Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-03 / 205. szám
Huszonöt éves az MSZMP Politikai Főiskolája Á Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskolája fennállásának 25. évfordulója alkalmából hétfőn ünnepséget rendeztek a főiskolán. Az elnökségben foglalt helyet többek között Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elsó titkára, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, a főiskola rektora és Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. Az ünnepségen jelen volt több testvérpárt — köztük a Szovjetunió Kommunista Pártja — pártfőlakolájának küldöttsége. Készt vett a politikai, társadalmi élet számos ismert vezető személyisége, a főiskola sok volt hallgatója. Nemes Dezső megnyitóját kővetően Szabó József, a főiskola rektorhelyettese mondott ünnepi beszédet; felszólalt Kádár János Is. A testvérpártok párt- fölskolálnak küldöttségei nevében E, M. Csekarin, az SZKP KB pártfőiskolájának rektora köszöntötte a jubiláló politikai főiskolát. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az évforduló alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta dr. Szántó Györgynek, a nemzetközi politikai tanszék vezetőjének. dr, Erdödi Józsefnek, a filozófiai tanszék helyettes vezetőjének és dr. Gulyás Emilnek, ez agrárpolitikai tanszék vezetőjének. Hárman részesültek a Munka . Érdemrend ezüst, ketten pedig bronz fokozata kitüntetésben. Az évforduló alkalmából ma az MSZMP Politikai Főiskoláján tudományos ülésszakot rendeznek a világnézeti harc Időszerű feladatairól. Az Ülésszak főreferátumát Vészi Béta rektorhelyettes tartja. Jubileumi közgyűlés a dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben Augusztus 31-én, szombaton délután a község művelődési házának nagytermében tartotta jubileumi közgyűlését a 25 éve alakult dombegyházi Petőfi Tsz tagsaga. Az ünnepségen részt i vett és beszédet mondott Csatári Béla, az MSZMP Békés meigyei bizottságának titkára, s ott voltak a környező közös gazdaságok képviselői is. Fttlöp Sándor, a tsz elnöke köszöntötte a vendégeket és a tagságot, majd Csatári Béla emelkedett szólásra. Visszaemlékezett az alakulást követő évekre, amikor is megérett Dombegyházán az idő az első szocialista közös gazdaság megszervezésére. A Viharsarok déli részén 42 parasztember lépett elsőként a közös gazdálkodás útjára. A dombegyházi Petőfi Tsz fejlődését, sikereit élénk figyelemmel kíséri a község, a környező / települések lakossága, mert a tsz ma három kisközség — Dombegyház, Klsdombegy- ház, Magyardombegyház —életét határozza meg alapjaiban. Beszéde további részében a t.sz-ek eredményeit vázolta. Elmondta, hogy a múlt évben búzából 23, kukoricából 21, cukorrépából 150 mázsával termelt többet hektáronként a magyar mezőgazdaság, mint az 1048- as esztendőben. Az eddigi tapasztalatok szerint az Idei esztendő eredményei a komisz Időjárás ellenére is minden korábbit túlszárnyalnak. Ezen a nyáron a mezőgazdaság történetének A tsz alapitó tagjainak egy csoportja legnagyobb termését takarították be. így megyénkben 38,5 mázsa búzát arattak hektáronként' a közös gazdaságok, s ez egy mázsával több a múlt évi rekord termésnél. Nagyszerű eredményekkel kecsegtet a kukorica, a cukorrépa és más kultúrák termésátlaga Is. Az egyre jobban fejlődő állatállomány takarmánya biztosított, S mindent egybevetve jó termelési, gazdasági évvel számolhatunk. Beszédének befejező részében a következőket mondotta: — Nagyszerű munkájukhoz, eredményükhöz gratulálok, s egyben kívánom, hogy a következő Időkben is eredményesen dolgozzanak és boldogan éljenek. Valamennyien eredményesen hajtsuk végre a párt X. kongresszusának határozatait az ötödik ötéves terv célkitűzéseit, s így készüljünk hazánk, megyénk felszabadulási ünnepségeire, pártunk XI. kongresz- szusára. — Ezt követően a tagságnak átadta a megyei tanács díszoklevelét és kristályvázáját. A tagok közül 12-nek a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, további 10-nek pedig a Kiváló Dolgozó kitüntetést nyújtotta át. Pénzjutalomban 28-an részesültek a jubileum alkalmából. Szekeres András Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Érdemi vélemény és a tájékozottság Látatlanban ítélkezni felelőtlenség — « igaz a szólás, mert miként lehetne 1 véleményem arról, amit nem Ismerek? Az üzemi, munkahelyi demokrácia egyik nagy gyengéje ma meg, hogy sok esetben olyasmiről kellene nyilatkozni, amiről nincsenek összefüggő információk, csupán töredékes értesülések, vagy azok sem, hanem puszta szóbeszéd témájaként „tudunk” róla. Ilyenkor formálisan véleményt kértek, valójában senki nem tudja miről tárgyaltak, s mi volt vele a cél. Kellő tájékozottság nélkül nincs érdemi vélemény, érdemi vélemény nélkül üres jelszóvá silányul a munkahelyi demokrácia, ÁüekSnJlietetíen térkép Furcsa termelési értekezleten vettem részi, a közelmúltban. Az üzem dolgozóinak megbeszélésére eljött a gyár fótechno- lógusa. s egy anyagelőkészftó, keverő berendezés mellé állva tartotta meg „beszámolóját”. Ebben az egységben ugyanis régóta baj van a feldolgozásra kerülő anyag minőségével; a félkész áru termelés tetenies része emiatt selejt A munkások, a művezetők azt ismételgették: rossz „ technológiai előírás, r már több értekezletén elmondták ezt. A főtechnológus a demokratikus módon gyakorolt bírálatokra frappánsan válaszolt. Odaállt a berendezéshez. s háromnegyed óra alatt be_ bizonyította, az apró figyelmetlenségek. lazaságok miként vezetnek a bajhoz. Az általa készített anya« kifogástalan volt. Szó sincs arról, mintha hasonló gyakorlati érvpárbajra minden ügyben mód nyílna és feltétlenül szükség lenne. Arról azonban igen. hogy a felmerülő kérdésekre alapos, meggyőző választ kell adni A tájékoztatásnak ugyanis nem a formája, hanem a tartalma a döntő. Itt rejlik a buktató egyike. A vezetők tekintélyes csoportjának esze ágában sincs elhallgatni a dolgozók előtt, mi sikerült, mi nem, melyek az eredményeik, illetve a feladatok. Sőt! Olyan bőségben nyújtják mindezt, hogy a dolgozók számára áttekinthetetlenné válik a térkép; nem igazodnak el a teendők sűrűjében. Holott Informálták őket! flz egész! is, a részt is Félreértik a tájékoztatás szerepét, fontosságát azok, akik azt hangoztatják: az embereket legközvetlenebb környezetük dolgai érdeklik csupán. Az egészséges arányok meglelése, ahogy másban, úgy a tájékoztatásban szintén alapvető követelmény. Igenis, nagy szükség van a gyár, a vállalat egész helyzetét megvilágító, tömör, célokat és feladatokat összevető Információkra. S ebbe bele~ ásyazva bonthatók ki a részletek, az adott munkahelyen elért eredmények forrásai, a gondok felszámolásának lehetőségei A sznmzúhatag, mely hol tonnákban,. forintokban, hol százai átokban sorolja a termelési, kiszállítási terv teljesítését, az értékesítés alakulását, nem Információ. Ebben a formában legalábbis nem az Pedig a termelési értekezleteken elhangzó beszámolók többsége — sajnos ezzel van telegyömöszölve. Talán azért, mert a termelési értekezleteket előkészítő műszaki konferenciák sem sokkal különbek Állandó körforgás Folytatva az előbbi gondolatmenetet : nem csak arról szükséges információt adni. amiben az érintettek dönthetnek. Az információ igénye ennél jóval tá- gabb. Más az információk köre és áramlása egy nagyvállalat gyáregységeiben, amelyek ráadásul az ország különböző részein találhatók, s ettől egészen különböző a néhány száz főt foglalkoztató, egy telephelyű gyárnál. A tájékoztatásnak vannak sémái, modelljei — például az úgynevezett visszacsatolásra. azaz az információk gyakorolta hatás tapasztalatainak összegyűjtésére-, de ezek csak iránytűül szolgálhatnak. A tényleges, az élő formákat helyben lehet kialakítani. Tagadhatatlanul, ebben a tájékoztatásban a legelmaradottabb ma még az üzemi, munkahelyi demokrácia szervezete. Lökésszerű s nem folyamatos az Információk körforgása, hol megáll, hol nekilendül. Van, ahol szándékosan gyűjtögetik a tényeket, hogy „mondjunk valamit” a soron levő tanácskozáson. Akadnak, akik úgy hiszik, bevégezték dolgukat az információk elhadarásával. s nem kíváncsiak azok hullámverésére. A félreértések és félremagyarázások seregét szükséges eloszlatni ahhoz, hogy az információik áramlása előtt tisz- tultabb legyen a terep. M O. Mi újság a qiccspiacon? ' árusnak, aki jó pénzért Sózza a vevők nyakába. Mindezek mellett nem tűntek még el a „művészi” keretben árusított mázol mányok: a patak sebzett őzcsaláddal, a patakhfd korlátján ülő serdületlen ifjú pér idilli csókjával. A macskabébi a gombolyaggal szerencsére már nemigen bukkan fel. Macska-kutya ba- rátkozás azonban még kapható! A szobákat mostanában inkább mű-őztró- feák, villanyfényben lebegő. plafonra függesztett halak, lombfűrész fára égetett, klvehetetS ;n ábrák és deszkára olgozott, alumínium főúri címerek teszik „elegánssá”... ' A konyhák régen elmaradhatatlan dísze, a klnrlmmel ékes. kivarrott falvédő már csak helyenként kapható, piacon, vásárosoknál. Cí a (featarl Béla a jubileumi oklevelet átadja Fttlöp Sándor tszelnöknek Eredményekben gazdag negyedszázad 9 ! • j Az emléktárgyak, ajám- ; dékok özöne eddig is jó * vadászterületet jelentett ! a „giccs-lparnak”. Most, ; az autótartás elterje- : désével a giccs újabb j területet hódított meg i magának a gépkocsik ■ szélvédője mögött és a 3 hátratekintő abtaknyí■ lás körül. Elöl mostaná- : ban már nemcsak mű- 3 anyag csinibabák hlm- : hálóznak, hanem mini : boxkesztyűk, babaci. j pők és fehér műanyag : csontvázak. Hátul a ré- ; gebbi divat szerinti ra- 3 gadozókat részben ki■ szorította a formátlanra ■ sikeredett bólogató, ■ barna kutyus. ■ Űjabban a kocBik de- ! korálására mind többen 3 hívják segítségül a mat- 3 ricákat, amelyek egyéb- 3 ként nem tartoznak a ■ legolcsóbb díszítőele■ mek közé: áruk 8—20 forint között mozog. Aki • csúnyának találja a j trükkfilmből esetlenül : kimásolt amerikai gorillát a magyar nyelvű „vigyázz rám” táblával, vehet egy csinos hölgyet,. színes kidolgozásban, bikiniben, 8 forintért. Ha ugyanez a nő a ragasztóképen éppen sztriptízbe kezd, már 14 forint az óra. Ma már a sebváltók gombját sem illik meghagyni a gyári egyszerűségében. Jobb vezetők csak átlátszó, szivárványszínű óriáskristályba foglalt, kis ágyúval, színes virággá) bélelt gombra helyezhetik tenyerüket. Az utóbbi időben nagy a keletje a „művészi” motívumokkal és magyar feliratokkal ékesített trikóknak. Ben Quick napja leáldozóban van, kapható viszont trikó, cigányosan öltözött Kandúr Bandival, amint éppen fülébe cincogtatja hegedűiét a nyavalyás egereknek, , Dunával, amint éppen benne ázik a Vajdahu- nyad és a Halászbástya, sőt olyan is, amely felszólítja „kicsit”, hogy menjen a trikó tulajával rózsát szedni. Az efféle szerelés stílszerű kiegészítője a nyakláncon függő, színes, óriás pillangó-bizsu, továbbá a piros, kék, fehér üvegdarabkákkal ékített alumínium patkó, amelyből alul szakállszerüen rémlapok lógnak alá, s az egész láncon, nyakban viselhető. Állítólag szerencsét hoz viselőjének. | S egész biztosan az
