Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

\ Megkezdődtek a KPVDSZ kulturális napok légi alkotó tárlatának megnyitása Tegnap, pénteken délelőtt 9 őreikor, a Szakszervezetek Bé­kés megyei Tanácsa békéscsa­bai székházában amatőr kép­zőművészek kiállításának megnyitójával megkezdődtek a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének tizenne­gyedik alkalommal megren­dezésre kerülő kulturális nap­jai. A négy alkotó tárlatát Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára nyitotta meg, majd fél 10-kor a megyei szakszervezeti nap program­ja kezdődött A szakszervezeti napon dr. Krekács György, a KPVDSZ központi vezetőségének titká­ra tartott beszámoló előadást az időszerű feladatokról. A kulturális napok hivatalos ün­nepi megnyitója pénteken es­te, a sarkadi Pelikán étterem­ben volt tartja, hogy Rita önálló véle­ménnyel jön, nem érti, honnan .szedi a zagyvaságait, hiszen so­ha senkitől nem tanult politizál­ni. — Nőnek ehhez semmi köze — mondja. Rita tiltakozik, kifejti, hogy igenis van köze hozzá, hiszen a szenvedéseket ugyanúgy vise­lik a nők is mint a férfiak, sőt jobban, mert a női lélek még nehezebben tudja elviselni a durvaságot és a vérontást. Miközben folyik a vita, meg­érkezik a Kerekpataki Bonbon Gödé miniszteri osztálytanácsos és keresi a fiát. — Nincs itt, nem is volt, tudtommal katona — mondja a jószágigazgató. — Igen, de megszökött, nem akar tovább harcolni — mond­ja az osztálytanácsos —, ami ugyan hazafias szempontból el­ítélendő, de mint atya csak azt tudja mondani, hogy ha már nyilvánvalóan értelmetlen a küzdelem, akkor az ember leg­alább az életét mentse. — Szégyen, hogy vitézi címet kaphatott egy ilyen ember — vágja az osztálytanácsos úr fe­jéhez a jószágigazgató —, és ha netán ide jönne menedéket ke­resni a fiacskája, el fogja ker­getni. Az osztálytanácsos könyörgő­en néz Ritára és köszönés nél­kül elrohan * Rita utánaszalad, suttognak, maid visszajön a szobába. A jószágigazgató ordít. Kur­vának bélyegzi a lányát, ostoba ( * tyúknak a feleségét és piszto- | lyát keresi. Kapkod a zsebeihez ! és ordít: — Züllött némberek, ; alávaló gazemberek! Előrántja a ; pisztolyát és vérbenforgó sze- ; mekkel céloz a feleségére, majd j rálő. Nem találja el. Szovjet i katonák lépnek a szobába, lefog- : ják a hadonászó úriembert, de : a kezében elsül a fegyver. Az • éppen belépő szovjet hadnagyot ( találja, aki elvágódik, meghal. ! Rita ráveti magát az apjára, de i késő. A saját homlokába is go- : lyót röpít és kiszenved. A katonák orvost keresnek, á A községi orvos nincs sehol. ■ Elmenekült. A cselédlány köz- 5 11, hogy mindent fel pák olt, amit ; csak tudott egy parasztszekérre 5 és elment, Szeged felé. Neki j ajándékozta a lakását és amit S még ott hagyott. Mindig finom : úriember volt a doktor úr — 3 mondja a cselédlány —. azt ; mondta, hogy ha nem jönne 5 vissza, legyen minden az enyém. S A katona, akit érte küldtek, • ironikusan mondja: — No, most aztán ml volna a jobb? Az, ha visszajönne, vagy az, ha nem? A lány zavarba jön, nem tud mit felelni. Kiss bácsi, a volt orosz hadifogoly, aki tolmács­ként ment a katonával, ugyan­csak gúnyos modorban mondja: — Lidikéin, maga se tudia ugye, hogy melyik szerencséjét fogja gramancon! A maga finom úri­embere, a doktor úr ugyebár jó ember volt. Az hát. mégis itt­hagyta a betegeit. Pedig nem er­re tett esküt (Folytatjuk) Három város között Három város, Békés, Gyula, Békéscsaba között húzódik meg szerényen a gyulai járás egyik legkisebb községe, Gerla. Nála már csak Üjszalonta kisebb ebben a járásban. A három vá­ros közelsége némileg meg is ha­tározza jellegét. Ipara természet­szerűleg nincs, nem is igen van rá szükség, hiszen közel vannak az Ipari centrumok, könnyen el­érhető távolságban. A lakosság száma 1400, ebből 700 a mun­kaképes férfi és nő, közülük fél­ezren járnak dolgozni Békéscsa­bára, a közeli békéscsabai kön- zervgyár pósteleki telepére. A többiek, mintegy 200-an a Má­jus 1. Termelőszövetkezetben ta­lálnak megélhetési o Kiss János tanácselnök „be­vándorolt”. Eredetileg dobozi la­kos volt a háború után itt ka­pott házhelyet. Épített egy kis házat és letelepedett, A tanács 1958-lg dobozi kirendeltségként működött, s a község 1958 febru­ár 6-án nyerte el az önállóságot. Azóta Kiss János a helyi tanács elnöke. — A városok közelsége nem jelent-e hátrányt a község fej­lődésére? — kérdezem a tanács­elnöktől. — Nem érezzük. Sőt 1968-ban parcelláztunk 100 telket, ebből 98 rövid idő alatt gazdát talált. 68 telek már be is épült Még 1963-ban létrehoztuk a törpe- vízmüvet A belterületen már mindenütt van víz, a legtöbb házba be Is vezették. A külterü­leti részen, az úgynevezett |Üjte- lepen is van kifolyó, s a villany- hálózat is elér mindenhova. Min­den utca kapott járdát, kivéve a Fürst Sándor utcát de a be­tonlapok már ebbe az utcába is megérkeztek. Volt egy jelentkező, de elcsalták — Az úgynevezett „isten háta mögötti” faluba nemigen szí­vesen mennek az orvosok, de itt biztos nincs ilyen probléma. — Ne higgye! Van szép ren­delő, orvosi lakással, ami két éve üresen áll. Ügy járnak ki az or­vosok Gyuláról. Volt nemrégi­ben egy pályázó, most végzett, beszélgettünk is vele, közben el­csalták Veszprémbe. Zaklatjuk is eleget a megyét, szerezzenek már nekünk is egy friss diplomást. Sehogy sem ér­tem, miért ilyen nehéz prvost kapni, Pedig ha már ránk, „öre­gekre” nincsenek is tekintettel, a most felnövő ifjúság érdeké­ben kellene egy kicsit nagyobb törődés. A népesedéspolitikai ha­tározatok máris valósággá vál­nak falunkban. Jelenleg is 31 vá­randós kismamánk van, és hosz- szú-hosszú évek után az idén először kellett kétcsoportos első osztályt kialakítani. 41-en kezd­ték meg a tanévet Velük együtt 188 iskolás korú van és zsúfolt az óvoda is, ahova 60 gyereket vettek fel. örülünk mi ennek a zsúfoltságnak és számítottunk is erre. Három év óta kuporgatjuk a pénzt egy új óvoda építéséhez, összegyűlt másfél millió forin­tunk, amit a megye megtoldott egy félmillióval. Nagy szükség van erre az óvodára, mert még a pártirodában meg a KTSZ-te- remben is tanítanak. Ha elkészül az óvoda ezek a helyiségek fel­szabadulnak. És milyen a lakosság ellátása? Nem lehet rá panasz, öt év­vel ezelőtt a gyulai ÁFÉSZ épít­tetett egy üzletházat. Élelmiszer, iparcikk, presszó kapott helyet benne. Van egy szolgáltatóház is. Viszont egy zöldségasbolt na- gyon elkelne. A kisiparosok száma sem el­hanyagolható, már ami a szol­gáltatást illeti. Nos, a számukat tekintve nem is lenne baj, hi­szen 17-en kértek és kaptak en­gedélyt. A hiba csak ott van, hogy többségét nem is láttuk még a faluban. Máshol dolgoz­nak, az itteni iparengedéllyel. — Ha elkészül az óvoda, mi­hez gyűjtenek azután? — Sok az új házhelyigénylő. Ezért újabb 50 telket parcelláz­tattunk és értékesítünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy négy új utca születik. A közmű ellá­tását nekünk kell biztosítani, villanyt, vizet, járdát. Nemcsak a környékbeli tanyákból költöz­nek be, de egyre többen igé­nyelnek telket Békéscsabáról és Dobozról is. Nagyon kellene egy új kultúrház is. Ennek terve már tíz évvel ezelőtt elkészült, ami 60 ezer forintba került. Ennek a megvalósításához is két-három millió forintra lenne szükség. Most készül Szegeden a tervező vállalatnál a község 15 éves fej­lesztési terve. Sok szép elgondo­lás van benne. Nagy szükség len­ne — mert esős időben szinte járhatatlan — egy bekötőútrq, a temetőhöz, de hát ez sem ol­csó dolog. — Sokan járnak el a faluból, napközben szinte kihaltnak tű­nik. Tud-e mozgósítani a Haza­fias Népfront társadalmi mun­kára? — Megértik az emberek a ké­rő szót. A most épülő óvoda he­lyén egy régi épületet kellett lebontani. Jöttek az első szóra. Meg kell dicsérni « pósteleki konzervgyári telepen dolgoz» > szocialista brigádokat, akik de­rekasan kivették részüket ebből a munkából. Különösen ők segí­tenek sokat a község előtt álló feladatok megvalósításában. A pedagógusok elmennek.» Egy másik nem kisebb gond­ról, a helyi általános iskola igazgatója Mészáros János és he­lyettese, Ferenczi József — aki egyben a köaségi párttitkár — beszél. — Az iskolánkban 14 pedagó­gus oktatja a gyerekeket, az óvodában pedig három óvónő. Pedagógusaink közül mindössze öt van olyan, aki gerlai. A töb­biek nem akarnak letelepedni, igaz nem is tudnánk számukra lakást biztosítani. Letelik az órá­juk, elvégzik az iskolai munká­jukat, aztán mennek haza Gyu­lára, Békéscsabára. Tovább nem számíthatunk rájuk. Két évtize­de vagyok itt, 15 éve mint igaz­gató. Ez idő alatt 33 pedagógus — akik képesítés nélkül kezd­ték a tanítást — szerzett diplo­mát és ment el máshová. A vá­rosban jobb a helyzetük, többet is tudnak fizetni nekik, és ezért még „kilépett” bejegyzéssel is inkább elmennek. Szeretnénk a jövőben — éppen emiatt — helyi erőből pótolni, illetve ki­alakítani a pedagógusgárdát. Az talán javítana helyzetünkön. Kisközség Gerla, majdnem a legkisebb a gyulai járásban. Há­rom város közötti kis telepü­lés, de a városok nem vetnek árnyékot a közöttük megbúvó kisközségre. Ugyanolyan lelkese­déssel — persze jóval szeré­nyebb anyagi lehetőségekkel — alakítják, tervezik a gerlaiak is mindennapi életüket, sót még a jövő építéséről sem mondanak le. így egészséges ez, és így rendjén való. Béla Ottó AZ EPERJESI KENDERGYÁR azonnal felvess szövő munkakörbe női dolgosokat Betanítás: Eperjesi Kendergyarban Jelentkezni lehet: Gádorosi Tanács, Szabó Jánosne; Nagy- szénasi Tanács, Peres József ne; Eperjes, kender- gyár, munkaügyi előadó. 340252 \ Dr. Krekács György előadását a szakszervezeti nap meghí­vottal nagy figyelemmel hallgatták

Next

/
Oldalképek
Tartalom