Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-16 / 242. szám
I a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja 1974* OKTOBER IS„ SZERDA Ára: 80 fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM Világ proletárjai MR: ISMERJÉK MEG Es védjük megyénk gazdag természeti KINCSEIT «4. oldal) • ÉVADNYITÁS A SZÍNHÁZBAN (5. oldal) Gyalogmunkások a mezőgazdaságban Konzultatív találkozóra érkezett Varsóba az MSZMP küldöttsége Varsó Az utóbbi hónapokban tSbb testvérpárt szorgalmazta az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának Ssszehívását. A Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz "^Kommunista Párt közösen kezdeményezte, hogy tartsanak konzultatív találkozót • probléma megvitatására. A kommunista és munkáspártok európai tanácskozásának összehívását megvitató találkozó szerdán kezdődik meg Varsóban. A konzultatív találkozóra kedden reggel megérkezett a lengyel fővárosba az MSZMP KB küldöttsége, amelynek vezetője Pullai Árpád, a KB titkára, tagjai Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A küldöttség fogadására a varsói repülőtéren megjelent Andrzej Werblan, a LEMP KB titkára, Ryszard Frelek, a párt KB titkárság tagja, a külügyi osztály vezetője, Henryk Zebrowski és Lucjan Piatkowski, a KB külügyi osztályának helyettes vezetői. Ott volt Németi József, hazánk lengyelországi nagykövete. (MTI) Nem lehet késlekedni a vagonok ki- és berakásánál Ha vagonok be- és üdrakáA klasszikus időkben kapára, kaszára, szárvágó késre, répa- ásóra alapozódott a munkaerőben dúskáló magyar mezőgazdaság. A „gyalogmunkások” tengerében csak itt-ott lehetett találni egy-egy intézőt, bandagazdát, gőzgópészt. esetleg traktorost és valamivel nagyobb számban függetlenített állat- gondozót. A közelmúltban csupán szociológiai érdeklődésből vizsgáltam meg az arányokat egyik településünkön, ahol két és fél ezer hektárnyi a határ, kettőezer fő a falu lakossága. De az egész határt átfogó termelőszövetkezet tagsága már csupán 200 ember, azok is nagyobbrészt traktorosok és gépjavítók, kőművesek és adminisztrátorok, agronómusok és függetlenített állattenyésztők, A leggondosabb vizsgálattal is csak húsz személyt találtam, akik a szó hagyományos értelmében gyalogmunkásoknak nevezhetők. Ezek az arányok persze a mezőgazdasági kultúrától, a táj jellegiétől; és a gazdaság erőállapotától függően, változóak. A növénytermesztéssel, ' állattenyésztéssel foglalkozó, modern gazdaságokban gyalogmunkás szinte már nincs. A kertészkedő, szőlészkedő, gyümölcstermesztő vidékeken még jelentős arányban van. mert ezek a kultúrák kézi munka nélkül ma még nem képzelhetők eL Végül a mostoha adottságok között gazdálkodó, gyenge szövetkezetekben kevés a gép, mert nincs rá pénzük, kevés a szakember és a földet az otthon maradt — mert városra járásra már nem alkalmas — öregek művelik meg úgy, ahogy tudják. A tarkaságból persze bizonyos fő vonalak kirajzolódnak. Ezek közül a legfontosabb, hogy a termelőszövetkezet a termelőeszközök tulajdonosainak közös tevékenységre alakult önkéntes társulása A közös gazdaságnak tehát egyszerűen kötelessége, hogy foglalkoztassa tagjait. Innen a leggyönyörűbb munkaszervezési indoklással sem lehet elküldeni senkit. Aki belépett és otthon maradt, annak az alapszabályban előírt kötelességek teljesítése esetén elemi joga, hogy a földből vagy legalábbis a termelőszövetkezetből éljen meg. Az viszont már nem kötelesség, hogy pazaroljuk a munkaerőt. Ha nem tudunk nekik olyan mezőgazdasági munkát adni, amelyben munkájuk legalább többé-kevésbé kifizetődő, ügyesen élni kell a háztáji gazdálkodás törvényes lehetőségeivel, vagy valami melléküzemágat szükséges alapítani és ott foglalkoztatni az embereket, hogy megélhetéshez, és a nyugdíjhoz szükséges idő megszerzésének lehetőségéhez jussanak. Van azután a másik véglet, éppen a mostani őszön, amikor ég és föld egybeszakad, amikor lángol a tető a ház felett. Modern a gazdaság, nincs gyalogmunkás, de sártenger falazza körül a répaföldet, kukoricabetakarításra várakoznak a gépek, repedezik a szőlő, veszélyben az alma. Ilyenkor szintén háttérbe szorulnak a rideg gazdaságossági számítások, az élet napiparancsa szerint kell, hogy történjék a munkaszervezés. A bevezetőben említett falu példájánál maradva, ilyenkor elsősorban ahhoz a kilenctized részhez kell fordulnunk, amely <«*« táeszrtag. A gyors betakarítás életfontosságának hangsúlyozásával, kedvező kilátások megcsi Uogtatásával hívjuk az ipari munkás férjeket, mozgósítjuk a diákok és katonák seregét, kérleljük, invitáljuk a „függetlenített” háziasszonyokat, a faluban élő ipari nyugdíjasokat Mert még mindig jobb, ha tisztességes részesedésért betakarítják ők a termést, mintha a gépek tehetetlensége miatt és munkáskéz híján ott vész az egész, A termelőszövetkezet felelős vezetője általában megnézi, hogy mikorra várható a munkacsúcs. Gyümölcsösökben, szőlőben ez általában a szüret. Mikor ezt megállapította, ügy igyekszik forgatni a dolgokat, hogy ennek a csúcsnak a levezetésére legyen majd legalább hozzávetőlegesen elegendő kézi munkaereje, gyalogmunkása. Ha azonban csak ezt nézi, könnyen irreális igényeket támaszd. a tagsággal szemben. Nem leihet ugyanis kívánni egy fiataltól, vagy javakorabeli embertől, de még egy munkabíró asszonytól sem, hogy csak azért maradjon otthon, mert a termelőszövetkezet nagylelkűen majd hajlandó neki egy évben egy hónapig jól fizetett munkát adni. Egyébként pedig tengjen, lengjen, örüljön, ha ötforintos órabérért meszelheti az istállókat Nem marad otthon És a munkacsúcsban kezdődik ® kapkodás. Az ügyes vezető tehát úgy tervez, hogy a gyalogmunkaerőnek jobb távlatokat kínálhasson. Ha a gazdaság gyümölccsel foglalkozik, akkor az alma mellé telepít — az adottságoktól függően — korábban érő gyümölcsféléket, esetleg kis területen erősen munkaigényes kultúrákat, mint például a málna, vagy hasonlók. Így viszonylag nem nagy területek feláldozásával legalább a szezonban foglalkoztatni tudja az embereket. Hallom az ellenvetést: ez a szakosítás ellen szól. Valóban, de a szakosítás sem lehet minden áron követett bűvös jelszó. A szőlős giazdasá- goklban viszont az az ésszerű, ha a szőlő mellett zöldségkertészettel is foglalkoznak és a termelt növények választékát a folyamatos foglalkbztatást szem előtt tartva állítják össze. Okosan teszi azonban a legmodernebb gazdaság is, ha kellő előrelátással egész évi munkát biztosít némi gyalogmunkaerőnek. mert meglepetésekre — ha nem is az idei őszihez hasonló kegyetlenséggel — az időjárás kiszámíthatatlansága miatt, mindig sor kerülhet. A gyalogmunkaerő foglalkoztatása leket szociális kötelezettség. lehet gazdasági érdek. A tisztességről azonban egyik esetben se feledkezzünk meg. Akiket mi munkaszervezési gyűjtőfogalommal gyalogmunkásoknak nevezünk, azok valóságos megjelenésükben megfelelő szakképzettséggel nem rendelkező emberek, tisztes korú idősek vagy családanyák. Becsüljük meg őket, forduljunk irányukba tisztelettel és soha ne kezeljük se egyénileg, se csoportosan ezt a rér teget valamiféle másodrendű erőként. Ők is tulajdonosai a szövetkezetnek és nélkülük a mai fejlett, egyre inkább minden munkát gépesítő korszakba soha el nem jutottunk volna. Földeák! Béla sának ütemét vizsgáljuk és grafikonon ábrázoljuk, valamiféle lázgörbéhez hasonló vonalat kapunk. A „láz” pénteken kezdődik és vasárnap éri el a tetőpontot. Hétfőn aztán a vonal kezd lefelé hajlani, majd keddtől csütörtökig szinte alig van ingadozás. — Mä volt a helyzet az elmúlt hét végén Békéscsabán? A kérdésre Tóth István, a békéscsabai vasútállomás kereskedelmi hivatalnoka válaszol: — Vasárnap 70 vagont raklak ki. Ebből 20 vagon a Volán 8-as számú Vállalatra jutott. — Hány vagon kirakása maradt hétfőre? — A Volán vasárnap 4 vagon cementet, 1 vagon sót, egy vagon gömbfát és 2 vagon acélhuzalt. a hűtőház 1 vagon állati belsőrészt, az ÉPFU 4 tartálykocsi cementet nem rakott ki. Az ÁFOR 18 tartály- kocsi benzint és gázolajat vasárnap reggel kezdett lefejteni, de hétfőn délig még a feléig sem jutott. A TÜZÉP a címére vasárnap délutáa érkezett 2 vagon szenet csak hétfőn rakta ki. — Indokoltnak tartja a kirakodás elhúzódását? — Teljesen indokolt, hogy a Volán a nagy esőben nem rakta ki a 4 vagon cementet. Ebből csak kár származott volna Egyébként vasárnap a vállalat 30 dolgozója vett részt a rakor dásban. ami a jószándékú törekvést igazolja A többi megjelölt vállalatnál nem lehet kellő magyarázatot adni a késésre. Losoncai Zoltánnak, a vasútállomás rákodótisztjének nagy gondot okoz, ha a szállítók több vagont igényelnek, mint amennyi rendelkezésre áll. — Hétfőn reggel hány vagon kellett volna Békéscsabán? — kérdezem tőle. — Száztizenkét vagon volt az igény, ebből 47 nyitott. Sajnos csak jóval kevesebbet tudtunk biztosítani. Nagyon hiányoztak a kirakatlan vagonok. . — Melyek azok a vállalatok, amelyek szombaton és vasárnap nem fogadnak árut? — A Dél-magyarországi Textil és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat, a Szolnok— Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, valamint az AMFORA' Üvegértékesítő Vállalat békéscsabai telepe. — Melyek a példamutató vállalatok? —■ Szóródó (sóder, kavics, szén stb.) áru kirakásánál a Volán, amely nemrég például 40 vagont ürített' ki az előírt időn belül. Jól szervezett „ Békés megyei Állami Építőipari, az AGROKER, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, a Békés megyei Húsipari Vállalat és a Békéscsabai Konzervgyár munkája. — A békéscsabai vasúti csomóponthoz tartozó (a nagylapos—curtici, valamint a Békéscsaba, Gyulá, Sarkad. Vésztő vonalrészen levő) állomásokon vasárnap 130 vagont raktak be — tájékoztat Fodor Mária, a MÁV fuvarozás szervezője. — Milyen árut raktak? — Békéscsabán többek között 28 vagon téglát és cserepet, 5 vagon vágott baromfit, 2 vagon göngyöleget. A Sarkad: Cukorgyár ebben a körzetben a szokásos 80—100 helyett mindössze 21 vagont igényelt. A napok óta lyozta a cukorrépa szedését és rakodását, • « • De a megtermelt mennyiséget elóbb-utóbb mégiscsak el kell juttatni a cukorgyárba. Ha tehát javul az időjárás, fokozottan szükség lesz a vagonok minél jobb kihasználására, ami a gyors ki- és berakással érhető el Nem lehet kocsiálláspénzzel (amit egyébként a vállalat és nem a késésért felelős személyek fizetnek) „megváltani” azt a kárt, amit a vagonhiány társadalmilag okoz. — Mit váé a vasút a megbízóitól? — kérdezem Adamik Jánostól, a kereskedelmi állomásfőnök megbízott helyettesétől, — Szervezettséget és a rakodás gépesítésének további fokozását. Célszerű lenne az is, ha a TÜZÉP a betonáru és rönkfa kirakását szolgáló darut szombaton és vasárnap is a Volán rendelkezésére bocsátana. A legfontosabb, hogy mindenki megértse: nem lehet késlekedni a x-agonok ki- és berakodásával. Pásztor Béla tartó esőzés érthetően alcada» Békéscsabára hétfőn érkezett az a vagon, ame.,--’ben már új módszer szerint helyezték el a meszet. Ugyanis eddig ömlesztve szállították, ami hosszadalmassá tette a kirakodást. Az új módszerrel a daru gyorsan kiemeli az öt-hat mázsás mészszel rakott csomagokat (Fotó: Deaséuy;
