Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-10 / 211. szám
Tudomány — Technika Áz üveg biológiája Egy év múlva start Az üvegről kiderült, hogy & fizikai és vegyi hatásokkal szembeni ellenállóképessége, állandósága közel sem olyan magas fo-‘ kű, mint amilyennek hittük. Tudvalevő, hogy az üveg szilícium- és oxigénatomok hálózatából áll. Felülete nem teljesen sima, fizikai hatások következtében érdessé válik. Az üvegfelü- let szabad szilíciumatomjai olykor hidroxilgyökökkel vagy me- tilgyökökkel lépnek kapcsolatba Az ionkicserélődés esetenként odáig mehet, hogy az üveg atomjait a környezetből származó atomok helyettesítik (így pl. a savak H-ionjai az üveg nátriumionjának a helyébe lépnék, a bázisok pedig megbonthatják a szilíciumot és az oxigén közötti kötést). A biológiai rendszerek tb hatSzupemehez atomok Jól tudjuk, hogy a periódusos rends*«' végén elhelyezkedő „nehéz” (más szóval az ólomnál neihezdbb) elemek atommagjai hajlamosak arra, hogy kisebb darabokra hasadjanak szét. Ennek megfelelően ezek az elemek radioaktívak, a legnehezebbek pedig rendkívül rövid élettar ta. múák; a 100 körüli rendszámú elemeket csak igen kifinomult módszerekkel sikerült előállítani és észlelni. Másrészt az elméleti magfizika egyik alapvető eredményeként régóta tudjuk azt is. hogy bizonyos számú proton (vagy neutron) jelenléte esetén az atommag különlegesen stabilis. Ennek alapján a fizikusok azt várják, hogy ha például a 126-os rendszámú elem stabilan nem is létezhet, de az ilyen — és ehhez közeli — rendszámú atommagok a többi 100 rendszámú feletti mag között „aránylag” hosszú élettartamnak lesznek. Az ilyen elemeik előállítására vonatkozó kísérletek nemrégiben érdekes eredményre vezettek. A nagy sebességgél egymás felé röpített arany és jód-ionok atommagjai ugyan a szó szoros értelmében (azaz magfiziíkailag) nem egyesültek (éhhez sebességük nem volt elegendően nagy), a 132-es rendszámú „szupemehez” élem röntgensugárzását mégi® észlelték. Az történt ugyanis, hogy a két ion atommagja annyira megközelítette egymást, hogy a két atommag az ionok elektronfelhőjében levő elektronok számára már egyetlen magnak „látszott’’ és ez az állapot olyan „hosszú” ideig (mintegy ezerbilliomod másodpercig) fennmaradt, hogy volt idő az elektronfelhő átrendeződésére is: a szupernehéz magot „látó” elektronok felépítették a szupernehéz atom elektronhéját. Ezt a folyamatot röntgensugárzás kíséri, amely lényegében nem különbözik az „igazi” (a^az valóban egyetlen maggal rendelkező) 132-es atom röntgensugárzásától. A valóságos helyzet persze inkább úgy jellemezhető, hogy egy igen kis magtávolságú arany- jód ionokból álló molekula Képződött amely azonban annyira .összenyomott” állapotban jón íétre. hogy atomfizikai értelemben alig különbözik a 132-es szuperatomtól. Hasonló módon észlelték már a 143 és 145-ös gsjperalomok sugárzását is. hatnak az üvegre, úgynevezett biológiai korróziót idézvén elő. Például a gombák okozta korrózió a meleg égövben viszonylag rövid idő alatt használhatatlanná teszi a mikroszkópot vagy a távcsövet, miután a gombatelep lenyomata belemaródik az üvegfelületbe. (E vonatkozásban ellenállóbbnak bizonyulnak a nyomokban nehézfémet tartalmazó üvegfajták.) Az ellenkező irányú hatásra Jö_. példa az üveglombik, kémcsőbe helyezett vér gyors alva- dása, valamint <jz á megfigyelés is, hogy bórszilikát üvegcsében kicsapódik a Bf-vitamin. A kölcsönhatások megítélése még nem teljesen egyértelmű. Egy régebbi feltevés szerint a sejteket a két pozitív töltéssel rendelkező kalciumhidak kötik az üvegfalhoz (a sejt a maga és az üvegfal felülete ugyanis negatív töltésű). Angol kutatók ezzel szemben a káliumsók viselkedésében látják a kiváltó okot, annak feltételezésével, hogy a káliumionok a sejthártyán keresztül kiáramlanak és kötésbe lépnek az üveg anyagával (a kálium koncentrációja ugyanis a sejtben magasabb, mint a környezetben). Kimutatták, hogy élő sejtek akkor is rátapadnak az üveglapra és folytatják növekedésüket, ha közben a kalciumot megkötik. Az üveg biológiájának kutatása még kezdeténél tart, de rövidesen nem kevésbé lesz jelentős, mint a fizikai és vegyi tulajdonságok vizsgálata; Űrhajó és üstökös Az amerikai űrkutatás szervezete komoly formában foglalkozik azza] a tervvel, hogy már a közeli években egy űrkutató eszközt indít útnak valamelyik fontosabb üstökösnek | a meglátogatására, az úgynevezett „intercepcics küldetésre”. Sajnos a Kohoutek-üstökös- sel kapcsolatban az intercepció tervét nem tudták megvalósítani, mert hosszú időre van szükség, amíg egy űrhajó eljut a Naprendszer belső részéig előnyomult üstököshöz. Erről tehát lekéstünk. Valószínűleg az Encke-féle vagy a Halley-féle üstökös legközelebbi visszatérése ad majd alkalmat az első üstökös-intercepció végrehajtására, A találkozás egyik feladata volna, hogy az üstökös magvárói közelebbi adatokat szolgáltasson. A jelenleg legáltalánosabban elfogadott üstökös-elmélet értelmében az üstökösnek j a legfontosabb (de egyúttal leg- J kevésbé ismert) része a mag. | Bár spgara csak néhány kilométer, mégis ez termeli mindazt az anyagot, amelyet a messze ellátszó uszályban tündökölni látunk. Ez pedig akkor történik, amikor az üstökös napközeibe jut és a mag fel- melegszik. A csillagászok többsége magáévá teszi a magnak azt a modelljét, amely szerint a mag egy „porral szennyezett jéghegyhez” hasonlítható. A magból kilépő vízmolekulák esetleg egy vízgőzből álló légkört alkothatnak az üstökös körül. Ha ez bekövetkeznék, akkor már az „üstökösök meteorológiájáról” is beszélhetnénk. Mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban nagyban folynak az előkészületek az 1975. július 15-re tervezett közös űrrepülésre. A Szovjetunióban már korábban elkészítették a programban részt vevő Szojuz űrhajó fülkéjének méretarányos hasonmását, amelyet az év eleje óta gyakorló űrhajóként oktatóberendezésként használnak az űrhajósjelöltek. A Föld körüli keringést a képen látható öltözékben fogják végrehajtani az asztronauták, a fel- és leszálláskor erre még szkafandert húznak majd. A tojás alakú orbitális fülke a Föld körüli repülés során az aljával csatlakozik majd a kúp alakú visszatérő kabinhoz. A „tojás” felső részén az egységesített szovjet—amerikai ösz- szekapcsoló rendszer szovjet szerkezetének vezetőlapátjai láthatók. Ez a közösen kifejlesztett összekapcsoló rendszer később majd a bajba jutott űrhajósok mentését is lehetővé teszi (korábban, a Szojuz— Apolló program beindítása előtt erre még nem volt lehetőség). A két űrhajó összekapcsolásakor és „átnyitásakor” némi problémát fok okozni a szovjet és amerikai űrhajók eltérő levegő-összetétele. Erre azonban már előre gondolnak *, közös űrutazás előkészítői. A mérgező makk Jóllehet a bükk Európa teg elterjedtebb fái közé tartozik, a kémiai szakirodalomban mégis csak nagyon kevés adat található róla. Pedig már régóta ismeretes, hogy a makktermelés mind az állatoknál, mind az embereknél mérgezési tüneteket válthat ki. Ugyanakkor a makkból kipréselt olaj teljesen ártalmatlan és kifogástalan táplálék, aminek az a magya rázata, hogy a káros hatóanyagai csupán vízben oldódnák, zsírokban és- olajokban nem. Az olajpréselés során visz- szamarad! pogácsák anyagának kémiai elemzésekor oxaM savat mutattak Id, ám nem bizonyosodott be, hogy az lenne a káros hatású, az oxálsav- mentes anyag ugyanis továbbra is mérgezőnek mutatkozott^ Ugyanakkor a makk kolin- és szaponin-tartalmáról sem sikerült bebizonyítani a mérgező hatást Valószínűnek tartják — jóllehet még nincs a kérdésben egyértelmű állásfoglalás —, hogy a viszonylag nagy menynyidben kimutatható fumár- sav és a fenolkarbonsavak egész sora együttesen „felelősek” a mérgezésekért / Gyógyítás túlnyomásos oxigénnel Azokat a betegeket, akiknek a végtag-vérke- ángése valamilyen érmegbetegedés következtéién rossz, és akiknek a szövetek elégtelen oxigénellátása folytán fájdalmaik vannak, sebeket, Sekélyeket kapnak, hetenként többször napi két >rán át túlnyomásos kamrában kezelik, oxigén- oelélegeztetéssel. Jó eredménnyel használható a túlnyomásos jxigénterápia a sebeket, sérült szöveteket fertőző in. anaerob kórokozók elpusztítására is. Mivel ?zek a kórokozók oxigénmentes környezetben szaporodnak jól, viszont oxigén jelenlétében elpusztulnak, 1-2 atmoszféra túlnyomású oxigén pelélegeztetésével a súlyos, sőt olykor menthetet- ennek tűnő fertőzések' is eredményesen gyógyíthatók. A túlnyomásos oxigénterápia egy további alkalmazási területe a szénmonoxid-mérgezések gyógyítása. A szénmonoxid-mérgezés során a vér hemoglobinjának egy része kikapcsolódik az oxigénszállításból. A túlnyomással a vérbe juttatott, ott elnyelődő oxigén pótolni tudja a hemoglobinnal történő oxigénszállítást, így még súlyos mérgezés esetén is gyors javulást eredményez. Az oxigénnek mint „gyógyszernek” tehát nagy szerepe van a jelen és jövő gyógyászatában, dö mint minden gyógyszert, ezt is pontosan adagolni kell. A túladagolás veszéllyel jár, ezért a túlnyomásos oxigénterápia csak szigorú orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható.
