Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

A csecsemő helyes táplálása Etessük, vagy ringassuk? AZ ÚJSZÜLÖTT csecsemő napjának legnagyobb részét át- alussza. Almából többnyire éh­sége kelti fel, s ha jóllakott, tovább alszik. Az újszülöttek többsége kezdetben kb. két-há- rom óránként éhezik meg. Ahogy nő, fejlődik, egy-egy al­kalommal mind több és több táplálékot vesz magához, és ennek megfelelően hosszabb idő múlva éhezik meg. Hama­rosan szívesen tart kb. négy­órás vagy még hosszabb szü­neteket is. Ezekből a tapasztalatokból alakult ki az a szokásos szop­tatási rend, hogy kezdetben na­ponta hatszor vagy hétszer — háromóránként — később (ál­talában négykilogrammos súly körül) ötször — négyóránként — táplálják a csecsemőket. A rendszeres időközönként történő szoptatás azonban nem jelenti azt, hogy mereven ra­gaszkodjunk a kialakítandó vagy kialakított rendhez. Ne költsük fel szoptatáshoz a mé­lyen alvó csecsemőt, és ne hagyjuk negyed, fél vagy há­romnegyed óráig sírni, ha a kitűzött idő előtt éhezik meg. A MÉLY ALMÁBÓL felköl­tött csecsemő valószínűleg ke­vesebbet szopik, hiszen valószí­nűleg azért nem ébredt fel, .mert álmosabb, mint amilyen éhes. Ugyanígy fáradt lesz a szoptatásig akkor is, ha előző­leg hosszú ideig sírni hagytuk: néhány szívás-nyelés után már álomba is merül, mielőtt annyit szopott volna, hogy hosszabb időre jóllakjon. Így be is zárul a „bűvös kör”! ke­vesebbet szopott, ezért legkö­zelebb megint hamarabb kezd sírni, s a következő szopósig megint úgy kifárad, hogy is­mét nem szopik kielégítően. A rugalmasság mindkét esetben hasznosabb a „rend” merev be­tartásánál. Amikor a csecsemő már na­gyobb és többet van ébren, természetesen nem kell meg­várni, hogy sírjon, amikor éhes. Ha ébren van. és eljött az étkezés ideje, örömmel fo­gadja a táplálékot. Sok csecsemő kezdettől fog­va átalussza az éjszakát, ma­gától tart hosszabb étkezési szünetet. Gyakoribb azonban, hogy az első hetekben négy-öt órával az esti^gzopás után fel­ébred és sírni kezd. Előfordul, hogy néhány szó és egy pár kanálnyi tea megnyugtatja, de van úgy is, hogy amint lete­szik (vagy esetleg még karon is) keservesen sír tovább. Ilyenkor helyesebb megszoptat­ni, mint sírni hagyni, vagy rin- gatással nyugtatni. Hiszen nem alszik sem ő, sem a család töb­bi tagja. A ringatással pedig semmit sem oldunk meg: csak hozzászoktatjuk a kellemes bó­dulathoz, amit később újra sí­rással próbál majd kiharcolni magának. Ha viszont éjjel megszoptatjuk, valóban meg­nyugszik, hamarosan tovább alszik ő is, a család is, és reg­gel a rendes ritmusban folyik tovább az élet. SOKAN FÉLNEK az éjszakai szoptatástól. Attól tartanak, hogy megszokja a gyerek. Et­től való félelmükben inkább órákon át hallgatják a sírást, várva, hogy majd csak abba­marad. Ez rendszerint be is kö­vetkezik. Van csecsemő, aki néhány nap múlva, van, aki 6-8 hetes korára már nem sír éjszaka. De a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ugyanígy né­hány nap vagy néhány hét alatt „leszokik’’ az éjszakai sí­rásról az az újszülött is, akit nem „szoktattak le”, vagyis nem hagyták sírni, hanem meg­szoptatták. A fejlődés során rendszerint egyre későbbre to­lódik az éjszakai felébredés, előbb, hajnalra, majd reggelre és szipte észrevételenül elma­rad az' éjszakai szopás. AMIKÓR MÁR egyszerre többet tud szopni a csecsemő, a nappali szopások alkalmával megkapja a számára szükséges összes táplálékot és nem éb­reszti fel éjszaka az éhség. Ez­zel egyidőben érzékelni kezdi a különbséget a nappali vilá­gosság és az éjszakai sötétség, a nappali életmód és az éjszakai csend között, s ez is hozzájá­rul ahhoz, hogy nyugodtan át- aludja az éjszakát Hr. Falk Judit Dísznövények ápolása NÖVÉNYEINK szakszerű téli ápolásával könnyűszerrel elér­hetjük, hogy azok nemcsak „va­lahogy átvészelik” a telet, hanem károsodás nélkül szépen díszítik lakásunkat, s nem bosszúságot, hanem örömet okoznak. Sajnos, a modern lakások je­lentős részének — a gáz-, köz­ponti és távfűtés következtében — a növények számára rosszak az adottságai. A túl száraz és meleg levegő káros a növények­re. A száraz melegben gyorsab­ban párologtatnak, s ha nem pótoljuk, elég gyakran a vizet, növényeink többnyire leveleik, sőt egész hajtásrészek lehullatá- sával védekeznek « A-FŰTŐTESTEKRE feltétle­nül helyezzünk nagyobb felüle­tű vízpárologtató edényeket és rendszeresen töltsük fel vízzel, öntözéshez csak szobahőmérsék­letű vizet használjunk, mert kü­Az OKISZ Labor őszi-téli divatújdonságai f f i'. .. ­Műbőrből varrt őszi nadrágkosztümök lönben a növények megfáznak és leveleik sárgulni kezdenek. Kevésbé meleg lakásban elég 2—3 naponként öntözni, de köz­ponti vagy gázfűtés esetén eset­leg naponta! A laza szerkezetű föld gyorsabban, a kötött lassab­ban szárad ki. A cserép alatt azonban — kivéve a vízipálmát, fokföldi ibolyát stb. — ne álljon a öíz, mert hamarosan elpusz­tulnak, kirothadnak a gyökerek és az egész növény elpusztul. MELEG HELYISÉGBEN a vé­kony és puha- levelű növények (Diffenbachiák, Philodendronok stb.) gyorsan és többet párolog­tatnak. Ezeket tehát gyakrab­ban öntözzük. A bőrszerű, ke­mény levelű növények párolog­tatása lassúbb, ezért az ilyene­ket (az Aspidistnát, Cliviát, San- savieriákat ^stb.) kevesebbet lo­csoljuk. Mivel a vastag, húsos növények és a kaktuszok télen alig párologtatnak, csak ritkán — hetenként, kéthetenként — ad­junk nekik vizet. A hűvösebb helyet kedvelő növényeket (mus­kátlikat, fuksziákat; leandere­ket stb.) is csak ritkán öntözzük. ELŐFORDULHAT, hogy el­feledkezünk az öntözésről vagy kevés vizet adunk és a növé­nyek gyökérzete, földje teljesen kiszárad. Ezen könnyen segíthe­tünk: állítsuk a növényt cserép­pel együtt egészen langyos víz­be és hagyjuk néhány óráig ben­ne állni, hogy a földlabda jól te1 eszívódjék vízzel. Helyes, ha növényeinket két­hetenként fürdőkádba tesszük és lemossuk a port róluk és két- háromn apónként vizet permete­zünk rájuk. Az erősebb hőingadozástól meg kell kímélni a növényeket, mert ha . meghűlnek”, könnyen levélsárgulás lép fel, vagy elhul- laitják leveleiket. lehetőleg mi­nél távolabbi vagv felső ablakot nyissunk k' szellőztetéskor j HETENTE gondosan ellen­őrizzük növényeinket, és ha paizstetű, levéltetű vagy más kártevő megjelenését észlelnénk, káliszappanos oldatba mártott puha ruhával vagy kefével mos­suk le a fertőzött részeket. Ered­ményes lehet a oiretrummal való permetezés is. Más szert azonban ne használjunk, mert erősen mércezőek. Lakásban veszélyes és tilos a használatuk. Szent-Miklóssy Ferenc Uttőrő-rejíványpályázat Kitfdobotiotí, úttörők, figyelem! Kapcsolódj be a „Miénk az ország, magunknak építjük” akcióba. Ne­vezz meg Békés megyei létesítményeket. A városok neve nem szerepel a rejtvényben, de Neked azt is be kell küldeni. Vízszintes: 1. Békés megye! léte­sítmény. 11. Lszlkoló. 12. ... baba, így altatják a kisbabát. 13. Lettország fővárosa. 14. Mindig ez van. 16. Közr lekedési intézményünk. 17. Majdnem satu! 19. Éneklő szócska. 21. Ame­rikai tábornok volt. 22. Orosz he­lyeslés. 28. ; Zsuzsi, korcsolya­bajnoknőnk volt. 25. Részvény társa­ság, rövidítve. 27. Dal. 29. Békés me­gyei létesítmény. 32. Láthatatlan .. 2 « Rejtő egyik könyvének címe. 33. Zöld folt a sivatagban. 35. A hús le­het ilyen. 36. Álló víz. 88. Ravaszdi. 39. Műveltető képző. 40. Sógor. 42. Kis ház. 43. Kiejtett betű. 44. Olyan, hely, ahol a szarvasmarhák telelnek. 46. Morzehang. 47. Békés megyei lé­tesítmény. 49 TA. 91. Kérdőszó. 54. Nyit; 95. Nem valódi. 56. Meg. .. jár néki. 60. Sir 01. Békés megyei létesítmény. 63. Idős. 04. Vétel ikerszava. 66. Női név. 67. Mindig ez van. 69. Tü­zel. 71. Földdarabka. 72. Tengeri ra­gadozó. 74. Attóa az időtől kezdve. 75. Kiejtett betű. 79. Ttt sokait lehet tanulná. 77. Vissza: személy névmás. Függőleges: Állandó tv-műsor. 2. Ritka női név. 3. Becsánáltleves. 4. Becézett Róna. 5. Fűszer. 6. AT. 7. Irodai kapocs1. S, Vissza: nem fiú. 9. Becsaip. 10. Magányosain él. 15. Kézjegyével lat éL. 18. Megszé­gyenítő, meg... 20. Tejtermék névelővel. 24. összekevert mer! 26. Lovaskoosi. 28. Ken. 29. Régen ilyen gyufa volt. 30. Üzem. 31. Sirat. 32. Unn érték. 34. Va dáliáit. 36. A moz­dony teszi. 37. öramárka. 40. Ló­betegség. 41. ALY. 44. Geometriai rajzhoz szükséges. 45. ÖÄI. 48. Ta­szít. 90. Erődítmény. 51. Épület. 52. Orosz férfinév. 53. Az egyik szülő. 56. A híd is teszi a folyó fölött. 57. LG. 58. EG. 58. Mazsola kis barátja. 66. Odú. 62. Ilyen fog is van. 63. Jó jegy az iskolában. 65. Balkezes. 66. A faleveinek is van. 67. Tésztatölte­lék. 68. Bácsi.. 70. Hajó része. 72. Kettős betű. 73. Rangjelzés. 47. és 61. Beküldési határidő: október Beküldendő: a vízszintes 1., 29., 24., csütörtök. Cím: Békés megyei Népújság Szerkesztősége, 5601 Békés­csaba, postafiók 111. A borítékra írjuk rá, hogy rejtvény pályázat, valamint a beküldő nevét, pontos címét, úttörő csapatának számát, nevét, címét. Kol­lektív megfejtés esetén az őrs, raj, szakkör, napközis csoport' nevét, cí­mét. Írjátok még rá, hogy egyéni vág y kollektív rejtvény. A múlt heti rejtvénypályázat nyertesei: egy-egy könyvet nyert: Rajki Tóth Diána Sarkadkeresztúr, Kuti G ábor Békéscsaba, Santa Lajos Békés­csaba, Varga Marianna Kevermes, Megyeri József Gyoma, Dinya József Endrőd, Stefanovits Márta Mezőberény, Molnár István Nagykamarás, Var­ga Zoltán Békés, Tóth Sándor Békés csaba, Ambruzs Katalin Szeghalom, Molnár Katalin Körösújfalu, Szalka Roland Mezőkovácsháza, Balogh Ist­ván Kevermes. Matajsz Vali Tótkomi!ós. Egy-egy társasjátékot nyert: ,,Le- nin”-raj, Doboz, Ált. Iskola, 5. oszt ály; 2465. sz. II. Rákóczi Üttörőcsapat Szabadság raja, Nagy bánhegyes, 4. sz. napközis csoport, Kunágota, % Alt. Is­kola. Fizessen elő lapunkra!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom