Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-28 / 227. szám

Barátsági nagvayűiés a leningrádi Kirov gyárban (Folytatás az 1. oldalról) gcxsam bizonyítja, milyen körül­tekintően gondoskodik pártunk Központi Bizottsága arról, hogy a munkásosztály vezető szerepe a társadalmi, politikai élet va­lamennyi területén növekedjek. Több ezer leningrádi munkás vesz részt a választott pártszer­vek munkájában, tagja a helyi tanácsoknak, aktív részese a szakszervezet ég a Kamszamol tevékenységének. Minőségileg új színvonalon gondoskodnak a munkásosztály utánpótlásának képzéséről az ipariskolákban, ahol a szakmai ismeretek mel­lett az ifjúság középfokú álta­lános képzést is kap. A szovjet emberek interna­cionalisták. Amikor büszkék va­gyunk saját eredményeinkre, egyben őszintén örülünk a szo­cialista országok sikereinek is. És különösen jólesik számunk­ra, hogy a testvéri Magyaror­szág a szocialista építés során újabb magaslatokat hódít meg. Nagygyűlésünk sok résztvevő­je emlékszik, kedves Kádár Elv- táns, arra a nagygyűlésre, ame­lyet 1957 márciusában ugyanitt a Kirov gyárban tartottunk. Ak­kor közvetlenül a magyarorszá­gi ellenforradalom szétzúzása után ön kijelentette: „Megígér­jük önöknek, hogy erősíteni fog­juk népköztársaságunkat, a ma­gyar proletárdiktatúrát, a ma­gyar—szovjet barátságot, a pro­letár szolidaritást” Az óta az emlékezetes nap óta évék teltek el, s maga az élet meggyőzően bebizonyította, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt szava, az ön szava, kedves Kedves Elvtársak! Szovjet Barátaink! Mindenekelőtt őszinte köszö­netét mondok küldöttségünk ne­vében Romanov elvtársnak és mindazoknak, akik előttem szóltak, a ipedeg szavakért, e barátság* gyűlés minden résztvevőjének azért a vendég- szerető, testvéri fogadtatásért, amelyben bennünket részesítet­tek. Átadom önöknek, az Önök személyében a Kirov gyár dolgo­zóinak, Leningrad lakosságának a magyar kommunisták, a szocia. lizmust építő magyar nép test­véri üdvözletét — kezdte beszé­dét pártunk első titkára, majd többek között így folytatta: A Magyar Szocialista Munkás­pártot és a Szovjetunió dicső Kommunista Pártját, a magyar és a szovjet kommunistákat ré­gi, sok viharban kipróbált inter­nacionalista barátság köti össze. A szocializmust építő magyar nép nagy erőt merít abból és büszke rá, hogy barátjának és szövetségesének tudja a szocia­lista forradalom zászlóvivőjét, a béke védelmezőjét, a kommuniz­must építő nagy szovjet népet, a Szovjetuniót. Küldöttségünk az­zal a céllal jött a Szovjetunióba, hogy pártjaink és népeink inter­nacionalista egységét, testvéri együttműködését, a megbontha­tatlan magyar—szovjet barátsá­got még erősebbé tegye. Nagy megelégedéssel szólhatunk arról, hogy Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárssal, Podgornij elvtárssal, Koszigin elvtárssal és a többi, .oly közeli és nagyra becsült szovjet barátunkkal most folyó megbeszéléseinket is a szívélyes légkör és a teljes nézetazonosság jellemzi. Bizonyosak vagyunk benne, hogy tárgyalásaink jelen­tős mértékben hozzájárulnak együttműködésünk továbbfej­lesztéséhez népeink javára, kö­zös nagy ügyünk, a szocializ­mus, a béke hasznára. Örömmel tölti el küldöttsé­günket, hogy eljöhetett városuk­ba, a nagy Lenin nevét viselő forradalmi Leningrádba. Emlé­kezetes élményt jelentenek szá­munkra találkozásaink a város vezetőivel, lakóival és a nagy­hírű Kirov gyár munkásaival. Kádár Elvtárs, nem tér el a tet­tektőL Eredményesen építeni a szo­cializmust, következetesen har­colni a munkásosztály alapvető érdekeiért —, így fogalmazta meg a Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusa a fő feladatot. Abban a megtisztel­tetésben részesültem, hogy a Leonyid Iljics Brezsnyev vezette küldöttség tagjaként részt vehet­tem e kongresszuson. És ma mi, szovjet kommunistáik, valameny- nyi szovjet ember, örülünk an­nak, hogy a kongresszus által ki­jelölt irányvonal eredményesen valósul meg a gyakorlatban a szocializmus teljes felépítésének útján haladó Magyarországon. Ebben óriási érdeme van a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és sze­mélyesen önnek. Kádár elvtárs, a kiemelkedő párt- és állami vezetőnek, a magyar munkás- osztály hűséges fiának. Kedves Elvtársak! Leningrad dolgozói szintén jelentős mértékben hozzájárul­nak a szovjet—magyar barátság szilárdításához. Több mint 80 leningrádi vállalat szállít a Ma­gyar Népköztársaságnak külön­féle termékeket, köztük gáztur­binákat és turbógenerátorokat, színesfém hengerelt árukat és szerszámgépeket, mozgólépcső­ket a budapesti metró és az áru­házak számára, nyomdaipari gépeket, elektronikus és opti­kai műszereket. A leningrádiak viszont jól ismerik és nagyra értékelik a magyar gyárak ter­mékeit, többek között a kitűnő Mindig nagy tiszteletet és mély meghatottságot érzünk azokon a helyeken, ahol Lenin élt és dol­gozott, ahonnan vezetésével di­cső pártjuk, az orosz munkás- osztály elindította a világot át­formáló Nagy Októberi Szocia­lista forradalmat. Ezután a II. világháború hős harcaira emlékezett, majd eze­ket mondotta": Elvtársak! Mi Magyarországon ismerjük és figyelemmel követjük a Szov­jetunióban folyó békés építő- munka hatalmas eredményeit és most ismét közvetlenül meggyő­ződhettünk a kommunista mun­ka nagy lendületéről. A szocia­lista rendszer dicsősége, hogy a hatalmas szovjet népgazdaság ma már a világ ipari termelésé­nek több mint 20 százalékát egymaga állítja elő, a szovjet ipari üzemelt, vállalatok ezre­iben dinamikus a fejlődés, a tu- domápyos-műszaki haladás gyor­sulása, a gazdasági hatékonyság növekedése, hatalmas feladato­kat megoldva fejlődik a szovjet mezőgazdaság. Nagyszerű előre­haladásnak lehettünk tanúi itt, az Önök nagy múltú gyárában, a Kirov gyárban is. Szívből gratulálunk kiváló eredménye­ikhez, ahhoz, hogy véglegesen elnyerjék a Központi Bizottság és a Minisztertanács vörös ván­dorzászlaját. További sok si­kert kívánunk a gyár egész kollektívájának a kommunista építőmun' ában. Barát és ellenség tudja, hogy az egész szovjet nép szilárd egységben, célratörően dolgozik a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXIV. kongresszu­sán elfogadott társadalmi, gaz­dasági program teljesítésén. Kedves Elvtársak! Barátaink! — Szeretnék néhány szót szólni hazánkról, a Magyar Népköztársaságról — folytatta többek között Kádár János. — Magyarországon, az innen tá­voli Duna mentén, a nekünk magyaroknak legdrágább föl­dön. társadalmunk vezető ere­jének, a munkásosztály forra­dalmi pártjának irányításával a szocialista társadalom építése folyik. Enné] az egyszerű tény­megállapításnál azonban egy pillanatra meg kell állni. rkarus autóbuszokat, amelyeket gyakran látunk a leningrádi ut­cákon. Fejlődik a leningrádi és a magyar tudományos kutató­és tervezőintézetek közötti együttműködés. Jó' kapcsolatok alakultak ki a tudomány és a kultúra terén dolgozó emberek között. Évről évre szélesedik a küldöttségek, turistacsoportok, munkásbrigádok, szakértők és mérnökök cseréje. Mindez azt bizonyítja, hogy élő gyakorlattá vált a szovjet és magyar dol­gozók szoros elvtársi kapcsola­ta, hogy barátságunk valóban össznépi méreteket ölt. Mindez nyomatékosan igazolja Leonyid Iljics Brezsnyev szavait arról, hogy barátságunk mára, hol­napra és örökre szóló barátság. Ezen a nagygyűlésen is biz­tosítjuk önöket, kedves magyar barátaink, hogy mindig számít­hatnak a szovjet nép baráti se­gítőkészségére. országunk, pár­tunk, az egész szovjet nép tá­mogatására. Kérjük, hogy tolmácsolják kommunistáink, valamennyi le­ningrádi dolgozó testvéri üdvöz­letét a magyar kommunisták­nak, a Magyar Népköztársaság valamennyi dolgozójának. Éljen a Magyar Népköztársa­ság és vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen és erősödjék a meg­bonthatatlan szovjet—magyar barátság! A jelenlevők hatalmas tet­szésnyilvánítása közepette lé­pett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára a szónoki emelvényre. Politikai kérdésekkel foglal­kozó emberek mindenütt tud­ják, hogy Magyarországon 1956. őszén, kihasználva hibáinkat és a belső árulást, a nemzetközi imperializmus által szított és tá­mogatott ellenforradalmi .fegy­veres felkelés tört ki. Súlyos veszélybe került a munkásha- talom, rendszerünk, a magyar nép szabadsága és minden szo­cialista vívmánya. A szocializ­mus magyar hívei ebben a harc­ban maguk mögött tudták a Szovjetuniónak, a szocialista or­szágoknak, a nemzetközi kom­munista mozgalomnak, a világ haladó embereinek szolidaritá­sát és internacionalista támoga­tását. Abban, a számunkra oly sú­lyos időszakban, 1957 tavaszán, a Leningrádban járt magyar párt- és kormányküldöttség tag­jaként én szólhattam itt, a Kirov gyárban szovjet testvéreinkhez. Teljes nyíltsággal beszéltem akkori súlyos helyzetünkről. El­mondtam. hogy a létünkért ví­vott harcunk célja a Magyar Népköztársaság törvényes, al­kotmányos rendjének helyreál­lítása; az. hogy országunkban ismét szilárd munkáshatalom le_ gyen; a magyar nép ismét a szocializmus építésének, útján járhasson. Azért folyt a harc. hogy az imperializmus igáját ne rakhassák vissza népünk nyakán ra, hanem a magyar nép is­mét a szocializmust építő, való­ban szabad népek családjának tagja lehessen. Ez a harc már i igen eldőlt; a történelem ezt a kérdést már sok évvel ezelőtt egvszer s mindenkorra lezárta. Tizenhét évvel ezelőtt az el­Mihail Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy pártunk Központi Bizottsága, a szovjet kormány és személyesen az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Leonyid Iljics Brezs­nyev név eben torró üdvözletün­ket és a legjobb kívánságokat tolmácsoljam a Kirov gyári dol­gozóknak és valamennyi lenin- grádinak. A Kirov gyár kiváló koilek­nökségfoen és n gyűlés résztve­vői között jelen voltak a szov­jet nép több nemzedékének képviselői. Ott voltak az egyko­ri Putyilov gyár törzsökös mun­kásai. hófehér szakállú bolsevik veteránok éppúgy, mint a szov­jet ifjúság legjobbjainak képvi­selői. És ma, újra ezen a helyen járva, nem tudom megállni, hogy éppen itt, a Kirov gyári '' gyűlésen, ismét meg ne köszön­jem szovjet testvéreinknek a legnehezebb napokban nyújtott segítségét, és meg ne mondjam: a segítség, az áldozatuk nem volt hiábavaló. A párt szakított a régi módszerekkel, felszámol­ta a korábbi hibákat, leszámolt az árulókkal, s a nép úrrá lett a súlyos helyzeten. A vérszemet kapott nemzetközi és hazai re­akció álmai szertefoszlottak; Magyarországon ma az egész nép támogatását _ élvező szilárd munkáshatalom van, a szociális., ta társadalom épül. s a Magyar Népköztársaság a Szovjetunió oldalán megingathatatlanul a Varsói Szerződés, a KGST kö­zösségébe. a szocialista világ- rendszer népeinek nagy család­jába tartozik Ezután gazdasági eredménye­inkről beszélt a szónok.. Hangsúlyozta: — Népünk érzi és érti mun­kájának értelmét, többet vál­lal és tesz a haladás és hazánk szolgálatában. Jó lelkiismeret­tel mondhatjuk: a magyar mun. kásosztály. egész népünk derű­látó légkörben, kiteljesedő szo­cialista viszonyok között üdvö­zölheti és ünnepelheti majd 1975 tavaszán felszabadulásé., nalc 30. évfordulóját. Kedves Elvtársak! Pártunk megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a szovjet testvéroártlhoz fűződő kapcsa, latainak. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja halmozta fel a leg­nagyobb tapasztalatokat a szo­cialista építésben, az osztályel­lenséggel vívott harcban, a leg­többet teszi a nemzetközi kom­munista mozgalom fejlődéséért, forradalmi elméletünk lenini örökségének megvédéséért Pártjaink kapcsolatai szilárdak, a marxizmus—leninizmus alap­ján fejlődnek, teljes közöttük az egység és az egyetértés minden fontos elvi és politikai kérdés­ben. Országaink együttműködésé­hez és annak további fejleszté­séhez bevált intézményes kere­tekkel rendelkezünk. A kölcsö­nös érdekeknek teljesen megfe­lelő, érvényes, jó szerződések vannak. Elmondhatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió legfontosabb szerző­dése, az 1967-ben megkötött új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés teljes mértékben érvénye­sül. Szilárd meggyőződésünk — mondotta —, hogy a Szovjetunió­val szoros testvéri barátságban és egységben valósíthatjuk meg szocialista országépítő céljainkat, biztosíthatjuk önálló, független nemzeti létünket, fejleszthetjük gazdaságunkat és társadalmun­kat, teljesíthetjük internaciona­lista kötelességünket. A ma­gyar—szovjet barátság megbont- hatatlanu] szilárd és a jövőben még erősebb lesz. Ezt akarjuk, ezen munkálkodunk. Kádár elvtárs ezután a nem­zetközi helyzetet értékelte, s többek között hangsúlyozta: — Európában, amelynek sor­tivája, amelynek nagyszerű ha­gyományai vannak a forrada­lom és a szocializmus győzel­méért vívott harcban, valóban nemcsak Leningrád, hanem az egész Szovjetunió iparának az élcsapata. Nagyon örülünk annak, hogy Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra által vezetett magyar pari­sa a legközvetlenebbül érint ben­nünket, a dolgozó tömegek, de a reálisan gondolkodó nyugati kor­mányférfiak körében is kedvező visszhangra találtak a Szovjet­unió, a szocialista országok kez­deményezései földrészünk nyi­tott kérdéseinek rendezésére. Hosszú és kitartó munka, harc, a békét óhajtó százezrek és mil­liók támogatósának eredménye­ként jutottunk el oda, hogy nap­jainkra reális lehetőség nyílt az európai béke és biztonság tartós megteremtésére. A genfi érte­kezlet napirendjén levő kérdé­sek megoldhatók és meg is kell oldani őket. Azt kívánja és varja Európa valamennyi népe, az egész emberiség, hogy az érte­kezlet harmadik, zárószakaszára mielőbb kerüljön sor és ered­ményesen fejeződjék be. A hatékony, kollektív bizton­sági rendszer mielőbbi megte­remtésére nagy szükség van. Éppen az elmúlt hónap esemé­nyei mutatták, hogy még Euró­pában sincs biztonságban egy olyan független állam léte, mint Ciprus, amely külső beavatko­zás következtében súlyos ve­szélybe került A Szovjetunió a fennálló realitásokat és minde­nekelőtt a ciprusi nép érdekeit figyelembe véve, a probléma megoldását szavatoló javaslatot tett. Támogatjuk ezt a javasla­tot, mert a helyes és elfogadha­tó rendezést. Ciprus népének ér­dekét szolgálja. A Magyar Szocialista Munkás­párt, mozgalmunk tényleges szükségleteiből és a pozitív ta­pasztalatokból kiindulva, az In­ternacionalizmus elvétől vezé­reltetve támogatja a testvérpár­tok széles körű tanácskozásait. A kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozása helyes marxista elemzést adott korunk fő tartalmáról és reáli­san határozta meg a pártok kö­zös feladatait. Az elmúlt idő­szakban bekövetkezett változá­sok új helyzetet teremtettek, ezért szükségesnek tartjuk, hogy foglalkozzunk a kommunista és munkáspártok újabb világérte­kezletének előkészítésévet. Nagy figyelmet kell fordítani az egyes kontinensek sajátos problémáira. Ez vonatkozik Európára is. Eb­ből kiindulva az a véleményünk, hogy időszerű az európai kom­munista és munkáspártok ta­nácskozásának előkészítése, majd összehívása. Beszédét így fejezte be pár­tunk első titkára: — A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormá­nya és népe nevében még egy­szer sok sikert kívánunk a test­véri szovjet népnek nagy törté­nelmi feladata megvalósításá­hoz., a kommunizmus építéséhez, a béke védelmezéséhez. Érien a hős város, Leningrád' Éljen a Szovjetunió dicső Kommunista Pártja! Éljen és virágozzék a szabad­ságukért, függetlenségükért küz­dő népek szilárd támasza, a nagy Szovjetunió! Éljen a megbonthatatlan ma­gyar—szovjet barátság! Éljen a szocializmus és a béke! Ezután nagy lelkesedéssel, a szovjet párt egyik vezető sze­mélyiségének kijáró tiszteletté! üdvözölték a Kirov gyáriak a szónoki emelvényre léoő Mihail Szuszlovot. az SZKP KB titká­rát, a Politikai Bizottság tagját. és kormányküldöttség itt Lenin­grádban az önök kollektívájá­val kívánt találkozni. Kellemes emlékeink vannak arról a ta­lálkozásról. amely 1957-ben a Kádár elvtárs vezette küldött­séggel ugyanitt, a Kirov gyár­ban zajlót; le. őszinte barátok és internacionalisták felejthe­tetlen, szívélyes találkozója volt ez. (Folytatás a 2, oldalon) Kádár János beszéde Szusziov beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom