz, csak sóval töltött, de ha Piros Kissnek a fenekébe maratna vele, színá a fogát egy hétig. A csősz megáll a tengeri végénél. Onnan már belátja a határt, a magherét, még a csök- mőiek tornyát is. Látja a családi kalákát és ijedten fáról vissza, csendben, nehogy zajt üssön a csizma. Kushadva megy tovább. Nem szeretné, ha Piros K;Ss a favillát kiegyenesítené a hátán... Oda a tekintély! Pedig ott fénvlik a palacsintányi rézplakett az öreg mellényén Kalapdarabbal szokta fényesíteni és úgy szokta lehelgetni, mint az asszonyok a tükröt. A harkály rá se ránt a világra. Rátapadt az odvas fűzfa derekára. Kopogtatja a fa kérgét. Pislog felém, billegeti a farkát és úgy köszön. Ismerjük egymást. Az egész családját, a harkály meg az enyémet A széles hullámteret nézem. A régi és az új mederátvágást, a kis szigetet, amit a két meder ölel körül. Füzes, töknyár fás, kökénybokros. Olyan, mint a tenyérnyi őserdő Itt isznak hajnalonta az őzek. Sorolnak át a gáton A nyergen egy pillanatra megállnak, körülnéznek, mintha ők volnának a gátőrök. A kitaposott úton ereszkednek le. Együtt verték az utat az öreg Pipóval, a félkezű halász- szal. a pókásszal. Naphosszat szűrte a vizet Figyelte a haljárást. A napkeltét itt kapta el mindig. Ez az Igazi haljárás ideje. Megmozgatja a felkelő nap a halnépet. Olyat ugrik a potyka, mint a bakkecske A harcsának is megjön a kedve. Kavargatja maga körül a vizet és olyan nagyokat csap a farkával, hogy habzik a víz, mint a frissen csapolt sör. Az öreg Pipót idézem, akinek a bal karja Doberdónál került az orvosok vedrébe. Azóta a jobb kezére bíz mindent. A balt csak vállbán rángatja. A térde az asztala. Azon vágja a kenyeret, a szalonnát. A térde közé szorítja a fonott üveget és úgy csavarja ki belőle a dugót. A dóznit a térdére fekteti. Fél- kézzel szálazza szét a cigarettapapírt, azzal sózza bele a dohányt. öt ujjal csavargatja, tekeri. Csípi le hegyéről a dohányszálakat. dugja a szájába és lángoltaija a golyóból készült öngyújtójával Két éve nem járt erre. i