Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-28 / 227. szám
: Negyedszázad a közös úton A esorvási Rákóczi Tsz ónálló oldalkiadványa Kiállítás « matfvm&nam feJMÜfes* A társulás útján létrehozott sertéstelep Korszerű, nagy teljesítményű kombájn segíti as Iparszeri vényter mesztést kos részaránnyal társultak a tsz által közösen épített korszerű sertéstelep beruházásához. Két esztendővel ezelőtt új szárító és korszerű tárolószínek létesültek. Beérett gyümölcs Mindezek az erőfeszítések, az átgondolt, tervszerű gazdálkodás meghozta az eredményt. Az elmúlt gazdasági évben 3459 hektáron 497 tag dolgozott a közösben, az összlétszám pedig megközelíti a 800-at. Ebből is kiderül, hogy sok a nyugdíjas, járadékos idős tag a termelőszövetkezetben, s róluk messzemenően gondoskodunk ma is. A növénytermesztésben fő célunk a gépesítés fokozása volt, a két fő növény, a búza és a kukorica termesztését teljes egészében gépesítettük. Az egyesülés után bekapcsolódtunk a nádudvari termelési rendszerbe, s így jövőre 1100 hektáron már iparszerűen termesztjük a kukoricát. Termelési eredményeink minden növénynél messze meghaladják a korábbi időszakét, búzából 45, kukoricából 60, cukorrépából 370 mázsa volt az utóbbi éveik hektáronkénti átlaga. Termelőszövetkezetünk 120 hektáron hibridkukorica-vetőmag előállítással is foglalkozik, amely szakszerű munkát kíván és igen jövedelmező. Az idén befejeződik a cukorrépa-termesztés gépesítése, a munkálatokat a talajelőkészítéstől a termény elszállításáig gépek végzik majd. Az állattenyésztésen belül a sertés és a szarvasmarhatartás a meghatározó. Miként a növénytermesztésnél, az állattenyésztésnél is a korszerűsítésre törekszünk. Ezt szolgálja majd a közeljövőben épülő 500 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep, amely megfelelő feltételeket teremt ahhoz, hogy korszerűbbé, gazdaságosabbá tegyük az állattenyésztést. Sokoldalú gondoskodás Termelőszövetkezetünk tagsága már biztos megélhetést talál a közösben, jövedelme, életszínvonala nem marad el az iparz ünnep hete voH ez a hét termelő- szövetkezetünk, a esorvási Rákóczi £ Tsz számára. Huszonöt cszi tendővel ezelőtt, 1949 szepI temberében alakult mai körn zös gazdaságunk alapja, a ; Vörös Október Tsz. Gazdag, « tartalmas rendezvénysoro! suttal emlékeztünk meg er: ről, a számunkra jelentős | jubileumról. Találkozót I szerveztünk az egykori ■ alapító tagok számára, ün■ népi párttaggyűlésen emlé\ kéziünk meg az évfordulóról, jubileumi ülést tartot; tok a társadalmi és tömegI szervezeteink, közös prog£ ramot szerveztünk a szo• eialista brigádok részére. A | mai ünnepi közgyűlés beteli x főzi ezt a rendezvénysorozatot, amelynek célja az • volt, hogy a tegnap küzdelí meinek felelevenítésével még jobban értsük a mát, s [ tervezzük meg a holnapot 1 E hasábokon is szeretnénk | bemutatni termelőszövetke■ zetünk negyedszázados fej■ lódését m m ______________ I j » Mint már utaltunk tű, 194® | szeptemberében alakult a csór- S vási Vörös Október Tsz, amely 3 huszonhét tagot számlált és 322 £ hold földdel rendelkezett. | Ugyanakkor jött létre 298 hol- £ dón az Üj Élet, 77 holdon pedig £ a Szabadság Tsz. A gazdálko- £ dási körülmények az első évek- £ ben meglehetősen kedvezőtlenek £ voltak, hiszen a semmiből kel■ lett a földeken megteremteni a £ nagyüzemi gazdálkodás alapja- £ it. A gyorsabban megszilárdult s gazdaságokkal később egyesül- ! tek a gyengébbek, s így egyesült > Osorváson 1958 februárjában a I Vörös Október Tsz és a Szabad- 3 ság Tsz. A következő döntő szer- 5 vezeti változás már az idén tör- 3 tént, ekkor egyesült a Kossuth S és a Vörös Október Tsz, s fel• vette a Rákóczi Termelőszövet- £ kezet nevet. ä | Tisztelet j az alapítóknak ■ 3 Az egyesülés tulajdonképpen £ hasonló adottságú, azonos felté- ! telek mellett működő két termelőszövetkezetet forrasztott egybe. Mindkét közös gazdaság ugyanazt az utat járta be az elmúlt negyedszázad alatt, ugyanazok a sorsfordulók határozták meg munkájukat. Az indulás évei nem voltak könnyűek. Ha valamikor, akkor az első esztendőkben döntő volt a jövőbe vetett hit, az erős akarat, amely- iyei kitartottak elhatározásuk mellett. Amikor már kezdtek megerősödni a kollektívák, 1953-ban újabb törés következett be, lényegesen csökkent a taglétszám, jelentős anyagi és erkölcsi kár érte a tsz-eket. Az alapító tagok azonban — Kovács Pál, id. Mogyorósi József, Sárközi András, Havrán Mihály, Gyetnengyi Pál, Gyesnen- gyi Pálné, Araczki János, id. Maczák András, ifj. Maczák András, Farkas István, Sznopek György, Hudák János, Kocsis Béig, és id. SzJuka András — mindvégig kitartottak elhatározásuk mellett, s személyes példamutatásuk döntő volt a szövetkezet megerősödésében. A termelőszövetkezetek megszilárdulása 1957-től már mind erőteljesebb volt, s a hatvanas évek elejére stabilizálódott A fejlődés időszaka Ettől ase időtől kezdve egyenletes és felfelé ívelő vélt a gazdasági fejlődés. Megkezdődött a két fő üzemág, a növénytermesztés és az állattenyésztés tervszerű fejlesztése. A két ágazat közül a növénytermesztés adta a jövedelem nagyobb részét. A hatvanas években még a sokféleség jellemezte a növény- termesztést, számos növénnyel foglalkoztak, így a tagság munkával való ellátása nem okozott gondot. Az utóbbi években azonban már mind erőteljesebbé vált a szakosodás. Megkezdődött a nagyobb arányú gépesítés, amely különösen az elmúlt évékre jeUemző. A korszerű gépek jobb kihasználása érdekében csökkentettük a növények számát, egyszerűsítettük a vetésszerkezetet. A fejlesztés időszakában több jelentős beruházás történt a Rákóczi Tsz két jogelődjénél. Négy, egyenként 100 férőhelyes tehénistálló épült saját erőből, a szállítás gyorsítása érdekében hét kilométer bekötő utat építették, 40 százaléksat deígOBíikéíti. Az egy dolgozó tagra jutó napi átlagkereset meghaladja a 120 forintot A közös gazdaság szociális alapjából segítjük a rászorulókat kiegészítjük a családi pótlékot, a nagycsaládosokat a tanév kezdetén külön anyagi támogatásban részesítjük, a járadékosok részére folyósított összeget a nyugdíjszintre egészítettük ki. Ez év őszétől a nyugdíjas alapító tagok számára havonta 500 forintot juttat a közös gazdaság. A kulturális alapból évente több száza», jutnak el as ország különböző részeibe, s m kulturális bizottság a nőbízottsággal együtt eredményesen munkálkodik ásom, hogy termelőszövetkezetünk tagsága a munka után a szabad időt hasznosan, kellemesen töltse. Ez a sokoldalú gondoskodás tette lehetővé a _ csaknem nyolcszáz tag biztos f megélhetését; i 3 TT "W mzonm mstendö m t krónikáját igye- JL JL keztünk összefoglalni. Azok, akik részesei voltak ennek a negyedszázadnak, saját élet- körülményeink változásában mérhetik le e számunkra történelmi időszak jelentőségét. Szinte a semmiből jött létre a község egyik gazdasági bázisa, amely megállja a versenyt a többi hasonló nagyságrendű termelőszövetkezettel. Megpróbáltatásokon, sorsfordulókon keresztül jutottunk el a mai jubileumig, s az ön- népi hangulatban külön is fejezzük ki elismerésünket az alapító tagoknak, akik jövőbe vetett hitükkel megteremtették az alapját a mai közős gazdaságnak. Célunk az, hogy folytassuk a megkezdett munkát, szeretnénk, ha a következő huszonöt esztendő elteltével hasonló eredményekről adhatna számot termelőszövetkezetünk. (—) mesmKmeBmtBwamtwammmammmmmmm i «•■■■*eeeeeeijeet»*eeeBeeeee«»eeBe»eBB»e»*ee!ie*»eeee»e»BeBBeee#eMeei
