Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-10 / 211. szám

Elhunyt dr. Rusznák János elvtárs (1327—1974) Munka másokért és saját magukért Kommunista vasárnap a kötöttárugyárban A* M8ZMP megyei bizottsága mély fájdalommal tudatja, hogy dr. Rusznák János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt me­gyei bizottságának tagja, osztályvezetője váratlanul elhunyt. Az MSZMP megyei bizottsága saját halottjának tekinti. Temetése 1974. szeptember 11-én, szerdán délután 3 orakor lesz Békéscsabán, a vasúti temetőben. Megdöbbenve vettük a hírt, hogy dr. Rusz­nák János elv­társ nincs töb­bé. Mindazok, akik ismerték pályafutását, emberségét, fá­jó szívvel idézik fel éléte útját. Tótkomlóson született 1927- ben, mint mun­kás került « mozgalomba s 1945-ben belé­pett a pártba. Bármilyen posz­ton állt is ez­után, mindig hűen szolgálta a pártot, a népet, a munkásosztály hatalmát. S hogy mindjobban tudja ellátni a feladatát, állan­dóan bővítette marxista ismere­teit, majd jogi diplomát is szer­zett. Sokirányú tevékenységére utal, hogy 1957-től 1966-ig a Ha­zafias Népfront Békés megyei Bizottságának titkára volt, majd I egy ideig Szarvason, az MSZMP ] városi bizottságának első titkára, I a legutóbbi években pedig a Ma- ' gyár Szocialista Munkáspárt Bé­kés megyei Bi­zottsága osztály­vezetője. Több társadalmi tiszt­séget is betöltött. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsának s a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szö­vetsége Választ­mányának a tag_ ja volt. Munkásságáért, a szocialista tár­sadalom szolgá­lataiért a Mun­kás-Paraszt Ha­talomért Emlék­éremmel, a Munkaérdemrend ezüst, majd arany fokozatával tüntették ki. És más kitüntetések birtokosa. Most megdöbbenten viseljük a gyászt és mondunk végső búcsiít dr. Rusznák János elvtársnak. Elvtársai, barátai, tisztelői szer­dán délután fél háromtól róhat­ják le kegyeletükét a ravatalnál. Emlékét kegyelettel megőriz­zük. Hazánkba érkezeti a FAO vezérigazgató-helyettese Hétfőn hazánkba érkezett E. M. Ojala, az ENSZ élelme- z->si és mezőgazdasági szerve­zetének vezérigazgató-helyette­se, aki részt vesz a fejlődő or­szágok szövetkezeti mozgalmá­nak fejlesztésével foglalkozó gödöllői FAO-konferencián. A FAO vezérigazgató-helyet­tesét fogadta Kazareczki Kál­mán mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes, a FAO .magyar nemzeti bizottsá­gának elnöke. A találkozón tár­gyaltak az együttműködés idő­szerű kérdéseiről, és foglalkoz­tak az élelmezési világkonfe­rencia előkészítésével. (MTI) ler-ellenes baloldali és polgári erőknek és motorja az ellenál­lási mozgalomnak. 1944 szep­temberében Horthy és klikkje arra kényszerült, hogy kapcso­latot keressen a Magyar Front­tal. A Magyar Front a kormány­zóhoz eljuttatott emlékiratában hangoztatta: „Magyarország szá­mára elérkezett az utolsó pilla­nat, amikor a magyar földön elő­renyomuló orosz hadsereggel egyesülve, megakadályozhatjuk az ország pusztulását”, és „azon­nal befejezhetjük” a németek oldalán viselt háborút. KAPCSOLAT A VEZÉRKARRAL Ebben az időben már külön­böző, főként polgári beállítottsá­gú csoportok is keresték a kap­csolatot a Magyar Fronttal, és azonnali cselekvést sürgetett több horthysta tiszt is. A kommunista párt Pálffy György vezette ka­tonai bizottsága szeptember utolsó napjaiban már összekötte­tésben állt a vezérkar néhány befolyásos tisztjével is. Ugyan­akkor a szovjet földön élő ma­gyar kommunista' emigráció és a IV. ukrán front parancsnoksá­ga meg az I. magyar hadsereg hadifogságba került tisztjei ré­vén — delegáció útján — kap­csolatot teremtett a Kárpátok­ban harcoló I. hadsereg pa­rancsnokságával, Dalnoki Miklós Béla vezérezredessel. A cselek­vést, a döntő szót azonban mind- • nyáján Horthytó] várták. TÖRTÉNELMI BŰN Október első napjaiban a bu- ! dai Várpalota valóságos „átjáró- : ház” A kormányzó és megbízót- * tai egymás után tárgvaltak kü- ; lönböző illegális, németellenes ; csoportok — köztük a Magyar I Front — képviselőivel. Horthy ! személyesen beszélt a szakítást 5 ugyancsak sürgető I. és II. ma- ; gvar hadsereg parancsnokával. ■ Kezében volt a lehetőség, hogy í egyesítse a kiugrásban érdekelt, \ de még mindig szétforgácsolt : erőket. A különböző polgári és : katonai csoportok tevékenységé- ; nek összehangolása és egységes ■ mozgósítása esetén megsokszo- S rozhatta volna az erőket, de nem : ezt tette! ; „Horthyék ugyan helátták a ■ háború tcvábbfolvtatásának ! nemzetgyílkos jellegét — sző- : gezte le néhány nappal később : a kommunista párt központi bi- ' zottsága —, de 25 esztendős re- ; akciós felfogásukat nem tudta ■ áttörni még a magyar nemzet ; egyetemes érdekeinek követel- ! ményé sem. Katonailag ki akar- ; ták vezetni az országot a hábo- ; rúból, de politikailag féltek a ■ Vörös Hadseregtől és a magyar j nép demokratikus erőitől ... Ez J okozta nróháikozásuk szánalmas . összeomlását.” A magyar nemzet ellen törté- ■ nelmének legnagyobb bűnét kő- í vették el! Pintér István I A Békéscsabai Kötöttárugyár KISZ-bizottsága ez év tavaszán elkészítette „Felszabadulási ak­cióprogramját”, amelynek kere­tében az idén két kommunista műszak szervezését határozta el. A másodikra szeptember 8-án, vasárnap került sor. A dolgozók erre a napra jutó keresetükből 10—10 ezer forintot egy viet­nami szakmunkástanuló beisko­lázására, valamint saját böl­csődéjük. óvodájuk segítésére, 5 ezer forintot pedig a batto- nyai Béke-park építésére aján­lottak fel. A gyár gazdasági ve­zetői megállapodást kötöttek a vállalat KISZ-bizottságával, hogy a munkát és annak fel­tételeit biztosítják. Ennek alap­ján szervezték meg a fiatalok a vasárnapi műszakot. A reg­gel 8-tól déli 12 óráig tartó munkában 457-en vettek részt, /■ •** Vasas Pálnét, a KlSZ-bizott­ság titkárát csak nehezen lehe­tett megtalálni. Emeletről le, emeletre fel, vitte a kávét, a szendvicseket... Végül mégis­csak megtaláltam, és vele együtt jártuk végig az üzemet. Köz­ben elmondotta: nagyon lelke­sek a fiatalok és az idősebbek egyaránt. A bölcsődébe szőnye­get, az óvodába tévét akarnak venni, a fennmaradó pénzből pedig a szakszervezettel közö­sen egy KISZ-klubot létrehozni, amit magnóval, társasjátékokkal felszerelve november 1-én sze­retnének megnyitni. Toszeczki Irén Április 4. Szo­cialista Brigádja a szabászaton dolgozott. A 23 éves brigád ve­zető, aki nyolc éve van a vál­lalatnál és három éve vezeti a brigádot, szívesen vállalta a többletmunkát. Mint ahogy a brigád többi tagja is. — Miért? — kérdeztem őket Nagy Károlyné: — Harminc­nyolc éve egyfolytában itt dol­gozom a szabászaton. Hozzánőt­tem a gyárhoz. Szeretem a fia­talokat ... Én is átéltem a há­borút, nagyon jó érzés az, hogy végre béke van Vietnamban, és az ottani fiatalok is nyu­godt körülmények között tanul­hatnak. Andó Jánosné; — Amikor a műhelybizottsági ülésen szóba került a kommunista műszak, mindenki helyeselte. Pedig higgye él, nem könnyű nekünk sem ... A szabászat átszerve­zése miatt például szombaton éjjel is dolgoztunk. De bölcső­dére, óvodára szüksége van a fiataloknak és az idősebbeknek is. Két nagy fiam van, milyen nagyszerű lesz, ha ebbe az óvo­dába hozhatom majd az unokái­mat ... Kovács Feréncné: — Szep­tember 22-én békemenetet szer­vezünk Battonyára. Ingyen au­tóbuszt kapunk a Volántól, le­szünk vagy hetvenen, micsoda élmény lesz ... •»* Csinos lányok, fiatalassao- nyok a „Lendület” szocialista címért küzdő brigád tagjai. , Mind a kilencen a termelési osztály operatív programozó csoportjának dolgozói. Augusz­tusban alakultak, és vállalá­sukban rögzí1efték a kommu­nista műszakon való részvételt. Nem látszott meg a munkáju­kon. hogy „irodisták”, olyan ügyesen végezték a patentbon­tást — A mi munkánk nagyié® kapcsolódik a szabászathoz, a varrodához — mondta Vineze Istvánná brigádvezető. — Nem ismeretlen számunkra ez a munka, hiszen sokan a terme­lésből jöttünk, én például sza­básznő voltam. — Ez a gyár teremtette meg a feltételeit annak, hogy tanul­hattunk — folytatta Salamon Mária. — Sokáig varrónőként dolgoztam, majd elvégeztem a ruhaipart technikumot, így lel­tem csoportvezető. Az exportvarroda leghíresebb brigádja a November 7. arany­koszorús szocialista brigád, amely 1958-ban alakult meg. Slpiczki Jánosné az egyik ala­pító tag. Huszonkét év óta él a gyárból. — Hogy él belőle? — Jól — válaszolta moso­lyogva. — Az átlagos teljesít­ményem 200 százalék körül van, ami 3—4 ezer forint kere­setet jelent havonta, persze túl­órával együtt — tette hozzá. — Otthon most mit csinálná­nak? — kockáztattam meg a kérdést. A teklntétek találkoztak. Az űj művelődési év küszö­bén elkészült a munkástovább- feépzés 1974—75. évi program­ja. Az idei program szerint 1974- ben mintegy 170 ezer, 1975-ben 185 ezer munkás részesült to-, vábbképzésben. Az új rendszerű •' munkásképzés kezdetétől, vagy- | is 1972-tői a negyedik ötéves terv végéig csaknem 450 ezer dolgozó — a munkáslétszám 12 százalékának — továbbképzésére kerül sor. A pórt- és kormányhatározat­tal összhangban, szélesebb kör­ben szervezik meg az intenzív általános iskolai tanfolyamokat, hogy a nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkező — főként a 40 évesnél fiatalabb fizikai dolgozók többsége 1980- ig elvégezze a nyolc osztályt, tekintettel arra, hogy az alap- _ ismeretek nélkülözhetetlenek a szakmai felkészítéshez. A to­vábbképzés valamennyi típusú — felújító, korszerűsítő, isme­retbővítő. specializáló, irányí­tási feladatokra felkészítő — tanfolyama mellett biztosítják a politikai oktatást is, hogy a munkások felvilágosultan gya­korolhassák demokratikus jogai­kat, tevékenyen vegyenek részt a politikai, társadalmi életben. És ami újszerű, a szakmai ok­tatást összekapcsolják, kiegészí­tik a vállalati kulturális ren­dezvényekkel. Új a továbbképzésben az is, hogy ez év őszén minden ága­zatban megvalósítják a vezető t munkások, munkavezetők to­vábbképzését és mintegy 30 munkakörben, 3000 résztvevővel megkezdik a középfokú szakem­berek továbbképzését. 1975 Vé­géig 30 ezer vezető munkás — az ebbe a csoportba tartozók egynegyede — vesz részt a to­vábbképzésen. 1978-ig vala­mennyi vezető munkás elvégzi ezt a tanfolyamot. A továbbiakban a vállalatok dolga — hangsúlyozzak az ille­tékesek —, hogy az előttük ál­ló termelési feladatoknak, mű­szaki fejlesztésnek, munkaem- gazdál kodásnak megfelelően megvalósítsák a munkástovább. képzés tervét. Olyan oktatási Csönd volt egy kicsit. Kovács Jánosné, a brigád vezetője szó­lalt meg legelőbb: — Hát bi­zony, ma egy hete is túlóráz­tunk, ugyanis egy programon kívüli terméket kellett gyorsan elkészíteni. Így már második vasárnap a férjek főzik az ebé­det, de egyenjogúság van, igaiz? A többiek bólogattak és jó­ízűen mosolyogtak hozzá, majd sietve elindultak folytatni a munkát Délig nem volt megállás. Zúgtak a varrógépek, csattog­tak az ollók, fortyogott az üs­tökben a festék... Munka má­sokért és saját magukért. Az élet egy darabkája — semmi más. Seres Sándor formákat alkalmaznak majd, amelyek a felnőttoktatás kö­vetelményeihez igazodnak, s le­hetővé teszik, hogy a nők — a gyermekes anyák is — fokozot­tabban bekapcsolódjanak a to­vábbképzésbe. 1975 végéig összesen 175 szak­mai terület számára készül tan­anyag, amely a szakmák 70 szá­zalékánál teszi lehetővé a to­vábbképző-tanfolyam beindítá­sát. A vállalatok, miként az el­múlt két évben, anyagilag is ösztönzik a továbbképzésben való részvételt. A dolgozók kedvezményesen vagy díjtalanul kapják a tankönyveket, munka­időkedvezményben. jutalomban, némelyek órabéremelésben ré­szesülnek. (MTI) Úton, útszélen A nyomok Battonyáról Me- zőkovácsházára vezetnek. Az úton végesteien végig kukorica­szem. A kanyarokban több. Mintha lapáttal szórták volna» Sárga tőle az aszfalt, nem szür­ke. Vajon ki volt a gazdája a gépkocsiról lgjmllott tengernyi kukoricának, ami most az úton, útszélen tönkremegy? S az, aki felelős a rakodásért, szállításért, hogyan számol el a hiányzó mázsákká] a tulajdonosoknak, vagy éppen az államnak? Az ilyesmit a nyomokból nem le­het megállapítani. De azt igen, hogy ez a pazarlás már jóval túllépi a megengedhető határt Egyenesen felháborító! Aki ké­telkedik ebben, a helyszínen meggyőződhet róla. A kérdés az: miért tűrik meg a l^rokozásnak ezt a mód­ját — büntetlenül? —or AZ ERDŐGAZDASÁG I FŰZ- ÉS KOSÁRIPARI VÁLLALAT pályázatot hirdet a békési kosárgyára ADMINISZTRATÍV VEZETŐ (FŐKÖNYVELŐ) munkakör betöltésére. Az elvárás: számviteli főiskola vagy mérlegképes könyvelői oklevél, megfelelő szakmai gyakorlattal. Fizetés megegyezés szerint. A pályázótól rész­letes önélétrajzot kérünk az alábbi címre: ERDŐGAZDASÁGI FŰZ ÉS KOS AKIPARI VÁLLALAT, 1251 Budapest, Pf.r 30. x Elkészült a mimkásművelődés idei programja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom