Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-20 / 246. szám
Hetven évvel ezelőtt indult meg az áramszolgáltatás Békéscsabán Tv-jagyzef A „nó<á’’-ró! Szerdán este, már ki tudja liáuyadjára bosszankodhattunk a televízió jóvoltából a „144 nóta" című, nevezem-aminek- akarom műfajú műsorán. Mert ez a műsor mozgalom, sorozat, vetélkedő egyszerre, valameny- nyi közül talán a legsikerülct lenebb. És szintén a televízió jóvoltából mondhatni: a „nótacsokor” ellentétével ismerked- hettünk meg pénteken este egy véletlen folytán: elmaradt a Nevező, helyette az Interta- lent ’73 nemzetközi könnyűzenei verseny felvételét sugározták. Szerencse vagy sajnos, a cseh tv-fesztivál számainak szövegét" nem érthettük, ellenben jobban figyelhettük a kulturált, bár sok esetben szenvtelenné merevedő előadásmódot. Mindenképpen szimpatikusabbak voltak, mint a „144 nóta” tizenkétszer tizenkét dalának u ,yanennyiszer a kamera előtt hamisan szenvedgető énekesei. Mert a hazai „nóták” — de mitől nóta? ez a szó a „magya- rosch" műdalok megbélyegzésére használatos. legalábbis ed dig... — silány, és legtöbbször közhely-közhelyeket mondó szövegét értettük. S ami továbbrontotta az egészet, az a riporter oda nem Illő megjegyzései, Jopofáskodó kiszólásai voltak — s a háttérben ülő néző- k “nség arcán minden eddigi alkalommal láttuk: ők is unTegnap, szombaton délelőtt. Bubák György, a Békéscsabai városi Tanács elnökhelyettese nyitotta meg a Kner Nyomda kultúrtermében a csehszlovák, ]■ ügyel és magyar fi lm plakátokat bemutató kiállítást. A bemutató egyik részében egy-egy, mindhárom országban forgal- n " ott film plíikáthármasait hasonlíthatja össze a látogató, a másik részben pedig nemzeti összeállítások láthatók. »■■■»sesenctiessiiBESügBü-SBtMseeaies« » Éppen harminc évvel korábbon, mint ahogyan eltörölte a rendiséget a pozsonyi országgyűlés. Nem tudhatta a hajdú, miféle lázadást indít el az ifjúban mogyorópálcájával. Ekkor ezt még Stancsics Mihály sem tudta. Mindössze afelől volt bizonyos, hogy történjék bármi, robotba soha többé nem megy. Miivel pedig földművelő is csak úgy lehetne, ha teljesítené a jobbágyi szolgáltatásokat, belátta. hogy gazdálkodói álmait át kell adni az illúzióknak. Ám a nagy elhatározásokat nem szokta tudomásul venni a mindennapok kicsinyes kényszere. Bármennyire szent és jogos a felháborodás, élni kell. Honnan vegye a betevő falatját, aki szolgaként mások kenyerére van utalva? Aligha vergődött volna ki a hínárból, ha a természet meg nem áldja szívós jellemmel. Ugyanennek köszönhet te tekintélyét Is a falu szemében. Szorgalmához. ügyességéhez, ■ tisztességéhez nem férhetett kétség. Számíthatott hát a dolgos kezeket becsülő emberek segítségére. Bajosan szegődhetett el akkoriban iparoshoz jobbágyszármazék. neki mégis sikerült már egyszer a balul végződő inaskodás a kisbéri szabónál. Ezúttal szülőfalujában he- jv V “ö hetett el Paczek Antal takácsmesternél. Jól számított a Sziléziából ideszakadt, takács Hasznosabb segítőtársat aligha kívánhatott Mai tv-ajánlatunk: 17.45: NAGY LAJOS A Magyar Remekírók sorozatban ezúttal Nagy Lajosról láthatunk filmet író-kortársak emlékezése idézi fed a méltatlanul mellőzött író művészi és emberi nagyságát. Zelk Zoltán szenvedélyes szavakkal mondja el, vegyük már tudomásul Nagy Lajos írózsenijét, s ne fedezzük fel újból és újból. Majd elmondja Nagy Lajos a Kávéházban című írását. A Kiskunhalomról Ortutay Gyula beszél, s részletek hangzanak el a műből is. Simon István személyes emlékeit mondja el Nagy Lajosról. ' Sikerült a műsor szerkesztőinek két olyan após tagi embert is felkutatni, akik jól ismerték az írót. Egyikük, ma már idős asszony, Nagy Lajos unoka- testvére, s az író gyakran szállt meg náluk. A másikuk, Sándor bácsi tsz-tag, aki 23 évesen sokat beszélgetett az íróval, mikor Nagy Lajos a Kiskunhalomhoz anyagot gyűjtött Apos- tagon. A műsorban megszólal hangszalagról Nagy Lajos is — életéről és a korabeli olva- sótfpusokról beszél. A filmrendezője: Szemes Mihály, szerkesztette: Bihari Sándor. A rendkívül változatos anyagú, szépen rendezett kiállítást a három ország filmforgalmazás! vállalata közösen állította ösz- sze. a csabai bemutató rendezésében a Kner Nyomda Május 1. Szocialista Brigádja működött közre. Békéscsaba nagy- közönsége október 25-ig, vasárnap kivételével mindennap 8— 16 óráig tekintheti meg a bemutatót. volna. Meg is becsülte lehetőségei szerint özvegy Stancsicsné immár legénysorba került fiat, aki gyorsan elsajátította a vászonszövő mesterség minden csínját-bínját. Paczek úr elégedettsége jeléül minden vég vászon után néhány garas jutalmat adott tanulójának. Kettőjük között nem is volt soha semmiféle nézeteltérés. Annál gyakrabban lobbant ki családi háborúság a takácsné házsár- tos kedve '•miatt. Zajos, erőszakos lévén, úgy kezelte a jámbor sziléziait, mint n kapcát A béketűrő mester utálta a civakodást. pörlekedés helyett kocsma zással állt bosszút hatalmaskodó feleségén. Válaszképpen napokat nem főzött a takácsné. Ahányszor leitta magát a mester, annyiszor maradt hideg a tűzhely. Mihályt ez nagyon érzékenyen érintet- . te. Eiatul szervezete kívánta az j ételt, de csak a port nyelhette j a szövőszék mellett. Enyhítendő • éhségét, a vászonkészíttető S asszonyok hoztak neki néhány » tojást, karaj kenyeret, s el- : csíphetett valamit a szalonná- : ból is, amit ugyancsak „ sző- • vető asszonyok adtak a fonal S kenésére, hogy szorosabbra : szövődjön a vászon. Mindeme]- j lett kínos volt hallgatni ide- • gén létére a házastársak közt : röpködő cifrán válogatott sza- s vakat. Ha eddig a testi fárad- j ságok elleni türelmet tanulta | mec iW most a pernatvafok elviselésével edzette béketűrését. (Folytatjuk) Ma már természetes, hogy az | utcán, a lakásban, a hivatal-j ban. az üzemben — ha kell, éjjel-nappal — ég a villany. Villamos energia hajtja a korszerű gépeket, berendezéseket. Ám nem így volt a századfordulón, amikor csak hírből ismerték a fényt Békéscsabán. Ebben a városban 1904. december elsején gyulladt ki a fény. A közelgő jubileum alkalmából felkerestük Pataky László nyugalmazott mérnököt — aki a közelmúltban feldolgozta Békés megye villamosításának történetét —. hogy mondja el: hogyan történt az alföldi városban az áramszolgáltatás megteremtése. — örülök, hogy e fórumon szót kaptam, s elsősorban az ifjúságnak szeretném elmondani : nem , is olyan természetes, hogy hetven évvel ezelőtt kigyulladt a fény. Nem árt tudni. hogy minden újítás megjárja a maga göröngyös útját. Szerencsére akkor is voltak modern gondolkodású emberek, akik makacsul kitartottak álláspontjuk mellett a közügyek érdekében Csabán 1894-ben Achim Gusztáv városi mérnök — aki később Adám Gusztávra I változtatta nevét — vetette fel a villamosítás gondolatát. Írásban adta be javaslatát, de kerek tíz esztendeig vitatkoztak a honatyák; legyen, vagy ne legyen villany. Később azon tanakodtak: egyenáram vagy váltóáram szolgáltassa a fényt, ki fizesse a költségeket stb. Achim L. András a helyi lapban azt irta: „Villamosítani akarnak, s a költségeket megint a szegények nyakába fogják varrni ...” „Villamosítani kell! — jegyzi meg a lap főszerkesztője. — Arról beszélni, hogy ki viselje a költségeket, ráérünk azután is...!” Akkoriban már látni lehetett, I hogy a villamos energia forra- da'masítja az emberiség életét. Miért húzódott e téma pgy évtizeden át Békéscsabán?-— Akkor még világszerte kevés helyen ismerték konkrétan a fényt. Hazunk — s benne Békéscsaba — így is előkelő helyet foglal el a villamosítás történetében Tudjuk, .hogy az első használható kis villanyelemet 1800-ban Volta, olasz fizikus szerkesztette. De ez gyermekjátékszerű vlllányforrás volt. A villamos áram mágneses hatását 1820- ban Oersted dán kutató ismerte fel, s ennek alapján alkotta meg Ara go az elektromágnest. Az elektromágneses indukciót és az áramfejlesztő dinamót Faraday angol kutató szerkesztette /1831-ben. Ez azonban csak gyenge áramot termelt. Azi erős áram gerjesztését magyar fizikus, Jedlik Ányos találta Vei. de nem szabadalmaztatta. — A villamossággal a világ különböző tájain neves tudósok foglalkoztak. E cikknek nem feladata, hogy mindezeket felsorolja. Az első használható ív- lámpa Jablocskov orosz hadmérnök szerkesztésében 1867- h»n jelent meg, maid 1880-ban Edison izzólámpáit ismerték meg. Ekkor robbant bele a világba váratlanul * egy magyar szabadalom, a transzformátor: Déri—Bláthu—7ipernovszky ta- , lálmánya. Megkezdődhetett a közületi áramszolgáltatás. Az első trafót a Ganz gyártól 1885- ben egy svájci cég vásárolta meg. s 4 év múlva elkészült a tízezredik transzformátor. Ezt a kitérőt azért tettem, hogy a mai feltalálók, a fiatal szakemberek erőt merítsenek a régiek kitartásából. — Végül is hol, mikor gyulladt ki elsőnek a fény? ■ — Az első közületi villamosmüvet 1882-ben New Yorkban helyezték üzembe, a másodikat Temesvárott. Budapesten 1893- ban kezdték meg az áramszolgáltatást s egy évre rá már Békéscsabán is elhangzott a javaslat. Bár tíz évig vitatkoztak a témán, végül helyesen, a váltóáram mellett döntöttek. Sok világvárost megelőztünk az áramszolgáltatásban. A váltóáramot fejleszteni lehetett, s így hamarosan innen szolgáltat- tak áramot Békésre. Mezőbe- rénybe és Gyulára is. — Ki tervezte és hogyan épült fel az első villanytelep városunkban? — Ennek igen hosszú a története. Magyarországon senki nem tanult elektromosságot. Emlékszem, a műegyetem vii lághírű volt. de még 1925-ben — amikor én a diplomámat megszereztem — sem tanították az áramszolgáltató üzemek tervezését. Jómagam is ango] és német szakkönyvekből tanultam meg. hogyan kell a kis- és a nagyfeszültségű elosztóhálózatokat, transzformátor-állomásokat, védőberendezéseket tervezni. De szerencsére Rosta Mihály magyar mérnök Németországban szerzett, diplomát, s mestere volt e témának. — A Ganz Villamossági Rt őt bízta meg a békéscsabai telep megépítésével. A kis- és nagyfeszültségű hálózat hossza 39 kilométer volt. Az induláskor mindössze 507 fogyasztói láttak el árammal 19' transzformátorról. Az áram drága volt, tehát elsősorban nem, a szegények hanem a gazd í*£fr>k vezettették be a villanyt. Rosta. Mihály 13 hónapig saját maga! irányította a mynkát. De egy j ilyen kis telep nem bírt eltartani egy neves mérnököt, ő fei- I ment a Ganz Villamossági Rt.- hez. Csabán pedig Szeberényi Tibor vette kézbe az irányítást. Adam Gusztáv hamarosan másodállásban látta e] az igazgatói tisztséget s az ő kitartó munkájának, bölcs előrelátásának, kiváló szervezőkészségének köszönhető a dinamikus fejlődés. „Adám Gusztáv típusa a köz' önzetlen és fáradhatatlan munkásának...” — írták róla egyebek között az akkori újságok. Nehéz időkben, nehéz viszonyok között lendítette fel az áramszolgáltató üzemet. —Akkoriban luorus volt a fény. fíogyan sikerült mégis a fogyasztás* viszonylag gyorsan növelni? — Kezdetben csak éjjel szólaltattak áramot, napoal nem. Adám Gusztáv hamarosan megkezdte a nappali szolgáltatást, s ezzel felkeltette az iparosok érdeklődését. Egyre több ’akás- ban gyulladt ki a fény. de lényegesebb volt a kismotorok bekaocsolása az áramkörbe. Az induláskor bekancsolt: két kis generátor meHé hamarosan harmadikat állítottak fel. Két év alatt 114 kisiparos kérte üzemének motormeghajtására az áramot. — A szép indulást természetesen megzavarta az I. világháború. Az ínséges években nem hogy nappal, gyakran még éjszaka sem volt áram. Hiányzott a szén. Volt időszak, amikor fával fűtöttek, csak hogy némi fényhez jusson a lakosság. Az egész napos termelést csak 1924-ben sikerült ismét visszaállítani. A fejlődés ettől kezdve szinte rohamos volt. Az áramszolgáltató telep fennállásának 25. évfordulóján már arról adtak számot, hogy egy év alatt 2 millió 700 ezer kWó villamos energiát termeltek. Ez 12-szerese volt az 1905. évi termelésnek. A terhelés ugyancsak 10-szeresére nőtt a hálózatnak, így két turbógenerátort kellett beszerezni. — öt év múlva, amikor a 30. évfordulót ünnepelték, Gerey mérnök, az új igazgató már arról számolt be, hogy az éves termelés meghaladta a négymil| lió kWó-t. A város pénztárába ez a . telep 201 ezer pengő üzemi felesleget fizetett be. Kiselejtezték a régi kisgépeket, s ekkor már három nagy teljesítményű turbógenerátor szolgáltatta az áramot. Mint már említettem, később Gyulát, Mezőberényt, Békést, Mezőmegyert. Erzsébethe- lyet is innen látták el árammal. Aztán a II. világháború még nagyobb pusztítást okozott, mint az első... — Mi történt a felszabadulás után? — Természetesen az 1940-es években már az ipar sok áramot fogyasztott Békéscsabán. Igen jelentős volt hát a villany- telep munkája. 1949-ben államosították a villamosművet Békéscsabán. Ez igen nagy jelentőségű volt, hisz önállóan ezután már nem bírta ellátni fénnyel, energiával a várost és a környéket. Békéscsabát is bekapcsolták az országos nagyhálózatba. Ez 1954-ben történt. Békéscsaba határában előbb 60 kV-os, majd 120 kV-os távvezetéki központot építettek. Ezekből kezdték táplálni az egész megye valamennyi vezetékét. Csabán az áram fejlesztés 1966-ban megszűnt, a turbinákat kiselejtezték. Ez a természet rendje. Ami forradalmasító hatású volt a 20-as, 30-as években, az teljesen elavult a 60-as esztendőkre. — Ez a fejlesztés tette lehetővé, hogy Békéscsabán villamosíthatták az István malmot. Villamos energiát kap az új hűtőház a konzervgyár és egyéb Üzem. Világviszonylatban az áramigény tízévenként megkétszereződik. Húsz év alatt tehát négyszeresére nő. Nálunk az államosítás utáni 20 esztendőben meghú'szorozédott. Nem az4rt, hogy túlléptük volna a világ- színvonalat, hanem azért, mert nagyon le voltunk maradva. Ezt a lemaradást szocialista államunk sokoldalú támogatásával behoztuk, s a lendület ma sem csökken. Hetven évvel ezelőtt, amikor kigyulladt a fénv Békéscsabán, ujjongtak a lakók. Régi úisógok megsárgult hasábjain arról értesülünk. hosv fényárban úszott a kávéház. Ml azonban 1974-ben az akkor égó 16 gyertyafényű izzókat szentjánosbogaraknak néznők. Békéscsabán 1974-ben várhatóan 83 millió kilowattóra áram Cogv el üzemekben, intézményekben, lakásokban az utcán. Ma, amikor tv-t nézünk, mosógépnél mosunk, centrifuga csavarja a vizes ruhát, este nappali fényben sétálhatunk a város főterén, az üzemekben energia haitja a gépóriásokat, ne feledkezzünk meg azokról, akik a századfordulón nagy küzdelmet vívtak az áramért. A. K. A Bm. Vendéglátóipari Vállalat felvételre keres vizsgával rendelkező gázkazán fűtőt (Cs «ba «/ Hlóba. állandó munkára), konyhai segédmunkásokat. takarítónőket, valamint SZTK-ügyintéz őt, gyors- és gépírót. Bérezés megegyezés szerint Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán Békéscsaba Gutenberg u. 3. sz. alatt. I 353 245 yk ... (Nemest) Filmplakátok a Kner Nyomdában