Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-07 / 209. szám

Miből lesz az óvoda? Felvételünk az óvoda megnyitó ünnepségén készült: Szilágyi Imre tanácselnök avató beszédét mondja (Fotó: Sztanyik Károly) Álmok teljesülnek Biharugrán Manapság az emaneipálódás- ról nem szokás beszélni. Szinte magától értetődőnek vesszük, ha egy gyermeket váró nő köny- nyebb munkakörbe kerül, majd több hónapon át államunk tá­mogatását élvezi, és sorolhat­nánk tovább. De ebbe a sorba az óvoda csak mostanság került igazán. Most, hogy több szó esik a gyermekekről, s a születésről, a nagy családokról. így tehát nem hiábavaló, ha példát adunk: hogyan lehet óvodát építeni kis pénzből, társadalmi összefogás­ból, hogyan lehet szívből és iga­zán segíteni a' kisgyermekes anyákon. Elhatározás és tettrekészség Az endrődi tanács elnöki iro­dájában ülünk. Szilágyi Imre ta­nácselnök leplezetlen örömmel beszél egy hosszú évekkel ezelőt­ti elhatározásról, amely ma már valóság: a Munkás úti, augusz­tus 29-én felavatott óvodáról. — Négy évvel ezelőtt három helyen, három teremben volt óvoda Endrődön. A kilencven fé­rőhely nagyon-nagyon kevés volt: a tanyákról egyre többen költöztek be a nagyközségbe, 1967—66-ban a két kisipari szö­vetkezet — a cipész és a szabó — rohamos fejlődésnek indult, egyre több asszonykézre lett vol­na szükségük az üzemeknek. És ahhoz, hogy dolgozhassanak, a gyerekeket óvodában, kel_ lett volna elhelyezni ... 1972­ben bővítettük. modernizál­tuk a Bajcsy-Zsilinszky úti és a Szabadság úti óvodá­kat: átmeneti megoldásként. Az év végén már tömegesen jöttek a szülők. Valamit tenni kelle­ne. ... Ekkor a Hazafias Nép­front községi Bizottságával felhí­vást tettünk közzé: a nagyközség gazdasági szervei adjanak támo­gatást az Endrőd munkáskerüle­tében felépülő óvodához. Novem­ber 3-án a szervek részvételével megtarthattuk az első koordiná­ciós értekezletet. Megszületett a végleges elhatározás: egy évet várunk, hogy Összegyűljön a pénz. Mert csak akkor fogha­tunk hozzá a korszerű, új óvoda felépítéséhez. Az építési és pénzügyi ter­veket a Békés megyei Tervező Vállalat társadalmi munkában készítette el, így 80 ezer forin­tot megtakarítottak az endrődi- ek, Hetvenhárom tavaszán az építési anyagok előteremtése lett a soron következő feladat: két el­néptelenedett tanyai általános iskolát bontottak le. Természe­d fiIMgi 1974. SZEPTEMBER X tesen a munkát elvégző Béke- és Lenin Termelőszövetkezetek ezért sem kértek pénzt. Ekkor született meg a második felhívás, ezúttal a lakossághoz. Két endrő­di munkásőrszakasz megszervez­te a bontott anyagok tisztítását, rendszerezését, a község iskolás és dolgozó fiataljai, a tanácsi dolgozók, szülők tömege jelent­kezett a munkára. Megkezdődik az építkezés 1973. július 23-án az endrődi üzemek, szövetkezetek, intézmé­nyek aláírták a koordinációs szerződést az új óvoda felépíté­sére. A kész tervek alapján a cipész ktsz 360 ezer, a szabó ktsz és a helyi ÁFÉSZ 100—100 ezer, a Lenin 210 ezer, a Béke Tsz 250 ezer, a tanács pedig 585 ezer forintot ajánlott fel. A ki­vitelezést a tanács építő- és kar­bantartó üzemének 30 dolgozója vállalta. S ami az érdekesség: ez volt az első nagyarányú önálló beruházásuk, amit a lakosság és a szakemberek teljes megelége­désére végeztek el. A megyei ter­vező vállalat'munkatársai folya­matosan ellenőrizték, tanácsok­kal segítették az építkezést. A központi fűtéses, 75 férőhelyes óvoda 1974 nyarára készült elä Megmozdul a falu A felépült óvoda berendezésé­ben élenjáró brigádok közül ket­tőt emelt ki a tanácselnök: a ci- - pész ktsz „Április 4” és a szabó ktsz „Ady Endre” szocialista bri­gádjait Ezeknek a brigádoknak a tagjai végezték munkaidő után a takarításit, függönyt varr­tak. fektetőket készítettek. Mások — szülők, brigá- í dók tagjai, endrődiek — virágot hoztak, játékra, felszerelési tár­gyakra pénzt ajánlottak fel. A cipész ktsz harpninc KISZ-es fia­talja egy szabad szombaton vég­zett munkájának bérét adta oda, a Béke Tsz egy kocsiderék sZoba- növényt fuvarozott az új óvoda díszítésére. Ezeknek az „apró” segítségeiknek az összeszámlált értéke meghaladja a 10 ezer fo­rintot; a brigádok, iskolások, KISZ-es fiatalok, munkásőrök 1980 óra társadalmi munkája kö­zel 34 ezer forintot takarított meg az építtetőknek. Az endrő­di óvoda értéke megközelíti az 1 millió 700 ezer forintot. Tíz pár papucs Dinya Imréné a cipész ktsz „Április 4” Szocialista Brigádjá­nak vezetője. A brigád hat nő­tagja hatodik éve érdemes a ki­tüntető címre. — Tíz pár kis papucsot ké­szítettünk az óvodásoknak — , mondja , mosolyogva. — Olyan aranyosak voltak, amikor átad­tuk! A kicsik nagyon hálásak az ajándékokért...« A megnyitóra két piros bőrös babakocsit vit­tünk ajándékba. Van egy taka­rékbetétkönyvünk, az önként vállalt munkák bérét erre fi­zetjük be, ebből ajándékoztuk meg a kicsinyeket Legutóbb egy­napi [keresetünket tettük a betét­be. .. Ugyanié mi vagyunk az új óvoda egyik paírónusa... Ne­kem 12 éves lányom van, de..., hogy mondjam el, hogy minden­ki nagyon szívesen teszi, imád­juk a kicsiket... —, s szavának hitelességét kezeiben az össze­gyűrt zsebkendő jelzi, „Ha én most lehetnék óvodás...!** — olvasható egy bejegyzés a Munkás úti gyermek-paradicsom vendégkönyvében. S ez a fel­nőtt-óhaj összefoglalja mindazt, ami szépet, jót rejt a 72 három­hatéves apróságnak az óvoda. Az épületben Szabó Incéné vezető- óvónő vezet végig. Őszinte lelke­sedéssel beszél a megnyit® előt­ti napok pergő ritmusáról, a tár­sadalmi segítség megszervezésé­ről. Apró kis történeteket mond el az összefogásról. — Reggel fél hatkor már nyit­va az óvoda ajtaja, a reggeli műszakba nyugodtan indulhat­nak az édesanyák. Öt óvónő és két dajka vigyázza a kicsik nyu­galmát, neveljük, tanítjuk őket. A megyei tanács január elsejétől egy óvónő bérét biztosítja, így a jelenlegi két csoportot három­ra növelhetjük. A tágas, világos szobákban a polcokon a játékok ezernyi for­mája, színe vonzza a szemet. A vezető óvónő erre vagy arra a tárgyra, játékra mutat: ezt ettől a brigádtól, amazt a másik bri­gádtól kapták ajándékba. — Az idei évben minden óvo­dai jelentkezésnek eleget tud­tunk tenni. Egy hete fogadjuk a gyerekeket, s úgy látszik, máris elterjedt az óvoda híre: egyre több szülő jön. Ök is szeretnék, ha gyermekük óvodás lehetne... A kis óvodások délelőtti sétá­jukról érkeznek. Az udvart most rendezik, tavasszal már torna- és játékszerekkel gazdagított park várja az apróságokat. A bejárat­hoz ívelő betonút'is hamarosan elkészül. Búcsúzunk az óvodától, a gye­rekeket a finom ebéd várja. $ «5 * Endrőd társadalmi összefogása példával szolgálhat: miből és hogyan lesz az óvoda?.... Nemesi László — GYERMEKKOROMBAN szin­te mindennap jártam a Hernád, a Sajó és a Tisza partját. Néz­tem a lassan továbbhömpölyaő vizet. Hol áttetsző volt, hol za­varos, hol nyugodt, hol áradó. Mindig találtam benne valami szépet. Amikor diák voltam, majd katona, úgy kezdtem a édesanyámnak írt levelet: Mi­lyen a Sajó, fodrozódnak-e a Hernád habjai s a Tisza hogyan öleli magához édes gyermekeit? Tulajdonképpen egy vallomás néhány sorát idéztük Kozma Lajosnak, a Biharugrai Állami Halgazdaság igazgatójának éle­téből. Tizenhat éve dolgozik eb­ben a beosztásban, s azóta va­lami történt, valami változott Biharugrán. Talán csak néhány adatot az érzékeltetés kedvéért Az 1950-es évek végén 35—36 vagon halat adott az országnak ez a tógazdaság. Ma 250-et. De ez nem elegendő. Ezen felül ugyanerről a vízről még 120 vagon pecsenyekacsát is érté­kesítenek! Másfél aranyko­ronás a kataszteri tiszta jövedelem, s itt a föld minden hektárja olyan termelé­si értéket ad — Horváth Pál­nak, a Dél-Békés megyei Tsz Szövetség titkárának szavait idézve —, mint az arany löszhát a megye déli részében. AZ ÉLET tehát nagyot vál­tozott. A régi tavakhoz újakat ragasztottak. Az 1960-as évek derekán olyan új halfajtákat honosítottak meg, mint az amur, a pettyes busa. Csakhogy az amurt kezdetben magára en­gedték a tavakban s nem sza­porodott. Augusztusra melege­dett a víz annyira fel, hogy az amur petéiből az embriók ki­kelhettek. Jött az ősz, a hideg, s a fagy elvitte. Sok álmatlan éjszaka követte egymást, míg végül megfogalmazták; korsze­rű laboratóriumot kell' létre­hozni és olyan mesterséges hal­nevelőt, ahol nemcsak az amur szaporításával foglalkozhatnak már kora tavasszal, jóval a me­leg idő beállta előtt, hanem a többi, nálunk honos halakéval is. Az ívásokat 2-3 hónappal, sőt néggyel is előbbre hozták, s amikor jött a tavasz, már zsenge ivadékokat melengettek. Baromfitojás sárgáját főzték ke­ményre, apróra morzsolva ad­ták haleledelnek, hogy az új­szülöttek jól erősödjenek. Ha­lászok tojással. Elgondolkozta­tó. A SAJÓ, a Hernád és a Tisza partján gyakorta tárult a fia­tal Kozma elé az a kép, ami­kor a halászok egymás sarkát taposva, kötéllel a vállukon húzták a nagy kerítőhálót. Ma az ilyen halászatra azt mond­ják, hogy emberfeletti erőt igé­nyel. Kicsit talán élkényelmes- kedtünk? Nem. Egyáltalán nem kényelmesedtünk eb csu­pán itt Biharugrán is azt te­szik, amit a vezetőknek tenniük kell a munkakörülmények ja­vítására, elviselhetőbbé tételé­re. Nincs messze az az idő, amikor ebben a tógazdaságban < lapát és háló nélkül tenyész­tik, nevelik, halásszák a hala­kat. A nagy kérdés azonban most is ott csimpaszkodik a levegőben. A nagy álom, már­mint az, hogy az összes tavat lehalászás végett egy egységes csatorna- és csőhálózatba kötik, vajon sikerül-e? Vajon „befut”- e a csőbe a hal, lesz-e a pá- ternosztemek dolga, hogy aha- . lat kiemelje a központi leha- lászóból a futószalagokra? Az öreg halászok azt mondják, hogy a hal nem jön a csőbe. A fiatalok szerint — idetelepült szakmérnökök, mérnökök, tech­nikusok — olyan áramlatot va­rázsolnak a technika segítségé­vel, amely magával sodorja a halat és bejön a csőbe egész a központi lehalászóig. Ez az álomnak azonban csak az egyik fele. A másik, a halfeldolgozó, — 1976 végére ennek üze­melnie kell — mondja a szót különös hangsúllyal ejtő igaz­gató! És ez akkorra üzemel isi A tervek most készülnek, a főépü­letet talán már alapozzák. Ha készen lesz, akkor a biharugrai halvertikum köre lényegében bezárul, mert az ikrától a bog. rácsig mindent az ugraiak csi­nálnak. Az ugrai tavakkal tehát az ország jár. jól. Egészségesebb táplálékhoz jut a lakosság Ami a legfontosabb: ezeken a hala­kon nem érződik a tavi íz. Jó minőségű a vizük. Biharugrán mindenre gondol­nak, még arra is, hogy a mel­lékterméket hasznosítsák. A fe­jeket és a zsigereket a már működő nyérctelep váltja ne­mes szőrmére. MINDERRE egyértelműen te­szi fel a koronát a tógazdaság és a‘ Szarvasi Haltenyésztő Ku­tató Intézet nemes kapcsolata, A biharugrai változásokban a szarvasiaknak is részük van — vallják Kozmáék. Az ifjúkort álmok azonban csak itt, ebben a községben teljesedtek be a víz- hasznosítással kapcsolatban. Sok olyan terület húzódik a megye északi részén és a szom­szédos megyékben, ahol ifjú ál­modozók vállalhatnák Kozma Lajos sorsát. Dupsi Károly e2S®SEeS8aa5Sieae9ft-8SS*ffl*®MS«eS8SSSB*SB8SSK35BS5äSM»a«9MS*SB»RB*Bg*»«*MB«*M!B*Sä*»»B«M®*SSSSBSBB®aS»eS8®«:SSSBSBBBSeKSESe59Sffl!äSSa* Uj lakások Vésztőn Az elmúlt napokban Vésztőn átadták azt a nyolcmillió forintos költséggel épült lakóházat, amelynek földszintjén kapott helyet a hat munkahelyes orvosi rendelő és a műszaki áruház, az emeleti részen pedig 18 összkomfortos, kétszobás lakás

Next

/
Oldalképek
Tartalom