Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-18 / 244. szám

A békéscsabai Városi Tanács V. B. ütéséről jelentjük; Javult a külterületi lakosság életkörülménye — 1269 tanyában van villany — Január 1-től négy üzemben tart a tanács ügyfélfogadást — Október 30-án tanácsülés Tegnap, október 17-én Araczki János elnökletével ülést tartott a békéscsabai tanács végrehajtó bizottsága. Megtárgyalták a so­ron következő tanácsülés elé ke­rülő beszámolókat. A napirendi pontokat javaslatokkal és kiegé­szítésekkel fogadta el az ülés. A városi tanács ülésére október 30-án kerül sor. Ezt követően a testület meg­vitatta Bobóíc György tanácsel­nök-helyettes jelentését a tanyai lakosság élet- és munkakörülmé­nyeiről. Békéscsaba külterületén az 1970. évi népszámlálás szerint 7171-en élnek, i960 óta 1309-cel csökkent a tanyai lakosság szá­nja. Az utóbbi négy évben azon­ban a csökkenés folyamata mér­séklődött Ez elsősorban azzal (magyarázható, hogy sokat javult a tanyai lakosság élet- és mun­kakörülménye. 1970-ben a város külterületén gazdálkodó termelő­szövetkezeteknek 3916 tagja volt. Közülük 1710-en tanyán éltek. A termelőszövetkezetekben a nagy­arányú gépesítés következtében javultak a munkakörülmények, ugyanakkor nőtt a tagok jövedel­me. Ebben az évben várhatóan a város öt termelőszövetkezetében az egy főre eső jövedelem meg­haladja a 26 ezer forintot. Szá­mottevő a háztáji gazdálkodás­ból származó jövedelem is. A háztáji gazdálkodásra kedvezően hatott a kormánynak az állat­tartással kapcsolatos intézkedése. A jelentés megállapítja, hogy az életkörülmények javulásához nagymértékben hozzájárultak a termelőszövetkezetek a szociális gondoskodás révén. A nyugdíjas és járadékos tagjaikat segélyben részesítik. Több termelőszövet- ikezet pedig nagy gondot fordít a szociális beruházásokra is. A Lenin Termelőszövetkezet üzem­egységeiben klubhelyiségek, étke­zők és zuhanyozók állnak a dol­gozók rendelkezésére. A Szabad­ság és a Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz-ben ebben az évben fe­jezik be egy hasonló jellegű szo­ciális létesítmény építését. A jelentés foglalkozik a ta­nyaiak egészségügyi ellátásával. Ebben az éviben 115 gyermek született a város külterületén, kilenccel több, mint tavaly. A védőnők havonta rendszeresen meglátogatják a kismamákat. A tanács egészségügyi osztálya megszervezte a terhes-tanács­adást is. A megoldatlan problé­mák közé tartozik viszont a rá­szoruló, idős emberek gondozá­sa. A tanyán lakó 60 éven felü­liek száma 1300. Közülük 19-en rendszeresen szociális segélyben részesülnek, 25-en pedig jára­dékkiegészítést kapnak a tanács­tól. Közegészségügyi szempont­ból ugyancsak gondot okoz a víz­ellátás. Sok az ásott kút. A városi tanács fokozott gon­dot fordít a külterületek kom­munális ellátására, noha a meg­oldásra sokkal több pénzt kell fordítani, mint a város belterü­letén. A város külterületén levő 2389 tanya közül 1269-ben van villany és 73-at kapcsoltak be a vezetékes ivóvízhálózatba. Fé­nyesen 1200 négyzetméter, Sik- konyban 640 négyzetméter, Csa- baszabadiban 400 négyzetméter járda épült a közelmúltban. Ez évben a Május 1. és a Lenin Tsz- ben épül kétezer forint költség­gel ugyancsak járda. A kulturá­lis ellátás terén is javulás ta­pasztalható. Fényesen ifjúsági klub működik, Csabaszabaidinak könyvtára van. A végrehajtó bizottság elfo­gadta a jelentést, majd határo­zatot hozott, hogy ki kell dol­gozni a tanyaközpontok távlati fejlesztési tervét. A megszűnt tanyai iskolákat pedig egész­ségügyi és kulturális célra kell felhasználni. Utolsó napirendi pontként a testület bejelentéseket tárgyalt meg, majd Araczki János javas­latot tett a tanácstagok és a ta­nácsi apparátus kapcsolatának erősítésére. Indítványozta, hogy a szakigazgatási szervek vezetői kerületenként összegezzék a ta­nácstagok javaslatait, s a jövő év fejlesztési és költségvetési tervét ezek figyelembevételével készítsék el. Ugyancsak javasol­ta, hogy január 1-től a szakigaz­gatási szervek vezetői rendszere­sen tartsanak ügyfélfoeadáist a város négy nagy üzemében, így a tégla- és cserépgyárbain., a kö­töttárugyárban, a konzervgyár­ban és a Kner Nvomdában. Az ilven jellegű ügyfélfogadást ké­sőbb a kerületekre is célszerű ki­terjeszteni. A javaslatot a tes­tület elfogadta. Ezután a tanácselnök átnyúj­totta a végrehajtó bizottság ajándékát ár. Bácsmegi Gábor­nak, a városi rendőrkanitánvnak. nyugdíjba vonulása alkalmából, "“ft' I 1 1 (Seréül) itiHiiiisiiiimiNiiiiiHHiiUMiifBntfiMiiiiiNiflMHiiiiainiMmntniiiiMiiMiiNta Változások hazánk közigazgatási térkápán Megszűnik a békési Járás 1974. december 31-én hatályba lépő újabb köz- igazgatási változásokról, járások megszűnéséről, területátcsatolásokról, községegyesítésekről, közös tanácsok szervezéséről és városkörnyékek kiala­kításáról határoztak az illetékes állami szervek. Békés megye békési járása (50344 hektár) meg­szűnik, a területén levő helységek Békés és Bé­késcsaba városkörnyéki községeivé válnak 21 655, illetve 28 689 hektárnyi területtel. Komárom megye 55 057 hektár területű meg­szűnő tatai járásától 5842 hektárt a dorogi járás­hoz kapcsolnak, így annak területe 50 389 hek­tárra emelkedik. A járás községei városkörnyéki községekké alakulnak át, Oroszlány 12166 hek­tár, Tatabánya 13 269 hektár, Tata városkörnyék pedig 23 780 hektár területű lesz. Somogy megye megszűnő fonyódi járásának (76174 hektár) községei a marcali és a siófoki járáshoz fognak tartozni. így a marcali járás 131 885 hektár, a siófoki pedig — Tolna megyé­nek 468 hektár terület átadása után — 117 377 hektáros lesz. Kaposvár városkörnyéke 6119 hek­tárra gyarapodik. Somogy megyétől összesen 4726 hektárt kapcsolnak Tolna megyéhez, így Somogy területe 603 511 hektárra csökken. Változások történnek Szolnok megyében is. A M159 hektár területű törökszentmiklósi járás megszűnik, községei a kunszentmártoni, szolnoki és a tiszafüredi járáshoz, illetve Mezőtúr és Tö- rökszentmiklós városkörnyékéhez kapcsolódnak. A járások területe is megváltozik. A jászberényi járásé 94 010 (eddig 84 737 hektár), a szolnokié 114 385 (100 057 hektár) a tiszafüredié 85 138 hek­tárra (76196 hektár) növekszik, Mezőtúr város­környéke 6679 hektár, Szolnoké 17 709 hektár és Törökszentmiklósé 6121 hektár területű lesz. Tolna megye területe nagyobbá válik; a ren­delet által előírt kiegészítésekkel 370 292 hek­tárra növekedik. 4726 hektárt Somogyiéi, 5751 hektárt pedig Baranyától csatolnak ide. Az 1063 hektáros Tolna megyei Máza községet a Baranya megyei Szászvárhoz kapcsolják. A megszűnő 37 532 hektár területű dombóvári járásból 2479 hektárt a bonyhádi járáshoz csatolnak, amely a Baranyától átadott 271 hektárral 56 788 hektár területű lesz. Dombóvár városkörnyéki községei­nek összterülete 44 806 hektár. A határozat a következő községegyesítéseket rendeli el: Baranya megyében Mázaszászvár (Máza- -f- Szászvár), Orfű (Orfű -j- Mecsekszakál + Te­keres), Ibafa (Ibafa + Gyűrűfű). Pest megyében Verőcemaros (Verőce -f- Kismaros), Vas megyé­ben Rábapaty (Rábapaty Fdsőpaty). Őszi forgalom a vasútnál Hagy volt a forgalom vasárnap Békéscsabán is Közismert, hogy az őszi for­galom a vasúti szállítás nagy erőpróbája. Ez annak tulajdonít­ható, hogy megnövekszik a me­zőgazdasági termények mennyi­sége, s ezzel párhuzamosan az ipar és a kereskedelem jogos és teljesítésre váró szállítási igé­nye is. Igaz, ez évben már nem­csak ősszel, hanem az év vala- i mennyi hónapjában a megnőve- ! kedett vasúti szállítási igények kielégítése nagy szervezettséget, összehangolt munkát igényelt a vasutasoktól. A MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak területén az elmúlt kilenc hónap alatt csaknem 7,5 millió tonna árut fuvaroztak el, amely­ből 4,2 millió tonnát az igazga­tóság állomásain raktak be vas­úti kocsikba. S hogy a szállítási feladatok hónapról hónapra nőt­tek, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szeptemberben az év legmagasabb berakósi teljesít­ményét érték el. A vasútigazga- tóság területén — az esetenként jelentkező kocsikióllítási gondok ellenére is — csaknem 600 ezer tonna árut raktak be és szállí­tottak az ország minden részébe, illetve exportra. Az év hátralevő része még további erőfeszítést igényel, hiszen egyedül Békés megyéből többók között téglából és cserép­ből belföldre 55 ezer, exportra 5 ezer tonnát, kenyérgabonából belföldre 20 ezer, exportra 60 ezer tonnát, cukorrépából bel­földre 170 ezer tonnát és egyéb árukból is mintegy 200 ezer ton­nát kell elszállítani vasúton. A feladások mellett továbbra is számottevő azon áruk mennyi­sége. amelyek a lakosság tüzelő­ellátását, élelmiszerszükségletét, illetve az építőipar anyagellátá­sát hivatottak biztosítani. így a negyedik negyedévben Békés megye vasútállomásaira szénből százezer tonna, ásványolajból és. műtrágyából hetven-hetven- ezer tonna, kőből és kavicsból százezer tonna érkezése várható, hogy csak a legnagyobbakat em­lítsük. A vasút legfontosabb feladata most az, hogy e hatalmas meny- nyiségű árut pontosan és a le­hetőséghez képest késedelem nélkül eljuttassa a címzettek­hez. A vasutas dolgozók ennek érdekében mindent megtesznek, s munkájukhoz nagy segítséget adhatnak a fuvaroztató vállala­tok is azzal, ha áruik be- és ki­rakását az előírt időn belül tel­jesítik, a hét minden napján egyenletesen rakodnak és a hét végén, a szombati-vasárnapi ra kodásokat pedig tovább fokoz­zák. Keddtől péntekig a vasút- igazgatóság területén átlagosan naponta 1000—1200 kocsit rak­nak meg, szombaton ez a szám 500—700-ra, vasárnap pedig 150 —200-ra csökken, örvendetes azonban, hogy egyre több fuva­roztató ismeri fel a hét végi ra­kodások szükségességét. A leg­utóbbi vasárnapon, október 13- án 536 kocsit raktak meg a vas- útigazgatóság területén, közte 166 vagont cukorrépával. Export­ra 55 kocsiban küldtek főleg ga­bonát, zöldséget és konzervet. Nagy forgalmat bonyolítottak le vasárnap a békéscsabai vasút­állomáson is. Az őszi esős idő el­lenére is 28 kocsit téglával és cseréppel, 2 kocsit göngyöleggel és 5 kocsit vágott baromfival raktak meg. Az állomásra rákottan érkezett kocsik közül pedig 70-et raktak ki. A Volán — amely a legna­gyobb szállítópartnerünk — a cí­mére érkezett kocsik közül estig 29 kirakásával végzett. Sajnos, ezen a napon is előfordult, hogy Idrakatlan kocsik „álldogáltak” az állomáson. A kirakatlan áruk között találhattunk cementtel, acéláruval, papírral, gyógynö­vénnyel stb. megrakott vasúti ■kocsikat. Pedig ezekre a kocsik­ra kirakás után nagy szükség lett volna Békéscsabán vagy a kör­nyező állomásokon. A kocsik időbeni kirakása nem csak a MÁV, hanem a népgaz­daság érdeke is. Mindannyiun­kat ér kár, ha nem tudjuk idő­ben a cukorrépát a gyárakba (szállítani vagy lakóházak, is­kolák, utak építéséhez a szüksé­ges anyagokat biztosítani. A Központi Szállítási Tanács nemrégiben éppen a munkaszü- netes napokon való eredménye­sebb rakodás érdekében hirdette meg a vasúti rakodási versenyt. A vasárnapi rakodások szervezé­sében legeredményesebb vállala­tokat jutalomban is részesíti. Ér­demes tehát a vállalatoknak, üzemeknek szorgalmazni a szom­bati és vasárnapi, valamint az éjszakai rakodásokat. Gellert József Nőtt a szabad felvásárlás forgalma Köröstarcsán A Köröstarcsai községi Tanács legutóbbi ülésén az élelmiszer­gazdaságét érintő szerződéses és szabad felvásárlás helyzetéről hangzott el tájékoztató. A be­számoló szerint az ÁFÉSZ fel­vásárlásának forgalma az el­múlt év hasonló időszakához vi­szonyítva emelkedést .mutat. Eb­ben az évben eddig 435 ezer to­jást, 105 mázsa nyulat, 1500 gar- lambot és 13 mázsa húslibát vá­sároltak fel és adtak át a BOV békéscsabai gyárának. Hízott li­bából 2290-re kötöttek szerző­dést. ezek átadását folyamato­san teljesítik. A szerződésben vállalt 110 mázsa mézből a ked­vezőtlen időjárás miatt a méhé­szeti szakcsoport eddig csupán 55 mázsát tudott átadni. Szabad felvásárlás keretében 8,5 mázsa pöszmétét:, 35 mázsa sárgabarackot. 17 mázsa szilvát és 13 mázsa paradicsompaprikát vettek meg eddig. A szakcsoport részéről várható még további 100 mázsa paradicsompaprika szállítása. Békési Vegyesipari Szövetkezet azonnali belépéssel felvesz hegesztő szakmunkásokat, esetleg betanított hegesztőket. Jelentkezés: Békés, Verseny u. 5. Személyzeti vezetőnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom