Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-22 / 222. szám
tanulnak a Mikes Kelemen Gimnázium és Szakközépiskola inM§IISilCllfktilSII99ltll»Wn!!ll«89CIH«fliaitIllf»SI89mBII9aeS8U»' Harminc éve szabad Battonya AlIHiomosek lenek az egykori nincstelenek - Fürdőszoba épült 800 lakásban — Terpsvízmü 48t5 kilomé'ef vezetékkel — 800-an dolgoznak az Iparban Exportra készfii a gyönyörű torontáli szőnyeg Harminc esztendeje szabad Battonyá, a Szárazér partján a XIV. századból eredő Áxpád-kori település. SZABADSÁG! Ki ne ismerné e szépen csengő magyar szó igazi jelentését. A gyakorlati megvalósításáért azonban évszázadokon át dúlt az izzó harc. A magyar, román és délszláv nemzetiségű szegényparasztok nemcsak az eszmebarikádokon, hanem az agrárszocialista mozgalmakban is egy szívvel, lélekkel küzdöttek Történelmi nevezetésségű események zajlottak Battonyán 1891 május—júniusában, ezer aratómunkás sztrájkolt, követelt nagyobb darab kenyeret. Az igazi szabadságot azonban 1944. szeptember 23-án hozták Battonyára a szovjet felszabadító csapatok előőrsei. A sors úgy hozta, hogy a 3 nemzetiségű községben kezdődött az ország felszabadítása, soha nem feledhető sorsforduló nyitánya lett Battonya. Az alábbiakban bemutatjuk: hogyan fejlődött a község 3 évtized alatt, s hogyan él ma a lakosság? Battonyán 1944 őszén az országban az elsők között alak'út meg a kommunista párt, s irányításával lassan megindult az élet. 1945 tavaszán 1041 család kapott 4659 hold földet. Mivel a község határa rendkívül elaprózott volt, 600 jogos földigénylő családnak nem jutott föld. A lakosság egy része elvándorolt, mások — 600^an még ma is — Budapestre, Szegedre és más városba járnak dolgozni. A nagyközség vezetői, a termelőszövetkezetek és egyéb üzemek hallatlan erőfeszítéseket tesznek a foglalkoztatottság megoldására, a munka- ég életkörülmények javítására. Azon fáradoznak, hogy a fiatalok is megtalálják számításukat, s ne kívánkozzanak el a községből. A Május 1., a Petőfi és a Dózsa Tsz csaknem 11 ezer hektáron egyenletesen fejlődő gazdálkodást produkál. Összesen 2381 dolgozó tagnak biztosítanak évi. 23 ezer forint feletti jövedelmet a közösből. Ezenkívül 1285 nyug- «jíjast, illetve járadékost segítenek különböző módon. Milliomosok lettek az egykori nincstelenek, mert a szövetkezetek tiszta vagyona jóval meghaladja a 100 millió forintot. A negyed- százados jubileumát ünneplő Malus 1. Tsz-ben például a legutóbbi években 2—3-szorosára nőtt a terméshozam, illetve az árbevétel. Kiváló szakember- é6 szakmunkásgárda irányítja a termelést, s egyre több fizikai munkaerő szabadul fel. Számukra újabb munkaalkalmakat teremtenek. A Petőfi Tsz-ben például a mezőgazdasági gépeket, alkatrészeket gyártó üzemben 110 férfi-, a tésztaüzemben pedig 45 női munkaerőt foglalkoztatnak. Battonyán jelenleg mintegy 860-an dolgoznak ipari munkakörben. Az Asztalosipari Szövetkezet eddig 250 munkást foglalkoztatott, s évente 25 millió forint értéket termelt. A felszabadulás napján 1200 négyzetméter alapterületű műhelycsarnokot adnak át, ahol újabb 50—60 ember dolgozhat. Az elkövetkező években a Magyar Optikai Művek segítségével új részleg nyílik Zsiguli-alkatrészgyártásra, ahol mintegy 200 újabb munkás jut keresethez. A női foglalkoztatottságot segíti a Csaba Szőnyegszövő Szövetkezet leányvállalata, ahol 80—85-en szövik exportra a torontáli szőnyegét. Megszervezték a bedolgozó rendszert több szövetkezet részére. A kőolaj- és földgáztelep, a téglagyár, az állati fehérjét feldolgozó üzem ugyancsak ad munkalehetőséget. Fellendült Battonya kereskedelme is. 30 évvel ezelőtt aiprő szatócsüzletek álltak a lakosság szolgálatára. Ma az ÁFÉSZ száznál több korszerűsített, illetve újonnan épített szaküzlettel, vendéglátóipart egységgel és felvásárlóteleppel rendelkezik. Az évi összforgalom meghaladja a 105 millió forintot. Az „iskola-falu” nevet méltán viseli Battonya. 1947-ben az országban elsők között szervezték meg a népi középiskolai rendszert, amely a közoktatásban sok eredményt hozott. Az általános iskolában nemcsak magyar, hanem szerb és román nyelven is oktatnak. A Mikes Kelemen Gimnázium és Szakközépiskola nappali tagozatán négyszáznál több diák tanul, a felnőttoktatásban pedig 200-an. Űj tanműhelyeket építettek, hogy a mezőgazdasági gépszerelést jól elsajátíthassák a diákok, s a környékbeli mezőgazdasági üzemek szakmunkásaivá válhassanak. Az elkövetkező években újabb tanműhelyek épülnek, s az igényeknek megfelelően szakmai átcsoportosítás is történik. A kulturális élet ugyancsak fellendült az országban elsőnek felszabadult nagyközségben. A József Attila Művelődési Központ nemzetiségi bázisközpont tevékenységet lát el. Nemzetiségi klubok, táncegyüttesek, kórusok működnek igen jó eredménnyel. Anyanyelvű előadásokat hallhatnak a román és a szerb lakosok is. A nemzeti szokások, néphagyományok felkutatására, ápolására igen nagy gondot fordítanak. .'A könyvtárnak nemzetiségi fiókjai vannak. Sokat járnak vendégszereplésre külföldön és hazánk különböző tájaira. Ugyanakkor a kulturális és közoktatásban szerzett tapasztalatokat szívesen adják át más községek számára. A művelődési központban szerették meg a zenetanulást a fiatalok. Ennek köszönhető, hogy önálló zeneiskola épült, ahol 160 diák tanul különböző hangszeren. Arról, hogy ml épült Battonyán az elmúlt 30 év alatt, oldalakat lehetne írni. Csak a legfontosabbakat említjük: törpevíz- fflű 48,5 kilométer vezetékhálózattal, 56 közkifolyóval. A villanyhálózat 20 kilométerrel bővült. Így olyan mellékutcákban, peremkerületi lakásokban is kigyulladt a fény, ahol a felszabadulás után még sokáig petróleumlámpával világítottak, s vezetékes rádiót hallgathattak. A villanyhálózat kiépítésének at, a hűtőszekrényeké pedig az 1 600-at. Járdát 40 000 négyzetméteren, közutat pedig 3 és fél kilométer hosszam építettek. Az általános iskolák 4 új tanteremmel, napközis konyhával bővültek. Tovább bővül a szakközépiskola, tornaterem épül a kisdiákok számára. Gázvezetéket csaknem 6 kilométeren építettek eddig, s 40 lakásban már földgázzal fűiének. Bölcsödét 40 szamélyeset építettek, az öregek napközi otthonában pedig 20-an töltenek kellemes órákat. A 30 éve felszabadult Battonyán jóleső érzéssel sétál ma a járókelő. Az utcákon, tereken, az udvarokban rengeteg a nyíló virág Az épületek tiszták, karbantartottak. Az ÁFÉSZ nagyáruházában városba beülő ízléssel és választékos árukészlettel Gazdag választékot kínál a Páva Áruház nagy szerepe van abban, hogy ma a községben 1 670 család saját televízióján nézi a műsort, különböző típusú rádiót 2 500 lakásban hallgatnák, a mosógépek száma meghaladja a 2 100fogadják a vevőt. Az űj, kényelmes éttermen kívül cukrászda, falatozó, tejbár, több szépen berendezett klub nyújt lehetőséget a szórakozásra, barátkozásra, pihenésre. Az emberek —“; felnőttek és gyerekeik, nők és férfiak egyaránt — szépen öltözöttek. A vegyes házasságok eredményeként sokan beszélnek magyarul, románul és szerbül. Így nemzetiségi hovatartozásukat külsőségekben semmi nem árulja eL Hogy szívük mennyire együtt dobog, milyen nagy az összetartás a nemzetiségi lakosok között, ennek legszebb szimbóluma a negyedszázados évfordulóra átadott Felszabadulási Emlékmű. Itt érdemes megállni egy pillanatra, s néma fejhajtással adózni azoknak, akik életüket áldozták nemcsak Battonya, hanem az egész magyar nép szabadságáért. Itt rendezik meg évről évre a felszabadulási emlékünnepséget. Ide érkeznék a ■békemenet résztvevői azon az útvonalon, amelyikein először lépték magyar földre a felszabadító szovjet csapatok. Most újabb történelmi emlékhellyel gyarapszik Battonya. Országos társadalmi összefogással épül az Aradi út mentén a Felszabadulási Emlékpark. Egyelőre 5 hektárnyi területet parkosítanak. Nyíló virágok, fák, bokrok, díszcserjék tarkítják majd a parkot. Az első lépcsőben közművesítést, útépítést végeztek, s más tennivalókot láttak el — csaknem egymillió forintos költséggel. Hadtörténeti mini-múzeumot is rendeztek be a szabadtéren. Olyan repülőgép, harckocsi, ágyú és egyéb harcászati eszköz látható itt, amilyennel a^ II. világháborúban harcoltak á fasiszták ellen a felszabadítók. így készült Battonya felszabadulásának 30. évfordulójára. Az emberi szívekben mélységes hálával, külsőségekben pompával, felvonulással, nagygyűléssel emlékeznék meg a nagy napról, amelyen megkezdődött hazánk felszabadítása. Arv Róza diákjai (Fotó: Gál Edit) . inn '' iiimiii mi' i »inni uh mi' i iii ni'ii M i ni in' "im iipy J ohn Deere 4630 géppel készítik vetés ata a talajt a Május L Tsz-ben
