Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-22 / 247. szám

Az Ifjúsági Torvény végrehajtásának tapasztalatairól tárgyalt a megyei ifjúsági bizottság A Békés megyei Tanács Ifjú­sági Bizottsága az . orosházi „Petőfi Sándor” Művelődési Központban tartotta meg leg­utóbbi ülését, amelyen részt vett‘Nagy János, a megyei ta­nács elnökhelyettese is. A bizottság ■ először Dankó Pálnak, a megyei tanács ifjú­ságpolitikai referensének Az If­júsági Törvény végrehajtásá­nak tapasztalatai című írásos j beszámolóját vitatta meg. Az i előterjesztés elsősorban a tör- j vény végrehajtása érdekében ! hozott megyei pórt- és ta­nácsi határozatok megvalósulá­sát vizsgálta. A fiatalok lakásgondja — bár a kívánt mértéknél lassab­ban — egyre enyhül. Több termelőüzem nyújt segítséget a fiatalok lakásépítéséhez. A saját erő is jelentős; az ifjú­sági takarékbetét-akcióban 7343 fiatal 27 millió forintot takarí­tott meg. A fiatalt* és az ifjúsági szervezetek támogatására az IT értelmében külön költségvetési alapot kell képezniük a taná­csoknak. Sajnos, csak néhány helyi tanács szán reális és je­lentős összeget erre a célra, ; sok esetben egyáltalán nem ké­peznek ilyen alapot. A megyei i tanács az elmúlt évben 12,6 | millió forintot fordított az ifjú- ! ságpolitikai feladatokra. A fizikai dolgozók jó képes- j ségű gyermekeinek továbbtanu- ! lását ösztöndíj-rendszerrel se- j gítik. A megyei tanács 80 kö- ; zépiskolásnak biztosít havi 300 i forint ösztöndíjat, ezenkívül az 1 OIOT 1,3 millió forintos támo­gatását 367 középiskolásnak fi- i zetik ki. A megyei társadalmi j és állami szervek felhívására a kollégiumépítési alapra kö­zel félmillió forintot fizettek be a vállalatok és szövetkeze­tek. A következő ötéves terv időszakában háromszáz férő­hellyel bővítik a tanyai kollé­giumi hálózatot. A békéscsabai, gyulai, orosházi és szarvasi kö­zépiskolai kollégiumokban 580 új férőhely létesül. A fiatalok szabad ideje tartalmas eltöltésének fóruma egyre inkább az ifjúsági klub. Jelenleg megyénkben 118 klub működik. A tanácsok az új klu­bok létesítésére 1,4 millió fo­rintot fordítottak, de jelentős a fiatalok társadalmi munkájá­nak értéke is. A fiatalok — általános isko­lák és középfokú tanintézetek tanulóinak üdültetése sok gondot okoz. Az OIOT kedvez­ményes utalványainak elosztása későn történik meg, így az is­kolák nem tudnak minden esetben gondtalan pihenést és egyáltalán: férőhelyet biztosíta­ni az országos táborokban. A megoldás az lenne, ha az utal­ványokat még a tanév első fél­évében szétosztanák. Az üdül­tetési probléma másik megol­dása a szanazugi megyei üdü­lőközpont minél előbbi felépí­tése lenne. Ezzel biztosíthat­nák a fiatalok csereüdülte­tését. A központ kialakításához azonban megfelelő anyagi alap szükséges. A tömegsport mozgalmának kiszélesítése a helyi tanácsokra ró nagy feladatot. A középis­kolai sportkörökön kívül 1972- ben 171. jelenleg már 264 sport­kör tevékenykedik 28 ezer tag­gal. A fiatalok öntevékenységé­nek fórumai az úttörő- és ifjú­sági házak. Orosházán tavaly 300 ezer forintot fordítottak az ifjúsági ház felújítására, Szarvason 2 millióért új ház épül, a vésztői tanács pedig épületet vásárolt a nagyközség fiataljainak. Az Ifjúsági Törvény szelle­mében valamennyi népgazda­sági ágazatban ifjúsági parla­menteket kell rendezni. A munkahelyi parlamenteket az elmúlt évben, a megyeit az idén tavasszal, a diákparlamen­teket pedig ezekben a hetek­ben rendezik meg. A parla­mentek elérték céljukat. Min­den fórumon kiemelt téma volt a fiatalok lakásgondja, a kereskedelmi és egészségügyi dolgozók politikai munkája el­ismerésének hiányosságai, a szeszmentes ifjúsági szórakozó­helyek kis száma. Az írásos anyagot a bizott­ság tagjai által javasolt témák­kal kiegészítik és megtárgya­lásra a megyei tanács 1975 februári ülése élé terjesztik. A tanácskozás második napi­rendjeként a megjelentek Feld- mann Józsefnek, a vendégül látó intézmény igazgatójának „Fiatalok szerepe a szocialista brigádokban” című írásos be­számolóját vitatták meg E té­makörben három határozati javaslat született: a szocialista brigádvezetők szervezett képzé­sét, vezetőelméleti oktatását fokozottabb gondossággal old­ják meg; a szakszervezeti bi­zottságok többet foglalkozza- , nak a fiatalok bérezésével, ér­vényesüljön a bérezés szocia- • lista elve; a közművelődési In- f tézmények a fiatal munkások- ! nak teremtsenek változatos, az [ igényekkel harmonizáló klub- : életet, vonzó programokat. A csütörtöki ülés utolsó lé- • szében Dankó Pál szóbeli tá- ! jékoztatóját hallgatták meg a £ testület tagjai a nyári KISZ £ építőtáborok munkájáról, majd £ a bizottság 1975. évi munkatér- » vét fogadták eL ____________________________________________ _________________: ■ BEnaHHManngannnnnBnHBaKaBgaaBBRgnannnMi a ■ ■ ■ ■ ■ rfaUáü ds! I ■ Felhívjuk tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy elköltözés esetén ■ ■ vagy utcanév-, házszámváltozáskor ■ ■ a címváltozást ■ — amennyiben az már személyazonossági igazolványukban át i lett vezetve — a gyorsabb ügyintézés végett bejelenteni * ' ■ szíveskedjenek ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ városi fiókja fiint„ lánc, vetélkedő a barátság jegyében — Békéscsabán ntegalakuli a Penza Klub Az úttörők vetélkedőjét dr. Simándi Béla, a baromfifeldolgozó vállalat főmérnöke vezette A téglagyári és a bameváli j tagcsoport volt a rendezője a békéscsabai MSZBT-tagcsopor- tok Penza Klubja szombati ala­kuló estjének. Szabadtéri — a szovjet testvérvárost bemutató — fotókiállítás fogadta az érke­zőket, a téglagyári kultúrotthon nagytermében pedig fehér asz­talok, sok virág, a színpadon a két város címere és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság jelvé­nye várta tizenegy tagcsoport képviselőit. Miklya János, a baromfifel­dolgozó vállalat tagcsoportjának ügyvezető elnöke köszöntötte a jelenlevőket, majd dr. Becsei József, az MSZMP békéscsabai bizottságának titkára méltatta a két nép, ezen belül Békéscsaba és Penza lakóinak egyre szoro­sabbra fűződő barátságát — amelynek egyik megnyilvánulási formája a tagcsoportok klubjá­nak működése. Az est szovjet vendége, Sz. M. Rejngold, a penzai Luna- csarszkij Színház főrendezője, az QSZSZSZK érdemes művésze városa lakóinak üdvözletét tol­mácsolta, majd arról beszélt, hogy ez év tavaszán nagy siker volt Penzában Bródy Sándor A tanítónő című drámájának békéscsabai művész rendezte előadása. A penzai együttes ez­zel a produkcióval fellépett a Szovjetunió sok más városában is, Kijevben pedig a televízió sugározta az előadást. Ugyan­csak szólt békéscsabai munká­járól, I. Stok Az élet megy to­vább című drámájáról, amelyet a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulóján mutat be a Jókai Színház. Az est résztvevői táviratban köszöntötték a Szovjet—Magyar Baráti Társaság testvérvárosi szervezetét, s tájékoztatták az ottani pártbizottságot a Penza Klub alakulásáról, majd a tag­csoportok vezetői átvették a j klubtagságról szóló oklevelet j Ezután Szemenkár Mátyás mu- ! tatta be az idén nyáron Penzá- j ban készített színes filmjét, amely életképekkel, interjúkkal j villantotta fel a testvérváros történelmi és népi építészeti ha- gyományait, valamint mai való- ! ságát. A testvérvárosi kapcsolat kialakulása óta ez idáig ez a film mutatta be legteljesebben Bé­késcsabán a távoli Penzát, a fényképeknél, élménybeszámo­lóknál is érzékletesebben idézve fel az ott lakók életét. Sokszor ragadtatták tapsra a közönséget pontos válaszaikkal a Padrah Lajos általános iskola út­törői, akik Ki tud többet a test­vérvárosról? vetélkedőjük utol­só fordulóját a klubesten tartot­ták. Hursán György tanár az Gerencsér Miklós* Ácsteszértől a halhatatlanságig 5. Táncsics Mihály életregénye Ez is sikerült. Egy esztendő múltán képzett takácsiparosnak vallhatta magát. Akár önálló műhelyt is nyithatott volna, ha anyagi tehetsége megengedi. Azonban hátra volt még se­gédavatás ünnepélyes szertar­tása. Nagy eseménynek számí­tott ez, meg kellett adni a mód­ját Életében először, becsüle­tes ruhát szándékozott varratni megtakarított pénzén. Ászárra ment édesanyjával, az ottani görög kereskedőhöz, hogy jófaj­ta posztót válasszanak. Látta a kereskedő, drágább portékák ügyében járatlan vevőkkel van dolga, irgalmatlanul rájuk sózrt ta hát leghitványabb posztóját. Csalása persze később derült ki, amikor is a kék posztó rövid vise'.és után elvesztette bolyhát, megzöldült, ritka szövésén át lehetett látni, mint a szitán. M-'hálynak az fájt a legjobban, hogy takácslegény létére csap­ta be a görög. De hát vásznat tanult ő szőni, nem posztót. — & volt egyetlen mentsége. Egyelőre azonban az avatás nagy örömét élvezte. Jó csiz­mában, vadonatúj posztóruhá­ban jelent meg Bakonyszomr bathelyen, a csesznek! takács­céh legközelebbi fiók céhében avatták segéddé. Szakmabéli elöljárói nyakon öntötték egy kupa borral, jókívánságok kí­séretében átnyújtották szaba­dulólevelét. végül ünnepi ebéd következett Paczék Antal költ­ségén. Ilyképpen, most már felnőtt embernek érezhette magát Mi­hály. önállóságát mindjárt ki is próbálta. Húszévesen, 1819 őszén Székesfehérvárra gyalo­golt, egyrészt fiatalabb testvé­rei meglátogatására, mivel ezek a városban szolgáltak különféle , uraknál, másrészt azért, hogy szerencsét próbáljon tanult mesterségével. Fehérvári kirán­dulása mégis más ok miatt vált számára emlékezetessé. Itt lá­tott életében először magyar színjátszókat. Eddig úgy hittem 1971-es barátsájgvonat penzai útjáról vetített diaképeket, fel­idézve velük az akkori Sarló és Kalapács ünnep színpompáját, hatalmas tömegeit, a felvonulás lelkes hangulatát. Majd a bar- neváli tagcsoportból Kovács Já­nos és Miklós Béla mondták el legkedvesebb 1972-es és 1973-as penzai élményeiket találkozása­ikról, az ott szövődött személyes barátságról. Az estet a már Penzában is sok sikert aratott Balassi egy üt-! tes műsora zárta. A táncosok produkciója a közel háromórás program pompás csattanója volt, a közönség nagy tapssal köszön­te a pezsdítő élményt. Jó hangulatban zárult a Pen­za Klub alakuló estje. A követ­kező összejövetelt a Szabadság Termelőszövetkezet tagcsoportja rendezi. A résztvevők megtekin­tik a Jókai Színház ünnepi be­mutatójának november 10-i elő­adását, utána a produkció mű­vészeivel találkoznak. A klub decemberi eseménye pedig: a Rózsa Ferenc és a Kemény Gá­bor középiskola tagcsoport­jai az orosz karácsony hangula­tát idéző délutánt rendeznek a tagcsoportokban dolgozók kisdo­bos korú gyermekeinek. A sikeres szereplésért Sz. M. Rejngold adta át a megérde­melt oklevél- és könyv jutái- makat komédiások csak németek lehet­nek. Elszaszer Ferdinand ácste- szóri plébános tüntető megveté­se a magyar beszéd iránt olyan emléket hagyott Stancsics Mi- hályban, mintha az anyanyel­vet csak a pórok használatára teremtette volna az isten, s a tanult emberek csak azért él­nek vele, hogy megértessék ma­gukat a tudatlan parasztokkal Most meg, íme valóságos költé­szetet hall csodaszép magyar nyelven, a színészek ajkáról! Annyira nagynak érezte az élményt, hogy soha többé nem tudott, de nem is akart szaba­dulni hatása alól A színházat, a költészetet, az irodalmat örökre megszerette. Közben a megélhetés paran­csával is számolt. Mert bármi­lyen könnyen csapongott kép­zelete egész a fellegekig, parasz­ti valóságérzékével józanul a földön maradt. Jóval később vá­lik ,énjévé az a makacs tulaj­donság, hogy az eszmei indo­kokat a körülmények kénysze­rítő hatása elé helyezi. Inkább százszor választja a rosszat, mint hogy egyszer engedjen meg­győződéséből Most még a fiatalok könnyed­ségével köt alkut Péterfi mes­terrel, a fehérvárcsurgói takács­csal. Ez a Péterfi furcsa ember. Szívesebben viseli az inasok' szolga-frakkját a mágnás Perc­nyiek kastélyában, mint a ta­kácsok jóravaló zöld kötényét. A műhelyt egyszerűen Stancsics- ra bízza, aki aztán télen át, megállás nélkül szövi a csurgi asszonyok rokkán készült föna-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom