Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-12 / 239. szám
\ Megkezdődtek a KPVDSZ kulturális napok légi alkotó tárlatának megnyitása Tegnap, pénteken délelőtt 9 őreikor, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa békéscsabai székházában amatőr képzőművészek kiállításának megnyitójával megkezdődtek a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének tizennegyedik alkalommal megrendezésre kerülő kulturális napjai. A négy alkotó tárlatát Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára nyitotta meg, majd fél 10-kor a megyei szakszervezeti nap programja kezdődött A szakszervezeti napon dr. Krekács György, a KPVDSZ központi vezetőségének titkára tartott beszámoló előadást az időszerű feladatokról. A kulturális napok hivatalos ünnepi megnyitója pénteken este, a sarkadi Pelikán étteremben volt tartja, hogy Rita önálló véleménnyel jön, nem érti, honnan .szedi a zagyvaságait, hiszen soha senkitől nem tanult politizálni. — Nőnek ehhez semmi köze — mondja. Rita tiltakozik, kifejti, hogy igenis van köze hozzá, hiszen a szenvedéseket ugyanúgy viselik a nők is mint a férfiak, sőt jobban, mert a női lélek még nehezebben tudja elviselni a durvaságot és a vérontást. Miközben folyik a vita, megérkezik a Kerekpataki Bonbon Gödé miniszteri osztálytanácsos és keresi a fiát. — Nincs itt, nem is volt, tudtommal katona — mondja a jószágigazgató. — Igen, de megszökött, nem akar tovább harcolni — mondja az osztálytanácsos —, ami ugyan hazafias szempontból elítélendő, de mint atya csak azt tudja mondani, hogy ha már nyilvánvalóan értelmetlen a küzdelem, akkor az ember legalább az életét mentse. — Szégyen, hogy vitézi címet kaphatott egy ilyen ember — vágja az osztálytanácsos úr fejéhez a jószágigazgató —, és ha netán ide jönne menedéket keresni a fiacskája, el fogja kergetni. Az osztálytanácsos könyörgően néz Ritára és köszönés nélkül elrohan * Rita utánaszalad, suttognak, maid visszajön a szobába. A jószágigazgató ordít. Kurvának bélyegzi a lányát, ostoba ( * tyúknak a feleségét és piszto- | lyát keresi. Kapkod a zsebeihez ! és ordít: — Züllött némberek, ; alávaló gazemberek! Előrántja a ; pisztolyát és vérbenforgó sze- ; mekkel céloz a feleségére, majd j rálő. Nem találja el. Szovjet i katonák lépnek a szobába, lefog- : ják a hadonászó úriembert, de : a kezében elsül a fegyver. Az • éppen belépő szovjet hadnagyot ( találja, aki elvágódik, meghal. ! Rita ráveti magát az apjára, de i késő. A saját homlokába is go- : lyót röpít és kiszenved. A katonák orvost keresnek, á A községi orvos nincs sehol. ■ Elmenekült. A cselédlány köz- 5 11, hogy mindent fel pák olt, amit ; csak tudott egy parasztszekérre 5 és elment, Szeged felé. Neki j ajándékozta a lakását és amit S még ott hagyott. Mindig finom : úriember volt a doktor úr — 3 mondja a cselédlány —. azt ; mondta, hogy ha nem jönne 5 vissza, legyen minden az enyém. S A katona, akit érte küldtek, • ironikusan mondja: — No, most aztán ml volna a jobb? Az, ha visszajönne, vagy az, ha nem? A lány zavarba jön, nem tud mit felelni. Kiss bácsi, a volt orosz hadifogoly, aki tolmácsként ment a katonával, ugyancsak gúnyos modorban mondja: — Lidikéin, maga se tudia ugye, hogy melyik szerencséjét fogja gramancon! A maga finom úriembere, a doktor úr ugyebár jó ember volt. Az hát. mégis itthagyta a betegeit. Pedig nem erre tett esküt (Folytatjuk) Három város között Három város, Békés, Gyula, Békéscsaba között húzódik meg szerényen a gyulai járás egyik legkisebb községe, Gerla. Nála már csak Üjszalonta kisebb ebben a járásban. A három város közelsége némileg meg is határozza jellegét. Ipara természetszerűleg nincs, nem is igen van rá szükség, hiszen közel vannak az Ipari centrumok, könnyen elérhető távolságban. A lakosság száma 1400, ebből 700 a munkaképes férfi és nő, közülük félezren járnak dolgozni Békéscsabára, a közeli békéscsabai kön- zervgyár pósteleki telepére. A többiek, mintegy 200-an a Május 1. Termelőszövetkezetben találnak megélhetési o Kiss János tanácselnök „bevándorolt”. Eredetileg dobozi lakos volt a háború után itt kapott házhelyet. Épített egy kis házat és letelepedett, A tanács 1958-lg dobozi kirendeltségként működött, s a község 1958 február 6-án nyerte el az önállóságot. Azóta Kiss János a helyi tanács elnöke. — A városok közelsége nem jelent-e hátrányt a község fejlődésére? — kérdezem a tanácselnöktől. — Nem érezzük. Sőt 1968-ban parcelláztunk 100 telket, ebből 98 rövid idő alatt gazdát talált. 68 telek már be is épült Még 1963-ban létrehoztuk a törpe- vízmüvet A belterületen már mindenütt van víz, a legtöbb házba be Is vezették. A külterületi részen, az úgynevezett |Üjte- lepen is van kifolyó, s a villany- hálózat is elér mindenhova. Minden utca kapott járdát, kivéve a Fürst Sándor utcát de a betonlapok már ebbe az utcába is megérkeztek. Volt egy jelentkező, de elcsalták — Az úgynevezett „isten háta mögötti” faluba nemigen szívesen mennek az orvosok, de itt biztos nincs ilyen probléma. — Ne higgye! Van szép rendelő, orvosi lakással, ami két éve üresen áll. Ügy járnak ki az orvosok Gyuláról. Volt nemrégiben egy pályázó, most végzett, beszélgettünk is vele, közben elcsalták Veszprémbe. Zaklatjuk is eleget a megyét, szerezzenek már nekünk is egy friss diplomást. Sehogy sem értem, miért ilyen nehéz prvost kapni, Pedig ha már ránk, „öregekre” nincsenek is tekintettel, a most felnövő ifjúság érdekében kellene egy kicsit nagyobb törődés. A népesedéspolitikai határozatok máris valósággá válnak falunkban. Jelenleg is 31 várandós kismamánk van, és hosz- szú-hosszú évek után az idén először kellett kétcsoportos első osztályt kialakítani. 41-en kezdték meg a tanévet Velük együtt 188 iskolás korú van és zsúfolt az óvoda is, ahova 60 gyereket vettek fel. örülünk mi ennek a zsúfoltságnak és számítottunk is erre. Három év óta kuporgatjuk a pénzt egy új óvoda építéséhez, összegyűlt másfél millió forintunk, amit a megye megtoldott egy félmillióval. Nagy szükség van erre az óvodára, mert még a pártirodában meg a KTSZ-te- remben is tanítanak. Ha elkészül az óvoda ezek a helyiségek felszabadulnak. És milyen a lakosság ellátása? Nem lehet rá panasz, öt évvel ezelőtt a gyulai ÁFÉSZ építtetett egy üzletházat. Élelmiszer, iparcikk, presszó kapott helyet benne. Van egy szolgáltatóház is. Viszont egy zöldségasbolt na- gyon elkelne. A kisiparosok száma sem elhanyagolható, már ami a szolgáltatást illeti. Nos, a számukat tekintve nem is lenne baj, hiszen 17-en kértek és kaptak engedélyt. A hiba csak ott van, hogy többségét nem is láttuk még a faluban. Máshol dolgoznak, az itteni iparengedéllyel. — Ha elkészül az óvoda, mihez gyűjtenek azután? — Sok az új házhelyigénylő. Ezért újabb 50 telket parcelláztattunk és értékesítünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy négy új utca születik. A közmű ellátását nekünk kell biztosítani, villanyt, vizet, járdát. Nemcsak a környékbeli tanyákból költöznek be, de egyre többen igényelnek telket Békéscsabáról és Dobozról is. Nagyon kellene egy új kultúrház is. Ennek terve már tíz évvel ezelőtt elkészült, ami 60 ezer forintba került. Ennek a megvalósításához is két-három millió forintra lenne szükség. Most készül Szegeden a tervező vállalatnál a község 15 éves fejlesztési terve. Sok szép elgondolás van benne. Nagy szükség lenne — mert esős időben szinte járhatatlan — egy bekötőútrq, a temetőhöz, de hát ez sem olcsó dolog. — Sokan járnak el a faluból, napközben szinte kihaltnak tűnik. Tud-e mozgósítani a Hazafias Népfront társadalmi munkára? — Megértik az emberek a kérő szót. A most épülő óvoda helyén egy régi épületet kellett lebontani. Jöttek az első szóra. Meg kell dicsérni « pósteleki konzervgyári telepen dolgoz» > szocialista brigádokat, akik derekasan kivették részüket ebből a munkából. Különösen ők segítenek sokat a község előtt álló feladatok megvalósításában. A pedagógusok elmennek.» Egy másik nem kisebb gondról, a helyi általános iskola igazgatója Mészáros János és helyettese, Ferenczi József — aki egyben a köaségi párttitkár — beszél. — Az iskolánkban 14 pedagógus oktatja a gyerekeket, az óvodában pedig három óvónő. Pedagógusaink közül mindössze öt van olyan, aki gerlai. A többiek nem akarnak letelepedni, igaz nem is tudnánk számukra lakást biztosítani. Letelik az órájuk, elvégzik az iskolai munkájukat, aztán mennek haza Gyulára, Békéscsabára. Tovább nem számíthatunk rájuk. Két évtizede vagyok itt, 15 éve mint igazgató. Ez idő alatt 33 pedagógus — akik képesítés nélkül kezdték a tanítást — szerzett diplomát és ment el máshová. A városban jobb a helyzetük, többet is tudnak fizetni nekik, és ezért még „kilépett” bejegyzéssel is inkább elmennek. Szeretnénk a jövőben — éppen emiatt — helyi erőből pótolni, illetve kialakítani a pedagógusgárdát. Az talán javítana helyzetünkön. Kisközség Gerla, majdnem a legkisebb a gyulai járásban. Három város közötti kis település, de a városok nem vetnek árnyékot a közöttük megbúvó kisközségre. Ugyanolyan lelkesedéssel — persze jóval szerényebb anyagi lehetőségekkel — alakítják, tervezik a gerlaiak is mindennapi életüket, sót még a jövő építéséről sem mondanak le. így egészséges ez, és így rendjén való. Béla Ottó AZ EPERJESI KENDERGYÁR azonnal felvess szövő munkakörbe női dolgosokat Betanítás: Eperjesi Kendergyarban Jelentkezni lehet: Gádorosi Tanács, Szabó Jánosne; Nagy- szénasi Tanács, Peres József ne; Eperjes, kender- gyár, munkaügyi előadó. 340252 \ Dr. Krekács György előadását a szakszervezeti nap meghívottal nagy figyelemmel hallgatták
