Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-20 / 246. szám
öt cigaretta- ! TARKA kxLidák&k szippantás ■offlWBsaaBsaaaaesaaeBasasasBSBBBBse! Slsg szippantás Belesüppedt a bőrfotelba, kiválasztott ezüst cigarettatárcájából egy puha Fecskét, rágyújtott A füst gomolyogva ömlött ki a száján. Igen ■— gondolta —■, most fogom megmondani Piroskának nyíltan, őszintén, el- lágyuiás nélkül. Szóval: férfiasán. De nézzük csak, valóban nem hazudik: sosem szeretett. Most aztán rideg, könyörtelen leszek hozzá. Második szippantás Mélyet szívott a Fecskéből, fejéiben kis szédülést érzett Mégsem ártana más megoldás gondolta. Hiszen szeretem Piroskát Akárhogy is... Inkább azt fogom neki mondani: nézze, Piroska, fél éve gyötrődöm, de maga nem szeret engem. Ne hagyjon ebben a pokolban vergődni ... — Így már biztosan jobb, hatásosabb lesz. A cigarettafüst kúszva oszlott azét a szobában. Harmadik szippantás — Ugyan, mért ezt tenném? Hát hülye vagyok én? Csak nem fogom megalázni önmagamat Méghogy szeretem. Koldus vagyok én? Most nem azért jöttem ide, hanem éppen árért, hogy most én fizessek meg. Megmondom neki: látja, kis falusi liba, nem haragszom. Csak sajnálom magát Hogy hitt nékem akikor, amikor • ömlött belőlem a hazugság. összeszorította száját, fakó- szürkén, keserűn szivárgott fogai között a füst Mintha a szivéből fújta volna kt Negyedik szippantás Leverte a hamut Ez äs marhaság — gondolta. Csak mulatna rajtam. Jobb ennél az eredeti terv: alaposan megmondom néki a magamét Fölényesen, férfiasán, amúgy isteniga- záből. Beledöfni a tőrt, megforgatni benne a pengét. A női hiúságán ejteni sebet aztán kacagni, kacagni... még há meg is szakad a szívem. Ez az egyetlen megoldás. Nagyot szívott. Mfüstölt Dacosan keringett körülötte a füst Ötödik szippantás Cigarettavégét a hamutartóba nyomta, mert az ajtón belépett -— Piroska. — Piroska!? — ugrott fel a fotelból, ■— Na, mit akar már megint? — nyafogott a lány, majd hátat fordítva ringatta darázs-derekát. A naptól frissen lebarnult háta halpikkelyszerűen villogott, az egész nő csupa izgató szoborként lebegett előtte. A lány újra szembefordult vele. — Mondtam már, minden hiába. Azért jöttem fel a lakására, hogy... — Piroska. 1.? — Ne nyögdécselje már any- nyiszor & nevemet. Azért jöttém fel, hogy megmondjam: szeretem magát. Érti? Szeretem, imádom’ Nna. És még egyet, egy mellékest: sürgősen szükségem van húszezer forintra. — Piroska!... — Na ad vagy nem ad? — Piroska! Hát szeret? Én... hogy is mondjam csak... nincs, pénzem. — Akkor menjen a francba. Mire fel mer engem üldözni a szerelmével egy nincstelen? — Becsapta maga után az ajtót, a lépcsőházból sivító kacagás hallatszott. Belevetette magát a fotelba, rágyújtott egy puha Fecskére. A füst átszaladt a torkán. Az ötödik szippantás egészen a szívéig futott Aztán felállt, a könyvespolchoz ment. Egy kis regénybe belelapozott. Megtalálta benne az elrejtett betétkönyvét. Jól van — mondta magában —, megvan mind a százharmincezer. Ezt jól megcsináltam — gondolta magában. Mégiscsak én vagyok a férfi. A cigarettavéget messzire kihajította a harmadik emeleti pUakon. — Importhumor Charlotte a vőlegényével zártkörű estére volt hivatalos és erre az alkalomra új ruhát varratott. Amikor azonban megjelent a társaságban, döbbenten vette észre, hogy valamennyi szék, fotel és dívány huzata ugyanabból az anyagból készült, amelyből az 6 ruhája, — Nincs más megoldás, állandóan csevegnem kell — suttogta Charlotte. — Ugyan miért? — Nehogy valaki széknek nézzen és az ölembe üljön. • * * ■ — Hallottad, hogy Maria férjhez ment Pedróhoz? — Hallottam, és azt hiszem, rosszul tette. — Ugyan miért? — Mert egy ilyen okos nő nem mehetett egy olyan emberhez, aki annyira buta, hogy éppen őt vette el feleségül! • * • — Doktor űr, mit gondol, hasznos a hosszú jegyesség? — Természetesen! Minél hosz- szabb a jegyesség, annál rövi- debb a házasság! • * * Egy eipőüzlet kirakatában megjelent egy plakát: „Chaplin is a mi cipőnket hordja!” A konkurrencia másnapra újabb feliratot tett a plakát alá: „Ezért röhög rajta az egész világ!’* • * ® Gyerekek egymás között. — Ugye, a Te apukád susztert — Igen. «— Akkor miért nincs cipőd? — A kis öcsédnek csak. három foga van, pedig a Te apukád fogorvos! * ® * — Igaz, nem rám tartozik, ele mondja, tanár úr, miért megy esernyővel tusolni? — Mert otthon felejtettem a törülközőmet! • • • Iskolában. — Mondj egy példát, amiből látható, hogy két elem összetételéből vegyület keletkezik. — Hát... a fa és az üveg összetételéből ablak lesz! * * * — Az orvos levegőváltozást javasol nekem — mondja a feleség. — Akkor nyisd ki az ablakot! i — így a férj. • « • — Ivánka, elolvastad a könyvet, amit egy hónappal ezelőtt adtam neked? — Még nem tudtam elolvasni. A mama azt mondta, hogy előbb mossam meg a kezem. « * * — Nem tetszik nekem a maga köhögése — mondja az orvos. — Sajnálom, doktor úr, de mással nem szolgálhatok.... Eltalálta A szálloda portáján. Van szabad szobájuk? Van 400 dinárért és 500 dinárért — mondja a portás. •— Mi a különbség? — teszi fél a kérdést a vendég. — Az 500 dinárosban van egérfogó is! Milán bemegy a főnökéhez és szabadságot kér, mert meg akar nősülni. A főnök dühös: — Csak tegnap jött vissza szabadságról, fiatalember! Mért nem nősült meg, mikor szabadságon volt?! — Arra is gondoltam, Főnők, de nem akartam elrontani a szabadságot, Sf' • • e Tolvajok készülődnek. — Kedvező alkalom. Nyugodtan kipakolhatjuk Nagy né lakását! ■— Elutazott? «— Nem, de az ajtón láttam egy cédulát: „öt percre átmentem a szomszédba!” • * « — Hogy végződött a műtét, doktor úr? — Kiválóan. Csak ei végén volt egy kis komplikáció, — Csak nem...? =— De igen! A beteg azt akarta, hogy vegyem el feleségül! » * ® Az egyik újságban megjelent a hirdetés: „Zorán! Könyörgöm, írj nekem! Anna.” A hirdetés tíz egymást követő napon ugyanazon a helyen megjelenik. A tizenegyedik napon a következő olvasható: „Zorán! Unom. Írj neki! Egy olvasó!”, • ** — Miért akar elválni a feleségétől? — Mert különbözik a természetünk. — És mivel fogja ezt bizonyítani? —Én el akarok válni, a feleségem pedig nem! • • * ™ A fiú: Óh, Drágám, rettenetes ürességet érzek a szívem környékén! A lány: Csak nem felejtetted otthon a pénztárcádat? HOBBY •- Néha, azért a fiaddal is foglalkozhatnál »*■9**999***«! Madárszámlálók! ■ ■ A vasúti váróteremben figyelmeztetik az utast, ne dohányozzék: — Nem látja a feliratot: Tilos a dohányzás?! — Látom, látom — mondja as férfi —■, de nem csinálhatok mindig úgy, ahogy maguk akarják. A falra az is fel van írva, hogy „Hordjon fűzőt, szép lesz az alakja!" • * • Maga 3000 dinárt akar adni ezért a képért? Csak a keret 2000-be került! — méltatlankodik a híres festő. — Igaz, de kép nélkül! — válaszol a vevő; 9999I9999999*****999*91999* Elefánt-ideál kettőKettőezer-egy, kettőezer- ; (Kallus) ■ Jótanács kövéreknek: I — Hízás ellen segít a gimnasz- \ tika — mondja az orvos. — Törzshajlítás, ugrás, futás? j — Nem. A legjobb torna, ha j az ember nemet int a fejével, ha étellel kínálják. • * • ■— Amikor a vőlegényem dolgozik, mindenkinek nyitva marad a szája — dicsekszik a menyasszonya. — És mivel foglalkozik a vőlegényed ? — Fofász! — Csuda jő lába van » kicsikének (A Schweizer IUnstrierte karikatúrája) — Mi van. drágám? Megint nem győzött a csapatod? (Schweizer Illustrierte) i9*aa99M*99*aMa*ta9saaaa*«e99aeessi A robotember a Kurbli Részleg sarkában állt betáplálva. Nem sóskaszósszal vagy gyulai kolbásszal, hanem köbgyökre emelt számsorok százezreivel. Alit magabiztosan, dörmögött-recsegett olykor, de nyugodtan végezte rábízott napi feladatait. Amióta a részleg beszerezte, 326-szorosára nőtt a termelés, a fél világot ellátták törhetetlen, finom kurblival. Mint mindennap, a munkaidő végén, most is átöltözött, s elment az R. C.-be, vagyis a Robotemberek Clubjába, ultizni. Egyik reggel a részleg- vezető a haját téphe: Alfa nincs a helyén, pedig már 10 perccel elmúlt hat óra. A robotember 10 percet késett. Alfa végre megérkezett, villanyszemei szikráztak, ha kérdeztek tőle miamit, csak sípolt, mint egy rossz rádió. Aztán munkába állt. Dolgozott, de aznap felére csökkent a kurbli- termelés. ■■■eaei3s®saBiiis«9iBe>ia»tcag&¥siaaaiseaasaaBaif»ce3tBiBisie!£e9isiae awaaBMaBaBBeaaBBaaaaaaBB« — Mi az ördög lehet Alfával? — dörmögött magában a részlegvezető. —- No, majd én utánanézek. Megleste, amint Alfa munkaidő végén átöltözik és elindul az R C.- be. Követte, de nem ment be utána. A háJsó ablaknál megállt, benézett, s amit ott látott, a száját ellátottá: Alfa a klub sarokasztalánál ült, de nem ultizott, egy másik gépembernek a kezét szorongatta, alumínium fejét simogatta és alumínium kupával koccintottak. A kupa tele volt finom motorolajjal. Jobban figyelt, füléhez jutottak a hangok: — Bocsásson meg, Omega — mondta Alfa a kisasszonyt minőségben mellette ülő robotembernek —, bocsásson meg, amiért ilyen pontos voltam, de a pontatlanság tündöklő erényét mi, robotemberek még nem ismerjük, annyira még nem vagyunk hasonlatosak a hús-vér emberekhez. — Maga szolid robot- fiatalember — mosolygott rá Omega igyon meg velem most egy kis szuperbenzint. Es ittak. Alfa átölelte Omegát, csókolgatta rezes kezét. A részlegvezető pedig kétségbeesve állapította meg, hogy Alfa szerelmes. Ekkor A határozatnak kézzelfogható eredménye nem lett. Alfa megjárta az orvosi Ötös Bizottságot, ott a Szervizbe küldték. A főgépész gyors beavatkozást javasolt: Alfa annyira szívére vette A robotember újra hangok szűrődtek ki hozzá: — Hogy..', hogy mást szerei? Nem lesz az enyém? A sírba tesz, Omega. — Sajnálom — hangzott a robotkisasszony kíméletlen válasza. A részlegvezető elfutott az ablaktól, felkereste a műszaki vezetőt, a főmérnököt, végül az igazgatót. Tenni kell valamit, hogy újra 326-szorosára nőjön a termelés. S megszületett a határozat: Alfát ki kell venni a forgalomból, vagyis táppénzre kell küldeni, így majd kipiheni a nagy megrázkódtatást. szerelmének elutasításat, hogy a szívét, meg kell operálni. Alfát a Szervizbe vitték, elaltatták, a főgépész hosszú, hégyes sróf- húzóval és csípőfogóval kivette Alfa szívét. Nézte, még alaposabban nézegette a tenyerében, megkopogtatta, aztán megcsóválta a fejét: ■— Hallatlan! — mondta. — Milyen érzékeny egy ilyen acélszív. Edzettebb anyagból kellene gyártani, ami a szerelemnek jobban ellen tud állni. Mondjuk, olyan anyagból, mint például az élő emberi szívet. Dénes Gézái
