Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-17 / 243. szám

Hazaérkezett Penza testvérmegyéből a megyei delegáció

Hírül adtuk lapunkban október 11-én, hogy Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságának titkára vezetésével öttagú megyei delegáció utazott szovjet testvérmegyénkbe, Penzába. A delegáció hazaérkezett a Szovjetunióból.

Érdekképviselet — 68 szövetkezet számára

Ismeretes hogy hat évvel j

ezelőtt — 1968-ban — a párt javaslatára az országgyűlés törvénybe iktatta a gazdálkodás új rendszerét, amely a vállalatok, szövetkezetek nagyobb önállóságát hangsúlyozta. Ezzel párhuzamosan megváltozott a korábban irányítást végző szervek feladatköre, így a MESZÖV-é is. Ez nemcsak abban nyilvánult meg, hogy a megyei központ a fogyasztási szövetkezetek nevet vette fel. A név mögé jelentős tartalmi változás, új feladatköri meghatározás került. Ugyanis a megyei szövetség

1972-ben módosított alapszabálya már a fogyasztási szövetkezetek érdekképviseletét, sokoldalú szolgáltatási feladatát, ezen belül az önálló, vállalati gazdálkodás, a demokratikus ön- kormányzat elősegítését, a különböző ágazatok gazdasági együttműködését, a közös társadalmi, mozgalmi feladatok elvégzését, megbízások alapján az átfogó ellenőrzést, a közös alapok kezelését és felosztását, a megyei államigazgatási és társadalmi szervekkel való rendszeres munkakapcsolat tartását hangsúlyozza.

A szövetség — miután két esetben átszerveződött — 1970- től kezdte új feladatát eredményekben is megnyilvánulóan gyakorolni. Ezt tette, amikor a kormány határozata alapján a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek igényeinek megfelelően létrehozta a megyei szövetség a revizori irodát, amely nagy szolgálatot tesz a szövetkezeteknek. Az iroda ellenőrzést végző munkája iránti megnövekedett igény tette szükségessé létszámának növelését 1970-től 1974 végéig 67 rendszeres ellenőrzést végeztek az iroda dolgozói a szövetkezetek felkérésére.

Aktívan segítette a megyei szövetség az árubeszerző közös társulás, a mai SZÖVKER Vállalat létrejöttét is, melynek megalakulását a megye 35 fogyasztási és értékesítő szövetkezete 1970 júniusában mondta ki. E vállalat 1974-ben már 250 millió forint értékű árut szerzett be a szövetkezeteknek. Szintén a megyei szövetség szorgalmazására alakult meg 1970 októberében a SZÖVTERV Vállalat megyei Irodája, mely- i nek munkáját szövetkezeti ABC- árpházak, vendéglátóipari egységek, impozáns takarékszövetkezeti üzletházak fémjelzik. A COOPTOURTST, mint a szövetkezetek megyei utaztatási ki- rendeltsége is, az utóbbi években jött létre a MÉSZÖV kezdeményezésére, amely már más szövetkezeti szektorok igényeit is kielégíti. 1974-ben a kiren-1 deltség égisze alatt külföldre I

52, míg belföldre 90 csoport 500 fővel vehetett részt társasutazásban.

A megyei szervek és a lakosság egy üt és elismerésével találkozott a MÉSZÖV elnökségének az a három és fél évvel ezelőtt hozott határozata, melyben kimondotta: részt vállal az országos lakásépítési programból. A szövetség az utóbbi három évben a megye városaiban és községeiben 14 lakásépítő és fenntartó szövetkezetei hozott létre, 695 taggal. E szövetkezetek tagjai közül 1974 végéig 106-an költöztek be az új lakásokba. 1975 végéig szövetkezeti formában további 321 lakás kerül átadásra. Míg az V. ötéves tervidőszakban 2052 szövetkezeti lakás felépítése várható.

Miközben az említett szövetkezeti vállalatok, irodák a megyei szövetség közreműködésével létrejöttek, az

ÁFÉSZ-ek és a takarékszövetkezetek forgalmuk növelésén és szolgáltatásuk bővítésén túl egységeik fejlesztésére, korszerűsítésére is nagy gondot fordítottak. Az említett két ágazat az utóbbi négy évben beruházásra, korszerűsítésre és felújításra több mint 350 millió forintot költött. E nagyarányú hálózat- fejlesztésre minden esetben céltudatosan tett ajánlást a megyei szövetség. A már említetteken túl különösen nagy gondot fordított a MÉSZÖV a szövetkezetek szakembereinek képzésére. Következésképpen az utóbbi 5 év alatt mintegy ezer ipari tanuló és felnőtt dolgozó képzésére került sor.

Az érdekképviseletet, a szakmai ajánlást a megyei szövetségnél jelenleg mintegy 45 jó szakmai felkészültséggel rendelkező kereskedelmi, közgazdasági, pénzügyi, szövetkezet-mozgalmi és revizori dolgozó gyakorolja mind eredményesebben. Évek ói a nagy gondot fordít a szövetség a szövetkezet-politikai és mozgalmi feladatok eredményes segítésére is. Szem előtt tartva a 150 ezer szövetkezeti tag, az ÁFÉSZ-ek, a takarék- és lakás- szövetkezetek 7500 fős apparátusának mindenkori érdekeit. Különösen sokat tett a megyei szövetség a három ágazat választmányának, a szövetkezetek nőbizottságainak, ifjúsági bizottságainak, azok választott testületéinek eredményes működéséért.

Csalt a legjellemzőbbeket említettük itt azok közül, melyeket az utóbbi években a Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége mint érdek- képviseleti, mozgalmi és társadalmi szerv valóra váltott. Alapszabályából következik, hogy feladata az elkövetkező években sem lesz kevesebb.

Balkus Imre

Építőipari Szolgáltató Vállalat

azonnali belépésre felvesz Óbuda. Csepel, Lágymányos. Kőbánya, Zugló és újpalotai szállóira

fűtőket,

fűtő segédmunkásokat

Jelentkezés: Budapest XI., Bartók Béla út 182., IV. emelet 401. ajtó.

Vidéki dolgozóknak munkásszállást, kedvezményes üzemi étkezést és hazautazást biztosítunk.

Brigádok tegnap — és ma

Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága

A Hazafias Népfront megyei bizottsága szerdán Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban tartotta soron következő ülését. A megjelenteket Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte, majd Nagy József elnök méltatta a felszabadulás 30. évfordulóját. Ezután megvitatták: az ország felszabadulásának 30. évfordulójára és a XI. pártkongresszusra hogyan mozgósítson a népfront gazdasági, mővelődéspolitikai, város- és községszépítési feladatok megoldására.

Kiemelten foglalkozik a népfront egyebek között a Viharsarok forradalmi hagyományainak ápolására, a krónikaírás, a honismeretkutatás szervezésére. Emlékparkok építésére, a meglevő zöldövezetek -felújítására társadalmi munkásokat mozgósítanak.) Fotókiállításon igyekszenek bemutatni: mit fejlődött a megye a felszabadulás óta. Irodalmi és rajzpályázat segítségével kutatják a kiemelkedő eseményeket, a lakosság életkörülményeinek megváltozását. A déva- ványai felhívást, „Szép, tiszta, virágos községért” valamennyi népfrontbizottság — városi és községi — messzemenően támogatja. A házikertek, zártkertek termékeiből, az alkalmazott termelési eszközökből megyei jellegű kiállítást rendeznek. A felszólalók javasolták: elsősorban

az ifjúságot mozgósítsa a népfront honismereti, helytörténet- kutatási munkáikra, a tárgyi emlékek gyűjtésére. A nőbizottságok a szovjet asszonyokkal szervezzenek baráti találkozókat.

Végül a Hazafias Népfront megyei bizottsága megtárgyalta az orosházi járásban működő j népfrontbizottságok munkáját. ■

a. I

É

rdemes lenne egyszer fölkutatni a brigád szó pontos eredetét A nyelvészeti kutatás izgalmas társadalomtörténeti adalékokkal szolgálna a ma emberének, akinek a brigád lassacskán munkahelye természetes környezetét jelenti. Munkában összekovácsolódott. erős, újabb célok elérésére serkentő közösséget. — a hovatartozás biztonságát, minit az otthoni, egyetértő családok.

Pedig ez a szó mást is takar. A hétköznapi, kenyérkereső munkához csak az utóbbi időben kapcsolódott. A brigád: harci egység. Az európai népeknek évszázadokon át a háborút idézte a mai, munkát, békét, alkotást megtestesítő kifejezés.

A fogalmak változása: a gondolkodás, a társadalom változása Szocializmust építő harminc évünk jellegzetes eredményei a fogalmak ! változásán is lemérhető.

Röviddel a felszabadulás után alakultak meg áz első munka- brigádok. Együttes munkára szövetkeztek. úgy akartak be- lépni a tulajdonukba, hatalmuk, ba kerülő gyárba, hogy minden egyes napon önmagukat gazdagítva térhessenek haza. Ami a fiataloknak ma történelem, az első brigádoknak saját fiatalságuk és a néphatalom ifjúkora. Még csak néhány lélegzetvételnyire volt a lét. közvetlen veszélyeztetettsége. de éppen ezért lett pontos, eltéveszthetetlen a "következő lépés. Az elcsönde- sült fegyverek tövében megnyílt a lehmősé°ev egyre táfiuló hor rizontja, kézzelfogható közelségbe kerültek történelmünk áhított sorsfordulói. A munkások, az értékek mindenkori megteremtői végre gazdái lehettek saját sorsuknak.

Az e'ső munk°ibri6rádr% megmutatták, mire képes a munkás, ha kizsákmánvolói helyett magának dolgozik, Újjáépítették: a gyárakat, megalapozták a szocialista gazdaságot.

Ott állnak ma is. Vállalják a

kor parancsát, felismerik és teljesítik a fejlődés követelményeit.

A munkabrigádokból felnőtt szocialista brigádok már a gazdasági és az emberi tulajdonságok együttes formálását vallják feladatuknak. Nem kevesebbet, mint a szocializmus teljes lehetőségeinek birtokba vételét vállalják ezzel. A munkaeszközök fölötti uralomhoz párosulóan az emberi sors irányítását. Az emberek boldogsága, harmóniája nem az egyén magánügye többé, hanem a közösség célja.

A szocialista brigádok mindennapi életében most annak vagyunk tanúi, hogy miként értelmezik ezt a mai körülmények között. Akkor is erről van szó, ha iskolába járó társaik helyett mások vállalnak rendszeresen délutáni műszakokat, és altkor is, ha vasárnap az egész brigád egyik tagja házépítésénél'segít. A kézről kézre járó könyvek, a színházban eltöltött esték sem beszélnek másról. A gyermekotthonokba látogató brigádok, az egyedül élő öregeket támogatók, a környékbeli iskolákat é® a gyáruk tájékát egyaránt szépítek nyíltan felelősnek tartják magukat távolabbi környezetükért. Maguknak is örömet szereznek, miközben másokról gondoskodnak. Teszik amit szívük, kötelességérzetük diktál, és közösségi gondoskodásuk csiszolódik, erősödik.

H

arc .ez ist nyugodtan kimondhatjuk.

Napi küzdelem során dönt egyre többször a „mi” az „én” helyett nemcsak a munkában, de az élet minden területén. A sorrend mindenki nyereségére cserélődik föl. A személyes elfogultságok, önös érdekek leküzdése az élet valódi értékei fölismerésének, megbecsülésének ad helyet. A szocialista brigádok ezeket az értékeket képviselik, amikor együttesen vállalják 'a gazdasági és emberi érdekek szolgálatát.

Viczián Erzsébet

Gerencsér Miklós:

*

Acsteszértől a halhatatlanságig

t* Táncsics Mihály életregénye

S Hősünk egyike azoknak, akiket a 2 leggyakrabban emlegetünk múltunk ; haladó nagyjai köpül, de voltakép- ; pen alig tudunk róla valamit. Nem

■ azért, mintha életútját Htok fedné. 2 Hiszen sorsát maga is megírta vas- ! kos kötetben. Talán azért bánik

■ Táncsics Mihállyal oly mostohán a ; krónika, mert az ácsteszerl jobbagv- ! ivadék soha nem fürdőit a közeiét \ csillogó sikereiben. Egyetlen egyszer S fordult elő életében, hogy megadatott 2 neki az országos dicsőség. Ez volt az ! a pillanat, amikor a márciusi ifjak 2 kiszabadították budai börtönéből, s 2 diadalmas menetben — a zsarnokság

1 feletti győzelem ékes b izonyitéka- \ ként — Pestre hozták a szabadság \ eszmehirdetöjet.

2 Mindössze ennyi, amit tudni szok■ tak Táncsics Mihályről. Pedig a 2 nyolcvanöt esztendőt megért forra■ dalmár egész élete a maga nemében

■ páratlan pályafutás. Jellemtisztasága

■ felülmúlhatatlan, bátorsága és küz- ; deni tudása minden korban példakép

• marad. Lelki ereje és fizikai szívós- ! sága egyszerűen legendásnak mond- ! ható. Lázas munkaritmusában, meg- ! szakítás nélküli küzdelmeiben a ha- 2 ladás eszméi és a hazaszeretet egy- 2 azon erőforrása táplálta bőséges

• energiával.

! Nagy-nagy utat járt be ezzel az 2 energiával. Nagyobbat, mint bárme- 2 lyik kortársa: elindult a fatengelyes

• jobbágyvilágból és megérkezett a J szocialista munkások közé.

Rozsnyó püspöke, az egyik E&zterházy-gróf volt a földesura Ácsteszérnek, ahol Táncsics Mihály született 1799. április 21- én. Stancsicsként jegyezték be az anyakönyvbe — nevét 1848. március 15-én, a börtönből való kiszabadítása emlékére változtatja Táncsicsra.

Szülőföldje gyönyörű helyen fekszik: a Bakony északi peremvidékén, a Kisalföld szomszédságában. Akkor Veszprém megyéhez tartozott, ma Komáromhoz. Hajdanán minden oldalról sűrű erdő környékezte, de azóta letarolták a dombokat, lankákat, s a földművelők ekéi elől a Bakony magasabb vonulataira húzódott vissza az ősrengeteg.

Akkoriban, a 18. és a 19. század fordulóján olybá tűnt az erdőségek közt veszteglő Acs- teszér élete, mintha örök időkre szólna a hűbéri világ. Csak az évszakok váltakoztak, meg a nemzedékek, de a sors változatlanul járt körbe, mint az óramutató. Sietni a jobbágytelken, hogy az ispán parancsára a földesúri birtokon letudják a robotot, sietni a robottal, hogy a jobbágyte'l ken ki ne fussanak a dologidőből — sietni, örökké sietni, mégis örökké egy helyben állni: így rágta koravénné a meddő idő a szűrös-gatyás

Jobbá gyparasztokat Acsteszéren csakúgy, mint az egész rendi Magyarországon.

Ami Stancsics apját illeti, nem tartozott a jó gazdálkodók közé, mert bár birka szorgalommal! dolgozott, ügyességben, szerencséiben sokan túltettek rajta. Ehhez képest a falu legszélére szorult népes családjával. Ügy ismerték őket, mint szegények közt a legszegényebbeket. Gyermekáldásból azonban nekik is bőven jutott: 13 kisdedet szült a jobbágyasszony, de csak hetin maradtak életben.

Három idősebb és három apróbb testvére közül Mihály volt a középső. Eleinte mit sem tudott a szegénységről. Apjában sem a kevésbé ügyes telkes- gazdát ismerte meg, hanem a szelíd, gyengéd gondviselőt. Apró koráitól kísérte apját robotba, fuvarba, erdőirtásra, kaszálóra. Ezek az araszos vándorlások valóságos mesévé szépítették gyermekkorát. Könnyen lehet, ekkor szerette meg olyannyira az utazást, hogy aztán később is mindvégig csillapíthatatlanul vágyott új tájakra, új emberek közé. Ha tehette, egész Európát végiggyalogolta, hg pedig nem tellett többre erejéből, mint például, aggastyán korában, az Üllői út hosszával is beérte.

Győr volt az első város, amelyet szinte még pendelyes korában látott. Apja előszeretettel hozott ide két rossz lovával ölfát eladni, mivel a Győr melletti Szentivánról származott, s még legény korában ismerte vásárlóit. A kis Mihály gyönyörűséges kábulattal csodálta a rengeteg városi népet, a másfajta ruhába öltözött embereket, megbámulta a soha nem látott gazdag portékákat, ám riadtan bújt apjához a kapuk boltívei felett vicsorító sárkányfejek láttán. Ezektől nagyon félt. csakúgy, mint a Duna roppant vi-