Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

ffouitesM szilárd és tartás békéjéért V arsóiban a lengyel minisz­tertanács palotájának ülés­termiében. három napon at tanácskoztak 38 európai kom­munista és munkáspárt képvi ­selői. A tanácskozásról kiadott záröközlemény hangsúlyozza, hogy a testvéri véleménycsere eredményéként a konzultatív ta­lálkozó minden egyes résztvevő­je egyetértett abban, hogy szük­séges és célszerű előkészíteni és összehívni az európai kommu­nista es munkáspártok konfe­renciáját, amelynek megrende­zésére 1975 első felében a Né­met Demokratikus Köztársaság fővárosában kerül majd sor. Felvetődik a kérdés: mi teszi szükségessé az európai kommu­nista és munkáspártok találko­zóját. A kérdésre adandó vá­lasznál abból kell kiindulni, hogy az 1967-i, Karlovy Vary- ban megtartott regionális és az 1969-ben Moszkvában rendezett világtalálkozó óta olyan: esemé­nyek zajlottak le Európában és a világban, amelyek szükséges­sé teszik a változások mélyre­ható elemzését, a béke és biz­tonság, a népek közötti együtt­működés és a társadalmi hala­dás ügyét szolgáló további fel­adatok meghatározását, a közös tevékenység egybehangolását. A napjainkban végbemenő, az egész világot mindinkább átiha­tó enyhülési folyamat hatása Európában érződik leginkább. Az európai országok között bon­takozott ki az enyhülés és a kapcsolatok normalizálásának fo­lyamata először, itt teremtődtek meg a béke és biztonság meg­szilárdításának, a különböző tár­sadalmi berendezkedésű államok és a népek közötti kölcsönös együttműködésnek a legelőnyö­sebb feltételei. Ez azzal is ösz- szefügg, hogy a kontinensünkön uralkodó állapotok mindig is döntő hatást gyakoroltak a vi­lágban végbemenő folyamatok­ra. Innen indult ki századunk szörnyű következményekkel já­ró, mérhetetlen szenvedéseket okozó két hábor ú ja. Érthető hát, ha a Szovjetunió és a vele szö­vetséges, szocialista országok kö­vetkezetes békepolitikájuk egyik alapvető és elsőrangú céljának az európai tartós béke megte­remtését és megszilárdítását te­kintették. Ismeretes, hogy ezeknek a kö­zös erőfeszítéseknek, a Szovjet­unió Kommunista Pártja 24. kongresszusán elfogadott béke­program megvalósításának az eredményeként születtek az olyan nagy jelentőségű szerző­dések, mint amilyeneket a Szov­jetunió, Lengyelország, Csehszlo­vákia és az NDK kötött a Né­met Szövetségi Köztársaság­gal, továbbá a Nyugat-Berlin helyzetét normalizáló négyolda­lú megállapodás és nem utolsó­sorban az európai biztonsági és együttműködési konferencia. A javuló nemzetközi légkör min­denekelőtt a Szovjetunió és a szocialista országok, az európai kommunista pártok, de végső soron valamennyi kommunista és munkáspárt, a világ összes haladó erőinek nagy sikere. E küzdelem és eredményeinek egyik fontos vonása, hogy vala­mennyi szocialista országban újabb sikereket értek el a szo­cializmus és a kommunizmus építésében, új nagy feladatok megvalósításához láttak hozzá, ugyanakkor megerősödtek a nyugat-európai tőkés államok­ban a baloldali erők pozíciói, ‘ megnövekedett a munkáso&z-! tálynak és pártjának az ese­ményeket alakító hatása. Más ■ szóval: korunk jellemző voná­sa a szocialista közösség fejlő­dése, a demokratikus és haladó tendenciák erősödése számos tő­kés országban: és a békés egy­más mellett élés elveinek mind határozottabb érvényesülése. Az említett fejlődési folya­mat velejárója, hogy mind szem­betűnőbbé válik a különbség Európa szocialista és tőkés ré­sze között. Ma a tőkés orszá­gokban milliók keresnek .választ arf-a, vajon mi az oka annak, hogy a szocialista országokban egyenletes a gazdasági fejlődés, tartósan emelkedik a nép élet- színvonala, viszont fölrészünk tőkés államaiban egyre fenyege­tőbb válságjelenségek tűnnek fel. Mindezek együttvéve adják az európai kommunista és munkás­pártok soron következő találko­zójának alapvető feladatait. Amint azt a varsói konzultatív tanácskozás -résztvevői is han­goztatták, a jövő év közepéig megtartandó találkozó legfonto­sabb célja a jelenlegi helyzet átfogó marxista—leninista érté­kelése, és a feladatok meghatá­rozása. A feladatok között első helyen kell említeni azokat, amelyek azzal foglalkoznak m'ijd: miként mozgósítsák párt­jaink a tömegeket azért, hogy visszafordíthatatlanná váljék az enyhülés folyamata, hogy sza­vatolni lehessen a tartós békét Európában, továbbá: hogyan használják ki a dolgozók érde­kében a nemzetközi enyhülést. A tanácskozáson elhangzott beszédében Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára, a magyar küldöttség vezetője ezzel össze­függésben hangsúlyozta: „Föld­részünk politikai arculatának formálásában meghatározó sze­repe van valamennyi haladó, bé­keszerető erő összefogásának és együttes fellépésének. Az Euró­pa jövőjéért vívott küzdelem­ben együtt vesznek részt a mun­kásosztály pártjai és. szervezetei, a különböző haladó mozgalmak és irányzatok képviselői. Az el­múlt évek tapasztalatai bizo­nyítják, hogy a kommunisták vezette harc számára nélkülöz­hetetlen a munkásosztály többi pártjai, szakszervezetei, ifjúsági és nőmozgaímak, a katolikus és más hivők, a reálpolitikai irány­zatok cselekvő támogatása.” A z európai kommunista és munkáspártok tanácskozá­sának egyik célja tehát az, hogy olyan közös programot dol­gozzon ki, amely képes mozgó­sí térni kontinensünk valamennyi népének minden haladó áram­latát a közös célért, kontinen­sünk szilárd és tartós békéjéért vívott küzdelemben. Az európai testvérpártok tanácskozásának másik fontos feladata a kom­munista mozgalom internaciona­lista harci egységének további . erősítése, az hogy a marxizmus —leninizmus alapján még ma­gasabb szintre emelje és új tar­talommal gazdagítsa pártjaink együttműködését. Kanyo András FELVESZÜNK gyors- és gépírónűt és műszaki rajzóiét Jelentkezés: VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT U. SZ. GYÁREGYSÉGE Gyula, Béke sugárút 54. sz. Munkaügynél. Ikiáükitö Iáidat ' a norvég miniszterelnök iria tartják meg a PhP rendkívüli kongresszusát O Trygve Bratteli, a Norvég Ki­rályság miniszterelnöke Fock Jenőnek, a Minisztertanács el­nökének meghívására a közel­jövőben hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. (MTI) Elutazott Sierra Leone gazdasági küldöttsége 1974. október 17—19. között j C. A. Kamara-Taylor, Sierra Leone Köztársaság pénzügymi- | nisztere vezetésével gazdasági delegáció járt Magyarországon j azzal a céllal, hogy ismertesse Sierra Leone új ötéves gazda- , ságfejlesztési tervének előirány- ! zalait és megbeszéléseket foly- j tasson a két ország közötti kap- i csolatok fejlesztésének lehetősé­geiről. A tárgyalások során kör­vonalazták az együttműködés le­hetséges területeit és a további tennivalókat. A magyar tárgyaló delegációt dr. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter vezette. A küldöttséget fogadta Huszár István minisz­terelnök-helyettes, valamint dr. László Andor, az MNB elnöke | és Moharos József, a TOT elnökhelyettese is. A vendégek szombaton elutaztak, búcsúzta­tásukra a repülőtéren megje­leni dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter. Pintér István felszólalása az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottságában folyó Apartheid-vitában október 18- án felszólalt Pintér István, a magyar ENSZ-küldöttség tagja. Rámutatott, hogy kormányunk álláspontja egyértelmű és vilá­gos: határozottan elítéljük a dél­afrikai köztársaság Apartheid politikáját és mindazon nyugati hatalmakat, amelyek segítő ke­zet nyújtanak ehhez. Magyaror­szág az elsők közt írta alá és ra­tifikálta azt a nemzetközi kon­venciót, amelyet az Apartheid- bűncselekmények üldözése és büntetése tárgyában az ENSZ- közgyűlés tavalyi, 28. ülésszaka fogadott el. Portugál-amerikai közös közlemény Washingtonban közös közle­ményt adtak ki Costa Gomes portugál és Gerald Ford ame­rikai elnök pénteki tárgyalá­sairól. Eszerint a két elnök megvitatta Portugália NATO- tagságának kérdését.' Costa Go­mes közölte, hogy kormánya továbbra is vállalja az Észak- Atlanti Szerződésből fakadó kötelezettségeit. Ford ezt „örömmel” vette tudomásul. A megbeszélés túlnyomó ré­szét a portugál—amerikai kap­csolatoknak szentelték. Egyet­értettek abban, hogy az Azori- szigeteken létesített amerikai támaszpontok ügyében új szer­ződést keli kötni, s az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat in­tenzívebbé kell tenni. Állást foglaltak a kapcsolatok szoro­sabbá tétele mellett, s ennek keretében megállapodtak a mezőgazdasági, az ipari, a pénzügyi, az egészségügyi és az oktatásügyi együttműködés fo­kozásában. CAFP). Lisszabon Lisszabonban vasárnapra ösz- szehívták a Portugál Kommu­nista Párt VII., rendkívüli kongresszusát. A párt legfelsőbb fórumának tanácskozásán egyet­len napirendi pont szerepel; a szervezeti szabályzattal és a politikai programmal kapcso­latos módosító javaslatok meg­vitatása és jóváhagyása. A kongresszust a portugál fővá­ros sportcsarnokában tartják és előreláthatólag a késő esti vagy a hétfő haj rum órákban ér vé­get. A portugál testvérpárt főtit­kára, Alvaro Cunhal a közel­múltban tartott sajtóértekezle­tén elmondta, hogy a párt jelen­legi programja és szervezeti sza­bályzata 1965-ben, az illegali­tásban tartott VI. kongresszus idején született. „Ma a helyzet teljesen megváltozott a fasizmus időszakához képest, következés­képpen sem a program, sem a szervezeti szabályzat nem felel meg többé pártunknak. A kongresszuson bizonyára nem a Portugál Kommunista Párt stratégiáját fogják meg­változtatni, hanem meghatá­rozzák az új helyzetnek meg­felelő új feladatokat ' — jelentette ki. Portugáliában 1974. április 25- én végrehajtatták azt a legfon­tosabb feladatat, amely vala­mennyi továbbit meghatározza: megdöntötték a fasizmust és de­mokratikus rendszerrel váltották fel. A kommunista párt prog­ramjának pontjai közül néhány­nak azonban csak a demokrati­kus és nemzeti forradalom to­vábbi szakaszában lehet majd érvényt szerezni. „Mindeneset­re helyes megállapítani, hogy sokat haladtunk előre” — írja az Avante, a PKP központi lap­ja, majd hozzáfűzi: „A Portugál Kommunista Párt rendkívüli kongresszusának előestéjén meg­elégedéssel állapíthatjuk meg, hogy helyes stratégiát és takti­kát követtünk.” Minden megyei, járási, városi pártbizottság, továbbá vala­mennyi nagyüzem és fontos vállalat elküldi képviselőit a VII, kongresszusra. Ipari és mezőgazdasági munká­sok, halászok, parasztok, alkal­mazottak, (technikusok és értel­miségiek foglalnak helyet a de­legátusok. között. A kongresz- szuson a párt és a nemzet éle­tében játszott nagy szerepük­nek megfelelően a nők es a fi­atalok is ott lesznek Küloolitikai kislexikon SZlVfiií'ÍIt Délkelet-Ázsia kapuja Az Indiai- és a Csendes­óceán tengeri és légi útvonalai­nak kereszteződésében, Délke- let-Ázsiában, a Maláj-félsziget déli csücskénél, egy 42 kilomé­ter hosszú és 22 kilométer szé­les szigeten, valamint 59 kis szigeten (közülük. 22 lakatlan) terül el a Majula Singapura, azaz a Szingapúri Köztársaság. A Maláj-félszigettől az 1200 méter széles Jahorei szoros vá­lasztja el, amelyen autóút és vasútvonal vezet Szingapúrba. Éghajlata és növényzete egyen­lítői. Mezőgazdasági termékei kö­zöd elsőként a nyersgumi, kó­kuszdió, gyümölcsök, zöldség­félék említendők; állattenyész­tésében újabban kiemelkedő ágazat lett a sertés- és barom­fitenyésztés. Az ország gazdasá­gi életében különösen nagy sze­repe van a tengeri forgalom­nak: Ázsia harmadik, a világ negyedik legnagyobb kikötője Szingapúr. Ott zajlik a térség kereskedelmi forgalmának egy­negyede; évente átlagosan 20 százalékkal növekszik az általa lebonyolított külkereskedelmi forgalom értéke. Még nem is olyan régen csupán nyersgumit, fűszereket, kávét, fűrészelt fa­árut tároltak Szingapúrban, újabban azonban egyre inkább olajtárolók létesítésére, dokk­szolgáltatásokra és ipari cikkek raktározására rendezkedtek be. Az ország iparúban ennek meg­felelően számottevő fejlődésnek indult a kőolaj-feldolgozó, a hajóépítő és -javító, a fémmeg­munkáló, az építő-, valamint az élelmiszeripar. A mintegy 2,1 millió lakosú Szingapúri Köztársaság hivata­los nyelve a maláj, kínai, ta­mil és angol, tehát lakossága is eléggé vegyes összetételű. öt egyetem és főiskola működik Szingapúrban; négy-négy angol, ill. kínai, két maláj és három tamil nyelvű napilap jelenik meg. A hazánkba érkezett szinga­púri külügyminiszter, Szinna- • tambi Radzsaratnam politikai pályafutását újságíróként kezd­te. 1915. február 23-án Ceylon­ban született, iskoláit London­ban végezte. Alapító tagja volt az 1954-ben szervezett (angol Munkás Párthoz hasonló szer­vezetű) Népi Akció Pártnak. A párt irányítása alatt jött létre 1959-ben Szingapúr állam első kormánya. A párt a legutóbbi, 1972-i választásokon következe­tes, az ország függetlenségi tö­rekvéseinek megfelelő imperia- 'listaellenes programmal lépett a választók elé. Vendégünk, a szingapúri dip­lomácia vezetője mostani tiszt­ségét 1965 óta tölti be, előtte 1959-től képviselő, kultuszmi­niszter volt, 1968—71-ig a kül­ügyi mellett a munkaügyi tár­cát is irányította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom