Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-01 / 204. szám
! Levél Dévaványdröl Hol szórakozzanak a fiatalok? A mai naptól új emblémával jelenik meg a Mini Magazin. Szebb, érdekesebb, mint a régi és hogy éppen mától alkalmazzuk, annak egy kiállítás az oka. Az embléma tervezőjének, Vollmuth Frigyesnek ma délelőtt 11 órakor nyitja meg Békésen, a Jantyik Mátyás Múzeumban első önálló tárlatát Kovács György költő. A meghívón a fiatal művész csak néhány sorban vall önmagáról, „Nagyváradon születtem 1943-ban. Tapolcán érettségiztem, majd 3 évig a Péti Nitrogénműveknél dolgoztam, í A Nagy Gyula festőművész vezette szakkörben rajzoltam. 1964-ben felvettek a szegedi Tanárképző Főiskola rajz-földrajz szakára. A munkások között eltöltött évek és a főiskolán szerzett esztétikai élmények és tanulmányok meghatározók lettek későbbi munkáimban. 1968-ban végeztem a főiskolán. 1967-ben szerepeltem először kiállításon. Azóta rendszeresen részt veszek a helyi, területi és országos kiállításokon: Alföldi Tárlat, Dél-Alföldi Tárlat, Pedagógus Festők Országos Tárlata, Békés megyei Őszi Grafikai Kiállítás stb.” Egy közérdekű és már nagyon-nagyon időszerű problémát szeretnék a nyilvánosság, s az illetékesek figyelmébe ajánlani. Személy, illetve kor szerint engem már nem érint a dolog, hiszen 6—8 éve voltam „tizen”-éves, s most mégis a tizenévesek problémája foglalkoztat. Nagyközségünk, Dévaványa, sok új, korszerű létesítménnyel büszkélkedhet — joggal —, de valami mégis elkerüli az illetékesek figyelmét. Vagy más, fontosabb problémák miatt, vagy mert ők sem tudnak segíteni a dolgon. Dévaványán nagyon sok fiatal él, dolgozik, nem is beszélve azokról, akik hét végén szintén hazajárnak, s akik szeretnék valahol szórakozással eltölteni a hét végi estéket. Itt kezdődik a probléma: — hogy hol? — Községünkben mindössze három express zó, s egy vendéglő van, sajnos e négy szórakozóhely befogadó képessége is minimális. Itt mit tehet egy fiatal, akinek egyik presszóban sem jut ülőhely? Betér valamelyik italboltba (amiből van éppen elég), s néhány óra múlva ittasan kitántorog, azután kezdődnek a verekedések, az ittas motorkerékpározás, az árokban alvás... és sorolhatnám még tovább ezt a szomorú tényt önkénytelenül felvetődik bennem a kérdés, miért nem lehet ez ellen tenni valamit, legalább úgy, mint 6—8 évvel ezelőtt? Elképzelhetetlen lenne esetleg egy ifjúsági klub létrehozása, vagy egy irodalmi színpad? Lehetne egy önálló együttese is egy ekkora községnek, úgy legalább szombat esténként bált rendezhetnének, ahová még ma is szívesen eljárnának a fiatalok. Miért ne játszhatna a dévaványai fiúkból álló gitáregyüttes állandóan itthon, néha hétköznap este is? Hová tűntek a rendszeres színházi előadások, hangversenyek, amiket mi rendszeresen, diákbér lettel tátogattunk? Lehetne több KISZ-est, író-olvasó találkozó, ismeretterjesztő előadás, sportrendezvény vagy bármilyen barkácsoló klub, ami a kellemes mellett hasznos is lenne. Ügy érzem és látom, hogy ez olyan égető probléma, ami gyors orvoslásra vár. Kellene valaki, aki összetartaná a fiatalokat, s valami, ami elfoglaltságot, lekötöttséget biztosítana szabad órájukban. Ahogy mi próbáltunk és tudtunk is segíteni részben hasonló bajokon 5—6 évvel ezelőtt, úgy ma is lehetne megoldást találni a fiatalok problémájára. Ehhez tanáccsal, szellemi segítséggel azt hiszem rajtam kívül még jő néhány velem egyidős, pár évvel ezelőtt hasonló problémákat megoldó társam szívesen hozzájárulna. Ügy talán nagyjából megoldódna ez a gond, s csökkenne az italboltba betérő, utcai verekedő, ittasan vezető, sértő viselkedésű fiatalok száma. Véleményem szerint ezt minimális anyagi segítséggel és erőfeszítéssel el lehetne érni, csak kicsit többet és körültekintőbben kellene a fiatalokkal foglalkozni. Varga Mártonné Dévaványa Valóban közérdekű és nem csak Dévaványára jellemző problémáról írt levelében Varga Mártonné. Szeretnénk az ő levele után minél előbb az illetékesek — a községi KISZ-bizottság, a tanács és a művelődési ház — válaszát is közreadni. Várjuk ezen kívül azoknak a levelét, akik valamilyen ötlettel, tanáccsal tudnak szolgálni. Nem csak a dévaványai fiataloknak segítenének ezzel. ■«»•c*MC*9BC9seaBta9ecsHegHac*ssa>BS«i*ai»«>Bi«caaMi*iaiRBiia!ass*s«iMU*MCM*Mii«ts**HicacBsaMa»aHB BCSBaaaBaaBaaaaaaaaaBaBBaaflCBsaigaaaavaaaaaaaaaaacaaBaBaaaaaeagaaaBsmr Ez valóban nem sok. Nem derül k,- belőle, hogy mennyire meghatározza életét a Péti Nitrogénmüvekben eltöltött három év. Mestere, Nagy Gyula bejárt a gyárba festeni, rajzolni és ezt szeretné tanítványa is. (Bizonyára nem megoldhatatlan ez megyénkben sem!) Nagyon szereti a munkásokat, mert őszintén, kertelés nélkül megmondják az igazat. Grafikáival az ő gondolataikat szeretné közölni, — Életcélom az. hogy grafikus legyek. Szeretem a tanítást is, de ez sok időmet elveszi és így kevés marad arra, amit igazi hivatásomnak érzek. Üjabban egyre többet dolgozom fémmel. Számomra különös izgalmat okoz a küzdelem az anyaggal, miközben alakul a vastag rézlemez. Engem az alkotás boldoggá tesz es szeretném, ha müveimmel az embereknek örömet szereznék. BEMUTATJUK: Ebből az egészből esak a 73- nak van értelme. 1973-ban alakult ugyanis a Békéscsabai Ku- lich •Gyula Ifjúsági és Üttörő- ház színjátszó csoportja, az Aatlen ’73. A szakköri tagok aztán megmagyaráztak, hogy honnan származik ez a furcsa és mindeddig ismeretlen szó. Az „Atellana”, az ókori rögtönző színház neve volt az ihlető- jiik és hogy ne legyen ugyanaz, ezért lett Aatlen. A lényeg persze nem a név, hanem amit a mögötte állók tesznek. Ez pedig nem kevés. Az első évben a közönség kialakítása volt a legfontosabb feladat. Nem főhivatású színészek, mindenki esak a munkája után vehet részt a sokszor éjszakába nyúló próbákon. Ennek ellenére az elsőként jelentkezett 13 tagból csak egp morzsolódott le, sőt azóta létszámuk már 15-re növekedett. Persze még most sincsenek sokait, ezért várják az új tagok jelentkezését minden héten kedden és csütörtökön a csabai ifiházban. Repertoáruk meglepően széles. A mesejátéktól a komédián keresztül a pódiumjátékig terjed a választék. Van már háziszerzőjük is. A mesejátékot, a Százszorszép királykisasszonyt a csoport egyik tagja. Dunai Károly irta és ő játszotta az egyik főszerepet is. A díszleteket a forgácsoló KlSZ-fiatal- jai készítették társadalmi mim. kában, a jelmezeket a Jókai Színháztól kapták, A Jókai Színház KISZ-esei- vei egyébként gyümölcsöző szocialista szerződésük is van és ez már sok előadás rendezését könnyítette meg. A színjátszó csoport már összeszokott gárdát alkot, ezért komolyabb feladatokra is vállalkozhatnak a jövőben. Októberben mutatják be Max Frisch svájci drámaíró „És a holtak újra énekelnek...” című kétrészes requiemjét. Másik bemutatójuk címe borzasztóan hosszú és valahogyan így havazik: „Jaj apu, szegény apu úgy fáj az én pici szívem, mert az anyu beakasztott tégedet a szekrénybe”. Mint a címéből is sejthető, ez egy abszurd bohózat és szerzője Arthur Kopit. Ezenkívül a Gilgames és Samuel Beckett Utolsó tekercse szerepel az évad műsortervében. Bemutatnak verses összeállításokat, költői életműveket és ha valamelyik klubnak különleges igénye van, azt is szívesen kielégítik. Égen-föl cl íin program Erdei beat-parádé Pósteleken Egy hét múlva, szeptember 8-án kezdődik Békéscsabán a nemzetközi műrepülő bajnokság. Az ezen részt vevő sportolók gondoskodnak a nézők „égi” szórakoztatásáról, a földi program egy részét viszont a Megyei Egészségnevelési Csoport vállalta magára. Az első nap, vasárnap estéjén érdekes szórakozás várja azokat, akik nem sajnálják az utat Póste- lekre. A legnépszerűbb Békés megyei zenekar, a Family ad hangversenyt az erdőbe*« társadalmi munkában. A zenét természetesen nemcsak hallgatni lehet, hanem táncolni is rá és aki elfárad, a Vidám Mókusvadászhoz címzett vendéglőben kereshet felüdülést Gond csak egy van. A pős- teleki híd elég rozoga állapotban van, ezért autóbusszal nem lehet kimenni az erdőbe, Viszont kerékpárral Csabáról, Gyuláról könnyen elérhető * beat-parádé helyszíne. «■■■SmBBBBBBBBBSBCBBB! Röpcédula-akció Tegnap, szombaton az MHSZ repülőgépei megkezdték a nemzetközi műrepülő-bajnokságot propagáló röpcédulák szórását. • Öt különböző színben készültek ; a röplapok s aki valamennyiből ; összegyűjt egyet-egyet, az in- ; gyen mehet be a mürepülő-bajnokság valamelyik versenynapjára. Érdemes tehát figyelni ar. az eget és a földet! BatirBBScBiEaeaaBaBBaBBcasBaBsaaasassBsassB*» A Mini Magazint összeállította: Lonyai László 8 1974. SZEPTEMBER 1. «»■•itiniiüiüniüniiuRin Fiatalok arcképcsarnoka Az ifjú brigádvezető 1969-ben került a Békéscsabai Szőnyegszövő és Háziipari Szövetkezethez Farkas Tibomé — akkor még Lezényi Éva. — Először varrónő akartam lenni, de csak itt tudtam elhelyezkedni. Nem bántam meg. Fél év alatt belejöttem a munkába, megismertem a szakma szépségeit. Érdekes, amint a sorokat készítve lassan kirajzolódnak a szebbnél szebb mintáik. Tavaly márciusiban létrejött a 12 tagú Petőfi Ifjúsági Szocialista Brigád, őt választották vezetőnek. — Sok időt „elrabol” a szervezés, de megéri. Gyakran végzünk társadalmi munkát. Tegnap kommunista szombatot tartottunk. Voltunk egy közös kiránduláson Esztergomban, most úgy tervezzük, szüretelni megyünk. Már írtunk Badacsonyba, hogy szívesen segítünk 3—4 napot, válasz egyelőre nem érkezett. — öt éve vagy itt Varue olyan élményed az itt töltött időről, amire mindig emiőfcemi fogsz? — Három éve elrontottam egy torontáli szőnyeget. Amikor észrevettem, már majdnem készen volt Csaknem az egészet le kellett bontani. Bizony, nagyon bántott, hiszen az ilyesmi ritkán fordul elő. Lelkiismeretesen, jól végzi munkáját. Főnökei is ezt mondják. Az elismerés sem maradt él. 1973-ban megkapta a Kiváló Dolgozó címet Éva most 19 éves. Nemrég ment férjhez. Sok dolga van otthon, házat építenék. Az építőanyagot már beszereztek, csak a tervrajz nem készült még el. — Már nagyon jó lenne, ha meglenne, hiszen nemsokára itt az ősz. s még az idén szeretnénk felhúzni a falakat. Hangjában kis türelmetlenség és nagy elhatározás csendül. Jó lenne, ha a ház hamar elkészülne, hiszen most az édesanyjánál laknak, jól érzik ott is magukat, de szeretnének önálló életet élni.