Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-03 / 205. szám
Új árokásó gép Uj típusú árokánó gép gyártását kezdték meg a Komárom megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Útépítő részlegében. Az Új konstrukció rendkívül egyszerű, mégis háromszoros teljesítménynyel dolgozik, mint az eddig alkalmazott olasz gyártmányú árokásó gép. Kétszáz kublkt* munkáját helyettesíti. Könyv red elem — némi cnalödással Minden szülő tudja, hogy meg vannak számlálva annak a könyvnek a napjai, mely a gyerekek kezébe kerül. Egy angol kiadó tehát elhatározta, hogy forradalmasítja a gyermekkönyvek nyomtatási technikáját. A könyvet különleges szintetikus papírra nyomják. A lapokról mindenfajta szennyeződés könnyen lemosható, ezenkívül a műanyag papír nem szakad és nem is ég. Az újításra fordított költségek azonban nem térültek meg, s a műanyag papírra nyomott könyvek ott porosodnak a boltok polcain. A gyerekek ugyanis árról panaszkodtak: az ilyen könyv semmire se jó, hiszen — nem lehet vele semmit csinálni.^ Solymáron, az ország egyik legkorszerűbb téglagyárában megkezdte a termelést az első gyártósor. Az olasz gyártmányú gépek emberi kéz érintése nélkül évente 83 millió cserepet készítenek. Néhány hét múlva megkezdődik a téglagyárié gépek próbaüzeme Is, Képünkön: Az ÚJ téglagyár Örlőberendezésel. (MTI Fotó—Csikós Gábor félv,—-K8) (•«■•••MM##*« Alisióskert — 2000 xnéteros magasságban Rendkívül gazdag termést hoz I idén a fajzabadi mezőgazdasági I kísérleti állomás almáskertje. A tengerszint fölött 2000 méter magasságban elterülő kertben 80-féle helyi nemesítés!! fajtát gyűjtöttek össze Tádzsikisztán hegyvidékeiről a korai nyári almafajtáktól az ősszel érőkig. A hegyvidéki almafajták igen sokféle vitamint, ásványi sókat és vasat tartalmaznak. A tadzsik kutatók a fajzabacü almáskertet a köztársasági almatermesztés bázisává kívánják fejleszteni. (BUDAPRESS—APN) TV-MOZAIK tál vney annak Intézményeivel a gyors kapcsolat jó közlekedéssel, telefoninál vagy egyéb formában megvalósítható, akkor bizonyos esetekben a hátrányok úgyszólván eltűnnek. Ehhez azonban jó utak, kiépített közlekedési és telefonhálózat, esetleg rádió adó-vevő állomások kellenek. Külterületi lakott helyeink túlnyomó többsége azonban nem rendelkezik ezekkel az eszközökkel, a távolságok időben nagyok és az év egyes szakaszaiban (ősszel- télenj. csalt nagy. nehézségek árán küzdhetők le. így a külterületi-tanyai népesség zöme alapvető szolgáltatásokat kénytelen mélkülömi. 1068-ban aiz alföldi tanyákon végzett felmérés adatai szerint a tanyáit 92 százalékában volt kerékpár (egynegyedében kettő-három is) és 40 százalékában motorkerékpár. A tanyai népességnek ma már ezek a legfontosabb közlekedési eszközei. A motorkerékpárok mellett megjelentek a gépkocsik Is. (A tanyák 6 százalékában). A legtávolabb élő és a legnehezebben megközelíthető lakóknak viszont továbbra is a lovag kocsi a fő közlekedést eszköze. A megfigyelt tanyák 15 százaléka használta közlekedési eszközként a lovas kocsit. A közlekedési eszközökben tehát keveredik az új a régivel, Ez azonban nem ugyanannál a családnál jelentkezik. A tanyai családok egy részének igényei ■ és lehetőségei is nagyobbak a technika , kínálta eszközök igénybevételére, a másik részének viszont sem igénye, sem lehetősége nincs azok használatára, A keveredést ez a szóródás teszi problematikussá. Hogy ezt jobban érzékeltessük t i és a tanyai népeslség helyzetét : több Oldalról is bemutassuk, a : távolságokkal kapcsolatban még • további két problémát kell s megemlítenünk. Az egyik a tanyák villám osí- ■ tásn, amely a hivatkozott fel- t mérés szerint a tanyáknak csak ; 11 százalékéiban tekinthető meg- * oldottnak. A tanyai népesség I csaknem 90 százaléka még m,a : is villamosítás nélküli házak- ; ban, telepeken él. Ahogy írni ■ és olvasni tudás nélkül nem : lehet megismerni és megérteni ; a kultúra és a tudomány leg- > alapvetőbb ismereteit sem, j ugyanúgy a villamosság hiánya i a korszerűbb, civilizáltabb étet- ■ forma megismerésének és esz- jj közeinek használatát teszi le- 5 hetetlenné (televízió, mosó- : gép, hűtőgép stb.).' És valóiban, ■ az említett felmérés szerint a ta- ■ nyáknak csak 5,3 százalékéban : találtak televíziót és 8,4 száza- : lékában háztartási gépeket. ■ Enyhíti a helyzetet a tranzísz- ! torizálás megjelenése, mert en- \ nek következetében a tanyák jj 78,4 százalékban mégis hasz- : nálbatták a rádiót. (A tranzísz- j torizálás a televíziókészüléke- • két is gyorsan elterjesztené.) : Palackos gázzal minden ötö- ; dik tanya' volt ellátva. Mind- ■ ez annak a jele, hogy a tanya- ! si lakosság belső — anyagi, j6_ í védelmi — helyzetének javulása 1 gyorsabb volt, mint a külső, infrastrukturális — utak. telefon, közlekedés — körülményeké. A „távolság” csökkentésének vagy közelebb hozásának második fontos eszköze a telefonvagy a rádió-összeköttetés megvalósítása volna. Dr. Takács József (Folyt, fcöü.J „A szőke reg. a barna éj / Kétes csatában küszködött / Kétségesen borongtam én / Az ébrenlét s álom között / imitten-e? álomban-e? / Mailék üvöltő hangokat: / Hcmnét e hang — kürtszó rivall, / Nyi a vadászeb és ugat.” Arany János Hajnali kürt című verséből idéztünk. Ez a költemény is szerepel a rövidesen felvételre jelentkező A költő felel című sorozat újabb részében. Mellette még három jellegzetes Arany-mű is helyet leap: a költői és emberi lét, számára legfontosabb mozzanatait idéző Emlények, a Dal fogytán és A tölgyek alatt. A műsort Ascher Gabriella szerkeszti, Horváth Jenő rendezi. » * * Egy másik idézet, élő klasszikusunk, Németh László tollából: „1953-ban, Az áruló-val egy időben Irt Szörnyeteg drámai kérdése: mi az oka, hogy egy ember, aki á kapcsolatokban lélegzett; barátság, szerelem, apaság, mester—tanítványt viszony gyökereivel akart az életbe kapaszkodni, java erejében elma- gányosodlk, mint alkotó, hamvába hal, ahogy a többiek érzik és gúnyolják — szörnyeteg lett.. A dráma szerint a szörnyeteg — Sárkány Béla professzor — tulajdonképp a normális ember, aki az emberi kapcsolatokat még úgy akarja élni, ahogy kortársai már ni>i bírják, s a visszautasítás vagy inkább kifulladás az, ami barlangjába újra és újra visszaűzi”. Az Irgalom' rendezője, Hintsek György vállalkozik majd arra, hogy Németh László e szenvedélyes és tragikus hősét megidézze, Deme Gábor dramaturgi munkája nyomán Mensáros László, Bordán Irén főiskolai hallgató, In- ke László, Kalocsay Miklós és Venczel Vera áll szeptemberben a kamerák elé, a IV-es stúdióban, $ S egy harmadik készülő irodalmi tárgyú tévéműsor kedvéért még egy „macskakörmök” közé illesztett költői részlet: „Örömest vagyok lenn — igazam nehezékével feszülni dolgaitokért; regékbe fogni a nyilvánvalót, nyilvánvalóan énekelni mindarról, aminek köze van az emberhez” — Tamás Menyhért írja ezt Szövetségben a fákkal című, nemrég megjelent első kötetében. A székely származású, olykor a népballadák tisztaságával szóló harminchárom esztendős költőt most majd a képernyő közönsége is megismerheti. Az Űj versek, fiatal költők című sorozatban készülő adás — amelyben, mint korábban: fiatalok beszélgetnek a meghívott lírikussal — a napokban elkészül, Farkas Katalin szerkeszti, Radó Gyula rendezi ezt a programot. Camion a csatornában Augusztus 31-én éjfél után néhány perccel a Békéscsaba-— Gyula közötti úton, a Veszély csárdánál levő kanyarban. Mü- fit Yildlrin 36 éves török állampolgár ittasan, nem a látási és útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette áruval megrakott nyerges camionjét. A jármű, a kanyarban kisodródott, átszakította az Élővíz-csatorna hídjának korlátját, majd a vízbe zuhant. •' A baleset során a gépkocsi vezetője és az autóstopposként utazó Bagyinka János 36 éves kalkulátor, Békéscsaba, Franklin u. 28. szám alatti lakos nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. A csatorna hídjában körülbelül 30 ezer forint, a camiongépkocsíban körülbelül 85 ezer forint kár keletkezett. A rakomány kárfelmérése csalt a jármű kiemelése után történhet meg. A baleset Ügyében a vizsgálat szakértők bevonásával folyik. Kerékpárosok Késő éjszaka. » Hold csak néha-néha bukkan ki a felhők közül A gépkocsi reflektorának fényében siklik az út. Hirtelen éles csikorgás, az autó remegve mered meg. A lámpák fényében Idegesen All és fordul hátra két kerékpáros. Járművük klvllágl- tfttlan. Egymás melleit mentek, elfoglalva az úttest jobb oldalát. A gépkocsi vezetőjének térde remeg; az Idegességtől vagy » dühtől: hirtelen ezt sem lehet tudni. A biciklisek megszeppenve ácsorogpak... A jelenet szinte nap mint nap lejátszódik az ország sök.sok tó. ján — egyszer, többször, sokszor. Talán túlzónak hat a kifejezés, ha azt mondjuk: öngyilkossággal kísérleteznek azok az emberek, akik klvilágítfttlan kerékpáron közlekednek az utakon. Vannak hátborzongatóbb példák Is, Fiatal édesanya kerekezik, elöl is. hátul is Pár éves kisgyerek, vlMg'tá* „természete, sen” nincs. Gondoljuk csak el, ml van akkor. ha, egy gépkocsivezető egy pillanatra nem figyel . ., Tudnia kellene minden biciklisnek, hogy a KRESZ előírásai mindenkire kötelezőek, akik a közúti forgalomban részt vesznekt S az előírásokban az 1* szerepel; látni ég láttatni tehát: biztosítani az első világítást, hogy a kerékpáros lásson és biz. tosítam a hátsó lámpa üzemképességét, hogy lássák a kerékpárost. S bármennyire Is profánul hangzik ez a szálba rágós megfogalmazás; a példák és a gépkocsivezetők tapasztalatai szerint a kerékpározók Jelentő* része vagy nem ismeri, vagy nem akarja ismerni a KRESZ szabályait. Ha a* előírások érvényre juttatása másképnen nem megy, akkor a közlekedés biztonsága — tehát a szabályok betartása — felett őrködő rendőri szerveknek kell a legszigorúbb eszközökkel a felelőtlen emberek életét, testük épségét megóvni. Büntetéssel, felelősségre vonással — szükség szerint. Mert bizonyára a világítási készlet ára nem egyenlő — még a felelőtlen kerékpárosok szemében sémi —• egy emberélettel. (—esi) • A gépkocsi a vízben (Fotó: Deinem) Álaf*g cc»ymári légíügifiír első termelőüzemet
