Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-16 / 242. szám
Ismerjük meg és védjük megyénk gazdag természeti kincsét famatuasáiemek, növényi ritkaságok, madárkolóniák a Körösök völgyében Manapság gyakran olvasunk, Illetve hallunk arról: a kor és a jövő új, társadalmi méreteket öltő feladata az ember természetes biplógiai környezetének védelme. Viláigszerte előtérbe kerül a környezetvéd elem. Ma már szinte társadalmi hiányként jelentkezik az erdő. a rét, a virágillat, a madárcsicsergés, a friss, tiszta levegő. A zajártalomtól. a szennyezett levegőtől sokat szenvedett ember — különösen az ipari városok lakója — egyre inkább felismeri a par_ kok, erdők jelentőségét. Hazánk különböző tájain — közte megyénkben is —r megala_ kult a Természet- és Környezetvédelmi Bizottság Kíváncsiak voltunk: mit tettek eddig természeti kincseink felkutatására, védelmére. Felkerestük Réthy Zsigmondit, a bizottság egyik tagját, a megyei Madártani Egyesület titkárát, hogy tájékoztatást kapjunk, az eddigi munkákról és a további tervekről. — Valóban divatba jött mostanában a környezetvédelem. Félő, hogy a fellángolás után kevés lesz a konkrét munka. Nálunk. 1973 év végén alakult meg a bizottság. Egyik- fő feladatnak tekintettük: számba venni gazdag természeti kincsünket. Bejárásokat végeztünk, kataszterbe vettük a természet- védelmi területeket s javasolni szeretnénk újabb parkok, ősi hagyásfák, hullámtéri madárkolóniák védetté nyilvánítását. Ez év tavaszán létrehoztuk a természetvédelmi kiadványokat szerkesztő bizottságot. Nem azért, hogy bizoftságosdit játsz- szunk: „Védd a természetet” címmel figyelemfelkeltő plakátokat készíttettünk s hatoldalas színes leporelló jelenik meg e táj természeti szépségeiről Szeretnénk felhasználni az ismeretterjesztő előadásokat és egyéb fórumokat arra, hogy minél többen ismerjék meg megyénk igazi értékeit. Megyénk alföldi jellegénél fogva nem tartozik a látványos dimbes-dombos tájak közé, nem tarkítják hegyek, völgyek. Mégis mit ajánl, mire érdemes a természetbarátoknak odafigyelni? — Sok mindenre. Amit nem tudnak szűkebb hazánk fiai, azt rég felfedezték dán, francia, német családok, akik heteket töltenek sátrakban vagy lakókocsikban a KörösvöLgv csendes, friss, levegőjű tájain. Védett terület egyebek között a Kardoskúti Fehér-tó, ahol gulipánok, gvurgyalagok. selyerhgémek és más ritka madarak élnek. A szarvasi arborétum csaknem 2 ezer fajta növényzetével az év minden szakában csodás látvány. Tavasszal egyszerre 50— 60-féle virág bontja ki szirmait, ősszel ezer színű „köntösbe” öltözik a csodás táj. A szabadkígyós! kastélyparkban ugyancsak sok növényi ritkaságot látni. Orosháza—Tatársánc természetMadárfészek a M:» Körös árterében iill (Fotó: Réthy Zsigmondi védelmi ősgyeppel hívja fel az érdeklődök figyelmét. Jéigkor- szakbeli növényi ritkaságok hajtanak virágot. Csorvás határában a Volga menti hérics a növényi ritkaság. . — Lenyűgözően szép tájképet alkotnak az ősi ha&yasiaK,, ía- matuzsaiemek egyeoca között a gyulai kastélyparkban, a szarvasi Anna-iigetben, a dobozi erdőben, Máiyvád—Banyarét térségében. .Botanikai es madártani szempontból értékes háoorítat- lan erdészeivenyeket találni Bel- megyer határaoan. A Köröstől 10 Kilométernyire lévő ős tölgyesben szurüegóm. ústokösgém, oak- cso és kiskocsag kolónia alaKult ki. Nemzedékeden át itt élnek es költenek a madarak. Dobozon a kápolna előtti pancmaradvany erdemei vedeímci. A Körösök ártereiről elmondotta Réthy elvtárs. hogy különösen egyeg szakaszokon — több kilométernyi hosszan — csendkúrákra alkalmas, gyönyörű a táj. Dús itt a vegetáció. A fűzfa és egyéb vizenyős talajt igénylő bokor, cserje a ritka madarak szálláshelye. Horgászok, természetbarátok. pihenni vágyó családok tölthetnek itt felejthetetlen napokat. Amikor Biharug- rára terelődött a szó, a természet „szerelmese” emeltebb hangon folytatta: — Biharugra több figyelmet érdemelne a jelenleginél. A vízimadárvilága rendkívül gazdag. Itt költenek olyan ritka madarak mint a nyári ludak, kiskócsagok, bíbicek, kis és nagylilik, összefüggő víztükre, tbcsogós rétje valóságos nemzetközi madárszállóvá alakul az őszi és a tavaszi vonulások idején. Nincs azonban olyan jól képzett szakember, aki tudományosan irányítaná az itt élő és átvonuló madarak életét. Igaz, hogy ez pénz kérdése, de nagyon megérné. Végezetül még egy területet említett Réthy elvtárs. a túzokrezervátumot. Megyénk északi harmadában — Füzesgyarmat környékén — kissé átnyúlva Bihar és Szolnok megye határain, él a világ Ö6SZ túzokállo' mányának csaknem fele. Itt az illetékes felsőbb szervek határozata alapján mintegy 30 ezer hektáron alakítják ki a világ egyetlen túzokrezervátumát. A természetvédelmi területen a mezőgazdasági növénytermesztést is úgy alakítják majd ki, hogy a ritka madarak háborítatlanul éljenek és szaporodjanak. Ary Róza Pályakezdő pedagógusok É vről évre az őszi iskola kapu nyitás idején' sok száz ifjú pedagógus, tanító és tanár rajzik ki az egyetemek és a főiskolák padjaiból, hogy elkezdje munkáját az általános iskolák és 'a középiskolák katedráin, A falusi iskolákban gyakran elöregedett falajk. kevés számú tanterem és rosszul felszerelt szertárak fogadják az ifjú pedagógusokat. Természetesen nem minden esetben van ez így, hiszen az országban az elmúlt években sok modem, jól felszerelt iskola épült. Ám, hogy nagyon sok me-' gyében mégis ez a helyzet, azt a népi ellenőrző bizottságok, felmérései igazolják legjobban. Néhány megyében a felszereltség és a tanteremhiány az égető probléma. Ilyen és hasonló nehézségekkel küszködnek a pedagógusok az ország más részein is. Mert mit tagadjuk, ez a gond elsősorban az ő válluk- ra nehezedik. Mindez azonban csak az egyik oldala a felvetett kérdésnek. Az iskolai oktatással párhuzamosan más súlyos feladatok is rájuk hárulnak: a közművelődési tennivalók. A pályakezdő pedagógusok friss diplomával a zsebükben érkeznek a községekbe és a városokba Tele felbuzdulással és kételyekkel. Ki tudná felmérni mennyi akarás és ambíció él bennük. Csakhogy a lehetőségiek korántsem egyformák. Az első hónapokban — de gyakran években — meg kell küzdeniük az otthonteremtés, a lakás- szerzés nehéz gondjaival. Kisebb falvakban többnyire szerencsésebb helyzetben vannak az odakerülök. Szolgálati lakás várja őket. Csoda-e, hogy az ilyen helyen az első pillanattól kezdve jól beilleszkednek az iskola életébe és tevékenyen részt vállalnak a falu társadalmi életének, művelődésének, egyszóval szellemi életének gondjaiból is. A falu általában, függetlenül a pedagógus anyagi és lakásgondjaitól, megkívánja és elvárja, hogy a tanító törődjék társadalmi és művelődési gondjaival. A pedagógusok eleget is tesznek ennek az elvárásnak. nem kímélve energiájukat „nagy részt vállalnak a köz- művelődésben”, ahogy ezt az MSZMP Központi Bizottságának a közművelődéssel foglalkozó márciusi ülésén ig elmondták. A pedagógus nemcsak iskolai tanító, de ennél jóval több, egyre inkább a köz- művelődés fáradhatatlan és nélkülözhetetlen katonája. Bár „ kezdő tanítóknak, tanároknak a tanítás gyakorlata, vagyis a szakmai problémák is éppen elég sok gondot, felkészülést, odafigyelést jelentenek, akarva, akaratlan, előbb vagy utóbb, de bekapcsolódnak a falu társadalmi és művelődési életébe. Például a művelődési házak naigy része ma már nem nélkülözheti a tanítók, a pedagógusok közreműködését. A pedagógusok jól tudják, hogy ők az egész nép tanítói, s hogy egyik-másik nem találja a helyét, ennek oka a falu szemléletében keresendő. Abban, hogy gyakorta csak az orvost vagy a gyógyszerészt tekintik értelmiségnek. Rendszerint azonnal szép lakást kapnak és más előnyökhöz is jutnak. Amikor viszont csinálni is kell valamit a faluért „jöjjön a pedagógus!” Jóllehet ez a kép nem általánosítható, mégis egyik oka lehet annak, ¥ fiatal pedagógusok első vagy akár a második év után elmennek a faluból vagy a kisvárosiból. Sokan nem képesek gyökeret ereszteni, a megfelelő otthon, a róluk való gondoskodás hiánya miatt. A közművelődési határozat is foglalkozik az iskolák szerepének növekvő fontosságával. Különösen a vidékre, a községekre és a falvaikra kell jól vagy jobban odafigyelni. A falu társadalmi struktúrájának átalakításában, a köz- művelődés fejlesztésében döntő szerep vár a pedagógusokra. S még inkább a fiatal pedagógusokra. Korántsem mindegy tehát, miként eresztenek gyökeret a „nemzet napszámosai” az első években! Hogyan fogadja őket és velük a falu! hogyan törődik Sz. B. •HimmsiisesusaitsieMf GYEVI KÁROLY: rr A DÉMÁSZ VÁLLALAT BÉKÉSCSABAI ÜZEMIGAZGATÓSÁGÁNAK SZERELÉSI OSZTÁLYA értesíti a lakosságot, hogy az alábbi helyeken épült létesítményeket 1974. október 17-én feszültség alá helyezi BÉKÉSCSABÁN: Tokay—Botyánszki-tanyák részére épített kisfeszültségű hálózatot. Hús- és tejüzem részére épített 20 kW-os leágazást és ISZTR 20/1000 tip. trafóállomást. CSORVÁS és TELEKGERENDÁS között épített 20 kV-os gerincvonalai. KÖRÖSTARCSÁN: Petőfi Tsz szárító üzeme részére épített 20 kV-os leágazást és ISZTR 20/1000 tip. trafóállomást. Á létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes! 353117 MENEKÜLÖK © — Na látod, az apostoli kettős keresztet elvitte egy lövedék. Ezt nem állítjuk vissza, az biztos, de Kossuth Lajost most elővehetjük. Ne jé'j. azt a bolsik is elfogadják. Ezzel a lobogóval még lehet valamit csinálni Magyarországon, úgy. hogy a mi pozícióink is megmaradjanak, csak ügyesen kell csinálni. Érted? — Értem, de semmi kedvem az egészhez — mondja Géza —, különben is jelenleg fontos dolgom van. Köszönés nélkül hátat fordít a kegyelmes úrnak és otthagyja. — Édes Gézám, te meghibbantál! Gyere vissza! — kiált Utána a kegyelmes úr, de Géza csak megy, megy, vissza se néz. A kegyelmes csak áll. bámul utána, majd hahotázni kezd, a térdét csapkodja és röhög, röhög. A járdával párhuzamosan, az országúton szovjet katonai teherautók sora . húz el. Ügyet sem vet senki a röhögő úriemberre. Amikor abbahagyja a röhögést, lassan elindul abba az irányba, amerre Qéza merut. Közben maga elé morogja: — Persze, a honvéd vezérkar főnöke megint elszámította magát. Horthy apánk is. Az egész kormány elszámitotta magát. Ostobaság gúláiból is fel lehet építeni egy hatalmi rendszert, persze, fel lehet. Körül is lehet bástyázni, szépen. Igen, de aztán mi van? A bástyák önmna- . gukban nem elegendők. Azokat meg is kell erősíteni, meg kell tartani. Igen. Nem tudom, tényleg lasz-e elés időnk a tanulságok levonására. Libubi jön vele szemben. — Szervusz, fiam, te lókötő! Te is megmaradtál? Nem láttál erre oroszokat ugye — mondja a kegyelmes a közismert munkakerülőnek. — Szervusz, atyám, te lókötő — mondja cinikus vigyorral a kegyelmes úrnak Libubi —. sem oroszt, sem németet nem láttam, kérlek szépen, mi ketten vagyunk most a legszebbek ebben az utcában. A kegyelmes hápog, ' levegő után kapkod és nem talál szavakat a sértésre. Végül is. nagy megdöbbenésében kinyögi: — M! jogon merészelsz, mi jogon... mi jogon ... te... — Na, ne hápogj, apuskám, ne hápogj. Nem áll neked ez jól — mondja Libubi és közelebb lép a kegyelmes úrhoz —, inkább adj egy cigarettát, ha van. Egyenjogúak leszünk mi már hamarosan. ha tetszik, ha nem, ámbár majd meggondolom, hogy kitüntesselek-e végleg a pertuval. Te se szerettél dolgozni soha. én se, reméljük, ezután se kell túl sokat, mi? Mit gondolsz, öregem? Fél szemmel lesi a hatást, sunyin figyeli, ahogyan az öregúr a megdöbbenéstől megnemultan kotorász a zsebeiben, míg • végre talál egv cigarettát. Odanyújtja Libubinak, sőt gyufát is gyújt neki. — Nem kell. Tűz nem kell — tolia el a kegvelmes kezét —, nem dohányzóm, mondja és zsebébe süllyeszti a cigarettát —, no, szervusz, kérlek, szervusz! Hanyag előkelőséggel int búcsút mindkét kezével és megindul visszafelé, ellenkező irányban, arra amerről érkezett. — Azt hiszem, mindketten dolgozni fogunk — mondja a kegyelmes úr maga elé és lassú léptekkel megindul Libubi után. * * * Az építészeti üzem irodájában nagy a nyüzsgés. Malteros, meszes ruhában emberek állnak sorban, egy asztal előtt. Az asztalnál Géza ül. — Csak sorban, emberek, egymás után. Előbb azok jöjjenek, akik a háború alatt is itt dolgozlak. Az újak. akik most jönnek munkára, délután jöjjenek. A felszólításra néhanyan kiválnak a sorból. Kilép Libubi. a község kfasz- szikus munkakerülője is. Ahogy kilép, észreveszi a ke- gyebnes urat. a nyugalmazott földművelésügyi minisztert, amint megbújik a sorban és nem lép ki. Odaszól neki, nyugodt hangnemben, de gúnyosan. — Kegyelmes- uram, rriit akar itt? Csak nem malteroslegény akar lenni? Az elfordítja az arcát és nem válaszod. Géza odafigyel, kutatja a tekintetével, kinek szólt ez a munkakerülő. — Libubi, kinek szóltál? —- kérdezi.
