Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-21 / 221. szám

A MEGYE) PA# 7 StZO TTSAG*t $■' A MEGYEI TANÁCS LAP JA 1974. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT ÄRA: 1 FORINT XXIX. ÉVFOLYAM, 221. SZÄM Apró Antal tart holnap beszédet Battonyán Ünnepi program a% első felszabadult magyar községben Az emlékparkban látható egy, a hazánk felszabadításáért vívott harcban részt vett harckocsi Kommunista világnézetű mérnököket vár a mezőgazdaság Tanévnyitó a szarvasi főiskolán Holnap, vasárnap ünnepli ßattonya felszabadulásának 30. évfordulóját. A jubileu­mot gazdag programmal teszi emlékezetessé a nagyközség lakossága. Reggel 6 órakor zenés éb­resztő köszönti az ünneplő községet. A helyi zeneiskola tanulói járják végig az ut­cákat zeneszóval. A battonyai emlékpark avatása 9.30 óra­kor kezdődik. Borka Sándor, a nagyközségi tanács elnöké­nek megnyitója után Szabó Miklós, a KISZ KB első tit­kára mond beszédet. Ezután az emlékmű talapzatába el­helyezik azt az urnát, mely az utókor számára őrzi meg a park építésében közremű­ködők nevét. A DlVSZ-induló hangjaival fejeződik be az avatóünnepség. A felszabadulási békemenet 10 órakor indul el a béke- parkból a nagygyűlés színhe­lyére. Több mint ötezer KISZ-es és úttörő teszi meg a csaknem két kilométeres utat Pontosan 11 órakor a nagyközségi tanács tornyából a katonai főiskola harsonásai felhívójeljel tudatják az ün­nepség kezdetét A magyar és a szovjet himnusz elhang­zása után Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bi­zottságának első titkára mond megnyitót A nagygyűlés ün­nepi beszédét Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság elnöke tartja. Ezt. követően dobpergés köze­pette viszik a lenini páncél­autóból a fáklyát, a szabad­ság lángját a kandeláberhez. Ekkor hirdeti ki Szabó Fe­renc, a Magyar Úttörők Szö­vetségének főtitkára a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának díszparancsát. A parancs kihirdetése után in­dul el az úttörők felszabadu­lási emlékstafétája. A batto- ngrai pajtások gyújtják meg az első fáklyát és ezzel egy időben galambok ezrei repül­nek a magasba, hogy maguk­kal vigyék a díszparancsot. Az ünnepi délelőtt koszorú­zással ér véget a felszabadu­lási emlékműnél és a szovjet hősök sírjánál. Délután gazdag sport- és kulturális program várja a község lakosságát és az ün­nepség résztvevőit. Labdarú­gó-mérkőzés, filmvetítés és úttörő hadijáték megtekinté­se között válogathatnak. Négy órakor kezdődik az ide­iglenesen hazánkban tartóz­kodó szovjet hadsereg köz­ponti kultúrcsoportjának be­mutatója. Több kiállítás is nyílik délután, melyeken a lpnini Komszomol életéről, Battonya 30 éves fejlődésé­ről és a mezőgazdaság fejlő­déséről láthatnak többek kö­zött anyagot a látogatók. Vé­gül tábortűzzel, majd éjfélig tartó utcabállal fejeződik be a programsorozat. Tegnap délelőtt ünnepi díszbe öltözött Szarvason a Debreceni Agrártudományi Egyetem főis­kolai kara. Tanévnyitóra jöttek össze a hallgatók, a főiskola ta­nárai, Szarvas város és járás közéletének irányítói. Az elnök­ségben ott volt Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, dr. Szűcs Kálmán, a MÉM szakok­tatási főosztályának vezetője, dr. Acs Antal rektor. A megjelente­ket dr. Mihályfalvy István, a mezőgazdasági tudományok dok­tora, a főiskola igazgatója kö­szöntötte. Ünnepi beszédet dr. Ács Antal mondott. A, rektor bevezetőjében emlé­keztetett arra, hogy a Debreceni Agrártudományi Egyetem az el­múlt négy esztendőben | szerve­ződött az egykori akadémia he­lyén. A feladat azóta sem vál­tozott. — Ma is munkánk köz­pontjában áll: kommunista vi­lágnézetű, természettudományos alapokon álló, magas színvona­lon képzett, közgazdasági isme­retekkel rendelkező, a vezetés tudományában jártas agrármér­nököket, üzemmérnököket adni a mezőgazdaságnak. Egyete­münk ezt a megbízatást úgy tel­jesíti — folytatta —, hogy a Debrecenben államvizsgázott 105 okleveles mezőgazdasági mér­nökből 82 termelőszövetkezetben, 16 pedig állami gazdaságban he­lyezkedett el 1974-ben. Szarvason 128-an szereztek üzemmér­nöki diplomát az elmúlt tanév­ben, közülük 104-en vállaltak munkát termelőüzemekben. Szocialista társadalmunk a párt oktatáspolitikai célkitűzé­seinek valóra váltására igen je­lentős anyagi áldozatokat hoz a\ mezőgazdasági szakemberek képzésére. Egyetemünk ez évi költségvetése meghaladja a 60 millió forintot. Kétszáznál több oktató és 480 igazgatási és tan­széki adminisztratív, műszaki ’és kisegítő dolgozó tevékenykedik azért, hogy a nappali tagozaton 1200-an, a levelező tagozaton pe­dig 619-en jó ellátásban része­süljenek tanulmányaik nyugodt folytatására. Az elmúlt tanév végén lezárult a hároméves vezetési ciklus. Űj választások, illetve új vezetői megbízatások történtek. Üjabb három évre megbízatást kapott az igazgatói teendők ellátására dr. Mihályfalvy István főiskolai ta­nár, a mezőgazdasági tudomá­nyok doktora. Dr. Matos Károly főiskolai tanár kandidátus és dr. Berták János docens igazgató- helyettesi megbízatást kapott. A tanári kar öt új tanársegéddel bővült. Elkészült az egyetem 1980-ig szóló fejlesztési terve, amely az MSZMP X. kongresszusának, az MSZMP Központi Bizottsága 1972. június 15-i, az állami ok­tatás helyzetéről és feladatairól szóló határozatokra, továbbá a tudománypolitikai irányelvekre, az if júságról szóló 1971. évi 4-es törvényre épül. Megállapította a rektor azt is, hogy az egyetemhez tartozó szarvasi kar az utóbbi években személyi és tárgyi feltételekben sokat fejlődött, így feladatát a jövőben sokoldalúbban tudja majd ellátni Az egyetem fejlesztési tervé­ben Szarvas nagyon jelentős fel-1 adatot kapott. Itt készítik fel az életre az öntözéses növényter­mesztő, a tógazdasági és a meli­orációs munkákban jártas üzem­mérnököket Ugyanezekben az ágazatokban megszervezik Szarvason az üzemmérnökök to­vábbképzését is. Nagy szükség van erre, hiszen ezekben az években a mezőgazdasági tudo­mány rohamosan fejlődik. A gyakorlatban csak azok a szak­emberek tudják jól megállni a helyüket, akik e fejlődéssel lé­pést tartanak. A rektor ezután az első éves hallgatókhoz fordult. Arra kérte őket, hogy az egyetem főiskolai karán használjanak ki minden időt tanulásra. — Itt minden napnak megvan a maga prog­ramja, ezzel valamennyi hallgató köteles lépést tartani. Soraik kp- zött ne engedjenek olyan megal­kuvó szemléletet eluralkodni, hogy majd holnap elkezdem. A tanulást nem lehet holnap el­kezdeni, holnap csak folytatni lehet a mai munkát. Ne feled­jék el soha annak izgalmát, melyben kedves szüleikkel együtt részt vettek, vajon fel­vesznek-e az egyetemre? Önö­ket felvettük, és ebben a párt és a kormány bizalma nyilvánul meg. Ezt a bizalmat a mai nap­tól kezdve jó munkájukkal iga­zolják. Az első éves hallgatók ezután ünnepélyes fogadalmat tették. A főiskolai kar igazgatója kéz­fogással valamennyiüket a fő­iskolai kar hallgatójává fogadta. Dr. Szűcs Kálmán felszólalá­sában a szarvasi főiskola múlt­ját elemezte, maid a vízgazdál­kodásban kiemelkedő eredményt elért mérnökök, tudósok emlék­parkját átadta a nyilvánosság­nak. Az ünnepi kari tanácsülésen köszöntötték az elsőéveseket a felsőbb évfolvamúak, majd az óvónőképző kórusa az Inter- nacionáléval zárta a nmrramot. Dupsi Károly ÓVJUK GYERMEKEINKET! A nyári nagy vakáció után sok dolgozó szülő megköny- nyebbülten felsóhajt: végre, elkezdődött a tanítás, fel­ügyelet alatt lesz a gyerek* Ez a körülmény azonban nem adhat teljes felmentést egyet­len szülőnek sem, mert az igaz ugyan, hogy az iskola, napközi otthon sok külső ve­szedelemtől óvja a gyermeket, de a baj — kisebb baleset — az iskolában is megtörténhet Különösen a tanítási évad első hetedben. De hát mit tehet a szülő, aki reggel épkézláb eresztette el iskolába a gyermekét, s délutárf — vagy este — be­tört fejű, kificamodott lábú, körzővel vagy más tanszer­rel felsértett gyermek áll elé. Természetesen minden gyer­mek háta mögé nem állhat egy pedagógus. Az iskola azonban mindent elkövet azért, hogy az iskolán belül egyetlen gyermeknek se essék baja. De ahogy általában a gondos szülő részt vesz a pe­dagógus oktató s nevelő munkájában, ugyanúgy együttműködik az iskolával a gyormekbalesetek megelőzé­sében is. A gondos szülő mindig, de szeptemberben, októberben fokozott figyelemmel kíséri gyermeke otthoni tevékeny­ségét Különösen a kisebbe­ket — újra rá kell szoktatni a rendre, többször és nagy tü­relemmel kell figyelmeztetni, hogy ne ugráljon fed lecketanu­lás közben, ne hagyja szanaszét dolgait ne heveskedjen a testvéreivel vagy barátaival. Tudatába kell vésni, hogy komoly munkába kezdett, s ez nem tűr fegyelmezetlenséget A jó nevelésnek, az eredmé­nyes ráhatásnak legjobb mód­szere a szülői jó példa. Otthon, a családi körben rendre szoktatott gyerek ál­talában . fegyelmezni tudja magát az iskolában, sőt játék közben és az utcán is. A két utóbbi terület — tehát a ját­szótér, de még inkább az ut­ca — rejti magában a legtöbb baleseti veszélyt Nincs annál elszomorítóbb, mint amikor gyermeket ért kisebb vagy súlyosabb bal­esetről hallani. Az esetek többségében elkerülhető lett volna a baj, ha a gyermeket időben figyelmezteti a szülő, ha nem lett volna közömbös egy — vagy több — utcai já­rókelő, ha a lakott területre vonatkozó közlekedési sza­bályok betartásán túl még fi­gyelmesebb a gépkocsivezető. Lehetne hosszan sorolni, hol és mikor követnek el a fel­nőttek súlyos mulasztást. A gyermek tapasztalatlan, meggondolatlan, még nem tudja érzékelni a veszélyt. A felnőttek kötelessége gazdagí­tani a gyermek tapasztalatát, naponta figyelmeztetni őt a leselkedő veszélyekre és meg­értetni véle, hogy a vakmerő­ség nem egyenlő a bátorság­gal. Nem véletlenül kezdtem ezt a cikket az otthonnal. Ha a családi körben sikerül a gyermeket rendre, önfegye­lemre nevelni, s ez összhang­ban van az iskola, a pedagó­gus erőfeszítésével, akkor gyermekeink egyre biztonsá­gosabban mozognak az élet­ben. Nekünk, felnőtteknek — bármennyire is felgyorsult az élet — észre kell vennünk a veszélyt, meg kell akadályoz­ni a bajt, a tragédiát. D, J. Párt- és állam! vezeték a BNV-n Pénteken párt- és állami ve-; zetők keresték fel az őszi BNV-t. | A vásárra látogatott Fock Je-1 nő, a Minisztertanács elnöke,1 Apró Antal, az országgyűlés el- j nőké, Biszku Béla a Központi Bizottság titkára. Gáspár Sán- dor, a SZOT főtitkára, a Poli­tikai Bizottság tagja, Győri lm-] re, a Központi Bizottság titkára Tanácskozott az Tegnap, szeptember 20-án Bé­késcsabán, az SZMT székházá­ban tartotta meg ülését a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Első napirendi pont­ként Nagy István vezető titkár beszámolt a SZOT elnöksége 1974. március 25-i. a kádermun­káról szóló határozatának vég­rehajtásáról. Hangsúlyozta, foko­zatosan javítani kell a munká­sok részarányát a vezetésben és és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak elnöke, valamint a kor­mány több tagja. A vendégeket dr. Bíró József 1 külkereskedelmi miniszer és Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója fogadta, majd körsétára indultak a vásár meg­tekintésére. (MTI) SZMT elnöksége tudatos, tervszerű munkával kell tórekedni a határozat gyakor­lati megvalósítására. Ezt követően a kereskedelmi dolgozók munkaidő-csökkentésé­nek tapasztalatairól számolt be Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára. Az intézkedési j terveket az elnökség egyhangú­lag elfogadta. Az ülés bejelen­tésekkel ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom