Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

Újabb együttműködési lehetőségek feltárását segítette a magyar—szev-et jubileumi tudományos és műszaki rendezvények programja Hyilatkozott Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese Lezárult az az egyhónapi)« jubileumi tudományos-műszáki program, amelyet a Magyar Tu­dományos Akadémia, az Orszá­gos Műszaki E'ejleszitési Bizott­ság, a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövet­sége, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, valamint 6 ipari tárca és vállalatai, s mintegy 30 tu­dományos egyesület rendezett a Magyarország és a Szovjetunió közötti tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója al­kalmából. E jubileumi megem­lékezés programsorozatának ta­pasztalatairól, hasznáról Huszár István, a Minisztertanács elnök- helyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kormány­közi bizottság magyar tagozatá­nak elnöke nyilatkozott az MTI fn unikatársának: — A jubileumi megemlékezé­sek gazdag programja szerint — mondotta — Budapesten több napos akadémiai tudomá­nyos ülésszakon a fővárosban és vidéken 18 ágazati tudomá­nyos szám pozionon, 21 műszaki napon találkoztak a magyar és a szovjet tudósok, kutatók, ter­vezők, műszaki fejlesztési es gyakorlati szakemberek. Csak nem 240 előadás alapján — amelyből több mint hetvenet szovjet előadók tartottak — át- teikintették a két ország ne­gyedszázados tudományos-mű­szaki együttműködésének ta­pasztalatait, eredményeit, be­számoltak legújabb sikereikről, és a kölcsönösen előnyös kap­csolatok fejlesztése érdekében újabb együttműködési lehetősé­gieket tártak feL — Sok ezer magyar szakem­ber vett részt ezeken a találko­zókon, a nagyszerű szovjet tu­dományos és műszaki fejleszté­si eredményeket és a magyar— szovjet együttműködés sikereit bemutató budapesti kiállításokat csaknem háromszázezer ember kereste fel. őszinte elismeréssel, s mondhatni, hogy a szocialista közösség hozzátartozójának, csa­ládtagjának jogán — büszke­séggel csodálta meg az önmű­ködő szovjet hold-jármű, a Lu- nohod—2 automatikus holdkuta­»e-M— « erőfeszítéseit. A gyarmati sor­ból tegnap kilépett országok természetes törekvése, hogy a jövőjük szempontjából legőko- sabban és leghasznosabbam for­dítsák az építőmunka javára természeti kincseiket, eg a szá­mukra eddig előnytelen gazda­sági folyamat egyenjogú part­nerek kölcsönös elönyű kapcso­latává váljék. Aligha lehet azonban elhall­gatni. hogy a kölcsönös előnyű gazdasági kapcsol at-rendszei­nek akad még ellenfele a tőkés világban. A fejlődő országok ENSZ-küldöttségeinak körében, jó néhány fejlődő ország sajtó­jában es nyugati lapokban is bizonyos meglepetéssel vették tudomásul, hogy Ford elnök és Kissinger külügyminiszter vi­lágszervezeti felszólalásában egyaránt szokatlanul pesszi­mista képet rajzolt a világgaz­daság jelenéről és jövőjéről. Mindketten kijelentették: az oiajellátá* bizonyos pillanatban már „létkérdés az Egyesült Ál­lamok és más nagy országok számára”. Hozzátartozik a tel­jes képhez az, hogy ezek a ki­jelentések egyegy fenyegető hangsúlyú mondat előtt hang­zottak el — és a fenyegetés af­féle „ellen-olajoffenzíva”, vagy „az élelmiszerfegyver” beveté­se elnevezést kapták a világsaj­tóban. Ma már bizonyos: az el­nök és külügyminiszterének ki­jelentései készítették elő azt a tanácskozást Camp Davidben, amely az öt legfontosabb olaj- Segjrasztó tőkés ország küldöt­tó laboratórium életnagyságú modelljét, az űrkutatáshoz, a békés célú nukleáris energeti­kához, a lézertechnikához, ará- dióelekitronikáhaz, a számítás- technikához és még számos fon­tos tudományághoz kapcsolódó alkotásokat. Jó néhány hasonló kiállítást rendeztek még vidé­ken, ezenkívül szovjet műszaki- tudományos filmnapokat is az egész országban. A lakosság szé­les rétegét érintette, mozgósí­totta tehát ez az egyhónapos jubileumi program, és tovább erősítette a két ország népei­nek testvéri barátságát, kap­csolatait. — A tudományos tanácskozá­sokon és ipari szimpozionokon elhangzott beszámolókból kitűnt, hogy ebben a negyed században éppen a Szovjetuniótól kapott sokrétű támogatás eredménye­ként építhettünk ki olyan tudo­mányos bázisokat és iparágakat, I amelyeknek létrehozására —ha­zánk szerény lehetőségei miatt; — nem is gondolhattunk volna, j csak a nagyon távoli jövő tér- j veiben. Ezzel a támogatással j bontakoznak ki azok a jelentős ! hazai szellemi és anyagi erő­források, amelyekkel a kétol­dalú együttműködésben előtér­be kerülhetett a kpzös kutatás és a kooperáció, s a nemzetközi munkamegosztás alapján a szo­cialista országokkal egyesített erőfeszítések révén lépést tart­hatunk a világméretű tudomá­nyos-technikai forradalommal. Enélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy alkotó módon részt vegyünk korunk legnagyobb je­lentőségű tudományos vizsgála­taiban, az atomkutatásokban és az űrkutatásokban, amelyek va­lamennyi tudományágat gyor­sabb haladásra serkentik és rengeteg új gyakorlati ered­ménnyel. technikai vívmány- nyál gazdagítják az emberisé­get. A KGST-országok tudósai-' val együtt dolgoznak magyar I kutatok a dubnai egyesített atomkutató intézetben, s több tudományos kísérlettel, vizsgáé lattal vesznek reszt a szocialis­ta országok Interszputnyik szer­vezetének munkájában. Többek között speciális programot ké­szítettek a szputnyik-adatok és temek részvételével új olajdip- lamáciai stratégiát kívánt kidol­gozni s amelynek részleteit hét­pecsétes titokként kezelik. ) Sok-sok évvel ezelőtt, az im­perializmus úgynevezett fény­korában. amikor még Anglia volt a legnagyobb gyarmattartó hatalom es a legnagyobb flotta tulajdonosa, a nemzetközi poli­tika szakértői szerint elég volt néhány csatahajó felvonulása valamely ország partjainál, hogy ott a szárazföldön ponto­san megértsék, mit követelnek a hajók igazi gazdái, akik nem is a flottaparancsnokságon, ha­nem a Cityben ültek. A mi ko­runk azonban sokrsok vonatko­zásban különbözik ettől az im­perialista túlsúlyú tegnaptól. Mostanában még akkor sem ijednek meg az egykori gyarma­tok, a mai fejlődő országok, a világ nyersanyagtermelői, ha az össze» tőkés ország együttesen kísérel meg zsaroló módón fel­lépni velük szemben. A nemzetközi enyhülés álta­lános szellemében és nem az olajfogyasztók (általában ipari tőkés nagyhatalmak) titkos ér­tekezletein kell az ENSZ mos­tani közgyűlésén is oly sokol­dalúan megvitatott kérdéscso­portnak is a végére járni. Más szóval: a kölcsönösség és a köl­csönös előnyük szellemében kell megoldást találni a valóban meglevő gazdasági problémák­ra, amelyeknek csak egyik,, bár nem lényegtelen megnyilvánu­lása az olaj csata. Garilos Miklós a szputnyik-pálya paraméterei­nek számítógépes feldolgozására. A legutóbbi magyar és szovjet közös munka eredménye pedig az a különleges anyagú fantom­bábu, amely lehetővé teszi, hogy beépített adókkal kutatá­sokat végezzenek az emberi szervezetbe hatoló sugárzás le­hetséges hatásainak vizsgálatá­ra. — A jubileumi tudományos- műszaki programsorozat nem­csak arra mutatott rá, hogy ha­zánk most már több lehetősé­get kínál a kétoldalú magyar —szovjet s a sokoldalú KGST- beli nemzetközi munkamegosz­tásra, hanem kiemelten hang­súlyozta azt is, hogy a szoro­sabb összefogás, a szocialista integráció kibontakozása nélkü­lözhetetlen feltétele népgazda­ságunk gyorsabb előrehaladásá­nak. A szakosításban, a koope­rációban, a közös beruházások­ban elért eddigi eredmények tanúsítják, hogy a KGST-komp- lex programjának megvalósítá­sa rendkívül fontos közös ügy, s ezt kell szolgálni a kétoldalú kapcsolatok tervszerű fejleszté­sével is. — Valamennyi tanácskozáson megállapították, hogy a jelenle­ginél sokszorta több lehetőség nyílik a kétoldalú magyar— szovjet s a KGST-beli -tudomá- nyos-műszaki és gazdasági kap­csolatok fejlesztésére. Az aka­démiai tudományos ülésszakon szorgalmazták, hogy a magyar és a szovjet intézetek nagyobb arányban dolgozzanak ki közös kutatási programokat, s egy-egy meghatározott feladatra hozza­nak létre ideiglenes kutatási csoportot. A javaslatokban fon­tolóra vették közös intézet ala­pítását is, amelyből később a szocialista országok olyan közös kutatócentruma jölhet létre, mint a dubnai. Az iparági szim- pozionokon számos javaslat hangzott el a termelési koope­ráció bővítésére, főként a kü­lön bözó termékek alkatrészei­nek és részegységeinek gyártá­sában. Lehetőségeket latnak kö­zös tervező-szerkesztő kollek­tívák létrehozásában is. A szo­cialista integrációnak megfele­lően most már mindinkább'elő­térbe kerülhet a komplex té­mák feldolgozása, amelyben a munkamegosztás felöleli a kö­zös kutatási, műszaki-fejlesztési, gyártási és külkereskedelmi fel­adatok megoldásét is. — Nagyszerű új távlatokat nyitottak meg a kétoldalú együttműködésben a magyar párt- és kormányküldöttségnek és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnökségének és Miniszter- tanácsának a közelmúltban foly­tatott baráti tárgyalásai, ame­lyeken kiemelték, hogy mindkét fél számára nagy haszonnál jár a magyar—szovjet műszaki-tu­dományos megállapodás és elő­segíti a technikai haladás meg­gyorsítását. A szocialista gaz­dasági integráció, a KGST komplex programja szerves ré­szeként bővítjük a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködést. ennek megfelelően hangoljuk össze a magyar és a szovjet népgazda­ság következő ótéves terveit, hogy jobban kihasználjuk az egyes kulcságazatok és termék­fajták közös tervezésének le­hetőségeit, a két ország fűtő­anyag- és energiahordozó tar­talékait és kiszélesítjük a sza­kosítást és a kooperációt a leg­fontosabb gépipari ágazatokban. Az új intézkedésekkel tehált jelentősen növeljük az együtt­működés hatékonyságút es hoz­zájárulunk a magyar és a szov­jet népgazdaság s ugyanakkor az egész szocialista közösség fejlődésének meggyorsításához, — fejezte be nyilatkozatát Hu­szár István. (MTI) Találkozás az orosz klubban ötezer munkatárs — Hatvan ország Hatvanezer magyar előfizető I Tegnap délelőtt orosz nyelvtanárokkal találkoztak « békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakközépiskola tanulót A Szovjetunióról szóló előadást filmvetítés követte. Tiszteletteljes morajlás szű­rődött ki csütörtökön este a csabai ifjúsági ház tanácster­méből. Az orosz és a vá­róéi Penza klub tagjai ne­ves vendégeket vártak. Né­hány perc múlva belépett a terembe Nyikoláj Zabelkin, a Szovjetunió Hőse, az APN hírügynökségének vezetője, és a többi szovjet vendég. Zabelkin azzal kezdte a be­szélgetést, hogy tíz évvel ez­előtt járt legutóbb Magyaror­szágon; annak idején részt vett hazánk felszabadítása' harcaiban. Sok emlék köti ide., * Sajtóügynökségük, a No- vasztyi 5000 munkatárssal dől* gozik a világ hatvan országá­ban. Még ott is megjelennek információik, ahol nincsen a Szovjetuniónak diplomáciai kapcsolata. Lapjaikban arról írnak, hogyan élnek a szov­jet emberek, mik a békepo­litika legfontosabb feladatai. Befolyást gyakorolnak a ka­pitalista országokban a köz­véleményre, válaszolnak az esetenkénti szovjetellenes tá­madásokra, rágalmazásokra. Rendszeresen felhasználják a televízió és a fotó óriási le­hetőségeit propagandamunká­jukhoz. Dolgoznak és megjelennek a különböző nemzetközi vá­sárokon, kiállításokon. Hajó­kén, repülőgépeken és vona­tokon is vannak sajtóköz­pontjaik, melyek az utasok nyelvén adnak ki újságokat. Hazánkban a Fáklya című képes folyóiratot jelentetik meg, 1957 óta. A lap neve korábban Szovjet Híradó volt. Hatvanezer előfizetője van Magyarországon, de ez a szám — éppen a legutóbbi hetek­ben — több mint ezerrel nőtt. Az új előfizetők többsége Bé­kés megyei lakos. Terveikről szólva elmondta, hegy több ifjúsági témáról szeretnének írni. Arról példá­ul, hogyan dolgoznak a szov­jet fiatalok a szibériai nagy építkezéseken. Mi vonzza őket a tajga kietlen, mínusz 60 fo­kos éghajlatára, a nehéz fi­zikai munkára? Elmondta, hogy a Bajkál— Amur vasútfőútvomal építke­zésénél sorban állnak a je­lentkezők. Sokat írnak a közeljövőben Magyarország felszabadítás harcairól, a testvér-települé­sek kapcsolatairól], az elmúlt 30 év építőmunkájáról. Nyikoláj Zabelkin tájékoz­tatója után kérdések, hozzá­szólások következtek. A Rózsa Ferenc Gimnázium diákjai a Fáklyában megjelenő nyelv­leckékről beszéltek elismerés­sel. Egy orosz szakos pedagó­gus arról érdeklődött, honnan lehetne beszerezni a Szovjet­uniót bemutató diaképeket, tájékoztató prospektusokat. A kérdésekre Iván Vaskeha vá­laszolt. Felajánlotta a Szovjet Tudomány és Kultúra Házá­nak mindenkori és messze­menő segítségét- Nagy Lajos, a Lapkiadó Vállalat terjesztő­je kérte, írjanak többet a szovjet munkásemberekről, a családok hétköznapjairól. Za­belkin elvtárs készséggel, őszintén válaszolt valamennyi kérdésre, véleményre és meg­köszönte a javaslatokat, mondván: fontos tudni, hogy mire kíváncsiak az olvasók. Az ifjúsági házban rende­zett találkozó címcserék'kel fejeződött be. R 1, volán 8. sz. vállalat felvételre keres lerli es női rakodókat Jelentkezni lehet: Békéscsaba, szállítmá­nyozási kirendeltség, ör utca.

Next

/
Oldalképek
Tartalom